Kiss Géza, hegyaljai
református lelkész, költő, egyházi író
Hegyaljai Kiss Géza
Született: 1893. március 21. Mád, Zemplén vármegye
Meghalt: 1966. október 26. Debrecen
Temetés: 1966. november 2. Debrecen
Temetési hely: Nagyerdei Temető
Család
Régi református családból származott. Sz: Kiss Károly állami iskolai igazgató, Theisz Mária tanítónő. Testvére: Kiss Erzsébet pedagógus, pedagógiai író. F: 1918-tól Kovács Mária. Fia: Ifj. Hegyaljai Kiss Géza (1920–).
Iskola
Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, a sárospataki református gimnáziumban éretts. (1912). A Sárospataki Református Főiskolán tanult tovább (1912–1916), református lelkészi vizsgát tett (I.: 1918; II.: 1925), a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen irodalomtörténetből bölcsészdoktori okl. szerzett (1925); hosszabb tanulmányúton járt Németországban (1927 és 1935).
Életút
Megyaszón, Erdőhorvátiban és Ungvárott segédlelkész (1916–1924); közben Budapesten hitoktató 1921–1923). A monoki (1923–1924), a mádi gyülekezet h. lelkésze (1924–1925), a monoki (1925–1926), a felsőbőcsi (1926–1938), a Debrecen-Árpád téri gyülekezet lelkipásztora (1938–1952). A Független Magyar Demokrata Párt listájáról országgyűlési képviselő (Bihar és Hajdú vármegyék Debrecen törvényhatósági jogi várossal, 1947–1949). A Tiszántúli Református Egyházkerület bíróságának tagja (1950–1952).
Pályáját költőként kezdte, majd szerelmes és hazafias verseit kötetekbe rendezte, később számos népszerű történelmi művet, élet- és jellemrajzokat írt. Irodalomtörténészként elsősorban a magyar reformáció irodalmával és művelődéstörténeti jelentőségével, történészként főleg Kossuth Lajos (1802–1894) és gr. Széchenyi István (1791–1860) munkásságával foglalkozott. Közéleti munkássága eredményeként emléktáblával jelölték meg Kossuth budai börtönének, ill. Széchenyi feltételezett bécsi szülőházának falát. Jelentősek továbbá néprajzi gyűjtései is. Azon kevesek közé tartozott, akik az 1950-es években többször bírálta a kormány egyházpolitikai tevékenységét, több intézkedése ellen határozottan tiltakozott. A Tiszántúli Református Egyházkerület bírósága – nyugdíjigénye változatlanul hagyása mellett – lelkészi helyéről való elmozdításra ítélte (1952). Írásai Hegyaljai Kiss Géza és H. Kiss Géza néven jelentek meg.
Emlékezet
Mádon született, tevékenysége Debrecenhez kötődik, a debreceni köztemetőben nyugszik. Mádi szülőházát emléktábla jelzi (1993-tól).
Elismertség
A Magyar Történelmi Társulat tagja.
Az Országos Gárdonyi Géza Társaság, az ungvári Gyöngyössy Irodalmi Társaság, a nagykőrösi Arany János Irodalmi Társaság, a miskolci Lévay József Közművelődési Egyesület tagja.
Szerkesztés
A Sárospataki Ifjúsági Közlöny (1915–1916) és a Magyar Kőszál c. egyházi és társadalmi folyóirat szerkesztője (1938). A II. világháború alatt vallási és közéleti cikkeket írt a kisgazda Magyarföld c. lapba.
Főbb művei
F. m.: A búsuló juhász. (Szövétnek [folyóirat], 1911)
Tompa szobránál. (Sárospatak [folyóirat], 1911)
Sárosi Gyuláról. (Szövétnek [folyóirat], 1912)
A mi szerelmünk. Versek. (Sárospatak, 1914)
Tompa sírjánál. (Szövétnek [folyóirat], 1914)
Háborús csárdás. Versek. (Sárospatak, 1915)
Mendikáns versek. Szigethy Ferenccel. (Sárospatak, 1915)
Az az egy is elkésett. Elbeszélés. (Koszorú. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság népies kiadványai. 211. Bp., 1915)
Gyóni Géza: Levelek a Kálváriáról. (Eperjesi Lapok, 1916)
Három legnagyobb magyar reformátorunk: Dévai Bíró Mátyás, Szegedi Kiss István és Melius Juhász Péter. (Emlékkönyv a reformáció négyszázéves jubileumára. Debrecen, 1917)
Pataki diáknóták. – A pataki diáknyelv szókincse. (Sárospatak [folyóirat], 1917)
A virágok költője, Tompa Mihály. (Eperjesi Lapok, 1917)
Arany és Tompa barátsága. (Határszéli Ujság, 1917)
Kálvin életrajza. (Koszorú. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság népies kiadványai. 237. Bp., 1917; 2. kiad. 1918)
Szív a szívnek. Versek. (Ungvár, 1918)
A legdrágább gyűrű. Prédikációk. (Ungvár, 1918)
Szüreti tűz. Versek. (Bp., 1921)
Árva Bethlen Kata, gróf széki Teleki József özvegye. Tanulmány a XVIII. századi magyar irodalom köréből. (Bp., 1922; 2. kiad. 1923)
A szeretet bölcse, Aristoteles. Tanulmány. (Bp., 1923)
Lorántffy Zsuzsánna, I. Rákóczi Györgyné fejedelem asszony. Élet- és jellemrajz. (Tahitótfalu, 1924)
Horváth Ödön: Bredeczky Sámuel élete. Sajtó alá rend. K. G., az előszót írta Berzeviczy Albert. (Bp., 1924)
Nagyasszonyok a magyar reformációban. I–II. köt. (Bethlen Könyvtár. 7–9. Bp., 1924–1925)
Égő szívvel. Versek. (Tahitótfalu, 1925)
Császár és lelkipásztor. Elbeszélések. (Miskolc, 1926)
Bőcs ünnepe. Hegyaljai Kiss Géza lelkészi beköszönésekor és beiktatásakor mondott beszédei. (Sárospatak, 1926)
Monok története. Monográfia. (A Sárospataki Református Főiskola kiadványa. Sárospatak, 1926)
Sylvester János élete és munkássága. Tanulmány. (Tahitótfalu, 1926)
A csenyétei pünkösdjárás. (Ethnographia-Népélet, 1926)
Lélek és élet. Prédikációk. I–III. köt. (Tahitótfalu–Sárospatak–Miskolc, 1926–1931)
Magyar szívvel német földön. (Miskolc, 1928)
Mit akar a Kálvin Szövetség? Két előadás. Nádházy Bertalannal. (Miskolc, 1928)
Napfény a Hegyalján. Felvidéki életképek. (Miskolc, 1928)
Ismeretlen érdekességek Kazinczyról. – Kazinczy Ferenc mint levéltáros. (Irodalomtörténet, 1928)
Kossuth Lajos. Élet- és jellemrajz. I–II. köt. (Miskolc, 1928–1930)
Wesselényi Miklós levelei Kazinczy Gáborhoz. (Századok, 1929)
Tompa Mihály barátai. (Irodalomtörténet, 1929)
Egy Borsod megyei falu élete. – A szegedi kormány utolsó napjai. – A „magyar neopatriotizmus” (Magyar Szemle, 1929)
Gárdonyi és Az én falum. (Az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság évkönyve. 1929. Esztergom, 1930)
Torna Borbála sírverse 1688-ból. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1930)
Kossuth Lajos a népiskoláról. (Néptanítók Lapja, 1930)
Jókai ismeretlen két sírkőirata. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1931)
Toldy Ferenc levele Kossuth Lajoshoz. – Tompa Mihály ismeretlen verse 1842-ből. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1932)
A magyar gyógyvizek „fehér kígyója”. (Ethnographia-Népélet, 1932)
A tiszabecsi galambok. (Missziói füzetek. 44. Bp., 1934)
Gárdonyi népiessége. (Az egri halhatatlan. Tanulmányok Gárdonyi Géza halálának tíz éves évfordulója alkalmából. Szerk. Simon Lajos. Bp., 1934)
Kossuth Lajos Macbeth-fordítása. (Budapesti Szemle, 1934)
Tompa Mihály levelei Bajzához és Fáyhoz. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1934)
Szeretsz-é olvasni? (Missziói füzetek. 49. Bp., 1935)
Két karácsonyest. Két elbeszélés. (Missziói füzetek. 61. Bp., 1935)
Áldjátok napról-napra! Templomi imakönyv köznapi reggeli és bűnbánati estéli istentiszteletre. (Debrecen, 1936)
Dicsőség Istennek! Templomi imakönyv ünnepi, vasárnapi és alkalmi előfohászok, imádságok, könyörgések és áldások. (Debrecen, 1936)
Arany János bibliássága. (Arany János Társaság Évkönyve. Nagykőrös, 1936)
Csillagtüzek. Hegyaljai Kiss Géza versei. (Bp., 1938)
Lány áll a magasban. Regény. (Debrecen, 1938)
Szívem temploma. Házi imakönyv protestáns keresztyének részére mindennapra és különféle alkalmakra. (Debrecen, 1938)
Bethlen Kata élete. (Népbarát. Református ismeretterjesztés. Bp., 1938)
Geleji Katona István. (Népbarát. Református ismeretterjesztés. Bp., 1939)
Tizenhárom élet, tizenhárom halál. (Magyar Lélek, 1939)
Kossuth Lajos élete. Monográfia. (Bp., 1940)
Kék hegyek. 41 elbeszélés a Bükk, a Hegyalja és a Kárpát vidékéről. (Bp., 1940)
Méliusz Horhi Juhász Péter élete. (Népbarát. Református ismeretterjesztés. Debrecen, 1940)
Honvédélet. (Nemzeti Könyvtár. 22. Bp., 1940)
Karácsonyest Wittenbergben. (Református traktátus. 75–76. Bp., 1940)
Fáy András és az első magyar takarékpénztár. – Gutenberg János és a könyvnyomtatás. – Erdély tükre. (Magyar Lélek, 1940)
A rokkant boldogsága. (Református traktátus. 88. Bp., 1941)
Napfényes vizeknél. Elbeszélések. Mühlbeck Károly rajzaival. (Debrecen, 1942)
Délibáb, eső, szivárvány. (Magyar Lélek, 1942)
Kálvin János. (Református Könyvtár. 82. Bp., 1943)
Wesselényi Miklós arany ábécéje. – Deák Ferenc arany ábécéje. (Magyar Lélek, 1944)
Jobban, mint érdemeltük! Óévi beszéd. (Debrecen, 1946)
Imádságok távollevőkért. (Árpádtéri kis könyvtár. Debrecen, 1946)
Jób sorsa. 1–2. füz. (Árpádtéri kis könyvtár. Debrecen, 1946)
Fiúk–lányok verseskönyve. 1–3. füzet. Összeáll. (Árpádtéri kis könyvtár. Debrecen, 1946; 2. kiad. 1947)
Bethlehem csillaga. 1–3. füz. (Árpádtéri kis könyvtár. Debrecen, 1946–1947)
Békevilág. Mindennapi áhítat. Alkalmi és temetői imák. (Debrecen, 1947)
Édesanyánk. Anyák napi beszéd. (Debrecen, 1947)
Móricz Zsigmond hat kiadatlan levele. (Irodalomtörténet, 1957)
Baráti szó Móricz Zsigmondról. – Ady Endre ismeretlen levele. (Irodalomtörténet, 1960)
Hegyaljai csillagok. Válogatás Hegyaljai Kiss Géza írásaiból. Szerk. Hőgye István. (Kazinczy Könyvtár. Sátoraljaújhely, 1993)
Kálvin. (Református Tiszántúl, 1994)
írásai a Sárospataki Ifjúsági Lapokban: Csengey Gusztáv. – Maeterlinck: A kék madár. (1912)
Móricz Zsigmond a Petőfi Társaságban. – Móricz Zsigmond: Tavaszi szél. (1913)
A parasztköltő. – Móricz Zsigmond falujában. – A Pataki Kórus Petőfi-kürtje. – Mark Twain: Az egymillió fontos bankó. – A legáció szókincse. (1915)
Gárdonyi Patakon. – Kazinczy egyéni hajlandósága a német–görög klasszikai irány követésére. – Csanak András Bécsben. – Pósa Lajosról. – Tompáék költői versenye. (1916)
Lorántffy Zsuzsanna kultusza Patakon. (1924).
Irodalom
Irod.: Harsányi Iván: K. G.: Árva Bethlen Kata. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1924)
Tóth Lajos: K. G.: Kossuth Lajos. Élet- és jellemrajz. I–II. köt. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1931)
Szabó István: K. G.: Kossuth Lajos. Élet- és jellemrajz. I–II. köt. (Századok, 1932)
Zoványi György: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. (3. bőv. és jav. kiad. Bp., 1977)
Fehér József: Hegyaljai Kiss Géza verseiről. – Ifj. Hegyaljai Kiss Géza: Komáromi János és Hegyaljai Kiss Géza kapcsolata. – Szentimrei Mihály: K. G. és a Sárospataki Főiskola. – Csőri István: Hegyaljai Kiss Géza és Megyaszó. (Széphalom [folyóirat], 1994)
Sz. R.: Hegyaljai Kiss Géza. (Az 1947. évi országgyűlés almanachja. 1947–1949. Bp., 2005).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2015
