Kiss Imre, É.
mezőgazdasági mérnök, növénynemesítő
Született: 1920. május 30. Hajdúhadház, Hajdú vármegye
Meghalt: 1998. szeptember 21. Budapest
Család
Sz: Salánki Róza. Testvére: É. Kiss Sándor (1914–1984) nyelvész. F: Hagymási Gizella, az Országos Takarmányellenőrzési Felügyelőség műszaki ügyintézője. Fia: É. Kiss Imre (1949–); leánya: É. Kiss Gizella (1955–).
Iskola
A Debreceni Gazdasági Akadémián mezőgazda okl. szerzett (1941), az Agrártudományi Egyetemen (ATE) doktorált (1963), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1983).
Életút
A Diószegi Cukorgyár Réti majori gazdaságának segédtisztje (1941), a II. világháborúban frontszolgálatot teljesített (1941–1945). A Hajdúhadházi Földigénylő Bizottság (1945. máj.–júl.), a Hajdú vármegyei Gazdasági Felügyelőség munkatársa (1945–1948), egyúttal a Mándoki járás gazdasági felügyelője (1946–1948). Az Országos Tervhivatal (OT) Mezőgazdasági Főosztálya főelőadója (1948–1957), a Borsósi Állami Gazdaság igazgatója (1957–1960), a Tiszasülyi Állami Gazdaság főagronómusa (1960–1962). Az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet, ill. a Növénytermesztési és Minősítő Intézet tud. főmunkatársa (1962–1980), nyugdíjas tud. tanácsadója (1981-től).
Rizstermesztéssel, a rizs [Oryza sativa L.] és különböző fűfajták nemesítésének és termesztésének komplex kutatásával foglalkozott. Jelentős szerepet játszott új, koránérő magyar rizsfajták (pl. Dunghan Shali, Kákai stb.) kikísérletezésében és nemesítésében. Kutatási területei: koránérő rizsfajták hidegtűrő képességének vizsgálata; a hazai rizstermesztés fajtaösszetétel-vizsgálata, ill. az éghajlati változások hatása a hazai rizstermesztésre; a magyarországi nagyüzemi rizstermesztés története; a szarvaskerep [Lotus corniculatus] termesztése Magyarországon. Írásai Kiss Imre és É. Kiss Imre néven is megjelentek.
Főbb művei
F. m.: A rizs biztonságos termesztésének lehetőségei a Hortobágyon. Egy. doktori értek. (Gödöllő, 1963)
Rizs. – Oryza sativa L. Horváth Pállal. (Nemesített növényfajtákkal végzett országos fajtakísérletek eredménye. 1963. Bp., 1964)
Alexandriai here. – Trifolium alexandeinum. (Nemesített növényfajtákkal végzett országos fajtakísérletek eredménye. 1964. Bp., 1965)
Rizsfajták csírázásának vizsgálata különböző hőmérsékleten. (Kísérletügyi Közlemények. Növénytermesztés, 1965)
A Dunghan Shali fajta szerepe a magyarországi rizstermesztésben. (Növénytermelés, 1965)
Az új magyar rizsfajták jelentősége rizstermesztésünk továbbfejlesztésében. (Az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet Évkönyve, 1966)
Adatok a szarvaskerep magyarországi termesztésének történetéhez. (Agrártörténeti Szemle, 1967)
A szarvaskerep. (Vetőmagtermesztők Kiskönyvtára. Bp., 1972)
Minősített olaszperje-fajtáink. (Fajtakísérletezés, fajtaminősítés. Bp., 1972)
A fajtaösszetétel alakulása a magyarországi rizstermesztésben. 1964–1970. (Hazai rizstermesztési kutatások. Szarvas, 1973)
A nagyüzemi rizskísérletek 10 éves eredménye. (Fajtakísérletezés, fajtaminősítés. Bp., 1973)
A szarvaskerep. (Magyarország kultúrflórája. Bp., 1974)
A fajtaösszetétel és az éghajlati elemek hatása a hazai rizstermésátlagokra. Kand. értek. (Bp., 1982)
írásai a Magyar Mezőgazdaságban: Termeljünk sok lucernát! – A lucerna története és elterjedése. (1949)
Alapvető tudnivalók a műtrágyáról. (1954)
Adatok a rizs okszerű műtrágyázásához. (1964)
Gyorsfejlődésű herefélék. – A szarvaskerep, a gyenge talajok lucernája. (1965)
Külföldi és hazai rizsfajtákról. (1966)
Új magyar rizsfajták. – Új, koránérő rizsfajták a fajtakísérletekben. (1967)
Az időjárás a fajta és az az agrotechnika hatása rizstermesztésünkre, 1968-ban. (1969).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2015
