Kecskés Mihály
mikrobiológus
Született: 1931. július 31. Vasmegyer, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Meghalt: 2013. augusztus 24. Budapest
Temetés: 2013. szeptember 9. Budapest
Temetési hely: Rákospalota
Család
Sz: Lengyel Vilma. F: Szabó Iringó Katalin (1942–) angol–pszichológia szakos középiskolai tanár, 1966-tól az Akadémiai Kiadó angol nyelvi szerkesztője. Fia: Kecskés Mihály László (1968–), Kecskés Bálint István (1969–) és Kecskés Balázs Gábor (1970–).
Iskola
A nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnáziumban éretts. (1949), a Debreceni Tudományegyetem, ill. a KLTE TTK biológia–kémia szakos hallgatója (1949–1952), az ELTE Föld- és Élettudományi Karán általános biológus okl. szerzett (1954), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1962), a biológiai tudományok doktora (1978).
Életút
Az MTA–TMB-n Fehér Dániel aspiránsa (az MTA soproni Talajbiológiai Kutatólaboratóriumában, 1953–1958), tud. segédmunkatárs (1958–1960). Az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Mikrobiológiai Osztálya tud. munkatársa (1960–1974), tud. főmunkatársa (1974–1984). A GATE Mikrobiológiai Tanszéke egy. tanára (1984. júl. 1.–1996. aug. 31.), a gödöllői Szent István Egyetem Környezetvédelmi Mikrobiológiai Kutatócsoportjának emeritusz professzora (1996. szept. 1-jétől). A Környezettudományi Doktori Iskola Mezőgazdasági-, környezeti mikrobiológiai és talaj-biotechnológiai részterület vezetője. A University of Sydney ösztöndíjas vendégkutatója (1964–1965).
Talaj-biotechnológiával, biohidrometallurgiával, talaj- és környezeti mikrobiológiával, elsősorban a mikroszerkezetek és a kémiai anyagok kölcsönhatásával, ill. a rizoszféra- és a rizobium-baktériumok élettanával foglalkozott. Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el az ún. kitinbontó mikroorganizmusok élettani vizsgálata, a nitrogénkötő és xenogén mikroorganizmusok talajbiológiai értékelése terén. Új, ún. nodulációs indexet dolgozott ki a talajok peszticid terhelhetőségének vizsgálatára, javaslatot tett a higanytartalmú készítmények gyakorlatból való kivonására.
Néhány tudománytörténeti dolgozatában Fehér Dániel (1890–1955) munkásságát vizsgálta.
Elismertség
Az MTA Agrár-környezetvédelmi Munkabizottsága tagja (1972–1973), az MTA Bioszféra Koordináló Tanács szakreferense; az MTA Talajtani és Agrokémiai Bizottsága és Általános Mikrobiológiai Bizottsága tagja. A Debreceni Akadémiai Bizottság tagja, az MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testületének elnöke.
A Magyar Mikrobiológiai Társaság Mezőgazdasági és Ipari Mikrobiológiai Szekciójának alapító elnöke (1974-től). A Magyar Talajtani Társaság Talajbiológiai Szakosztálya (1960-tól) és a Magyar Élelmezéstudományi Egyesület Mikrobiológiai Szakosztálya tagja.
A Nemzetközi Talajtani Társaság tagja, a Magyar UNESCO Bizottság szakértője (1973-tól), a Környezeti Problémák Tudományos Bizottság magyar nemzeti bizottságának elnöke.
A Magyar Professzorok Világtanácsának alapító tagja, elnöke (1997-től).
Elismerés
Az Ungvári Állami Egyetem tb. doktora, Signum aureus universitatis (Miskolci Egyetem).
Westsik Vilmos-díj, Manninger Rezső-emlékérem (1986), Szent-Györgyi Albert-díj (1999).
Szerkesztés
Az Agrokémia és Talajtan c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: Talaj-mikroorganizmusok antibiotikum érzékenysége. (Agrokémia és Talajtan, 1960)
Kitinbontó mikroorganizmusok élettani tanulmánya. Kand. értek. (Sopron, 1961)
Adatok az akác rhizobium baktériumok élettani tulajdonságainak ismeretéhez. Manninger Ernővel és Soós Tivadarral. (Agrokémia és Talajtan, 1961)
Die Wirkung verschiedener Antibiotika auf das Wachstum der Rhizobien. Manninger Ernővel. (Acta Microbiologica, 1961)
Adatok az akác rhizobiumoltásos szabadföldi kísérletéhez. Kopasz Margittal és Manninger Ernővel. (Az Erdő, 1962)
Vicia sativa L. gyökérgumó-képződési formái. Vincent, J. M.-mel. (Botanikai Közlemények, 1969)
Néhány fungicid hatása a Rhizobium leguminosarum sp.-re. 1–3. Vincent, J. M.-mel. (Agrokémia és Talajtan, 1969–1973)
A fungicidek Rhizobium leguminosarumra és Vicia sativával való szimbiózisára gyakorolt hatásának összehasonlító vizsgálata. – Herbicidek csillagfürt–rhizobium szimbiózisra. gyakorolt hatásának vizsgálata laboratóriumi és szabadföldi vizsgálata. Többekkel. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1972)
Herbicidek hatása a csillagfürt–rhizobium szimbiózisra. Többekkel. (Akadémiai Közlöny, 1973)
Compatibility of Fungicide Treatment and Rhizobium Inoculation of Vetch Seed. Vincent, J. M.-mel. (Acta Agronomica, 1973)
Effect of Phenoxyacetic Acid Derivatives on Different Bacterial Strains. Többekkel. (Acta Microbiologica, 1973)
Fenoxi-származékok –talaj-mikroorganizmusok kölcsönhatásának és különböző hazai talajtípusok 2,4-D maradványának vizsgálata. Balázs Ervinnel és Szűcs Lászlóval. – Tenyészedény-kísérletek fungicidekkel magcsávázott bükkönnyel, különböző hazai talajtípusokban. Szűcs Lászlóval. – A pillangósok fehérjetartalmát növelő herbicidek vizsgálata. Többekkel. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1974)
Herbicides Increasing the Protein Content of Lupin. Többekkel. (Acta Agronomica, 1974)
Nitrogénkötő baktériumok inszekticid és herbicidérzékenységének vizsgálata Rhizobium Gyűjtemény – genotípus-bank – segítségével. (Akadémiai Közlöny, 1975)
Xenogén anyagok, mikroorganizmusok és magasabbrendű növények közötti kölcsönhatások talajbiológiai értékelése. Doktori értek. (Bp., 1976)
A mikroorganizmusok mennyiségi viszonyainak alakulása TMTD hatására erdőmaradványos csernozjom talajban. Schmidt Katalinnal. – Fenoxiszármazékok baktericid hatása és lebomlása különböző talaj-ökoszisztémákban. Balázs Ervinnel és Szűcs Lászlóval. (Agrártudományi Közlemények, 1976)
Mass of Weeds and the Frequency of Weed Species Affected by Herbicides in a Lupin Culturconsociation. Többekkel. (Acta Botanica, 1976)
Decomposition of Diazinon in Brown Forest Soil. Többekkel. (Soil Biology and Conservation of the Biosphere. Bp., 1977)
Species Diversity and Quantity of Microscopic Fungi Influenced by Herbicide Interactions in Chernozem Ecosystems. Dobolyi Csabával és Pásztor Zsuzsával. (Acta Microbiologica, 1977)
Effects of Gamma-BHC on Some Strains of Rhizobium, Bacillus and Pseudomonas Species and Vetch–Rhizobium Symbiosis. Balázs Ervinnel. (Acta Agronomica, 1977)
Xenobiotics and Soil Microbiota Affected by Xenobiotic Interactions. 1–4. Többekkel. (Acta Phytopathologica, 1977)
Néhány kék és zöld talajalga diquat-dibromid érzékenysége. P. Komáromy Zsuzsával. (Studia Botanica, 1977)
Effect of Interactions of Zoocides and Linuron Herbicide on Bacterial and Fungal Strains. Dobolyi Csabával. (Acta Microbiologica, 1978)
Az idegen szavakról a talajtan, az agrokémia és a talajbiológia területén. Füleky Györggyel. (Magyar Tudomány, 1978)
Peszticidek és a talaj élővilága. (Magyar Tudomány, 1979)
Fehér Dániel életpályája – kutatási területei. (Agrokémia és Talajtan, 1980)
A N-fenil-ftálaminsav hatása különböző talajtípusok mikroflórájának mennyiségi változására. Gombos Margittal és Pfeifer Gyulával. (Növénytermelés, 1980)
Hulladékdepónia szivárgó vizeinek szennyező hatása a talajra, különböző fedőrétegek alkalmazásakor. Frunyó Erzsébettel és Pfeiffer Mihállyal. (Agrokémia és Talajtan, 1982)
Hazai Lipomyces izolátumok rendszertani helye és peszticid érzékenysége. Dobolyi Csabával. – Peszticid interakciók hatása baktérium- és mikroszkopikus gombatörzsek szaporodására. Dobolyi Csabával és Pásztor Zsuzsával. – A települési szilárd hulladékok ártalmatlanításának és hasznosításának ökológiai kérdései. Pásztor Zsuzsával. (Agrokémia és Talajtan, 1983)
Gilfozát hatása rhizobium és rhizoszféra izolátumok szaporodására. Bíró Borbálával és Dobolyi Csabával. (Acta Microbiologica, 1984)
Fehér Dániel. Kismonográfia. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1983)
A mezőgazdaság kemizálásának talajbiológiai kérdései. Többekkel. (Veszprém, 1985)
Antagonistic Microbes on Wheat and Red Clover Seeds. Többekkel. – Epipheaton Yeast Microflora of Lucerne and Its Effect on Phytopathologenic Pseudomonas syringae Strains. Többekkel. (Acta Microbiologica, 1988)
Hazai előfordulású Bradyrhizobium sp. [Lupinus] törzsek teljesítőképessége. Balázsy Sándorral és Borbély Ferenccel. – A fehérvirágú csillagfürt [Lupinus albus L.] gyökérgümőiből izolált N-fixáló baktériumtörzsek néhány biokémiai és élettani jellemzője. Balázsy Sándorral és Borbély Ferenccel. – Kombinált magoltás hatása a fehérvirágú csillagfürt gümőképződésére. Balázsy Sándorral és Borbély Ferenccel. (Acta Academicae Paedagogicae Nyíregyháziensis, 1990)
Emlékezés Fehér Dániel születésének századik évfordulóján. (Növénytermelés, 1990)
Baktérium-, alga-, gomba-, zuzmó- és mohahatározó. Egy. és főisk. tankönyv. Többekkel. (Bp., 1991; 2. átd. kiad. 2001; 3. kiad. 2003)
A Cu2+ és a Zn2+ ionok hatása néhány szimbiotikus és asszociatív N2-kötő baktérium szaporodására laboratóriumi körülmények között. Többekkel. (Agrokémia és Talajtan, 1993)
Növénynövekedést serkentő rizobaktériumok hatása az üvegházi szegfű virághozamára és minőségére. Többekkel. (Agrokémia és Talajtan, 2003)
A búzafajták talaj eredetű Fusarium spp. okozta gyökérkárosodásának megelőzése antagonista baktériumtörzsek felhasználásával. Többekkel. (Növénytermelés, 2005)
Néhány mikrobacsoport klórszulfuron herbicidérzékenysége laboratóriumi és talajinkubációs kísérletekben. Többekkel. (Agrokémia és Talajtan, 2007)
Ca-, Mg- és K-sók hatása egyes nehézfémek Saccharomyces cerevisiae törzsekre gyakorolt toxicitására. Többekkel. – Szennyvíziszappal kezelt Medicago sativa L. növekedésének és rizoszféra tulajdonságainak monitorozása modellkísérletben. Többekkel. (Agrokémia és Talajtan, 2008)
Szennyvíziszap hatása egyes talajsajátságokra, a Lycopersicon esculentum L. növekedésére és rizoszféra tulajdonságaira modellkísérletben. Többekkel. Agrokémia és Talajtan, 2009)
Vicia faba – Rhizobium leguminosarum szimbiotikus kapcsolata a talaj kémhatásának és alumíniumkoncentrációjának függvényében. – Vicia faba – Rhizobium leguminosarum System Symbiotic Relationship under Stress of Soil Ph and Aluminium. (Tájökológiai Lapok, 2009).
Irodalom
Irod.: Magyar professzorok Észak-Amerikában. (Köznevelés, 2000. 26.)
Bíró Borbála: K. M. (Agrokémia és Talajtan, 2013).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2015
