Főbb művei

F. m.: A magyar nemzetiségi kérdés a törvények és tervezetek tükrében. 1790–1918. Részben egy. doktori értek. is. (A Dunatáj. Szerk. Radisics Elemér. Bp., 1946)
A váradi hídverés. (A „Familia” ankétja a román–magyar szellemi együttműködésről. Szerk. is. Bp., 1946)
A magyar nemzetiségi kérdés története. (Documenta Danubiana. Értekezések a dunai és a nemzetközi jogi kérdések köréből. 1. Bp., 1947)
Mocsáry Lajos és a szerbek. (Déli Csillag, 1947)
A magyar–szerb kapcsolatok két „ismeretlen” évtizede. 1850–1870. – Az 1886. évi magyar–szerb közeledés és a Magyar Légió története. – A szerb irodalmi realizmus kezdete: Ignyátovity Jakov Respektus Vászája. (Déli Csillag, 1948)
Nemzetiségi béketervezetek 1848-ban. – Az 1848. évi román szabadságharc magyar vonatkozásai. (Tiszatáj, 1848)
Magyar–jugoszláv közös múlt. (Valóság, 1948)
1848. július 11. Kossuth megajánlási beszéde és a magyar honvédség születése. – A honvédség az 1848. évi sajtó és irodalom tükrében. – Az 1848. évi honvéd szakirodalom kezdetei. (Honvéd [folyóirat], 1948)
Az 1848. évi Hadi Főtanoda egy korabeli röpirat leírásában. (Honvéd [folyóirat], 1949)
Riedl Szende prágai korszaka és harca a tudományos kritikáért. (Irodalomtörténet, 1950)
Iratok Mocsáry Lajos karánsebesi mandátumának történetéhez. (Századok, 1951)
Adalékok a kiegyezés korabeli magyar–szlovák irodalmi és művelődési kapcsolatokhoz. (Világirodalmi évkönyv. 1951. Szerk. Kardos László. Bp., 1952)
Adalékok a magyar uralkodó osztályok nemzetiségi politikájához Erdélyben és Magyarországon az 1867 utáni évtizedben. (A román és a magyar nép közös küzdelmeinek hagyományaiból. A Magyar Történész Kongresszus előadásai. 1953. jún. 6–13. Bp., 1954)
A kritikai realizmus a szlovák irodalom fejlődésében. (MTA I. Osztálya Közleményei, 1955)
Társadalom és nemzetiség a szabadságharc hadi lapjaiban. Monográfia. 3 térképpel. Függelék: Az 1848–1849. évek sajtóbibliográfiája. Összeáll. Busa Margit. (A Hadtörténelmi Intézet kiadványa. Bp., 1957)
Mocsáry Lajos a nemzetiségek védelmében. (Valóság, 1959)
Mocsáry Lajos és a nemzetiségek. Kand. értek. (Bp., 1960)
A reformkori magyar–szomszédnépi irodalmi, művelődési kapcsolatokról. (A nacionalizmus a magyar irodalom tükrében. Az MTA Irodalomtörténeti Intézetének vitája. 1960. ápr. 11–12. Bp., 1960)
Teleki László és a „Kegyenc” alapeszméje. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1961)
Mocsáry Lajos nemzetiségi politikája és a szerbek. 1–2. (Századok, 1961–1962)
Mocsáry Lajos és a szlovákok. (Csehszlovák–magyar kulturális kapcsolatok. Szerk. Csanda Sándor. Bratislava, 1963)
Fejezetek a függetlenségi baloldal és a korai munkásmozgalom kapcsolatai köréből. 1864–1874. (Az I. Internacionálé és Magyarország. Szerk. Erényi Tibor és Kovács Endre. Bp., 1964)
A történettudományi kutatás aktuális kérdései és könyvtárunk szakkönyvtári funkciói. (OSZK Híradó, 1964)
Jancsó Elemér köszöntése. (Új Írás, 1965)
Eminescu felfedezése. – A csehszlovák–magyar barátság nagykövete. Anton Straka budapesti évei. – A nemzetiségi munkásmozgalom kezdetei Pesten. (Budapest [folyóirat], 1967)
A nemzetiségi népköltészet első magyar gyűjteménye. Greguss Ágost: A hazai nem-magyar ajkú népköltészet tára megjelenésének centenáriumára. (Látóhatár, 1967)
Antos Straka budapesti évei. (MTA II. Osztálya Közleményei, 1968)
Pest nemzetiségi lapjai 1848–1849-ben. (Budapest [folyóirat], 1968)
A munkásság helyzete 1848 forradalmi sajtójában. (Új Idő [Brassó], 1968. júl. 25.)
Balcescu alakja a magyar történelem-szemléletben. (Előre [Bukarest], 1969. jún. 29.)
Magyar–délszláv vonatkozások Mocsáry Lajos XX. századi pályaképében. (A Hungarológiai Intézet tudományos közleményei. Újvidék, 1971)
Az újvidéki Hungarológiai Intézetről. (OSZK Híradó, 1971)
Mocsáry Lajos a népek barátságáért. Tanulmány és szöveggyűjtemény. (Bukarest, 1972)
A párizsi Kommün az egykorú magyar irodalomban. (A párizsi Kommün. Szerk. Erényi Tibor és Vészi Béla. Bp., 1973)
Mocsáry Lajos. 1826–1916. (Létünk [Újvidék], 1973)
Márki Sándor és a századforduló nemzetiségi mozgalmai. 1–2. (Korunk, 1973 és A Hungarológiai Intézet tudományos közleményei. Újvidék, 1974)
Közeledési motívumok a magyar–délszláv kapcsolatok történetében. 1790–1914. (Üzenet [Szabadka], 1974)
Emlékezés a Mocsáry Kollégiumra. Jegyzetek a Kodály–Groza-dialógushoz. Nagy Bélával. (Kortárs, 1975)
Mocsáry Lajos és a nemzetiségi egyenjogúság. Születése másfélszázados évfordulójára. (Századok, 1976)
A szomszédos szocialista országok magyar nyelvű sajtójáról. (A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1976)
Mocsáry Lajos és a délszlávok. Születése másfélszázados évfordulójára. (Tiszatáj, 1976)
A második nagy Eötvös-per. Doda Traján román nemzetiségi képviselő pere. (Korunk, 1976)
Nemzetiségi és kelet-európai motívumok a Korunk publicisztikájában és műfordítás-irodalmában. (Tiszatáj, 1976)
Mocsáry délszláv kapcsolatai. (Magyar Szó [Újvidék], 1976. nov. 20.)
Kapcsolatok vonzásában. Tanulmányok. (Bratislava–Bp., 1977)
Mocsáry Lajos. 1826–1916. Életút és pályakép. (A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat kiadványa. Bp., 1977)
Nemzetiségi és kelet-európai motívumok a Korunk publicisztikájában és műfordítás-irodalmában. (50 éves a Korunk. Az 1976. máj. 20-21-i emlékülés előadásai. Szerk. Kabdebó Lóránt. Bp., 1977)
Mocsáry Kelet-Európája. (MTA II. Osztálya Közleményei, 1977 és Magyar Tudomány, 1977)
A régi „Hírlapkönyvtár”-tól a legnagyobb magyar sajtógyűjteményig. (Honismeret, 1977)
Mocsáry és Sarcevic. Mocsáry Lajos születése százötvenedik évfordulójára. Mándity Marinnal. (Üzenet [Szabadka], 1977)
Mocsáry Lajos az „egyleti jog” szabadságáért. Közéleti küzdelem az egykori magyarországi nemzetek egyesülési és társulási szabadságáért a XIX. század utolsó harmadában. (Létünk [Újvidék], 1977)
Mocsáry Lajos és a szlovákok. – Porumbacu Magyarországon. (Új Auróra, 1977)
A Mocsáry Lajos Kollégium. Nagy Bélával. (Korunk, 1977)
A nemzetiségi kérdés a régi Népszavában az első világháborúig. (Tiszatáj, 1977)
Ady üzenetei. Nemzetiségi és szomszéd népi vonatkozások Ady Endre műveiben. – „A béke hérosza.” Széchenyi István szomszéd népi kapcsolataiból. (Tiszatáj, 1978)
Széchenyi 1834. évi kapcsolata az Egyetemi Nyomda román folyóiratával. (Korunk, 1978)
Mocsáry szlovák parabolái. Mocsáry és a szlovák közművelődés. (Új Auróra, 1978)
Mocsáry Kelet-Európája. – Mocsáry és a nemzetiségi egyenjogúság. – Mocsáry nemzetiségi politikája és patriotizmusa. (Mocsáry Lajos-emlékkönyv. Szerk. Tóth Ede. Bp., 1979)
Új kutatási eredmények és további nyitott kérdések Riedl Szende prágai időszakában. 1854–1860. (Tanulmányok a kelet-európai irodalmak és nyelvek köréből Dobossy László 70. születésnapjára. Bp., 1980)
Mocsáry Lajos első munkája. (Új Auróra, 1981)
A nemzetiségi kérdés és a kisebbségvédelem eszméje Csuka Zoltán publicisztikájában. (Tiszatáj, 1981)
Parallelen der Nationalitätenfrage in Grossbritannien und in Osteuropa im letzten Werk von Endre Arató. (Gedenkschrift Endre Arató. Szerk. Balogh Sándor és Diószegi Mária. Bp., 1981)
A demokratikus szabadságjogok védelmezői. Böszörményi László és Irányi Dániel pályaképéhez. (Tiszatáj, 1982)
Déli Csillag alatt. Csuka Zoltán, az irodalomszervező. (Létünk [Újvidék], 1982 és Irodalomtörténet, 1983)
Mocsáry Lajos dilemmája. (Új Auróra, 1983)
A dunai mikrokozmosz. K. G. G. kiadatlan írásai. Sajtó alá rend. Kemény Gábor. (Új Auróra Füzetek. Békéscsaba, 1984)
Felsőoktatásunk a dualizmus korában. (Századok, 1984)
Dunai néző. Három történeti esszé: Metru Maior és Iosif Vulcan a magyar művelődés tükrében. – Mocsáry Lajos nemzetiségi programja. – Fények és árnyak a „Vajda” pályaképében. (Századok, 1986)
1848–1849. évi törekvések a nemzetiségi megbékélésre. Két előadás a szerző hagyatékából. (Történelmi Szemle, 1986)

írásai a Századok és tanulságok c. sorozatban: A népjog krónikása. – Csehek és székelyek. Az 1437. évi erdélyi népmozgalom huszita ösztönzői. – Pesti kalmárok. A magyar városi élet kialakulása a XV. században. (II. füz. Bp., 1945)
Pártütő tudósok. A Hunyadi Mátyás korabeli magyarországi humanisták politikai mozgalmai. (III. füz. Bp., 1945)
A tárnák ébredése. Magyar bányászmozgalmak a mohácsi vész előtt. (V. füz. Bp., 1945)
Névtelen prókátorok. A jobbágyás ügyének védelmezői a XVI–XVII. században. (VI. füz. Bp., 1945)
A pörbefogott szabadság. Az 1848 előtti magyarországi nagy politikai pörök: Wesselényi Miklós, Lovassy László, Kossuth Lajos és Táncsics Mihály pöre. (XIV. füz. Bp., 1946)
A balavásári szüret. A Bach-korszak szabadságmozgalmai. (XVII. füz. Bp., 1946)

szerk.: 1848–1849. évi iratok a nemzetiségi megbékélésről. Szerk., a kísérő tanulmányt írta. K. G. G. (Bp., 1948)
Két emlékirat az 1849. évi cári intervencióról. Gyűjtötte K. G. G., sajtó alá rend. Gonda Imre, a bevezetést írta Trócsányi Zoltán. (A Magyar Külügyi Társaság kiadványa. Bp., 1948)
Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában. I. köt. 1867–1892. II. köt. 1892–1900. III. köt. 1900–1903. IV. köt. 1903–1906. V. köt. 1906–1913. VI. köt. 1913–1914. (Bp., 1952–1956–1964–1966–1971–1985)
Mocsáry Lajos válogatott írásai. Vál., a bevezető tanulmányt írta K. G. G. (Bp., 1958)
Teleki László válogatott munkái. I–II. köt. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1961)
Tanulmányok a magyar–orosz irodalmi kapcsolatok köréből. I–III. köt. (Bp., 1961; orosz nyelven, egy kötetes válogatásban: Moszkva, 1964)
A szomszéd népekkel való kapcsolataink történetéből. Válogatás hét évszázad írásaiból. Vál., szerk. (Bp., 1962)

bibliográfiái: A szomszédos államok magyar irodalmi folyóiratainak 1957. évi magyar irodalomtörténeti repertóriuma. Összeáll. Szabó Györggyel. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1958)
A szomszédos államok magyar irodalmi folyóiratainak 1958. évi irodalomtörténeti repertóriuma. Összeáll. (Világirodalmi Figyelő, 1959)
Magyar történeti bibliográfia. 1825–1867. IV. köt. Nemmagyar népek – nemzetiségek. Szerk. Katus Lászlóval. (Bp., 1959)
A rokontudományok és folyóiratainak magyar irodalomtörténeti vonatkozású írásai 1958-ban. Összeáll. (Irodalomtörténet, 1960)
A szomszéd államok magyar irodalmi folyóiratainak 1959. évi irodalomtörténeti repertóriuma. Összeáll. Varga Józseffel. (Világirodalmi Figyelő, 1961)
A rokontudományok és folyóiratainak magyar irodalomtörténeti vonatkozású írásai 1959-ben. Összeáll. (Irodalomtörténet, 1962)
A rokontudományok és folyóiratainak magyar irodalomtörténeti vonatkozású írásai 1960-ban. Összeáll. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963)
A felvidéki magyar irodalom könyvészete. 1918–1938. (Az Országos Széchényi Könyvtár kiadványa. Bp., 1966)
Külföldi magyar nyelvű hírlapok és folyóiratok címjegyzéke és adattára. 1945–1970. I. köt. Szomszédos szocialista országok. Összeáll. (Az Országos Széchényi Könyvtár kiadványa. Bp., 1974)

Kemény Gábor néven: Magyar pedagógia Csehszlovákiában. (Magyar Paedagogia, 1938)
Így tűnt el egy gondolat. A felvidéki magyar irodalom története. 1918–1938. (Bp., 1940)
Ez a föld Magyarország! Bartha Miklós nemzetiségi cikkei. (A pécsi m. kir. Erzsébet Tudományegyetem Kisebbségi Intézetének kiadványai. 13. Pécs, 1941)
A magyar nemzetiségi kérdés lélektani feladatai. (Láthatár, 1942 és külön: Pécs, 1942)
Bartha Miklós és a nemzetiségek. (A pécsi m. kir. Erzsébet Tudományegyetem Kisebbségi Intézetének kiadványai. 16. Pécs, 1942). 

Irodalom

Irod.: Marék Antal: K. G.: Így tűnt el egy gondolat. A felvidéki magyar irodalom története. 1918–1938. (Irodalomtörténet, 1941)
Váróné Tomori Viola: Barátot köszöntünk. (Korunk, 1975)
Beke György: Dunai néző. K. G. G. életműve. (A Hét, 1981)
Iszlai Zoltán: Nemzetiségek kutatója. K. G. G. halálára. (Élet és Irodalom, 1981)
Jeszenszky Géza: K. G. G. (Történelmi Szemle, 1982)
Niederhauser Emil: K. G. G. (Századok, 1982)
Pajkossy György: K. G. G. (Irodalomtörténet, 1982)
Tóth András: K. G. G. (Könyvtáros, 1982)
Havasi Zoltán: K. G. G. Nekrológ. K. G. G. publikációi. 1945–1981. (OSZK Évkönyve, 1981. Bp., 1983)
A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona. 1918–1995. Szerk. Fónod Zoltán. (Pozsony, 1997; 2. jav. és bőv. kiad. 2004). 

Megjegyzések

Munkássága bibliográfiája csak a Kemény G. Gábor néven megjelent írásait közli!