Szerb Antal
író, műfordító, szerkesztő
Született: 1901. május 1. Budapest
Meghalt: 1945. január 27. Balf, Sopron vármegye
Család
Nagyszülei: Stern Antal, Hirsch Berta; Herzfeld Nándor, Schwarz Jenny. Sz: Szerb Károly (1869–1960) kereskedő, vállalkozó, biztosítóintézeti titkár, Herzfeld Elza (1881–). F: 1. 1925–1928 és 1932–1933: Lakner Amália, Lakner Bertalan és Szaborszky Gizella leánya. Kétszer vette el feleségül és kétszer el is vált tőle. 2. 1938–1945: Bálint Klára, Bálint Aladár, a Nyugat műkritikusa és Roth Edit leánya; Bálint Endre festőművész testvére.
Kikeresztelkedett zsidó családból származott, keresztapja a vallási megújhodást, a katolikus reneszánszot hirdető Prohászka Ottokár (1858–1927) volt. Második feleségének, a II. világháború után, házasságon kívüli kapcsolatból született fia: Szerb János (1951–1988) költő, orientalista, tibetológus.
Iskola
A budapesti V. kerületi (lipótvárosi) Szent István téri elemi népiskolában (1908–1911), a budapesti piarista gimnáziumban tanult (1911–1919), uo. éretts. (a Tanácsköztársaság miatt csak hónapokkal később, 1919. szept. 12-én) és az iskola cserkészcsapatának vezetője (1914-től). A piarista gimnázium a századelőn a katolikus megújulás legfontosabb pedagógiai műhelyévé vált. Az iskolai tanárai közül Prohászka lelkes követője, Schütz Antal (1880–1953) a keresztény aszkézis szellemét népszerűsítő konzervatív német pedagógus Friedrich Wilhelm Foerster (1869–1966) nevelési elveit követte. Schütz Antalon kívül a neves költő és esztéta Sik Sándor (1889–1963) hatott leginkább az ifjú Szerb Antalra; osztályfőnökei: Miskolczi István latin- és történelemtanár és Hatvany Ede matematikus voltak.
Középiskolai tanulmányainak befejezése után egy évet, nyelvgyakorlás céljából Grazban töltött és a grazi egyetemen klasszika-filológiát is hallgatott (1919–1920), a budapesti tudományegyetemen tanult tovább (1920–1924), magyar–német szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1924). A magyar összehasonlító irodalomtörténet, különös tekintettel a 18. század második felének és a 19. századelső felének francia és angol vonatkozásaira tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1937). Negyedéves korától színházi rendezést és dramaturgiát is tanult (1923–1924).
Életút
A budapesti X. kerületi (kőbányai) állami főgimnázium (= Szent László Gimnázium, 1925–1928), a budapesti VIII. kerületi Vas utcai felsőkereskedelmi iskola r. tanára (1928–1944). A szegedi Ferenc József Tudományegyetem, ill. a Horthy Miklós Tudományegyetem magántanára (1937–1944). A II. világháború végén többször is munkaszolgálatos (1943–1944) a balfi munkatáborban agyonverték.
Első írásait; verseit, novelláit a Nyugat közölte (maga a szerkesztő, Osvát Ernő mutatta be az 1921. febr.-i számban), nemsokára a Napkelet és az Élet c. katolikus folyóiratok is rendszeresen megjelentetik kritikáit, irodalomtörténeti és modern filológiai dolgozatait (1923-tól). Első fontosabb irodalomtörténeti tanulmányát Stefan Georgéről huszonhárom évesen írta (átdolgozva a Symposion c. folyóiratban jelent meg, 1926-ban); nagy feltűnést keltő doktori értekezését Kölcsey Ferencről (1790–1838) írta (s az új szellemtörténész gárda épp akkor szerveződő folyóirata, a Minerva adta ki, szintén 1926-ban). A szellemtörténeti irányzat jegyében született korai tanulmányai a világirodalom klasszikusaival (Georg Trakl, William Blake), ill. a hazai irodalomból különösen a romantika korával (Kölcsey Ferenc, Berzsenyi Dániel, Vörösmarty Mihály) foglalkoztak. A Barabások (Juhász Vilmos, Sárközi György, Szabó Lőrinc és mások), a szellemtörténeti irányzathoz tartozó tudósok Minerva köre, majd a Kerényi Károly körül tömörülő, klasszika-filológusokból álló baráti társaság tagja, az 1930-as évek végén a Vajda János Társasághoz közeledett. Első verseire erősen hatottak az 1910-es években divatos expresszionista szerzők (főként Georg Trakl) valamint a Barabások költői útkeresései. Költeményeit a fennálló valóságot tagadó, lázadó attitűd és minden hagyományos poétikai forma elvetése jellemzi. Az I. világháborút és a forradalmakat követő összeomlás után a fiatal tudós-költő számára az újra megtalált neokatolicizmus jelentett menedéket: a legendák szerint komolyan fontolgatta, hogy szerzetes lesz. Katolikus hite azonban gyakran pogány miszticizmussal keveredett. A vallásos áhítat és a kereszténység előtti mítoszok későbbi nagy prózai alkotásaiban is fellelhetőek.
Az Erdélyi Helikon pályázatára írta meg kétkötetes Magyar irodalomtörténet (1934) c. munkáját, amellyel első díjat nyert. A világirodalom története (1941) c. művét megelőlegezte Az angol irodalom kis tükre (1929), valamint a Hétköznapok és csodák (1935) c. esszégyűjteménye. Egyszemélyes irodalomtörténeti munkái a szellemtörténet kimagasló teljesítményei. Monográfiáit egyetemi tankönyvként is használták (a Kolozsvárott kiadott Magyar irodalomtörténetét azonban 1942-ben kitiltották az iskolákból). Elsősorban irodalomtörténeti összefoglaló művei miatt, Sik Sándor és Zolnai Béla támogatásával a szegedi egyetemen magántanárrá habilitálták (1937).
Szépírásaiban is erősen érződik az irodalomtörténészi attitűd. Első regényében, a rózsakeresztesek történetét kutató Bátky János személye köré szerveződő A Pendragon legendában (1934) a bűnügyi és a kalandregény, ill. a kultúrhistória elemei keverednek Az Utas és holdvilág (1937) c. lélektani regényében saját maga és nemzedékének útkeresését, valamint a korabeli polgári világ dekadenciáját ábrázolta. A regény főhőse, Mihály, nászútján megszökik fiatal felesége elől, hogy megtalálja, kiegészítse, és újra felfedezze ifjúságát, újraélje ifjúkori álmait, mielőtt végleg belekezd új, konformista polgári életébe. Menekülése egzisztenciális alászállásként is értelmezhető, visszatérés saját elpusztított pogány múltjába, saját halálvágya történelmébe, a vallás alatti rétegek, a babona, a boszorkányság és a sátánizmus elfojtott szexuális elemei közé. A főhős ellentéte, Waldheim Rudi vallástörténész lett, nem adta fel álmait, ellenkezőleg: tudományos karrierjét és hivatását szexuális hódításainak szolgálatába állította. Személyisége, groteszk modora és tudományos nézetei közötti ellentét Mihály hajdani álmait saját jelenébe transzponálja. Az utazás nemcsak földrajzi helyváltoztatás, hanem a szerelem és a halál misztikus összefonódása is. A regényben gyakran feltűnik a titokzatos Ulpius Tamás, Mihály rég meghalt ifjúkori barátja. A regény előzménye a Hogyan halt meg Ulpius Tamás? c. novella (1919–1922).
A királyné nyaklánca (1943) c. történelmi regényében a XIV. Lajos-kori társadalom és társasági élet képét rajzolta meg Marie Antoinette királyné nyakláncának hírhedt történetén keresztül. Az 1930-as években több novelláskötetet (Madelon, az eb, 1934; Szerelem a palackban, 1937) állított össze folyóiratokban (Nyugat, Új Idők) megjelent elbeszéléseiből. – Műfordítóként klasszikus és kortárs francia és angol szépirodalmat (pl. Anatole France, Eric Knight, Somerset Maugham) és kortárs társadalomtudományi műveket (pl. Johan Huizinga) műveit tolmácsolta magyar nyelvre. Első írásai Szerb Antal Kristóf néven jelentek meg, VII. Olivér c. regényét A. H. Redcliff néven jegyezte.
A Pendragon legenda c. művéből Révész György filmet forgatott (1974), ill. Szűcs János átdolgozásában színpadi mű is készült (Az éjféli lovas címmel; bemutató: szolnoki Szigligeti Színház, 1973. nov. 2.). Utas és holdvilág c. regényéből Kútvölgyi Katalin rendezett tévéfilmet (1974), Galambos Péter pedig színpadi művet írt belőle (bemutató: nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Krúdy Kamaraszínháza, 1995. szept. 29.). Érdekesség, hogy a történetből Forgách András bábszínpadi művet is írt (bemutató: Budapesti Bábszínház, 2013. szept. 21.); további különlegesség, hogy a mű egyik szereplőjének nevét vette fel a budapesti Ulpius-ház Könyvkiadó. VII. Olivér c. kisregényét vígjáték formában is átdolgozta (Ex címmel; bemutató: budapesti Madách Színház, 1965. máj. 7.).
Emlékezet
Budapesten, a Lipótvárosban született (Deák Ferenc utca 15.), elemi iskoláit is az V. kerületben, a Szent István téri iskolában végezte. További budapesti lakóhelyei: VII. kerület, Erzsébetváros, Rákóczi út 90. (1923–1933); II. kerület, Torockó utca 6/b (1933–1942). Utolsó lakóhelye: II. kerület Hűvösvölgyi út 81. (= Hidegkúti út 47.); Kűry Klára színésznő egykori villájának felső emeletén élt. Feleségével, Bálint Klárával 1942-ben költöztek ide és 1944. jún. 5-ig laktak itt. Ekkor, utoljára, behívták munkaszolgálatra, Fertőrákosra. Onnan vitték Balfra, ahol brutálisan meggyilkolták. A piarista gimnázium után egy évig Grazban élt (1919–1920), a grazi egyetemen Alexits Györggyel (1899–1978), a későbbi matematikus professzorral együtt tanult. Az Utas és holdvilág előzményeinek tekinthető novellatöredékeit itt kezdte el írni. Tanulmányai befejezése után előbb a budapesti X. kerületi állami főgimnáziumban (1925–1928), majd a budapesti VIII. kerületi Vas utcai felsőkereskedelmi iskolában tanított (1928–1944. márc. 19.). A jogutód Széchenyi István Kereskedelmi Szakközépiskolában emléktábláját helyezték el (2001. máj. 10.). Balfot (ma Sopron része) 1944-ben német alakulatok szállták meg, s itt a faluban létesítették az ország egyik legnagyobb kényszermunkatáborát. A meggyilkolt, zsidónak minősített munkaszolgálatosok emlékművét 2008-ban avatták fel: az itt kialakított Szerb Antal Emlékhely a Szent Farkas-vártemplom kőkerítése mellett található (az itt látható Erőltetett menet c. szoborkompozíció Kutas László szobrászművész és Winkler Barna építész tervei alapján készült). A nemzeti emlékhelyen emléktábla őrzi Szerb Antal emlékét is. A balfi tömegsírt a II. világháború után exhumálták, Szerb Antal földi maradványait a Kerepesi úti (= Fiumei úti) temetőben helyezték el. A sírt a Nemzeti Emlékezet és Kegyelet Bizottsága védetté nyilvánította (2001-ben). A budapesti XVI. kerületi cinkotai gimnázium (Batthyány Ilona út 12.) 1969-ben vette fel Szerb Antal nevét. A gimnázium parkjában a költő bronz mellszobra is megtekinthető (Vilt Tibor szobrászművész alkotása, 1977). A költőnek a gimnázium épületében is van mellszobra: az iskola egykori diákjának, Világhy Árpád szobrászművésznek ajándéka (1997). Az iskola 1970-ben Szerb Antal-emlékérmet alapított, amelyet kimagasló tanári tevékenységéért vehet át egy nyugdíjba vonuló pedagógus és egy kimagasló közösségi teljesítményt nyújtó végzős diák. (A plakett Ligeti Erika szobrászművész alkotása.)
Munkásságával elsőként Poszler György (1931–2015) akadémikus foglalkozott, ő az első Szerb Antal-monográfia szerzője. Szerb Antal özvegye több fontos visszaemlékezést és dokumentumot, valamint egyéb kéziratot tett közzé. Nagyobb tanulmányokat Szerb Antalról Laczkó András és Lengyel András közölt, művei részletes bibliográfiáját és levelezését Nagy Csaba, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) kutatója állította össze. Életművét a Magvető Könyvkiadó gondozza. Monográfiát legutóbb Havasréti József írt munkásságáról (2013).
Elismertség
A Magyar Irodalomtudományi Társaság elnöke (1933).
Elismerés
Baumgarten-díj (1935, 1937), Magyar Örökség Díj (2007).
Főbb művei
F. m.: A fehér mágus. Széphistória. (Élet, 1923)
A zsarnok. Elbeszélés. (Napkelet, 1923)
Kölcsey. Egy. doktori értek. is. (Minerva, 1926; és külön: Minerva Könyvtár. Bp., 1926)
Stefan George. (Symposion, 1926)
A magyarság mithikus arca. (Napkelet, 1926)
A magyar újromantikus dráma. Egy. doktori értek. is. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1927; és külön: Irodalomtörténeti füzetek. 17. Bp., 1927)
Az udvari ember. Baldassare Castiglioni. (Minerva Könyvtár. 7. Bp., 1927)
Marcel Proust. Eszmetöredékek. – Az intellektuális költő. Babits Mihály. (Széphalom [folyóirat], 1927)
William Blake. Tanulmány. (Széphalom [folyóirat], 1928; és külön: Széphalom Könyvtár. 10. Szeged, 1928)
Magyar preromantika. (Minerva Könyvtár. 18. Bp., 1928)
A „béketűrő“ szláv lélek. – H. G. Wells világa. (Magyar Szemle, 1928)
Ibsen. (Napkelet, 1928)
Az ihletett költő. Berzsenyi Dániel. (Széphalom [folyóirat], 1929; és külön: Széphalom Könyvtár. 15. Szeged, 1929)
Az angol irodalom kis tükre. (Kincsestár. 33. A Magyar Szemle kiadványa. Bp., 1929)
Az újabb magyar irodalom. Szerb Antal Kristóf néven. (A magyar művelődés története. Szerk. Lukinich Imre. Bp., 1929)
Asszony a karosszékben. Török Sophie kötetéről. (Széphalom [folyóirat], 1929)
Bánk bán és egy olasz irodalmi vita. Egy Boccacciónak tulajdonított Bonfini átdolgozásról. (Széphalom [folyóirat], 1930)
Vörösmarty-tanulmányok. 1–3. (Minerva, 1930; és külön: Minerva Könyvtár. 31. Bp., 1930)
Yeats magyar tárgyú költeménye. (Debreceni Szemle, 1930)
Arany János és Európa. – Bevezetés a magyar irodalom történetéhez. A Magyar irodalomtörténet bevezető fejezete. (Erdélyi Helikon, 1932)
A mai angol regény. (Erdélyi Helikon, 1933)
Szerb Antal magyar irodalomtörténete. Részlet a műből. (Széphalom [folyóirat], 1933)
Az irodalmi elmélet új nemzedéke. – Középosztály és irodalom. (Válasz, 1934)
Illyés Gyula: Oroszország. – A regény és a történelem. A Táltoskirály alkalmából. A történelmi regény szerepéről Makkai Sándor műve kapcsán. – Szenczi Molnár Albert. – Szentkuthy Miklós: Prae. (Erdélyi Helikon, 1934)
A kuruckori költészet. (Rákóczi-emlékkönyv. Bp., 1935)
Hétköznapok és csodák. Francia, angol, amerikai, német regények a világháború után. (Világkönyvtár. Bp., 1936; németül: Die Suche nach dem Wunder. Umschau und Problematik in der modernen Romanliteratur. Amsterdam–Leipzig, 1938)
Hevesi András: Párizsi eső. – Márai Sándor: Kabala. – Prohászka Lajos: A vándor és a bujdosó. (Válasz, 1936)
Ipolyi Arnold Magyar Mythológiája. (Vigilia, 1936)
Le soir de Berzsenyi. (Nouvelle Revue de Hongrie, 1936)
Radnóti Miklós: Járkálj csak halálraítélt! (Válasz, 1937)
Nagy emberek gyermekcipőben. Ady Endre gyermekkori öngyilkossági kísérletéről. (Új Idők, 1937. 31.)
Jókai. (Erdélyi Magyar Évkönyv, 1938)
Babits, le poète. (Nouvelle Revue de Hongrie, 1938)
Kerényi Károly Apollon könyve. (Apollo, 1938)
Don’t Say… But Say… Mit hibáznak el leggyakrabban az angolul tudó magyarok? Összeáll. Kováts Alberttel. (Bp., 1939)
Az Ady-mítosz és a Drang nach Westen. (Magyar Nemzet, 1939. júl. 30.)
A varázsló eltöri pálcáját. (Új Idők, 1940. jan. 7.)
Ének a hómezőkről. Egy magyar kutató tragédiája. Reguly Antal. (Esti Újság [Pozsony], 1940. jún. 16.)
Az első amerikai Erdélyben. John Smithről. (Magyar Nemzet, 1940. szept. 12.)
Babits és az angol költészet. (Babits-emlékkönyv. Szerk. Illyés Gyula. Bp., 1941)
Captain John Smith in Transylvania. – The Passing of Michael Babits. (Hungarian Quaterly, 1941)
L’imagination de Michel Vörösmarty. (Nouvelle Revue de Hongrie, 1941)
Machiavelli történelmi helye. (Jelenkor, 1941)
Reményik Sándor. (Új Idők, 1941. nov. 9.)
Örök barátaink. Szabó Lőrinc műfordítása. (Új Idők, 1941. dec. 14.)
Fodor József összes versei. – Tengertánc. Örkény István novellái. (Magyar Csillag, 1942)
A százéves Lánchíd. (Új Idők, 1942. aug. 22.)
A bíborbanszületett. Passuth László regénye. – Sík Sándor: Esztétika. (Magyar Csillag, 1943)
Száz vers. Görög, latin, angol, francia, német, olasz válogatott költemények eredeti szövege és magyar fordítása. Összeáll. (Bp., 1944)
Gogoly. Tanulmány. (Magyar Csillag, 1944)
Látogatás Byronnál. Töredék Szerb Antal kiadatlan regényéből. (Új Magyarország, 1946. máj. 8.)
Madelon, az eb. Novellák. Az előszót írta Szentkuthy Miklós. (Révai Könyvtár. 7. Bp., 1947)
Novella. Elbeszélés. (Magyarok, 1947)
A varázsló eltöri pálcáját. Cikkek. Vál., szerk., az előszót írta Kardos László. (Bp., 1961; 2. bőv. kiad. 1965; 3. kiad. 1969; 4. bőv. kiad. Sajtó alá rend. Szerb Antalné. 1978)
Szerelem a palackban. Elbeszélések. Szerk., az előszót írta Poszler György. (Bp., 1963)
Sz. A. piarista cserkész feljegyzései. (Vigilia, 1972)
Karácsony Benő: Napos oldal. Sz. A. lektori jelentése. Közli Marosi Ildikó. (Utunk, 1978. nov. 10.)
Sz. A. naplója. 1914–1915. Közli Szerb Antalné. (Magyar Nemzet, 1991. ápr. 27.)
Feljegyzések és elmélkedések. Közli Tompa Mária. – Hogyan halt meg Ulpius Tamás? Közli Nagy Csaba. (Műhely [Győr], 1995)
Romantizmus. Elbeszélés. Közli Tompa Mária. (Holmi, 1995)
A trubadúr szerelme. Sz. A. könyvekről, írókról. 1922–1944. Gyűjtötte, szerk., sajtó alá rend. Wágner Tibor. (Bp., 1997)
A fehér mágus. Elbeszélések. Az utószót írta Duró Gábor. (Millenniumi Könyvtár. 8. Bp., 1999)
Naplójegyzetek. 1914–1943. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta Tompa Mária. (Bp., 2001)
Sz. A. válogatott levelei. Sajtó ajtó alá rend. Nagy Csaba. (A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványa. Bp., 2001)
Sz. A.: Összegyűjtött esszék, tanulmányok. kritikák. I–III. köt. Szerk. Papp Csaba. (Bp., 2002).
F. művei kiadástörténete: Magyar irodalomtörténet. I–II. köt. A bevezetés írta Makkai Sándor. (Az Erdélyi Szépmíves Céh kiadványai. 86–87. Cluj-Kolozsvár, 1934; 2. átd. kiad. Bp., 1935; 3. kiad. Bp., 1935; utánnyomások: Bp., 1941, 1942, 1946, 1948; Kolozsvár: 1940)
Magyar irodalomtörténet. I–II. köt. A bevezetést írta Sőtér István. (4. kiad. Bp., 1958 és 1959; 5. kiad. 1972; 6. kiad. 1978; 7. kiad. 1982; 8. kiad. 1986)
Magyar irodalomtörténet. Sajtó alá rend. Szerb Antalné, a bevezetés írta Makkai Sándor. (9. kiad. Bp., 1991; 10. kiad. 1992; 11. kiad. 1997; 12. kiad. 2000; 13. kiad. 2003; 14. kiad. 2005)
A Pendragon legenda. Regény. (Bp., 1934; Új magyar regények. 2. kiad. Rózsakereszt címmel. Bp., 1944)
A Pendragon legenda. Regény. 3. kiad. Ill. Győry Miklós. (Bp., 1957)
4. kiad. Az utószót írta Hegedűs Géza. (Bp., 1962)
5. kiad. I–II. köt. Ill. Szántó Piroska. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1964)
6. kiad. (Bp., 1968; 7. kiad. 1974; 8. kiad. 1977; 9. kiad. 1992; 10. kiad. 1997)
A Pendragon legenda. Regény. I–II. köt. Az utószót írta Duró Gábor. (Millenniumi Könyvtár. 71–72. 11. kiad. Bp.–Győr, 2000)
A Pendragon legenda. Regény. Az utószót írta Hegedűs Géza. (12. kiad. Fehér Holló Könyvek. Bp., 2002; 13. kiad. 2004; 14. kiad. 2005 és utánnyomások: 2006–2014)
Budapesti kalauz Mars-lakók számára. Kolozsváry Sándor rajzaival. (Officina Könyv. Bp., 1935)
Budapesti kalauz Mars-lakók számára. A bevezetést írta Devecseri Gábor. Ill. Kolozsváry Sándor. (2. kiad. Bp., 1945)
Budapesti kalauz Mars-lakók számára. Hasonmás kiad. (Bp., 1991)
Budapesti kalauz Mars-lakók számára. (Bp., 2005)
Budapesti kalauz Mars-lakók számára. A képeket vál., a szöveget gondozta Dávid Anna. (Bp., 2015)
Utas és holdvilág. Regény. (Magyar regények. Bp., 1937)
Utas és holdvilág. Regény. A bevezető tanulmányt írta Sőtér István. (2. kiad. Bp., 1959; 3. kiad. 1964; 4. kiad. 1974; 5. kiad. 1980; 6. kiad. 1985 és 1994; 7. kiad. 1998)
Utas és holdvilág. I–II. köt. Regény. Az utószót írta Duró Gábor. (Millenniumi Könyvtár. 95–96. 8. kiad. Bp., 2000)
Utas és holdvilág. Regény. (Fehér Holló Könyvek. 9. kiad. Bp., 2002; 10. kiad. 2003 és utánnyomások: 2005–2014)
VII. Olivér. A. H. Redcliff néven. (A Széchenyi Rt. két pengő huszonkét filléres regényei. Bp., 1941; VII. Olivér. Regény. Sz. A. néven. Réber László rajzaival. (2. kiad. Bp., 1966; 3. kiad. 1967; 4. kiad. 1996 és 1997)
A világirodalom története. I–III. köt. (Bp., 1941; 2. kiad. 1942; 3. kiad. 1957)
A világirodalom története. I–III. köt. Az utószót írta Kardos László, a névmutatót összeáll. Tóbiás Áron. 4. kiad. 1962; 5. kiad. 1973; 6. kiad. 1980; 7. kiad. 1989; 8. kiad. 1992; 9. kiad. 1994; 10. kiad. 2000)
A királyné nyaklánca. Igaz történet. Regény. (Bp., 1943)
A királyné nyaklánca. Igaz történet. Szerk., a jegyzeteket írta Lux. László. (2. kiad. Bp., 1957)
A királyné nyaklánca. Igaz történet. Ill. Gyulai Líviusz. (3. kiad. Bp., 1963 és 1965)
A királyné nyaklánca. Igaz történet. Szerk., a jegyzeteket írta Németh Miklós. (4. kiad. Bp., 1967; 5. kiad. 1975; 6. kiad. 1984)
A királyné nyaklánca. Igaz történet. (Fehér Holló Könyvek. 7. kiad. 2001)
Gondolatok a könyvtárban. Vál., sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta Kardos László. (Bp., 1946)
Gondolatok a könyvtárban. Sajtó alá rend, az előszót írta Szabolcsi Miklós. (2. kiad. Bp., 1971; 3. kiad. 1981).
F. m.: írásai a Nyugatban: Szerb Antal Kristóf néven: Az angol komédiás. – A lovag hazatérte. – A tizenhat éves. – A toronyőr. – Hannibal esküvése. – Ballada. (1921. 3.)
Kariatidák. (1921. 9.)
Pico herceg és Monna Lianora története. (1921. 10.)
A választott lovag. (1921. 17.)
Ajándok mátkasága. (1922. 2.)
Szomory Dezső: II. Lajos király. (1922. 4.)
Bíró Lajos: Mariska. (1925. 8–9.)
Szerb Antal néven: Katherine Mansfield. (1931. 1.)
Fekete kenyér. Sik Sándor könyve. (1932. 3.)
Huxley: Brave New World. (1932. 17.)
Századvég. (1934. 10–11.)
Madelon, az eb. (1934. 17–18.)
Irodalom és biedermeier. (1935. 11.)
A szerelem a palackban. (1935. 12.)
Chesterton. (1936. 7.)
Akik eltévedtek. Kassák Lajos regénye. (1936. 12.)
Mai japán dekameron. (1937. 1.)
Baumgarten Ferenc. (1937. 2.)
Tormay Cécile. (1937. 5.)
A féltékenyek. (1937. 6.)
Babits Mihály összes versei. (1937. 10.)
Családi pensio. Kertész Erzsébet regénye. (1937. 11.)
Keresztút. Rónay György regénye. (1938. 3.)
Dsida Jenő. (1938. 7.)
Könyvek és ifjúság elégiája. (1938. 10.)
Százéves dolgok. Pest-Buda. – Kazinczy Pesten, 1827. – Kazinczy utolsó napjai. – A júliusi forradalom. (1938. 12.)
Pázmány Péter. Sik Sándor könyve. (1939. 8.)
Zane Grey. (1939. 12.)
Természet vagy táj. (1940. 10.)
Pintér Jenő. (1940. 12.)
Élmény és mű. Mátrai László könyve. (1941. 3.)
A sárgavirágos leány. Kolozsvári Grandpierre Emil regénye. (1941. 4.).
F. m.: ford.: Curtius, Ernest: Az új Franciaország irodalmi úttörői. Ford. Kecskeméti Györggyel. (Ember és természet. 10. Bp., 1925)
Collier, John: A majom-feleség. Regény. Ford. (Külföldi regényírók. 50. Bp., 1935)
Seabrook, William: Utak a dzsungelben. Ford. 16 táblával. (Bp., 1936)
Sackville-West, Victoria Mary: Szent Johanna. Életrajz. Ford. (Bp., 1937)
Maugham, William Somerset: Színház. Regény. Ford. (Athenaeum Regénytár. Bp., 1937)
Macaulay, Rose: A két Daisy. Regény. (Bp., 1937)
Huizinga, Johan: A középkor alkonya. Ford. (Az európai kultúra története. 5. Bp., 1938).
Irodalom
Irod.: műveiről: Halász Gábor: Sz. A.: Magyar preromantika. (Századok, 1932)
Schöpflin Aladár: Sz. A. magyar irodalomtörténete. (Nyugat, 1934)
Gálos Rezső: Sz. A.: Magyar irodalomtörténet. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1934)
Belohorszky Ferenc: Sz. A.: Magyar irodalomtörténet. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1934)
Hajdú Zoltán: Irodalmunk torzított képe egy díjnyertes pályamunkában. Sz. A.: Magyar irodalomtörténet. (Budapesti Szemle, 1935)
Tóth Béla: Sz. A.: Magyar irodalomtörténet. (Debreceni Szemle, 1935)
Kállay Miklós: Sz. A.: Magyar irodalomtörténet. (Napkelet, 1935)
Szabó Zoltán: Sz. A.: Hétköznapok és csodák. (Napkelet, 1936)
Hungarus Viator: Sz. A.: Hétköznapok és csodák. (Debreceni Szemle, 1937)
Thurzó Gábor: Sz. A.: Utas és holdvilág. (Napkelet, 1937)
Lestyán Sándor: Gondolatok a könyvtárban. Sz. A. tanulmányai. (Budapest [folyóirat], 1946)
Lukácsy Sándor: Sz. A.: Gondolatok a könyvtárban. (Társadalmi Szemle, 1947)
Simon Zoltán: Sz. A.: A varázsló eltöri pálcáját. (Alföld, 1962)
Sára Péter: Sz. A.: A varázsló eltöri pálcáját. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963)
Nánay István–Karádi Zsolt: Sz. A.: Utas és holdvilág. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2001)
Osváth Péter: Klasszikusok újraolvasva. Sz. A.: Utas és holdvilág. (Psychiatria Hungarica, 2012)
Bíró Gergely: Tudatregény – regényes tudat. Sz. A.: A Pendragon legenda. (Magyar Napló, 2014. 11.).
Irod.: Cs. Szabó László: Sz. A. (Magyar Könyvtár, 1945)
Szentkuthy Miklós: Sz. A. (Magyar Könyvtár, 1946)
Illés Endre: Sz. A. (Csillag, 1955)
Szerb Antalné: Sz. A. utolsó hónapjai. (Irodalomtörténet, 1959)
Sz. A. Bibliográfia. Összeáll. Tóbiás Áron. (A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kiadványa. Bp., 1961)
Poszler György: Intellektualitás és élmény Sz. A. pályakezdésében. (Irodalomtörténet, 1962)
Poszler György: Sz. A. zsengéi. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1962)
Fehér Ferenc: Bálint György vagy Sz. A.? (Kortárs, 1962)
Poszler György: Sz. A. pályakezdése. (Irodalomtörténeti füzetek. 51. Bp., 1965)
Kurucz Gyula: Sz. A. világa. (Alföld, 1967)
Szabolcsi Miklós: Sz. A. – Kunszery Gyula: Sz. A. Magyar irodalomtörténete ebek harmincadján. – Rónay György: Sz. A. – vagy az irodalom mint életforma. – Poszler György: Szellemi önvédelem és világnézeti orientáció Sz. A. Magyar irodalomtörténetében. – Szerb Antalné: Sz. A. Pohárköszöntőjéhez. (Irodalomtörténet, 1970)
Keresztury Dezső: Sz. A. (Kortárs, 1970)
Gál István: Adalékok Sz. A. életéhez és munkásságához. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1971)
Laczkó András: Sz. A. történelemszemlélete A királyné nyakláncában. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1972)
Poszler György: Sz. A. Monográfia. (Irodalomtörténeti Könyvtár. 29. Bp., 1973)
Kolozsvári Grandpierre Emil: A szervező és föltaláló Sz. A. (Múzsák múzeumi magazin, 1974)
Lengyel András: Sz. A. levele Bethlen Miklós önéletírásáról. (Irodalomtörténet, 1975)
Lengyel András: Sz. A. egyetemi magántanári előadásainak tervezete. (Irodalomtörténet, 1977)
Lengyel Béla: Sz. A. arcképéhez. Emlékek, adalékok. (Irodalomtörténet, 1978)
Ézsiás Erzsébet: A Szerb Antal-i irónia stíluseszközei. (Magyar Nyelvőr, 1982)
Gyergyai Albert: Találkozások Sz. A.-lal. (Nagyvilág, 1983)
Lengyel András: Sz. A. magántanári habilitációja, 1934–1937. (Szeged, 1988)
Lengyel András: Egy félreértés oszlatásához. Sik Sándor és Sz. A. (Acta Universitatis Szegediensis, 1989)
Eisemann György: Halálmítosz, nyelv, szubjektum. Sz. A.: Utas és holdvilág. (Műhely, 1995)
Akitől ellopták az időt. Sz. A. emlékezete. Vál., szerk. Wágner Tibor. (Bp., 1996)
Bence Erika: Sz. A. Magyar irodalomtörténetének 19. század-képe. (Iskolakultúra, 1999)
Mohai V. Lajos: Sz. A. tévedése. A lenézett műfajról. (Új Forrás, 1999)
Tört pálcák. I–II. köt. Vál., szerk. Wágner Tibor. (Bp., 2000)
Nagy Csaba: Sz. A. Bibliográfia. (Bp., 2001)
Suhai Pál: Sz. A.-emlékbeszéd. (Irodalomismeret, 2001)
Takács Ferenc: „De nem abba halunk bele…“ Sz. A.: Naplójegyzetek. 1914–1943. (Mozgó Világ, 2001)
Törő Krisztina: Kultúrkritika és válságérzet Sz. A. A Pendragon-legenda c. regényében. (Filológiai Közlöny, 2001)
Schein Gábor: A csúf anya és az irodalmi emlékezet. A történelem humanista eszménye Sz. A. kései műveiben. (Pannonhalmi Szemle, 2001)
Sz. A. levelei Lakner Klárához. – Sz. A. levelei Tanay Magdához. (Műhely, 2001)
Gömöri György: Száz éve született Sz. A. (Nyelvünk és Kultúránk, 2001)
Vallasek Júlia: Szerb Antal Kristóf, a kaméleon. (Látó, 2002)
Sturm László: Élet és mű egymásból táplálkozik. Sz. A.: Naplójegyzetek. 1914–1943. (Magyar Szemle, 2002)
Kovács Sándor Iván: „A régi humanisták áhítatos pletykálkodásukkal…“ Bod Péter esszéi és Sz. A. irodalomtörténete. – Poszler György: Sz. A. és a szellemtörténet. (Irodalomismeret, 2002)
Bárczi Zsófia: Álcázott szöveg. Műfaji játékok Sz. A. A Pendragon legenda c. regényében. (Literatura, 2002)
Havasréti József: Egy kaméleon gondosan stilizált élete. Sz. A.: Naplójegyzetek. 1914–1943. (Jelenkor, 2002)
Fekete J. József: Sz. A. naplóiról. (Új Forrás, 2002)
Pekáry Tamás: Adalék Sz. A. Utas és holdvilág c. regényéhez. (Irodalomismeret, 2003)
Havasréti József: „A sötétség mélyén.“ Sz. A. zsidósága és utolsó évei. (Jelenkor, 2003)
Jastrzebska, Jolanta: Sz. A. Utas és holdvilága, mint késő modern kalandregény. (Literatura, 2004)
Sindelyes Dóra: Sz. A. európai felfedezése: utas és napvilág. (Heti VG, 2004. 8.)
Sindelyes Dóra: Szerb Antal Magyar irodalomtörténetének kalandjai. Aki itt volt, mindenki húzta. (Heti VG, 2004. 38.)
Mekis D. János: Nemzedékproblémák, irodalomtörténet, kritika. A két világháború közötti irodalomértés néhány interpretatív fogalmáról Sz. A. munkáinak tükrében. (Literatura, 2005)
Bán Ervin: Sz. A. sorsa – életében és halála után. (Magyartanítás, 2005)
Bodrogi Ferenc Máté: „mindig történhetik valami.“ Sz. A.: Utas és holdvilág. (Alföld, 2005)
Poszler György: Nyaralás a könyvtárban. Vázlat Sz. A. arcképéhez. (Tiszatáj, 2005)
Rix, Len: Oliver’s Return. The Subtle Artistry of Antal Szerb. (The Hungarian Quaterly, 2007)
Havasréti József: Sz. A. – mint, majd ha volt. Beck András: Sz. A. esete a hungarológiával. (Jelenkor, 2007)
Szűcs Balázs Péter: „És az elég.“ Sz. A.: A harmadik torony. (Új Forrás, 2007)
Marafkó László–Sebestyén László: Egy Mars-lakó naplójából. Sz. A. megidézése. (Budapest [folyóirat], 2007)
Bíró Gergely: Maszkák uralma. Sz. A.: A harmadik torony. (Magyar Napló, 2007. 12.)
Poszler György: Pesttől Balfig. Sz. A. pályakép és sorképlet. (P. Gy.: Az eltévedt lovas nyomában. Tanulmányok. Bp., 2008)
K. Horváth Zsolt: Sz. A., Szerb János és a Drang nach Westen. (Korunk, 2009)
Havasréti József: Ponyvaregény és kulturális exkluzivitás. Sz. A.: A Pendragon legenda. (Literatura, 2011)
Havasréti József: „Egyesek és mások.“ Sz. A.: Utas és holdvilág. (Jelenkor, 2011)
Dávid Gyula: Sz. A. és az erdélyi magyar irodalom. (Korunk, 2011)
Generációs szempontok a Sz. A. halálára vonatkozó kortársi értelmezésekben. (Nemzedéki narratívák a kultúratudományokban. Szerk. Garami András, Mekis D. János és Németh Ákos. Bp., 2012)
Krékits József: Identitáskeresés holdvilágnál. Gondolatok a művészet gyógyhatásáról Sz. A. Utas és holdvilág c. regénye kapcsán. (Pszichoterápia, 2012)
Havasréti József: Sz. A. Monográfia. (Bp., 2013).
Irod.: Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Az Erdélyi Szépmíves Céh írói. (Az Erdélyi Szépmíves Céh emlékkönyve. 1924–1944 és 1990–1995. Összeáll. Tar Károly. Kolozsvár, 1995)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. I. köt (Szeged, 1996)
Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2016
