Székely Sándor
orvos, tudománytörténész
Született: 1913. november 23. Kecskemét, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 1991. december 21. Budapest
Család
Jómódú polgári családból származott. Sz: Székely Gyula (†1942) cipőgyáros, Epstein Erzsébet. F: 1941-től Kertész Katalin újságíró, az Orvos-egészségügyi Szakszervezet lapjának, az Egészségügyi Dolgozónak a felelős szerkesztője. Fia: Székely Gábor (1942–) történész, egyetemi tanár, Székely György (1953–) orvos, belgyógyász, kandidátus és Székely Mátyás.
Iskola
Családja 1920-ban Budapestre költözött, itt végezte elemi és középiskoláit (1931-ben éretts.). Orvosi tanulmányait külföldön kezdte meg (1931–1932), Szegeden folytatta (1932-től), s a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1938), tiszti orvosi vizsgát tett (1948), az orvostudományok (tudománytörténet) kandidátusa (1968).
Életút
A budapesti Szeretetkórház Fül-orr-gégegyógyászati Osztályának gyakornoka, alorvosa (1938–1943), a Veszprémi Közkórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztályának munkaszolgálatos orvosa (1943–1944). A II. világháború után Budapest székesfőváros XIV. kerületi Tanácsa egészségügyi osztályvezetője (1945–1948), az MDP politikai munkatársa, a párt XIV. kerületi szervezete másodtitkára (1948–1949), a Szikra Könyvkiadó politikai lektorátusának vezetője (1949–1951). A Természettudományi Társulat főtitkára (1951–1953), a Természet és Társadalom c. folyóirat főszerkesztője (1953–1956). A budapesti X. kerületi Kőbányai úti rendelő orvosa (1956–1957), a Magyar Vöröskereszt Országos Központjának csoportvezetője (1957–1958). Az Országos Orvostudományi Könyvtár és Dokumentációs Központ (OOKDK) alapító tud. főmunkatársa és igazgatóhelyettese (1958. nov.–1960. dec.), igazgatója (1960. dec.–1973). Az MDP Központi Vezetősége (KV) filozófiai és természettudományi munkaközösségének tagja (1952–1955). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1960–1963).
Az SZDP tagja (1941-től), majd Ságvári Endre révén kapcsolatba került az illegális kommunista párttal (1944-től a KMP tagja). Az illegális mozgalomban propagandista volt, sajtótermékek sokszorosításával és terjesztésével foglalkozott.
Tudományos pályafutásának kezdetén Herman Ottó (1835–1914) életművét és munkásságát vizsgálta, később érdeklődése a két világháború közötti magyarországi egészségpolitika, az egészségkultúra hazai története, majd az egészségügyi könyvtári szolgáltatások fejlesztése felé fordult. A magyar tudománynépszerűsítő irodalom egyik jelentős képviselője, számos igényesen megírt ismeretterjesztő és ifjúsági könyv és folyóirat szerzője és szerkesztője. Alapvető szerepet vállalt az Országos Orvostudományi Könyvtár és Dokumentációs Központ (OOKDK) és a rendszeresen megjelenő népszerű orvostörténeti kutatások megszervezésében, az orvostudományi informatikai dokumentációs szolgáltatás magyarországi kialakításában.
Elismertség
Az MTA Orvostörténeti Bizottságának tagja (1953-tól).
Elismerés
Szabó Ervin-emlékérem (1973), a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) Emlékérme (1985).
Szerkesztés
Az Univerzum c. tudománynépszerűsítő havilap alapító főszerkesztője (1957–1982) és az Orvosi Hetilap Horus c. orvostörténeti mellékletének alapító szerkesztője (1958-tól). Az Élet és Tudomány és a Vöröskereszt Családi Lap c. népszerű kiadványa szerkesztőbizottságának tagja. A Szikra Könyvkiadó Nemzetközi Kérdések c. kiadványsorozatának szerkesztője (1949–1951).
Főbb művei
F. m.: Természettudományos propagandamunkánk feladatai. (Természet és Társadalom, 1951)
A szovjet orvostudomány eredményei a betegségek megelőzésében. (Útmutató városi előadók számára. 45. Bp., 1952)
Herman Ottó természettudományos világnézete. (Természet és Társadalom, 1954)
Herman Ottó. Kismonográfia. 5 táblával. (A kultúra mesterei. Bp., 1955)
Társaságunk megalapítója: Bugát Pál. (Természet és Társadalom, 1956)
Herman Ottó és a darwinizmus. (Élővilág, 1959)
Nagynémet ideológia és orvostörténelem. (Orvosi Hetilap, 1959)
Az orvostörténet oktatásának tapasztalatai középfokú egészségügyi szakiskoláinkban. (Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 1960)
Herman Ottó, az ismeretterjesztő. Sz. S. előadása az MTA tudományos emlékülésén. (Természettudományi Közlöny, 1960)
A tuberkulózis problémája Csehov műveiben. – A polgári orvosi etika Csehov műveiben. (Orvosi Hetilap, 1960)
Az orvostudomány története. Egészségügyi szakiskolai tankönyv. (Bp., 1960; 2. kiad. 1961)
Élet – ember – világ. Kismonográfia. Ill. Hegedűs István. (Búvár Könyvek. 11. Bp., 1961)
A daytoni „majomper”. (Világosság, 1961)
Létrejött az Országos Orvostudományi Könyvtár. – A könyvtári tanácsokról. (Orvosi Könyvtáros, 1961)
A Horthy-rendszer egészségpolitikája. – Ivan Petrovics Pavlov. (Orvosi Hetilap, 1961)
Az ember és a „túlvilág”. Kismonográfia. Ill. Hegedűs István. (Búvár Könyvek. 24. Bp., 1962)
Lourdes. (Világosság, 1962)
50 esztendős a lenini egészségügyi program. – Pikler László. (Orvosi Hetilap, 1962)
Az orvostudomány terminológiája. (A könyvtárosképzés füzetei. A Könyvtártudományi és Módszertani Központ kiadványa. Bp., 1963)
Testi fogyatékosságok kiküszöböléséért. A szervátültetésről. (Világosság, 1963)
A biológiai mozgásformák dialektikája. (Természettudományi Közlöny, 1963)
Kuba egészségügye számokban. (Orvosi Hetilap, 1963)
A betegségek megelőzéséről. Tanfolyami jegyz. (A Magyar Vöröskereszt kiadványa. Bp., 1964)
János Balassa, the Pioneer of Modern Surgery in Hungary. (Therapia Hungarica, 1964)
Öregedés, öregség, hosszú élet. – Hipotézis és bizonyosság. (Világosság, 1965)
Az OOKDK szakmai felülvizsgálatáról. (Orvosi Könyvtáros, 1965)
A szakirodalommal való ellátás problémái. (Orvosi Hetilap, 1965. 44.)
Ideológiai irányzatok a magyar egészségpolitikában. 1920–1944. Kand. értek. (Bp., 1966)
Az Országos Orvostudományi Könyvtár és Dokumentációs Központ munkájáról és terveiről. – Irányelvek az országos intézményekben működő szakkönyvtárak funkcióinak és együttműködésének továbbfejlesztéséhez. (Orvosi Könyvtáros, 1966)
Találkozás műszerek árnyékában. (Világosság, 1966)
Találkozás a műszerek árnyékában. Dehumanizálódik-e az orvostudomány? Szakkönyvtári hálózat és szakirodalmi ellátás. (Népegészségügy, 1966 és Orvosi Hetilap, 1966. 25.)
Orvosok harca a betegség és a butaság ellen. (Orvosi Hetilap, 1966. 27.)
Az orvostudományi tájékoztatás fejlődése és a szakkönyvtárak. (Orvosi Könyvtáros, 1967)
Kockázat és eredmény. A kísérletező orvostudomány dilemmái. (Világosság, 1967)
Az orvostudományi dokumentáció kezdetei. (Orvosi Hetilap, 1967. 35.)
Orvosi szakkönyvtárügyünk helyzete és fejlesztésének lehetőségei. (Magyar Tudomány, 1968)
A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum. (Orvosi Hetilap, 1968. 26.)
Az orvostudományi dokumentáció és tájékoztatás Magyarországon. – A szakkönyvtár és a dokumentáció szerepe az orvosok továbbképzésében. (Orvosi Könyvtáros, 1969)
133 nap a sajtó tükrében. (Orvosi Hetilap, 1969. 12.)
Így kezdődött… A felszabadulást követő évek egészségpolitikája. (Az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezete kiadványa. Bp., 1970)
Az orvosok szakirodalmi tájékozódásának, szakmai művelődésének helyzete Magyarországon. (Orvosi Könyvtáros, 1970)
Az Országos Orvostudományi Könyvtár és Dokumentációs Központ és tájékoztató tevékenysége. – Az IFLA. (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1971)
Az orvostudományi dokumentáció a múltban és ma. (Orvosi Könyvtáros, 1971)
A könyv nemzetközi éve. (Orvosi Könyvtáros, 1972)
Louis Pasteur. (Múzsák, 1972)
Futurológia vagy a reális jövő? (Orvosi Könyvtáros, 1973)
Clemens von Pirquet. (Orvosi Hetilap, 1974. 20.)
Jahn Ferenc. (Orvosi Hetilap, 1977. 6.)
Az 1977-ben végzett felmérés az orvostudományi információt felhasználók információs igényeiről. (Orvosi Könyvtáros, 1978)
Az orvosi könyvtári hálózat feladatai a jövőben. (Orvosi Könyvtáros, 1980)
Az orvos válaszol. Szerelemről, egészségről, betegségről. (A Családi Lap Kiskönyvtára. Bp., 1986)
szerk.: Leontyijev, A.: A második világháború keletkezése és jellege. Szerk. (Bp., 1950)
Minc, H.: A népi demokrácia néhány problémája a proletárdiktatúráról szóló lenini–sztálini tanítás megvilágításában. Szerk. (Bp., 1950)
Hogyan működnek a helyi szovjetek a Szovjetunióban? Cikkgyűjtemény. Szerk. (Bp., 1950)
A kínai forradalom diadalmas útja. Mao Ce-tung válogatott beszédei. Szerk. (Bp., 1950)
Szocialista munkaverseny Magyarországon. Cikkgyűjtemény. Szerk. (Bp., 1950)
Foster, W. Z.: A kapitalizmus alkonya. Szerk. (Bp., 1950)
A németek magyarországi politikája titkos német diplomáciai okmányokban. 1937–1942. Bolgár Elek bevezetésével. Szerk. Sz. S. (1–2. kiad. Bp., 1950)
Rákosi Mátyás: A magyar jövőért. R. M. beszédei. Sajtó alá rend. Sz. S. (1–4. kiad. Bp., 1950)
Mit tudsz a világról? Fejezetek a természet és technika köréből. Összeáll. Sz. S. Gerő Sándor rajzaival. 16 táblával. (Bp., 1956)
Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról. Függelék: madárvédelmi rendeleteinkről. A bevezető tanulmányt írta Vertse Albert. Szerk., a bibliográfiát összeáll. Galambos Ferenc és Sz. S. (Bp., 1960)
Segal, Jacob: A dialektikus módszer a biológiában. Ford. Molnár László. A bevezetést írta Sz. S. (Bp., 1962)
A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Évkönyve. 1974. Szerk. (Bp., 1975)
A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Évkönyve. 1975. Szerk. (Bp., 1976)
A Semmelweis Orvostudományi Egyetem klinikáinak és intézeteinek története. 1945–1975. Szerk. (Bp., 1976)
A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Évkönyve. 1976. Szerk. (Bp., 1977)
A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Évkönyve. 1977. Szerk. (Bp., 1978)
A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Évkönyve. 1978. Szerk. (Bp., 1979)
A magyar orvostudományi könyvtárügy és információ harmadik évtizede. Szerk. (Bp., 1979)
A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Évkönyve. 1979. Szerk. (Bp., 1980)
Az Országos Orvostudományi Információs Intézet és Könyvtár és az egészségügyi-orvostudományi könyvtári hálózat. Összeáll. (Bp., 1981)
ford.: Karger-Decker, Bernt: Sebészkés és szemtükör. A sebészet hőstettei. 12 táblával. Ford. (Az Élet és Tudomány Kiskönyvtára. 22. Bp., 1961)
Glaser, Hugo: Az orvostudomány legújabb győzelmei. (Bp., 1967)
Smith, Anthony: Testünk titkai. Ford. (Univerzum Könyvtár. Bp., 1971; 2. kiad. 1972; 3. átd. kiad. 1975; 4. kiad. 1978; 5. átd. kiad. 1980)
Dietz, Karl: Szexológia. Ford. Bär Vilmosnéval. (Bp., 1975).
Irodalom
Irod.: Rácz István: Sz. S.: Herman Ottó. (Századok, 1957)
Orvosi lexikon. I–IV. köt. (Bp., 1967–1973)
Benda Mária: dr. Sz. S., az Országos Orvostudományi Információs Intézet és Könyvtár igazgatója nyugalomba vonult. (Orvosi Könyvtáros, 1982)
Gerő Gyula: Kitüntetett könyvtárosok névtára. (Könyvtári Figyelő, 2000)
Dr. Sz. S. (Könyvtáros, 1992)
A múlt magyar orvostörténészei. Sajtó alá rend. Gazda István. (Piliscsaba–Bp., 2002)
Benda Mária: Dr. Sz. S. emlékére. (Orvosi Hetilap, 2013).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2016
