Hevesi Sándor
rendező, műfordító, színházigazgató
1893-ig Hoffmann Sándor
Született: 1873. május 3. Nagykanizsa, Zala vármegye
Meghalt: 1939. szeptember 8. Budapest
Temetés: 1939. szeptember 10. Budapest
Temetési hely: Kerepesi út
Család
Római katolikus hitre áttért zsidó családból származott. Sz: Hoffmann Mór (1843–1915) polgári iskolai tanár, Wesel Mária.
Iskola
Rózsavölgyi Szidónia készítette fel a budapesti zeneakadémiai felvételire, amelyet sikeresen letett, de a család anyagi helyzete miatt tanulmányait a budapesti Kereskedelmi Akadémián kezdte meg (1891), a budapesti tudományegyetem jogi karán tanult (1892–1895), Budapesten ügyvédjelölt (1895–1897), majd ügyvédi vizsgái előtt, a bölcsészkaron tanult tovább (1897–1901), német–francia szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1902).
Életút
Első kritikái a Magyar Szemlében jelentek meg (1890-től), a lap állandó színikritikusa, majd színházi rovatvezetője (1892–1901); közben a budapesti VI. kerületi reáliskola rk. tanára. A Nemzeti Színház rendezője (1901–1904), a Thália Társaság alapító tagja, rendezője (1904–1907). A Népszínház (1907–1908), a Nemzeti Színház (1908–1912), a Magyar Kir. Operaház (1912–1915), ismét a Nemzeti Színház rendezője (1915–1922), főrendezője (1922–1923), igazgatója (1923–1927). Az Országos Színművészeti Akadémia rk. tanára (1927–1929), r. tanára (1929–1930); közben a londoni egyetem meghívására a magyar irodalomról és Shakespeare magyarországi kultuszáról tartott előadásokat (1929-től). A Magyar Színház rendezője (1932–1939). Az első rendezői tanfolyam tanára (1919–1930).
A 20. századi magyar színházművészet egyik legnagyobb hatású rendezője, a modern színházi törekvések nemzetközileg is egyedülálló, kísérletező úttörője. Első rendezései még a naturalizmusból indultak ki, nemsokára azonban túllépett azon, s Max Reinhardt (1873–1943) hatására érdeklődése a látványos színpadtechnikai megoldások felé fordult. Reinhardttól eltérően azonban sohasem fogadta el a rendezés öncélúságát, utóbb másodrendűnek tartotta a színjáték látványos elemeit, amelyek esetleg elvonhatják a néző figyelmét. A színházművészet 20. századi megújítóját, Edward Gordon Craiget (1872–1966) vallotta mesterének, művészetének lényege, hogy a színpadot vissza kell vinni eredeti rendeltetéséhez. Rég elfeledett klasszikus szerzők darabjait újította fel eredeti környezetben, szöveghűen; Hevesi később is törekedett a dráma eredeti hangulatának megteremtésére, megpróbálta rekonstruálni az eredeti shakespeare-i előadás körülményeit. Hevesi megismerkedett Craiggel, kölcsönösen kifejtették egymásnak a modern és a klasszikus teátrumról vallott elképzeléseiket: kettőjük levelezése a 20. századi színházművészet fontos dokumentumai. Craig mellett még Konsztantyin Szergejevics Sztanyiszlavszkij (1863–1938) pszichológiai realizmusa hatott leginkább Hevesire: színészeitől elvárta, hogy a színpadi helyzetet teljes egészében átéljék, a karakterek a valóság hitelességével jelenjenek meg, a színész saját élményével és tapasztalataival gazdagítsa az általa megformált szerepet. A magyar drámaművészet közül kettő állandóan foglalkoztatta: Katona József Bánk bánja és Madách Imre Az ember tragédiája. Mindkettőt többször is megrendezte más-más értelmezésben. A Bánk bánt átdolgozta modern színpadra. Különös módon Jókai Mór (1825–1904) regényeit is dramaturgiai szempontból elemezte, több klasszikus művét (A kőszívű ember fiai; Az arany ember) dramatizálta. Két Jókai-műből – Gaál Bélával közösen – írt forgatókönyvéből film is készült (Mire megvénülünk, 1916; Az aranyember, 1936).
A legjelentősebbek azonban Shakespeare-rendezései. Kutatóként a 15–16. századi Anglia színházművészetével is foglalkozott, több tanulmányban, kismonográfiában írt Shakespeare műveinek szövegértelmezéséről, drámái művelődés- és kultúrhistóriai jelentőségéről, művei sajátos utóéletéről, valamint a hazai Shakespeare-értelmezések történetéről. Színigazgatóként nyolc Shakespare-ciklust rendezett, de ciklusokban újította fel Molière és Ibsen műveit, ill. a klasszikus magyar népszínműveket. Repertoárja az egész világirodalmat felölelte, modern műsorában George Bernard Shaw (1856–1950) lelkes propagátora (és műveinek fordítója is) volt. Rendezőként, 38 év alatt 280 darabot rendezett, pályafutása kezdetén Balázs Bélával, Lukács Györggyel a Thália Társaságban a legmodernebb színházi törekvések úttörője. Színigazgatóként továbbá nevéhez fűződik a bérletrendszer bevezetése és a Nemzeti Színház Kamaraszínházának megalapítása, ahol elsősorban klasszikus művek új felfogásával kísérletezett. Íróként néhány népszerű színművet jegyzett, amelyeket kiváló technika és a gazdag szereplehetőség jellemzett. Műfordítóként Molière klasszikus és G. B. Shaw modern drámáit, Oscar Wilde prózáját, valamint klasszikus francia (Dumas: A fekete tulipán) és angol irodalmat (Dickens: A Pickwick Club) tolmácsolt. Rendkívül termékeny szerző volt, színikritikái, színházelméleti, dramaturgiai, drámatörténeti írásai meghaladják az ezret. Írásai Hegesippus és Hesperus álnéven is megjelentek.
A Magyar Kir. Operaház főrendezőjeként (1912–1915) Verdi születésének centenáriuma alkalmából új, izgalmas Verdi-produkciókat állított színpadra: a Rigolettót, A trubadúrt, a Traviatát és az Aidát. Igen szép Mozart-előadásokat is rendezett: a Szöktetés a szerájból és A varázsfuvola színpadi megvalósításai a korabeli operarendezés csúcsteljesítményei. Ő mutatta be Budapesten Muszorgszkij Borisz Godunovját (1913). Több darabját – amelyeket előzőleg a Nemzeti Színházban rendezett – a Magyar Rádióban is előadták.
Emlékezet
Súlyos cukorbetegsége miatt többször megműtötték, hosszan tartó szenvedés után hunyt el (1939); végrendeletében a nyomorgó színészek megsegítéséről rendelkezett. Nagykanizsán született, Budapesten élt és tevékenykedett, Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben). Nagykanizsán róla nevezték el a Hevesi Sándor Művelődési Házat (1976-ban), ahol bronz mellszobra is látható (Schaár Erzsébet szobrászművész alkotása, 1978). Budapesten, a róla 1964-ben elnevezett, erzsébetvárosi (VII. kerület) Hevesi Sándor téren, az egykori Magyar Színház falán, emléktábláját helyezték el (bronz dombormű, Grantner Jenő alkotása, 1973). Nagykanizsán Hevesi Sándor Művelődési Központ (1976-tól), Zalaegerszegen Hevesi Sándor Színház működik (1983-tól), a nagykanizsai keleti városrészben lévő általános iskola felvette a nagy rendező nevét (Hevesi Sándor Általános Iskola, 1992-től). A Nemzetközi Színházi Intézet Magyar Központja Hevesi Sándor-díjat alapított (a magyar színházművészet nemzetközi elismertetéséért sokat dolgozó személyek jutalmazására, 1998-ban).
Hevesi Sándor munkásságáról először Galamb Ödön írt nagyobb tanulmányt (a Kortársaink sorozatban, 1930-ban). Életéről az első monográfiát László Anna jegyezte (1960-ban), rendezéseit és művei bibliográfiáját Staud Géza állította össze (1957-ben), levelezését Edward Gordon Craiggel Székely György adta ki (1991-ben).
Elismertség
A Kisfaludy Társaság tagja (1926).
Elismerés
Az MTA Vojnich-díja (1922), a Nemzeti Színház örökös tagja (1923), Corvin-koszorú (1930).
Szerkesztés
Írásai, színikritikái az Egyetemi Lapokban (1892–1895), a Magyar Géniuszban (1893–1897), az Otthon c. lapban (1905), a Zala c. lapban (1895), a Magyar Szemlében (1895–1907), a Jelenkorban (1896), a Magyar Szalonban (1896, 1900), az Ország–Világban (1896–1897, 1912), a Pesti Naplóban (1896, 1897, 1914–1917, 1929–1930, 1935, 1939), a Krónikában (1897), az Aurórában (1899), a Művészvilágban (1900), a Pester Lloydban (1901, 1913, 1918–1919, 1921, 1924), a Jövendőben (1903), a Magyar művészeti almanachban (1903–1904, 1906–1910), a Politikai Hetiszemlében (1904–1905), a Modern Művészetben (1905), a Szerda c. lapban (1906), a Magyar Közéletben (1907), a Magyar Shakespeare Tárban (1908–1909, 1911), a Magyar Hírlapban (1909–1911, 1934), az Élet c. lapban (1909–1913), Az Ujságban (1910), a Színjáték c. folyóiratban (1910), a Világban (1910–1912), a Népművelésben (1911), az Új Időkben (1911, 1934–1938), az Új Életben (1912), a Budapesti Hírlapban (1912, 1927–1933), a Magyar Iparművészetben (1913–1914), A Hétben (1915), a Színház és Divatban (1916), a Szimfoniában (1917), a Zenei Szemlében (1917), a Nyugatban (1917, 1929–1931, 1935), a Budapesti Szemlében (1927–1937), a Kisfaludy Társaság Évlapjaiban (1928), Az Est Hármaskönyvében (1929), a Nemzeti Újságban (1929–1930), a Pesti Hírlapban (1929–1930), a Magyar Színpad c. folyóiratban (1930, 1936), a Pásztortűzben (1931, 1933, 1939), A Pesti Hírlap Vasárnapjában (1933) és a Tükörben (1934) jelentek meg.
Főbb művei
F. m.: elméleti művei: Dráma és színpad. Tanulmányok. (Bp., 1896)
Katona József Bánk bánja. Magyarázta H. S. (Iskolai Könyvtár. Bp., 1901)
A színjátszás művészete. (Tudományos Zsebkönyvtár. Bp., 1908)
Az előadás művészete. (Tudományos Zsebkönyvtár. Bp., 1908)
Shakespeare egy vígjátékáról. (Magyar Shakespeare Tár. IV. Bp., 1910)
Az ideális színház. H. S. előadása a Magyar Mérnök- és Építész Egyesület ankétján. (A Magyar Mérnök- és Építész Egyesület Közlönye, 1912 és külön: 1912)
Mozart. Tanulmány. (Nyugat, 1917 és külön: Bp., 1917)
Az igazi Shakespeare és egyéb kérdések. (Bp., 1919)
Shaw-breviárium. Az író, az ember és a művek. Adatok, jellemzések, szemelvények. (Bp., 1922)
A mai dráma válsága. (Magyar írómesterek. Tanulmányok. Bp., 1927)
A népdal titka. (Budapesti Szemle, 1927 és külön: Bp., 1927)
Katona József: Bánk bán. – Teleki László: A kegyenc. Két dráma. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Élő Könyvek. Magyar Klasszikusok. 8. Bp., 1928)
Katona József: Bánk bán. Szerk. (Magyar Klasszikusok. 8. Bp., 1930)
A szavak dramaturgiája. (Budapesti Szemle, 1933 és külön: Bp., 1933)
Hat év színművészete. (Budapesti Szemle, 1934 és külön: Bp., 1934)
A XX. század Shakespeare-je. (Budapesti Szemle, 1936 és külön: Bp., 1936)
Ódry Árpád. (Budapesti Szemle, 1937 és külön: Bp., 1937)
Színház. Tanulmányok. (Bp., 1938)
A drámaírás iskolája. A tanulmányokat vál., sajtó alá rend. Staud Géza. Szerk., a kísérő tanulmányt írta Székely György. (Bp., 1961)
(Bp., 1961)
Amit Shakespeare álmodott. Vál. tanulmányok. Vál., szerk. József Gábor. (Bp., 1964)
Az előadás, a színjátszás, a rendezés művészete. Vál. tanulmányok. Vál., szerk. Staud Géza. A bevezetést írta Kazimir Károly. (Bp., 1965)
Az ismeretlen közönség. H. S. színházi műhelytanulmányai. Szerk. Cenner Mihály. (Szkénetéka. Bp., 1976)
A kis drámaíró a mellényzsebben, vagy Hogyan lehetek 24 óra alatt drámaíróvá? Titkos drámaírók használatára írta H. S. A szerzőnek 1918-ban, a Színházi Életben megjelent 13 részes cikksorozata. A szöveget gondozta, az előszót írta Györei Zsolt. (Bp., 2015).
szépirodalmi művei: Klára. – Az ismeretlen. Két elbeszélés. (Bp., 1897)
Elzevir. Történet egy antikváriusboltból. (Műkedvelők színháza. Bp., 1909; 2. kiad. 1925)
Az apja fia. Családi komédia 4 felvonásban. (Gyoma, 1912)
A hadifogoly. Vígjáték 3 felvonásban. (Bp., 1917)
Görögtűz. Vígjáték 3 felvonásban. (Korunk mesterei. Bp., 1918)
Császár és komédiás. Dráma 4 felvonásban. (Bp., 1919)
Régi jó világ. 3 egyfelvonásos Mikszáth Kálmán novelláiból. (Bp., 1920)
1514. Történeti dráma 5 felvonásban, előjátékkal. (Színházi Könyvtár. 13. Bp., 1921)
ford.: Bourget, Paul: Három elbeszélés. Ford. (Magyar Könyvtár. 33. Bp., 1898)
Meyer, Conrad Ferdinand: Egy fiú szenvedései. Elbeszélés. Ford. (Magyar Könyvtár. 57. Bp., 1898)
Prévost, Marcel: A titkos kert. I–II. köt. Regény. Ford. (Egyetemes Regénytár. Bp., 1898; új lenyomat: 1905)
Molière: A fösvény. Vígjáték 5 felvonásban. Ford. (Magyar Könyvtár. 71. Bp., 1898; új kiad. 1922)
Molière: Dandin György, vagy A megcsúfolt férj. Vígjáték 3 felvonásban. Ford. (Magyar Könyvtár. 31. Bp., 1898; új kiad. 1926)
Dumas: Kean. Vígjáték 5 felvonásban. Ford. (Fővárosi színházak műsora. 44. Bp., 1899)
Schiller, Friedrich: A haramiák. Szomorújáték 5 felvonásban. Ford. (Fővárosi színházak műsora. 45. Bp., 1899)
Molière: A kényeskedők. Vígjáték 1 felvonásban. Ford., a bevezetést írta. (Magyar Könyvtár. 142. Bp., 1899)
Molière: A fösvény. – Dandin György, vagy A megcsúfolt férj. – A kényeskedők. – Kénytelen házasság. Ford. (Remekírók Képes Könyvtára. Molière remekei. I–II. köt. Bp., 1902–1908)
Heijermans, Herman: Ghetto. Dráma 3 felvonásban. Ford. (Fővárosi színházak műsora. 158–159. Bp., 1903)
Shakespeare: Antonius és Cleopatra. Tragédia 5 felvonásban. Ford. (Remekírók Képes Könyvtára. Shakespeare remekei. II. köt. Bp., 1903)
Molière: Scapin furfangjai. Vígjáték 1 felvonásban. Ford. (Magyar Könyvtár. 322. Bp., 1903)
Hauptmann, Gerhart: Bernd Róza. Színmű. Ford. (Fővárosi színházak műsora. 196–197. Bp., 1903)
Molière: Kénytelen házasság. Vígjáték. Ford. (Magyar Könyvtár. 329. Bp., 1903; új kiad. 1922)
Balzac: Grandet Eugénia. Regény. Ford. H. S., a bevezetést írta Ambrus Zoltán. (Klasszikus regénytár. Bp., 1904; 2. kiad. 1913)
Labiche, Eugène: A betörő. Vígjáték 1 felvonásban. Ford. (A műkedvelők színműtára. 14. Bp., 1906)
Wilde, Oscar: Három mese: Az infánsnő születésnapja. – A kiváló rakéta. – Az ifjú király. Ford. (Magyar Könyvtár. 444. Bp., 1906)
Dickens: A Pickwick Club. Regény. Ford. (Klasszikus Regénytár. Bp., 1906; 2. kiad. 1922)
Dickens: Nickleby Miklós élete és viszontagságai. Regény. Ford. (Bp., 1906; 2. kiad. 1925)
Musset, Alfred de: Szeszély. – Az ajtó tárva vagy zárva legyen. Két színdarab. Ford. (Magyar Könyvtár. 494. Bp., 1907)
France, Anatole: Színésztörténet. Regény. Ford. (Bp., 1908)
Heijermans, Herman: Remény. Halászdráma. Ford. (Magyar Könyvtár. 560–561. Bp., 1909)
Shaw, G. B.: Brassbound kapitány megtérése. Komédia 3 felvonásban. (Magyar Könyvtár. 587–588. Bp., 1910)
Shaw, G. B.: Az orvos dilemmája. Komédia 5 felvonásban. Ford. (Magyar Könyvtár. 593–594. Bp., 1910)
Shaw, G. B.: A sors embere. Tréfa 1 felvonásban. Ford. és a kísérő tanulmányt írta. (Modern Könyvtár. 138–139. Bp., 1912)
Pathelin mester. Ismeretlen, XV. századi szerző komédiája 1 felvonásban. Ford. és átd. H. S. (Modern Könyvtár. 152. Bp., 1912)
Shaw, G. B.: Nem lehessen tudni. Komédia 4 felvonásban. (Bp., 1912)
Shaw, G. B.: Fanny első színdarabja. Komédia 3 felvonásban, elő- és utójátékkal. (Bp., 1912)
Shakespeare: Antonius és Cleopatra. Tragédia 5 felvonásban. Ford. (Magyar Könyvtár. 634–636. Bp., 1912)
Shaw, G. B.: Blanco Posnet elárultatása. Melodráma és egy prédikáció 1 felvonásban. (Modern Könyvtár. 140. Bp., 1912; 2. kiad. 1921)
Shaw, G. B.: Pygmalion. Vígjáték 5 felvonásban. Ford. (Bp., 1914)
Shaw, G. B.: Candida. Színmű 5 felvonásban. Ford. (Bp., 1916)
Dumas: A fekete tulipán. Regény. Ford. (Athenaeum Könyvtár. 44. Bp., 1916; 2. kiad. 1927)
Hebbel, Friedrich Christian: Mária Magdolna. Polgári szomorújáték 3 felvonásban. Ford. (Tevan Könyvtár. 128–130. Békéscsaba, 1917)
Keller, Gottfried: Tükör, a cica. Csodálatos történet. (Tevan Könyvtár. 137–138. Békéscsaba, 1917)
Shaw, G. B.: Az imádója meg a férje. Vígjáték 1 felvonásban. Ford. (Bp., 1917)
Shaw, G. B.: Ember és felsőbbrendű ember. Komédia és filozófia. Ford. és a kísérő tanulmányt írta H. S. (Világkönyvtár. 34. Bp., 1917; 2–3. kiad. 1919; 4. kiad. 1924; 5. kiad. 1928)
Chesterton, Gilbert Keith: Hagyományok és hazugságok. Ford. és a bevezető tanulmányt írta H. S. (Mesterművek. 5. Bp., 1919)
Wilde, Oscar: A szépség filozófiája. Ford. és a bevezető tanulmányt írta H. S. (Mesterművek. 13. Bp., 1919)
Shaw, G. B.: Barbara őrnagy. Komédia 3 felvonásban. Ford., az előszót írta H. S. (Híres Könyvek. 3. Bp., 1920)
Rice, Alice Caldwell Hegan: A káposztástelep. Amerikai regény. Ford. (Bp., 1920)
Ebner-Eschenbach, Marie von: Felbontatlanul elégetendő! Regény. Ford. (Genius Könyvtár. 11–13. Bp., 1920)
Andersen, Hans Christian: Összes mesék és történetek. I–IV. köt. Ford. H. S. Ill. Egyed Erna és Prihoda István. (Nagy írók – nagy írások. Bp., 1920–1923)
Gogol: A revizor. Vígjáték 5 felvonásban. Ford. (Világhírű színművek. Bp., 1921)
Wilde, Oscar: Az eszményi férj. Színjáték 4 felvonásban. Ford. (Oscar Wilde munkái. Bp., 1922; 2. kiad. 1926)
Wilde, Oscar: A páduai hercegnő. Tragédia a XVI. századból. Ford. (Oscar Wilde munkái. Bp., 1923)
Wilde, Oscar: Lady Windermere legyezője. Színdarab egy jó asszonyról. Ford. (Oscar Wilde munkái. Bp., 1923)
Wilde, Oscar: Bunbury, vagy Győzőnek kell lenni. Léha komédia 3 felvonásban komoly emberek számára. Ford. (Oscar Wilde munkái. Bp., 1923)
Wilde, Oscar: A jelentéktelen asszony. Színmű 4 felvonásban. Ford. (Oscar Wilde munkái. Bp., 1923)
Wilde, Oscar: Tanulmányok. I–II. köt. Ford. (Oscar Wilde munkái. Bp., 1923)
Molière: A fösvény. – Kénytelen házasság. – Dandin György. – A kényeskedők. 4 vígjáték. Szász Károly bevezetésével. (Élő Könyvek. 2. Külföldi klasszikusok. 7. Bp., 1930)
Meyer, Conrad Ferdinand: Egy fiú szenvedései. Elbeszélés. Ford. H. S., a bevezetést írta Voinovich Géza. (Élő Könyvek. 2. Külföldi klasszikusok. 35. Bp., 1930)
Shaw, G. B.: Caesar és Cleopatra. Színmű 4 felvonásban. Ford. (Bernard Shaw színművei. Bp., 1931)
Shaw, G. B.: Szent Johanna. Krónikás színmű 6 képben, epilógussal. Ford. (Bernard Shaw színművei. Bp., 1931)
A szénásszekér. Politikai burleszk 3 felvonásban. – Androkles és az oroszlán. Színjáték 3 felvonásban. Ford. (Bernard Shaw színművei. Bp., 1931)
Shaw, G. B.: Vissza Matuzsálemhez. Metabiológiai pentateuch. Ford. (Bp., 1932)
Lavery, Emmet: Az Úr katonái. Dráma Jézus társaságáról, 3 felvonásban, 11 képben. Ford. (Bp., 1936)
Dumas: A fekete tulipán. Regény. Ford. (Palladis Regénytár. Bp., 1942)
Múlt a jelennek. Pathelin mester. Ismeretlen, XV. századi szerző komédiája 1 felvonásban. Ford. és átd. H. S. (A MADISZ Ifjúsági Színpada. Bp., 1945)
Dickens: A Pickwick Club. Regény. I–II. köt. Ford. (Bp., 1948)
Gogol: A revizor. Vígjáték 5 felvonásban. Ford., magyar színpadra alkalmazta H. S. (Bp., 1950)
Beaumarchais: A sevillai borbély, avagy a hiábavaló alázat. Vígjáték 3 felvonásban. Ford. H. S., a dalszövegeket írta Kárpáti Miklós, a bevezető tanulmányt írta Berényi Gábor. Ill. Schey Ferenc. (Népszerű drámák. 12. Bp., 1954)
Andersen, Hans Christian: A császár új ruhája. – A tűzszerszám. – A fülemile. Mesék. Ford. H. S. Ill. Róna Emy. (Kispajtások mesekönyve. 1–2. kiad. Bp., 1954; 3. kiad. 1955; 4. kiad. 1959)
Dickens: A Pickwick Club hátrahagyott iratai. Regény. I–II. köt. Ford. H. S., átd. Ottlik Géza. A bevezető tanulmányt írta Benedek Marcell. Ill. Seymour, Robert. (A világirodalom klasszikusai. Bp., 1955)
Andersen, Hans Christian: A szerencse sárcipői. Mesék. Vál., a bevezető tanulmányt írta Viktor János. Ford. H. S. Ill. Heinzelmann Emma. (Vidám könyvek. 10. Bp., 1955)
Dumas: A fekete tulipán. Regény. Ford. H. S., az utószót írta Esti Béla. (Neptun Könyvek. 3. Bp., 1957)
Dickens: Pickwick-mesék. Vál., sajtó alá Geréb Béláné. Ford. H. S., átd. Ottlik Géza. Ill. Seymour, Robert. (Bp., Magyar Helikon, 1957)
Dumas: A fekete tulipán. Regény. Ford. H. S., az utószót írta Vázsonyi Endre. Ill. Márffy Albin. (Kincses Könyvek. Bp., 1958)
France, Anatole: Színésztörténet. Regény. Ford. H. S. Az utószót írta Lakits Pál. (Bp., 1960)
Dumas: A fekete tulipán. Regény. Ford. H. S., az utószót írta Pap Gábor. Ill. Bozóky Mária. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1961)
Dickens: Pickwick Club. Regény. Ford. H. S., átd. Ottlik Géza. Az utószót írta Sükösd Mihály. (Dickens válogatott művei. Bp., Európa, 1961)
Dumas: A fekete tulipán. Regény. Ford. (Európa Zsebkönyvek. 13. Bp., 1967)
France, Anatole: Színésztörténet. Regény. Ford. H. S. Az utószót írta Lakits Pál. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1968)
France, Anatole: Színésztörténet. Regény. Ford. (Anatole France válogatott regényei. Bp., 1969)
Dumas: A fekete tulipán. Regény. Ford. Ill. Baász Imre. (Bukarest, 1973)
Dickens: Pickwick Club. I–II. köt. Regény. Ford. H. S., átd. Ottlik Géza. Az utószót írta Taxner-Tóth Ernő. (A világirodalom remekei. Bp., Európa, 1976)
Dumas: A fekete tulipán. Regény. Ford. (Bp., Móra, 1994)
Hebbel, Friedrich: Mária Magdolna. Dráma 3 felvonásban. Ford. Az előszót írta Madarász Imre. (Felfedezett Klasszikusok. 2. Bp., 1994)
Andersen összes meséje. Ford., az előszót írta H. S. (Bp., Videopont, 1995)
Dumas: A fekete tulipán. Regény. Ford. (Klub Klasszikusok. Bp., Magyar Könyvklub, 1995)
Dumas: A fekete tulipán. Regény. Ford. (Dumas legszebb regényei. Bp., 2003)
Hans Christian Andersen meséi. Vál., a bevezetőt írta Philip, Neil. Ford. H. S. és Rab Zsuzsa. Szerk. Rácz Ildikó. Ill. Brent, Isabelle. (Bp., Readers Digest, 2005; 2. kiad. 2010)
Hans Christian Andersen összes meséi és történetei. Hasonmás kiad. (Bp., Könyvműves Kiadó, 2010)
Dumas: A fekete tulipán. Regény. Ford. (Bp., Palatinus, 2010)
Dumas: A fekete tulipán. Regény. Ford. (Bp., Európa, 2012)
Chesterton, Gilbert Keith: Hagyományok és hazugságok. Ford. (Bp., Kairosz, 2013)
Dickens: Pickwick történetek. Ford. H. S., átd. Ottlik Géza. (Bp., Aliena, 2015).
F. színművei a Nemzeti Színházban: A madonna rózsája. Dráma 3 felvonásban. (Bem.: 1915. nov. 13.)
A hadifogoly. Vígjáték 3 felvonásban. (Bem.: 1917. febr. 9. és 1924. jan. 3.)
Görögtűz. Vígjáték 3 felvonásban. (Bem.: 1918. máj. 3.)
Császár és komédiás. Dráma 4 felvonásban. (Bem.: 1919. febr. 21.)
Régi jó világ. 3 egyfelvonásos Mikszáth Kálmán novelláiból. (Bem.: 1919. nov. 14.)
1514. Történeti dráma 5 felvonásban, előjátékkal. (Bem.: 1921. okt. 28.)
Jön a szerző. Vígjáték 1 felvonásban. (Bem.: 1924. márc. 29.)
A vén színész. Dramolett 1 felvonásban, Gyulai Pál hasonló c. elbeszéléséből. – A költőnő a tükör előtt. Gyulai Pál „Nők a tükör előtt“ c. sorozatából 1 felvonásban. (Bem.: 1926. márc. 15.).
F. rendezései: bemutatói a Nemzeti Színházban: I.: Molière: Scapin furfangjai. Vígjáték 1 felvonásban. Ford. H. S. (1903. jan. 24.)
Shakespeare: Sok hűhó semmiért. Vígjáték 4 felvonásban. Ford. Arany László. (1903. jún. 15.)
Szemere György: Siralomházban. Színmű 1 felvonásban. (1906. márc. 31.)
Molière: Tudós nők. Vígjáték 5 felvonásban. Ford. Arany László. (1906. nov. 9.)
II.: Molière: Kényeskedők. Vígjáték 1 felvonásban. Ford. H. S. (1908. szept. 9.)
Bródy Sándor: Hófehérke. Regényes színjáték 3 felvonásban, előjátékkal. (1908. nov. 20.)
Molière: Az úrhatnám polgár. Énekes, táncos vígjáték 3 felvonásban. Ford. Csiky Gergely. (1908. nov. 27.)
Ibsen: A vadkacsa. Tragikomédia 5 felvonásban. Ford. Lukács György. (1909. febr. 5.)
Shakespeare: Antonius és Cleopatra. Tragédia 5 felvonásban. Ford. és színpadra alkalmazta H. S. (1909. febr. 12.)
Balázs Béla: Dr. Szélpál Margit. Színmű 3 felvonásban. (1909. ápr. 30.)
Shakespeare: Szentivánéji álom. Vígjáték 3 felvonásban. Ford. Arany János. (1909. okt. 30.)
Szomory Dezső: A nagyasszony. Színmű 4 felvonásban, 6 képben. (1910. febr. 4.)
Molière: A szeleburdi vagy minden lében kanál. Vígjáték 5 felvonásban. Ford.: Kosztolányi Dezső. (1910. dec. 17.)
Shakespeare: Vízkereszt. Vígjáték 3 felvonásban. Ford. Lévay József. (1911. márc. 31.)
Shakespeare: Hamlet. Tragédia 5 felvonásban. Ford. Arany János. (1911. máj. 5.)
Márkus László: Attila. Hun legenda 3 felvonásban, utójátékkal. (1911. okt. 13.)
Shakespeare: Téli rege. Színjáték 5 felvonásban. Ford. Szász Károly. (1911. dec. 20.)
Arisztophanész: Felhők. Vígjáték 3 felvonásban. Ford. Arany János. (1912. ápr. 19.)
Shakespeare: Sok hűhó semmiért. Vígjáték 4 felvonásban. Ford. Arany László. (1912. máj. 7.)
Molière: A képzelt beteg. Vígjáték 3. felvonásban. Ford. Berczik Árpád. (1912. máj. 13.)
Goldoni: A fogadósné. Vígjáték 3 felvonásban. Ford. H. S. (1912. máj. 31.)
III.: Gogol: A revizor. Vígjáték 5 felvonásban. Ford. H. S. (1916. jan. 1., 1919. jún. 23. és 1931. szept. 11.)
Molière: Kénytelen házasság. Ford. Szász Károly. (1916. márc. 4. és 1922. jún. 13.)
Bródy Sándor: A fejedelem. Színjáték 1 felvonásban. (1916. ápr. 6.)
Gábor Andor: Szép asszony. Vígjáték 3 felvonásban. (1916. nov. 17.)
Shakespeare: A makrancos hölgy. Vígjáték 5 felvonásban. Ford. Lévay József. (1916. dec. 19.)
Ibsen: Rosmersholm. Színmű 4 felvonásban. Ford. Ambrus Zoltán. (1917. ápr. 15.)
Hebbel, Friedrich Christian: Mária Magdolna. Szomorújáték 3 felvonásban. Ford. H. S. (1917. máj. 19.)
Bródy Sándor: A dada. Színmű 3 felvonásban. (1917. okt. 5.)
Jókai Mór: Az arany ember. Dráma 5 felvonásban, előjátékkal, 7 képben. (1917. dec. 7.)
Ibsen: Nóra. Színmű 3 felvonásban. Ford. Reviczky Gyula. (1918. okt. 10.)
Molière: Tudós nők. Vígjáték 5 felvonásban. Ford. Arany László. (1919. jan. 19.)
Szigligeti Ede: Vándorszínészek. Vígjáték 3 felvonásban. Átd. és színpadra alkalmazta H. S. (1920. márc. 26.)
Shakespeare: A vihar. Színjáték 3 felvonásban. Ford. Szász Károly. (1920. dec. 14. és 1925. okt. 7.)
Voinovich Géza: Mohács. Történeti tragédia 5 felvonásban. (1922. jan. 18., 1926. dec. 30. és 1930. jan. 10.)
Molière: A képzelt beteg. Vígjáték 3. felvonásban. Ford. Berczik Árpád. (1922. jún. 13. és 1924. jún. 13.)
Dumas: A kaméliás hölgy. Dráma 5 felvonásban. Ford. Szemere Attila. (1922. okt. 12.)
Shakespeare: Lear király. Színjáték 5 felvonásban. Ford. Vörösmarty Mihály. (1922. dec. 12.)
Madách Imre: Az ember tragédiája. Drámai költemény 4 szakaszban, előjátékkal. Színre alkalmazta H. S. (Bp., 1923. jan. 22., 1926. okt. 30. és 1929. szept. 1.)
Molière: Dandin György, vagy a kijátszott férj. Vígjáték 3 felvonásban. Ford. H. S. (1923. márc. 9.)
Shakespeare: Hamlet. Tragédia 5 felvonásban. Ford. Arany János. (1923. ápr. 30. és 1931. máj. 5.)
Shakespeare: Vízkereszt. Vígjáték 3 felvonásban. Ford. Lévay József. (1923. jún. 18. és 1925. jún. 15.)
Shakespeare: Sok hűhó semmiért. Vígjáték 4 felvonásban. Ford. Arany László. (1923. jún. 24., 1927. szept. 13. és 1931. jan. 23.)
Shakespeare: III. Richard. Szomorújáték 5 felvonásban. Ford. Radó Antal és Szigligeti Ede. (1923. jún. 27.)
Gogol: A vőlegény. Valószínűtlen házassági komédia 3 felvonásban. Ford. és magyar színpadra átd. H. S. (1923. szept. 21.)
Shakespeare: Antonius és Cleopatra. Tragédia 5 felvonásban. Ford. és színpadra alkalmazta H. S. (1923. okt. 15.)
Shakespeare: Tévedések vígjátéka. Vígjáték 3 felvonásban. Ford. Arany László. (1923. okt. 19.)
Shakespeare: A makrancos hölgy. Vígjáték 5 felvonásban. Ford. Lévay József. (1923. nov. 3.)
Scribe: Egy pohár víz. Vígjáték 5 felvonásban. Ford. H. S. (1924. máj. 16.)
Katona József: Bánk bán. Szomorújáték 5 felvonásban. (1924. jún. 10. és 1930. ápr. 24.)
Molière: Tartuffe. Vígjáték 5 felvonásban. Ford. Ivánfi Jenő. (1925. ápr. 14.)
Csiky Gergely: A proletárok. Színmű 4 felvonásban. (1925. okt. 16.)
Shakespeare: Macbeth. Szomorújáték 5 felvonásban. Ford. Szász Károly. (1926. jan. 13. és 1931. ápr. 28.)
Herczeg Ferenc: A kék róka. Színjáték 3 felvonásban. (1926. febr. 11.)
Hervé: Lili. Énekes játék 3 felvonásban. Ford. Evva Lajos és Fáy J. Béla. (1926. márc. 30.)
Molière: Tudós nők. Vígjáték 5 felvonásban. Ford. Arany László. (1927. jan. 13.)
Shakespeare: A velencei kalmár. Vígjáték 5 felvonásban. Ford. Radó Antal. (1927. jan. 25.)
Csathó Kálmán: Te csak pipálj Ladányi! Egy úri penzió története 3 felvonásban. (1927. febr. 18. és 1930. márc. 7.)
Shakespeare: Szeget szeggel. Tragikomédia 3 felvonásban. Ford. és magyar színpadra alkalmazta H. S. (1927. márc. 11.)
Goethe: Faust. I–II. rész. Drámai költemény 5 felvonásban. Ford. Kozma Andor. (1927. máj. 30.)
Szomory Dezső: A nagyasszony. Színmű 4 felvonásban, 6 képben. (1927. okt. 21.)
Szophoklész: Antigone. Tragédia 1 felvonásban. Ford. Csiky Gergely. (1927. dec. 16.)
Csathó Kálmán: Lilla. Színjáték 3 felvonásban. (1928. febr. 10.)
Shakespeare: Szentivánéji álom. Vígjáték 3 felvonásban. Ford. Arany János. (1928. máj. 25.)
Rákosi Jenő: Endre és Johanna. Történelmi szomorújáték 5 felvonásban. (1928. szept. 28.)
Beaumarchais: A sevillai borbély. Vígjáték 3 felvonásban. Ford. H. S. (1929. febr. 15.)
Kisfaludy Károly: Csalódások. (Vígjáték 4 felvonásban. (1929. márc. 1.)
Shakespeare: A windsori víg asszonyok. Vígjáték 4 felvonásban. Ford. és magyar színpadra alkalmazta H. S. (1929. máj. 24.)
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig. Színdarab 3 felvonásban. (1929. nov. 29.)
Herczeg Ferenc: Szendrey Júlia. Színmű 3 felvonásban. (1930. febr. 28.)
Goethe: Iphigenia Taurisban. Dráma 5 felvonásban. Ford. Babits Mihály. (1930. szept. 19.)
Plautus: A házi kísértet. Ford. Révay József. (1930. szept. 19.)
Csathó Kálmán: A felhők lovagja. Színjáték 3 felvonásban, 5 képben. (1930. nov. 7.)
Lengyel Menyhért: A kínai lány. Színmű 4 felvonásban. (1931. febr. 6.)
Voinovich Géza: Magyar passio. Két részben. (1931. márc. 27.)
Shakespeare: Romeo és Júlia. Tragédia 5 felvonásban. Ford. Szász Károly. (1931. máj. 23.)
Molière: A fösvény. Vígjáték 4 felvonásban. Ford. H. S. (1932. febr. 12.)
a Nemzeti Színház Kamaraszínházában: Shakespeare: Vízkereszt. Vígjáték 3 felvonásban. Ford. Lévay József. (1926. jan. 26. és 1928. febr. 29.)
Shakespeare: A makrancos hölgy. Vígjáték 5 felvonásban. Ford. Lévay József. (1926. máj. 17.)
Shakespeare: Hamlet. Tragédia 5 felvonásban. Ford. Arany János. (1926. máj. 19.)
Shakespeare: Sok hűhó semmiért. Vígjáték 4 felvonásban. Ford. Arany László. (1926. máj. 22.)
Rostand: Regényesek. Vígjáték 3 felvonásban. (1927. febr. 5.)
Vörösmarty Mihály: A fátyol titkai. Vígjáték 4 felvonásban. Mai színpadra alkalmazta H. S. (1927. szept. 24.)
Klabund: Krétakör. Játék 5 felvonásban. Kínai eredeti után ford. Bálint Lajos, átd. H. S. (1927. dec. 28.)
Ibsen: John Gabriel Borkman. Színmű 4 felvonásban. Ford. Jászai Mari. (1928. ápr. 7.)
Ibsen: A vadkacsa. Tragikomédia 5 felvonásban. Ford. Lukács György. (1928. ápr. 11.)
Wilde, Oscar: Bunbury, vagy Győzőnek kell lenni. Léha komédia 3 felvonásban komoly emberek számára. Ford. H. S. (1928. szept. 15.)
Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül. Vígjáték 4 felvonásban. (1928. dec. 8.)
Goldoni: A fogadósné. Vígjáték 3 felvonásban. Ford. H. S. (1929. okt. 16.)
Csehov: Sirály. Színmű 4 felvonásban. Ford. Kelemen Dénes, átd. H. S. (1930. jan. 22.)
Szép Ernő: Azra. Mese 3 felvonásban. (1930. febr. 7.)
Lengyel Menyhért: Caruso, vagy Rhamses. A reklám komédiája 7 képben. (1931. okt. 15.)
a Thália Társaságban: Goethe: Testvérek. Színmű 1 felvonásban. Ford. Bánóczi László. (1904. nov. 25.)
Hebbel: Mária Magdolna. Dráma 3 felvonásban. Ford. Márkus László. (1905. ápr. 12.)
Ibsen: Solness építőmester. Színmű 3 felvonásban. Ford. Somló Bódogné. (1905. nov. 19.)
Wedekind, Frank: A hőstenor. Szatíra 1 felvonásban. Ford. Bánóczi László. (1905. dec. 17.)
Heyermans, Herman: Remény. Színmű 4 felvonásban. Ford. H. S. (1906. márc. 25.)
Ibsen: Nóra. Színmű 3 felvonásban. Ford. Reviczky Gyula. (1906. nov. 4.)
Ibsen: A vadkacsa. Tragikomédia 5 felvonásban. Ford. Lukács György. (1906. dec. 25.)
Gorkij: Éjjeli menedékhely. Színmű 4 felvonásban. Ford. Havas József. (1907. jan. 27.)
Lengyel Menyhért: A nagy fejedelem. Dráma 3 felvonásban. (1907. márc. 3.)
Hauptmann, Gerhart: Elga. Nocturnus 7 képben. Ford. Stephani Elza. (1907. ápr. 27.)
a Népszínház–Vígoperában: Szemere György: Bolond Istók. Humoros színjáték 4 felvonásban. (1907. okt. 1.)
Bizet: Carmen. Dalmű 4 felvonásban. Ford. Pásztor Árpád. (1907. okt. 11.)
Dosztojevszkij: Raszkolnikov. Dráma 4 felvonásban. Színpadra átd. Moly Tamás és Vajda László. (1907. okt. 29.)
Huszka Jenő: Tündérszerelem. Fantasztikus opera 3 felvonásban. A szöveget írta Martos Ferenc. (1907. dec. 20.)
Csiky Gergely: A nagymama. Énekes vígjáték 3 felvonásban. Színpadra alkalmazta Pásztor Árpád, zeneszerző: Máder Rezső. (1908. nov. 11.)
Madách Imre: Az ember tragédiája. Drámai költemény. Színpadra alkalmazta H. S. 3 szakaszban, előjátékkal. (1908. jún. 16.)
az Operaházban: Verdi: A trubadúr. Dalmű 4 szakaszban, 8 képben. Ford. H. S. (1912. nov. 15.)
Offenbach: Hoffmann meséi. Fantasztikus dalmű 4 felvonásban, utójátékkal. Ford. Fáy J. Béla, Radó Antal és Váradi Antal. (1913. jan. 19.)
Mozart: A varázsfuvola. Dalmű 2 felvonásban. Ford. Harsányi Zsolt. (1913. márc. 12.)
Mozart: Szöktetés a szerájból. Énekes játék 3 felvonásban, 4 képben. Ford. H. S. (1913. márc. 15.)
Gluck: Május királynője. Pásztorjáték 1 felvonásban. Ford. Kosztolányi Dezső. (1913. márc. 19.)
Verdi: Rigoletto. Dalmű 4 felvonásban. Ford. Nádaskay László és Lányi Viktor. (1913. ápr. 17.)
Puccini: Bohémélet. Ford. Radó Antal. (1913. máj. 22.)
Verdi Traviata: Dalmű 4 felvonásban. Ford. Lányi Viktor. (1913. okt. 11.)
Verdi: Aida. Dalmű 4 felvonásban. Ford. Zoltán Vilmos. (1913. nov. 13.)
Muszorgszkij: Godunov Boris. Népies zenedráma 3 felvonásban. Ford. H. S. (1913. dec. 20.)
Bizet: Carmen. Dalmű 4 felvonásban. Ford. Id. Ábrányi Kornél. (1914. febr. 21.)
a Magyar Színházban: Zilahy Lajos: A tizenkettedik óra. Komédia 3 felvonásban, előjátékkal, 8 képben. (1933. okt. 24.)
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai. Színmű 4 felvonásban, 13 képben. (1934. dec. 15.)
Heltai Jenő: A néma levente. Vígjáték 3 felvonásban, 7 képben. (1936. márc. 20.)
Shakespeare: III. Richard király. Tragédia 5 felvonásban, 3 részben. Ford. H. S. (1937. okt. 29.)
Rice, Elmer: Az utca. Színmű 3 felvonásban. Ford. Bálint Lajos. (1938. szept. 21.)
Heltai Jenő: Az ezerkettedik éjszaka. Keleti mesejáték 3 felvonásban, 6 képben, elő- és utójátékkal. (1939. ápr. 26.).
Irodalom
Irod.: Haraszti Gyula: Újabb Molière-fordítások. Dandin. – A fösvény. Ford. H. S. (Budapesti Szemle, 1899)
Galamb Sándor: H. S. (Kortársaink. Bp., 1930)
Móricz Zsigmond: H. S. (Nyugat, 1932)
Schöpflin Aladár: H. S. (Nyugat, 1939)
Staud Géza: H. S. rendezései. Adattár. (Színháztörténeti füzetek. 3. Bp., 1957)
Csathó Kálmán: Ilyennek láttam őket. (Bp., 1957)
László Anna: H. S. és a filmművészet. (Filmvilág, 1959)
László Anna: H. S. Monográfia. – Staud Géza: H. S. irodalmi és színházi működése. Bibliográfia. (Bp., 1960; 2. átd. kiad. Bp., 1973)
Somogyi Vilmos: H. S. (Muzsika, 1962)
Illés Jenő: H. S. (I. J.: Színészarcok a közelmúltból. Bp., 1968)
Hámos György: Egy színházi eszme – H. S. (Filmvilág, 1974)
Bálint Lajos: H. (B. L.: Mind csak színház, Bp., 1975)
Székely György: „Dear Friend Hevesi!” (The Hungarian Theatre Today. Bp., 1983)
Gaál Éva: „A mozi a legnépszerűbb színház…“ H. S. és a magyar némafilm kapcsolata 1920-ig. (Filmkultúra, 1987)
Székely György: Nemzeti kesergő: Hevesi és Craig. (Színház, 1990)
Székely György: Edward Gordon Craig és Hevesi Sándor levelezése. 1908–1933. Szerk., a leveleket ford. és a kísérő tanulmányt írta Sz. Gy. (Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiadványa. Bp., 1991)
Sándor János: H. S. és Szeged. (Pannon Tükör, 1996).
Irod.: Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. (Bp., 1927)
Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. (Bp., 1932)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete. (Bp., 1941)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Brockhaus–Riemann zenei lexikon. I–III. köt. A magyar kiadást szerk. Boronkay Antal. (Bp., 1983–1985)
Kecskeméti életrajzi lexikon. (Kecskemét, 1992)
Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001)
Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005)
Mudrák József–Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon. 1931–1944. (Máriabesnyő–Gödöllő. 2006).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2016
