Dékány András, dévaványai és kérszigeti
író, ifjúsági író, szerkesztő
Született: 1903. január 11. Kecskemét, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 1967. május 30. Budapest
Temetés: 1967. június 8. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Dédszülei, apai: Dékány Imre (1798. júl. 1. Kecskemét–1878. nov. 12. Kecskemét) földbirtokos, Kecskemét város törvényhatósági bizottsági tagja, Kiss Erzsébet/Buza-Kiss Erzsébet (1796–1849. ápr. 29. Kecskemét); ?, ?.
Dédszülei, anyai: ?, ?; melléthei és horkai Barna Mihály (1811. nov. 23. Hol?–1888. febr. 29. Nagyvárad. Temetés: 1888. márc. 2. Nagyvárad, Olaszi Sírkert) pénzügyi ügyész, Bihar vm. árvaszéki ülnöke, Reviczky Mária (1806. márc. 27. Szilvásújfalu, Zemplén vm.–1885. jan. 25. Sátoraljaújhely).
Nagyszülei: Dékány Pál (1836. aug. 4. Kecskemét–1897. szept. 2. Kecskemét. Temetés: 1897. szept. 4. Kecskemét, Református Temető) földbirtokos, Kecskemét város törvényhatósági bizottsági tagja, Sárközy Judit (†1894. febr. 12. Kecskemét. Temetés: 1894. febr. 14. Kecskemét, Református Temető); felsővályi Vályi István (†1895. aug. 10. Sátoraljaújhely. Temetés: 1895. aug. 12. Sátoraljaújhely) magyar kir. közjegyző, Barna Emília (1833. jún. 19. Sátoraljaújhely–1917. ápr. 8. Bp. Temetés: 1917. ápr. 10. Farkasrét).
Szülei: Dékány János (1867. ápr. 11. Kecskemét–1903. dec. 13. Kecskemét. Temetés: 1903. dec. 15. Kecskemét, Református Temető) magyar kir. alügyész, Vályi Gabriella Sarolta (= Vályi Ella, 1872. jún. 26. Varannó, Zemplén vm.–1960. aug. 17. Bp. Temetés: 1960. aug. 19. Farkasrét).
Vályi Gabriella Sarolta testvére: [ifj.] Vályi István (1855. dec. 26. Sátoraljaújhely–1906. aug. 8. Kassa, Abaúj vm. Temetés: 1906. aug. 10. Kassa) jogász, magyar kir. törvényszéki bíró.
Dékány János testvére: Niedzivulszky Sándorné Dékány Julianna (1870. febr. 20. Kecskemét–1940. dec. 31. Kecskemét).
Felesége: 1960-tól Hertelendy Éva (1931–), dr. Hertelendy Jenő (1905. okt. 15. Nagyatád–1967. okt. 20. Bp.) és Hertelendy Annamária (1912. aug. 19. Nyíregyháza) leánya.
Iskola
Elemi iskoláit Kecskeméten végezte, majd a fiumei tengerészeti akadémia hallgatója (1918–1919).
Életút
Tanulmányai befejezése után, több fővárosi lap angliai tudósítója, majd beutazta a Ruhr-vidéket (1920–1926). Hazatérése után, a Tükör (1926–1927), a Magyarság (1927–1934), az Új Magyarság belső munkatársa, szerkesztője (1934–1941), a Magyar Cserkész Szövetség országos sajtóelőadója (1941–1944). A II. világháború után Budapesten tisztviselőként dolgozott, majd csak az irodalommal foglalkozott.
Dékány András első regényében (Félálomban, 1929) a felvidéki magyarság mindennapjait ábrázolja, Krúdy-hangulatban. A hősnő, Monostory Andrea, egy magányos barátot szeret, aki rózsákat nevel a hegytetőn lévő temploma körül. Andrea gavallérjai féllovag urak, vagy most érettségizett fiatalemberek, ám a leány minden kérőt kikosaraz, csak a magányos barátra gondol, az elérhetetlen boldogságra. Közben változik a világ, a hegyek régiek, országok változnak, új emberek jönnek. Bemutatkozó írásában a kevés cselekményt különösen szép leírások hímezik, sokszor azonban a történet szétesik lírai részekre, a mű fogadtatása azonban nem volt kedvezőtlen. Lényegesen nagyobb visszhangot váltott ki két következő regénye (A gyár, 1933; Ruhr, 1933). Mindkét regénye a szociográfia és a riportregény határán jár, a korabeli kritikák „szociális regénynek” vagy „újságregénynek” tartották. A gyár egy szegény mérnökből vasgyárossá váló parvenü fejlődésregénye, családi konfliktusokkal és a gyári munkások nyomorúságát is bemutató képekkel. A Ruhr-vidéken szerzett tapasztalatait írta meg Ruhr c. nagyregényében, amelyet a kortársak irányregénynek minősítették, s az első, nem szocialista agitátorirodalomnak és nem naturalista műnek véltek. A regény főhőse Turb Tóbiás, egy gazdag gyáros, akinek a leánya viszont meggyőződéses kommunista. Szerepel még a regényben egy Papen nevű kommunista ügynök, aki a német munkástelepekről ír jelentéseket Moszkvának. Különös jelentést ad a történetnek, hogy az 1932-ben írt mű kommunista szereplőjét úgy hívják, mint Németország akkori kancellárját (Franz von Papent!). Nagy regényeken kívül elbeszéléseket, útirajzot, egyéb kisprózát és népszerű ismeretterjesztő írásokat közölt. A Napkeletben jelent meg először A halászok éneke c. regénye, az első, még nem tengereken játszódó, kalandregénye, amit később többször is átdolgozott (A folyam dala, 1935 és Egy csónak eltűnt, 1944 címmel). A Magyar Cserkész Szövetség sajtóelőadójaként összeállította Lord Robert Baden-Powell (1857–1941) életrajzi regényét (A fiúk királya címmel, a nagy cserkészvezető emlékére, 1941).
Dékány András a II. világháború után, cserkészszövetségi múltja, s Ruhr c. regénye miatt nem publikálhatott, majd akárcsak kortársai közül többen ifjúsági és kalandregényeket írt. Munkásságának különlegessége, hogy írásainak túlnyomó többsége tengerészregény, életrajzi regény, valamint e két műfaj érdekes ötvözete. Legismertebb regényfolyama a hat önálló kötetből álló Tengerészregény sorozat (Matrózok, hajók, kapitányok. Kalandok az Adrián, 1958; Kalózok, bálnák, tengerek. Kalandok az északi tengereken, 1959; Csempészek, hősök, kikötők. Újabb kalandok Észak-Afrika partjainál, 1960; Az elveszett sziget, 1961; Az óceán császára, 1962; Jokkó visszatér, 1966). Másik sorozata az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc egyetlen tengerjáró hajójának és kapitányának, Monostory Balázsnak életét feldolgozó, három, szintén önálló részből álló kalandregény-sorozat (Kossuth Lajos tengerésze, 1964; A fekete herceg, 1966; Mexikói legények, posztumusz, 1968). Míg a Tengerészregény sorozat Turkovich Daniló kapitány és legénysége képzeletbeli kalandjait meséli el, addig Monostory Balázs valós személy volt (jóllehet később maga Dékány András nyilatkozott úgy, hogy Turkovich alakját Margelik Tódor sorhajóhadnagy ihlette…) Monostoryt a Ferenc Károly-ezredből vezényelték át Kossuth Lajos kétárbocos hadi fregattjára, az Implacibile (= Kérlelhetetlen) nevűre. A hajtó Gopcsevics Szpiridon trieszti nagykereskedőtől vásárolták, aki a muggiai hajógyárban építtette meg – kereskedőhajónak (később alakították át hadihajóvá). A hajót Triesztbe szállították, ahol fel kellett volna fegyverezni, de ezt a helyi parancsnok megtagadta. A hajót végül is nem tudták hadba állítani, utóbb a Kondor nevű korvett annyira megrongálta, hogy el kellett süllyeszteni. A Monostory életéről szóló regénysorozatban a fikció keveredik a megtörtént eseményekkel, hisz Kossuth Lajos tengerészének története nem ért véget a forradalom bukásával, kalandjai három földrészen át folytatódtak. Ifjúsági kalandregényeken kívül életrajzi regényeket is írt: már 1945 előtt gyűjtötte a híres utazók, felfedezők életét, életútjára vonatkozó dokumentumokat (A huszadik század világvándorai, 1942). Élete végén úgy döntött, hogy néhány kedves hőse életútját regényben is feldolgozza (A Sarkvidék meghódítója. Roald Amundsen élete, 1966; A nagy kapitány. Ferdinánd Magellán élete, 1966; Robinson utolsó kalandja, 1967). A Robinson utolsó kalandja, Alexander Selkirk (1676–1721) története, Daniel Defoe erről a skót tengerészről mintázta Robinson Crusoe alakját. Defoe a könyve végén négy-öt oldalas vázlatot közölt arról, hogyan képzeli el a történet folytatását? Defoe sohasem készült el a tervezett folytatással, Dékány András utolsó, posztumusz könyve Defoe stílusában bravúrosan megírt ukrónia.
Dékány András legutolsó, életében megjelent műve, a korabeli dokumentumok és visszaemlékezések alapján összeállított S. O. S. Titanic! (1967), amely a 20. század legnagyobb hajószerencsétlenségét dolgozta fel. Dékány András, ebben a könyvében mesterien keveri a valóságban megtörténteket a fikcióval. A történet főszereplői (Edward John Smith kapitány; William McMaster Murdoch első tiszt; Charles Lightoller navigációs tiszt; Harold Bride távírász) valóságos személyek, a konfliktus is valós: a Kék Szalag elnyeréséért indult Titanic gőzhajó kapitánya, a minden biztonsági előírást elhanyagoló Smith kapitány, és az utasokat élete feláldozásával is menteni igyekvő Murdoch első tiszt között. Az eseményeket azonban egy tizenkét éves cseh kisfiú, Jan Kovalce szemszögéből követhetjük nyomon, az ő története azonban Dékány András leleménye. Külön érdekessége a regénynek, hogy a legutolsó lapokon felbukkan Lengyel Árpád (1886–1940), a Carpathia, a Titanicot megmentő, konkurens Cunard-hajó orvosa, aki jelentős szerepet játszott a Titanic hajótöröttjeinek megmentésében.
Dékány András népszerű ifjúsági és kalandregényeken kívül néhány színdarabot és librettót is írt. Nevéhez fűződik a Csínom Palkó (1951) c. daljáték szövegkönyve (zeneszerző Farkas Ferenc). Fiatal korában sokat foglalkozott Fazekas Mihály halhatatlan művével, a Lúdas Matyival: a Nemzeti Színház az ő adaptációjában mutatta be a klasszikus színművet (1939), később elkészült a mű bábszínházi változatával is (1955).
Emlékezet
Dékány András Kecskeméten született, tanulmányait is ott és Fiumében végezte. Tengerészeti tanulmányait már nem fejezhette be, ám 1918. okt.-ben Fiumében tartózkodott: élményeit később a Matrózok, hajók, kapitányok c. művében örökítette meg. Később Budapesten telepedett le (II. kerület Lorántffy Zsuzsanna utca 8.), nyaralója Agárdon volt.
Dékány András a fővárosban hunyt el, temetésén a Magyar Írók Szövetsége nevében Tatay Sándor író, a Móra Ferenc Könyvikadó nevében Kováts Miklós igazgató búcsúztatta. Dékány András sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). Nevét vette fel Agárdon a Dékány András sétány, ahol emléktábláját is elhelyezték (2012-ben).
Elismerés
József Attila-díj (1961).
Szerkesztés
Az Új Magyarság Évkönyve szerkesztője (1939–1942).
A Napkelet állandó külső munkatársa, kritikusa (1930-as évek).
Főbb művei
F. m.: Félálomban. Regény. (A Magyarság Könyvei. 21. Bp., 1929)
A gyár. Regény. (Bp., 1933)
Ruhr. Regény. Aranyozott kiadói egészvászonkötésben. (Magyar Mesgyén. Bp., 1933)
Bárányka. Elbeszélés. (Napkelet, 1933)
A halászok éneke. A Napkelet c. folyóirat regénymelléklete. (Napkelet, 1934 és külön: Bp., 1934)
A folyam dala. Regény. A halászok éneke c. regény átd. kiadása. (Bp., 1935?)
Egy esztendő után. Elbeszélés. (Napkelet, 1935)
Tátrai tüzek. Elbeszélések. (Magyart a magyarnak. Magyar Regények. VIII. 9. Bp., 1939; A magyar irodalom jelesei. 2. kiad. 1940)
Magyar reneszánsz. 1440–1940. Mátyás király születésének 500. évfordulójának emlékére. Összeáll. (Bp., 1940)
A fiúk királya. Lord Baden-Powell élete. Életrajzi regény. Lord Baden-Powell rajzaival és eredeti fényképekkel illusztrálva. (Bp., 1941)
Kétszáz négyszögöl. Regény. Nemes Török János rajzaival. (Bp., 1941)
Végig Kárpátalján. Útirajz. (Korszerű Magyar Könyvek. 5. Bp., 1941)
Mosolygó történelem. Anekdoták. Összeáll. és gyűjtötte Sárváry Dezsővel. (Bp., 1941)
A huszadik század világvándorai. Életrajzokat. A térképvázlatokat Papp Gábor készítette. Szövegközti fekete-fehér ábrával és képmelléklettel. (Bp., 1942)
Vitézi énekek a XVI. századtól a XX. századig. Antológia. Összeáll. (Bp., 1942)
Az olvasás művészete. – Új biedermeier felé? (Forrás, 1943)
Andrea udvarháza. Regény. („Jót, s jól“. Bp., 1944)
Egy csónak eltűnt. Regény. A folyam dala c. műve új kiadása. („Jót, s jól“. Bp., 1944)
Este a tanyán. Elbeszélés. (Délsziget, 1947)
Ludas Matyi. Bábjáték. Fazekas Mihály nyomán írta D. A. Németh Antal kísérő tanulmányával: a 150 éves Ludas Matyi bábszínpadon. (Bábszínpad. 15–16. Bp., 1954) Náderdőben vadmadár. Karcolatok. Ill. Szécsi Árpádné. (Bp., 1955)
Afrikából jöttek. Igaz mese három öreg és két fiatal kanalasgémről… Reich Károly rajzaival. (Bp., 1958)
Matrózok, hajók, kapitányok. Kalandok az Adrián. Ifjúsági regény. Ill. Csergezán Pál. (Tengerészregény. 1. Bp., 1958; 2. kiad. 1965; 3. kiad. 1977; németül: Matrosen, Schiffe, Kapitäne. Berlin–Bp., 1966; lengyelül: Skarb uskoków. Gdansk, 1970)
Kalózok, bálnák, tengerek. Kalandok az északi tengereken. Ifjúsági regény. Ill. Szecskó Tamás. (Tengerészregény. 2. Bp., 1959; 2. kiad. 1968; 3. kiad. 1978; 4. kiad. 1981; 5. kiad. 1987; németül: Piraten im Nordmeer. Berlin–Bp., 1967)
Csempészek, hősök, kikötők. Újabb kalandok Észak-Afrika partjainál. Ifjúsági regény. Ill. Szecskó Tamás. (Tengerészregény. 3. Bp., 1960; 2. kiad. 1971; 3. kiad. 1983)
A föld és lakói. Dala Lászlóval és Rónaszegi Miklóssal. (Gyermekenciklopédia. Bp., 1961; 2. kiad. 1969)
Az elveszett sziget. Egy XVIII. századbeli fregatt mai kalandjai Dél-Amerika partjainál és a Csendes-óceánon. Ifjúsági regény. Ill. Szecskó Tamás. (Tengerészregény. 4. Bp., 1961; 2. kiad. 1972; szlovákul: Bratislava, 1969; cseh nyelven: Praha, 1972; németül: Die verschollene Insel. Bp., 1971; 2. német kiad. 1976)
A gyöngyhalászok titka. Ifjúsági regény. Ill. Csergezán Pál. 4 táblával. (Bp., 1962)
Az óceán császára. Ifjúsági regény. Ill. Szecskó Tamás. (Tengerészregény. 5. Bp., 1962; 2. kiad. 1973; 3. kiad. 1980)
A nagy kapitány. Ferdinánd Magellán élete. Életrajzi regény. 6 táblával. (Nagy emberek élete. Bp., 1963; németül: Der Erdumsegler. Bp., 1968; cseh nyelven: Praha, 1975)
Jokkó visszatér. Ifjúsági regény. Ill. Szecskó Tamás. (Tengerészregény. 6. Bp., 1963; 2. kiad. 1974)
Kossuth Lajos tengerésze. Monostory Balázs. Ifjúsági regény. Ill. Szecskó Tamás. (Bp., 1964; 2. kiad. 1967; 3. kiad. 1969; 4. kiad. 1986)
A fekete herceg. A Kossuth Lajos tengerésze c. műve folytatása. Ifjúsági regény. Ill. Szecskó Tamás. (Bp., 1966; 2. kiad. 1970; 3. kiad. 1974; 4. kiad. 1984)
A Sarkvidék meghódítója. Roald Amundsen élete. Életrajzi regény. 8 táblával, 1 kihajtható térképpel. (Nagy emberek élete. Bp., 1966)
S. O. S. Titanic! Ifjúsági regény. Ill. Szecskó Tamás. (Delfin Könyvek. Bp., 1967; 2. kiad. 1974; 3. kiad. 1979; 4. kiad. 1988; németül: Bp., 1973; szlovákul: Bratislava; 2. szlovák kiad. 1988; cseh nyelven: Kosice, 1984; új kiad. Bp., Eri Kiadó, 1998)
Robinson utolsó kalandja. Ifjúsági regény. Ill. Szecskó Tamás. (Bp., 1967; 2. kiad. 1979; 3. kiad. 1981; németül: Die letzten Abenteuer Robinson Crusoes. Bp., 1970; 2. német kiad. 1971; románul: Bucuresti, 1973; cseh nyelven: Praha, 1986)
Mexikói legények. Ifjúsági regény A Kossuth Lajos tengerésze és A fekete herceg c. művei folytatása. Ill. Kondor Lajos. (Bp., 1968; 2. kiad. 1976)
A Sarkvidék meghódítója. Roald Amundsen élete. Életrajzi regény. (2. kiad. Bp., 1990)
S. O. S. Titanic! Ifjúsági regény. (Új kiad. Bp., Sygnatura, 1993)
Robinson utolsó kalandja. Ifjúsági regény. Ill. Sárkány Roland. (Új kiad. Magyar ifjúsági remekírók. 3. Bp., 1997)
S. O. S. Titanic! Ifjúsági regény. (5. kiad. Bp., Móra, 1998)
Matrózok, hajók, kapitányok. Kalandok az Adrián. Ifjúsági regény. Ill. Petróczki Dóra. (Bp., Filom, 2003)
Éjszakai halászat az Adrián. – Egy kosár hal. (Harcsa a hegyen. Vizek, halak, hajósok. Magyar írók novellái. Vál., szerk. Urbán László. Bp., 2003)
Kossuth Lajos tengerésze. Monostory Balázs. Történelmi regény az ifjúságnak. Nótin Ágnes rajzaival. (Új kiad. Hajdúböszörmény, 2010)
Matrózok, hajók, kapitányok. Kalandok az Adrián. Ifjúsági regény. Ill. Csergezán Pál. (Új kiad. Nemzeti Könyvtár–Magyar Írók. 33. Bp., Magyar Közlöny, 2014).
F. m.: színművei: Aranysziget. Népszínmű. (Budapest, Nemzeti Színház, 1938. ápr. 8.)
Ludas Matyi. Vidám zenés játék. (Nemzeti Színház, 1939. márc. 4.)
Csínom Palkó. Vidám zenés játék. Bálint Lajossal. Zeneszerző: Farkas Ferenc. (Magyar Állami Operaház, 1951. febr. 22.; Miskolc, Déryné Színház, 1953. márc. 26.)
Dankó Pista. Vidám zenés játék. Vaszy Viktorral. (Budapest, Állami Falu Színház, 1955. febr. 19.)
Ludas Matyi. Bábjáték. (Debrecen, Ludas Matyi Bábszínház, 1955. máj. 2.)
Zeng az erdő. Baróti Gézával. (Miskolc, Déryné Színház, 1955. nov. 4.)
Csínom Palkó. Vidám zenés játék. Bálint Lajossal. Zeneszerző: Farkas Ferenc. (Szegedi Szabadtéri Játékok, Szeged, Dóm tér, 1960. júl. 24. és uo. 1971. aug. 6.)
Dankó Pista. Vidám zenés játék. Vaszy Viktorral. (Miskolc, Miskolci Nemzeti Színház, 1984. nov. 29.)
Lúdas Matyi. Bábjáték. (Pécsi Nemzeti Színház, Bóbita Bábegyüttes, 1987. okt. 4.)
Dankó Pista. Vidám zenés játék. Vaszy Viktorral. (Kassa, Thália Színház, 2005. ápr. 28.)
Csínom Palkó. Vidám zenés játék. Bálint Lajossal. Zeneszerző: Farkas Ferenc. (Békéscsaba, Békés Megyei Jókai Színház, 2008. dec. 12.)
Csínom Palkó. Vidám zenés játék. Bálint Lajossal. Zeneszerző: Farkas Ferenc. (Kolozsvár, Állami Magyar Opera, 2009. ápr. 23.)
Csínom Palkó. Vidám zenés játék. Bálint Lajossal. Zeneszerző: Farkas Ferenc. (Budapesti Operettszínház. 2015. ápr. 24.).
Irodalom
Irod.: műveiről: Balla Borisz: D. A.: Félálomban. (Magyar Kultúra, 1929)
Fehér Gábor: D. A.: Félálomban. (Protestáns Szemle, 1930)
Kilián Zoltán: D. A.: Félálomban. (Napkelet, 1930. 4.)
Dénes Tibor: D. A.: A gyár. (Napkelet, 1933. 10.)
Gallai János: D. A.: Ruhr. (Protestáns Szemle, 1934)
Szakáts László: D. A.: Ruhr. (Napkelet, 1934. 7.)
Dedinszky Gizella: D. A.: Aranysziget. (Magyar Női Szemle, 1938)
Temesy Győző: D. A.: A fiúk királya. (Magyar Paedagogia, 1941. 1.)
Kreutzer Sándor: D. A.: Náderdőben vadmadár. Karcolatok. (Irodalmi Újság, 1955. 49.)
Csertői Oszkár: D. A.: Kalózok, bálnák, tengerek. (A könyvtáros, 1960. 4.)
Berecz József: D. A.: Az elveszett sziget. (A könyvtáros, 1962. 7.)
Sándor László: D. A.: Az óceán császára. (Élet és Irodalom, 1962. 42.)
Nagy Ernő: D. A.: Az óceán császára. (A könyvtáros, 1963. 3.)
Vámosi Pál: D. A.: A gyöngyhalászok titka. (A könyvtáros, 1962. 8.)
Lázár István: D. A.: Jokkó visszatér. (A könyvtáros, 1963. 7.)
Andrássy Miklós: Robinson utolsó kalandja. [Dékány Andrásról és műveiről.] (Ifjú Kommunista, 1967. 9.)
Bellyei László: Három ifjúsági regény: D. A.: Robinson utolsó kalandja. – Radó György: Gorkij élete. – Tatay Sándor: Bujdosásunk története. (Jelenkor, 1967. 12.)
Alaksza Tamás: A Titanic tragédiája. 1–8. [D. A. könyvéről is.] (Magyarország [hetilap], 1980. 33–40.).
Irod.: családi források és megemlékezések: Elhunyt id. Dékány Imre, a kecskeméti városi bizottság virilis tagja, a Függetlenségi Párt híve. (Kecskemét [hetilap], 1878. 46.)
Elhunyt Dékány Pálné Sárközy Judit. (Kecskeméti Lapok, 1894. 7. [febr. 18.])
Dékány Pálné Sárközy Judit gyászjelentése. (Kecskemét [hetilap], 1894. 7. [febr. 18.])
Elhunyt Dékány Pál törvényhatósági bizottsági tag. (Kecskeméti Lapok, 1897. 36. [szept. 5.])
Elhunyt Dékány János ny. kir. alügyész. (Kecskemét [hetilap], 1903. 51. [dec. 20.])
Elhunyt Vályi István kir. törvényszéki bíró. (Kassai Hírlap, 1906. aug. 10.)
Rónaszegi Miklós: Új József Attila-díjasaink. Dékány András. (Élet és Irodalom, 1961. 14.)
Ifj. Gyulay Zoltán: Dékány András tengerésznek készült. (Pajtás, 1967. 14. [ápr. 13.])
Meghalt Dékány András író. (Magyar Nemzet–Népszabadság–Népszava, 1967. jún. 1.)
Dékány András temetése. (Magyar Nemzet–Népszabadság–Népszava, 1967. jún. 9.)
Török Sándor: Dékány András emlékezetére. (Élet és Irodalom, 1967. 22. [jún. 3.])
Joós Ferenc: A találkozás elmaradt. Dékány András és szülővárosa. (Petőfi Népe, 1967. jún. 11.)
Szathmáry István: Gyerekkori rajongásból vált az elsüllyedt hajók kapitányává. (Magyar Nemzet, 2017. máj. 30.).
Irod.: lexikonok: Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. (Bp., 1935)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
Hungária irodalmi lexikon. Szerk. Kőhalmi Béla és Révay József. (Bp., 1947)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Prominent Hungarians Home and Abroad. (München, 1966)
Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. (Kecskemét, 1968)
Budapesti közéleti névmutató. 1945–1950. A budapesti nemzeti bizottságok és népfrontbizottságok tagja. Összeáll. Halasi László. (Bp., 1980)
Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. (Bp., 1989)
Kecskeméti életrajzi lexikon. Szerk. Péterné Fehér Márta, Szabó Tamás, Székelyné Kőrösi Ilona. (Kecskemét, 1992)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001)
Mudrák József–Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon. 1931–1944. (Máriabesnyő–Gödöllő, 2006).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:KHC8-145?lang=hu (Barna Emília keresztelési anyakönyve, 1833)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V5W6-DPB?lang=hu (Dékány Pál keresztelési anyakönyve, 1836)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V5WF-SRH?lang=hu (Dékány János születési anyakönyve, 1867)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V5WF-H8B?lang=hu (Dékány Julianna születési anyakönyve, 1870)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V18S-HMP?lang=hu (Vályi Gabriella születési anyakönyve, 1872)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/590216 ([id.] felsővályi Vályi István gyászjelentése, 1895)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V1T-SK9Q?lang=hu (Dékány János és Vályi Gabriella házassági anyakönyve, 1897)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6N7Y-RV97?lang=hu (Dékány András születési anyakönyve, 1903)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/399362 (Dékány János gyászjelentése, 1903)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6N7B-3MY9?lang=hu (Dékány János halotti anyakönyve, 1903)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/590217 ([ifj.] felsővályi Vályi István gyászjelentése, 1906)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/590220 (Vályi Istvánné Barna Emília gyászjelentése, 1917)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V15-2RZL?lang=hu (Niedzivulszky Sándorné Dékány Julianna halotti anyakönyve, 1940)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/399378 (Dékány Jánosné Vályi Gabriella gyászjelentése, 1960)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:7FJ7-W43Z?lang=hu (Dékány András halotti anyakönyve, 1967)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/399298 (Dékány András gyászjelentése, 1967)
https://orszagut.com/kitekinto/a-magyar-fiume-vegnapjai-2969 (Domonkos László: A magyar Fiune végnapjai, 2022)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM51428
https://nntp.hu/person/person.php?personid=22370
https://nevpont.hu/palyakep/dekany-andras-ec597
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2025
