Molnár Lajos

Született: 1857. május 24. Csíkszereda, Csík szék
Meghalt: 1905. június 9. Székelyudvarhely, Udvarhely vármegye
Temetés: 1905. június 10. Csíkszereda
Temetési hely: Köztemető

Család

Nagyszülei: apai: Miller Antal (†1836. Nagyvárad), Fercser Anna; anyai: Kállay Ferenc, ?. Szülei: Molnár József, id. (= Miller József, 1820. szept. 4. Hol?–1902. szept. 4. Csíkszereda [a születésnapján halt meg]) Csík vármegye tiszti főorvosa, az első csíkszeredai közkórház alapítója, Kállay Lotti (†1874. szept. 27. Csíkszereda).

[id.] Molnár József testvére: Molnár György (1830. ápr. 13. Nagyvárad, Bihar vm.–1891. szept. 30. Bp.) színész, színigazgató, rendező.

Testvérei: dr. Molnár József, ifj. (1849. Csíkszereda–1904. jan. 25. Bp. Temetés: 1904. jan. 27. Csíkszereda) politikus, országgyűlési képviselő, a Csíki Lapok felelős szerkesztője, dr. Molnár László (1858–1900. febr. Csíkszentmárton) ügyvéd, dr. Molnár Károly (†1897. dec. 22. Csíkszereda) orvos, Csík vármegye és Csíkszereda főorvosa; és dr. Rákosi Béláné Molnár Mária (†1876. máj. 1. Bari, Olaszország), ill. bethlenfalvi Nagy Imréné Molnár Ilka (= T. Nagy Imréné/Tivai Nagy Imréné †1881. jún. 5. Csíkszereda. Temetés: 1881. jún. 7. Csíkszereda) és bethlenfalvi Nagy Imréné Molnár Lotti (= T. Nagy Imréné/Tivai Nagy Imréné †1883. júl. 7. Csíkszereda. Temetés: 1883. júl. 9. Csíkszereda). Ilka halála után T. Nagy Imre Lottit vette el, de őt is hamar elvesztette.

Molnár Mária férje: Rákosi Béla (1841. aug. 31. Meszlen, Vas vm.–1923. okt. 14. Bp. Temetés: 1923. okt. 16. Farkasrét) gyergyószentmiklósi orvos, majd budapesti rendőrorvos.

Rákosi Béla testvére: Rákosi Jenő (1842–1929) író, újságíró, szerkesztő, az MTA tagja (l.: 1892; t.: 1909).

Molnár Ilka, majd Molnár Lotti férje: Tivai Nagy Imre (1849. máj. 16. Csíksomlyó, Csík szék–1931. jún. 27. Csíkszereda) újságíró, író, szerkesztő; bethlenfalvi Nagy Dénes honvéd hadnagy, majd az olaszországi magyar légió tagja és Molnár Karolina (†1874. nov. 2. Csíkszentkirály, Csík szék. Temetés: 1874. nov. 4. Csíkszentkirály) fia.

Felesége: Molnár Flóra; Molnár György leánya, unokatestvére.

Iskola

Középiskoláit Csíksomlyón végezte (valószínűleg 1874-ben éretts.), a budapesti tudományegyetemen jogot tanult (1874–1878), doktori okl. nem szerzett.

Életút

Családi ismeretsége – Molnár György és Rákosi Béla – révén lett a Reform c. napilap (1874–1875), ill. a Pesti Napló segédszerkesztője (1875–1878). A csíkszeredai adóhivatal gyakornoka (1877–1878), a magyar kir. pénzügyi számvevőség számtisztje (1878. júl. 21.–1879. febr. 7.), a Temes megye területén működő kir. adófelügyelőség pénzügyi fogalmazója (1879. febr. 7.–1889. júl. 15.), az újonnnan felállított székelyudvarhelyi kir. pénzügyigazgatóság pénzügyi titkára (1889. aug. 1.–1897. jún. 15.), pénzügyi tanácsosa és Csík és Udvarhely vármegyék pénzügyi igazgatója (1897. jún. 15.–1905. jún. 9.).

Egyes adatok szerint a budapesti adófelügyelőségnél is dolgozott.

Molnár Lajos és gr. Es/zterházy Miksa voltak a modern magyar versenysport megalapítói. Nem tudni, hogy Molnár hol és hogyan ismerkedett meg a Viator néven az angol sportéletről az első beszámolókat szerző Esterházyval. Mező Ferenc – az amszterdami játékok szellemi olimpiai bajnoka – tisztázta, hogy középiskolai tanulmányai befejezése után Molnár György ajánlására került be a Reform c. kolozsvári napilap szerkesztőségébe (a lap 1875. jún. 16-án beolvadt a Pesti Naplóba, Molnár minden bizonnyal ott is segédszerkesztőként működött). Mező úgy gondolta, hogy Molnár Lajos az első kontinentális atlétikai klub, a Magyar Atlétikai Club (MAC) alakuló értekezletén (1874. nov. 9-én) találkozott először Esterházyval. Esterházy biztatására dec. 6-án a tudomány- és műegyetemi körben előadást tartott az atlétikáról (ez az első magyarországi „embersport-előadás”), majd összeállította Esterházy Miksa életrajzát és több cikkben is bemutatta Viatornak a sporttal kapcsolatos elképzeléseit. A MAC első választmányának tagja (1875. ápr. 8-ától), az első magyarországi atlétikai verseny egyik szervezője (itt a verseny intézőbizottságában tevékenykedett, 1875. máj. 6-án), a Kolozsvári Atlétikai Club (KAC), az első vidéki sportegyesület szervezője (1875–1876, a klub azonban nem alakult meg).

Molnár Lajos a magyarországi sportirodalom úttörője, az első modern magyar sportszakkönyvek szerzője. Athletika(1875) c. művében kötetbe szerkesztette az addig megjelentetett, az atlétika népszerűsítéséért írt dolgozatait, összefoglalta az első atlétikai klub megalakulásának előzményeit, a MAC működése első évének eseményeit, részletesen beszámolt az első atlétikai versenyről, közzétette a klub alap- és versenyszabályait. Esterházy Miksa 1876-ban visszatért Londonba, de állandó kapcsolatot tartott fenn Molnár Lajossal. Esterházy úgy vélte, hogy Molnár Lajos Athletika c. könyve a sport(ágak) elméleti és történeti összefoglalója. Szükségét érezte még egy műnek, ami az atlétikai sportok (azaz a szabad téren űzhető sportok és játékok) illusztrált népszerű bemutatója lenne. Molnár Lajos Athletikai gyakorlatok (1879) c. művében nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy Magyarországon először írja le az akkor ismert valamennyi szabadtéren űzött sportágat és versenyszámot. (Mivel a sportágak döntő többségének leírása Magyarországon teljesen ismeretlen volt a nyelvi nehézségek feloldásában Szokolay István Kornél segített, azaz Szokolay találta ki az angol labdajátékok és az ezzel összefüggő sportfogalmak első magyar megnevezéseit!) Itt jelent meg először „rugdaló” néven a labdarúgás első magyar nyelvű ismertetése.

Molnár Lajos a „rugdalóról”, vagyis a futballról megállapította, hogy a legrégebbi angol játékok egyike. Angliában e „mozgalom” olyannyira elterjedt, hogy a futball a krikett mellett jelenleg a legnépszerűbb játék. Molnár Lajos idejében a futball már elvált a rögbitől, a „rugdaló” játék két csoportra oszlott. Az egyik csoport a híres Rugby iskola vezetése alatt „a labda utáni szaladást és kapkodást” megengedte, míg a másik csoport „a labdának kézzeli érintését és a labdával való szaladást” tiltotta. Molnár Lajos arról is tudott, hogy Angliában Association néven „Football-szövetkezés” jött létre, amely a fent említett második csoport fő elveit vallotta magáénak. Az 1879-ben már nyolc éve működő Rugby Football Unionról viszont még nem tudhatott. A „rugdaló” szabályai szerinte „correctebbek”, a „rugby football” szabályait nem részletezte, csak annyit állapított meg a másik játékról, hogy a „rugby footballban” „a játszás gyakran verekedéssé fajult.” Molnár Lajos tehát ismerte és megkülönböztette az Angliában dívó kétféle futballjátékot, leszögezte, hogy ő az association szabályokat ismerteti. Ezek után a futball-labdáról írta azt, hogy tojás alakú, míg szerinte a rögbilabda golyóra emlékeztet! A félreértések elkerülése végett még rajzon is bemutatta az ovális futball- és a gömbölyű rögbilabdát! A játék leírása is inkább a rögbire, mint a futballra emlékeztet. A játék – Molnár Lajos szerint – egy „helybőli rúgással” kezdődik a játszótér közepétől. Az ellenfél tíz yardnyira közeledhet addig, amíg a labdát el nem rúgják. Miután a kapitány elrúgta a labdát, társaival utána szalad, „hogy tovarúgják és keresztülröptessék az ellenfél korlátján” (azaz a kapuján). Molnár Lajos tud felsőrészről vagy szalagról, amelyik útját állta a magas lövéseknek, de a pálya ábráján nem szerepelt keresztléc, a korlát H alakú, akárcsak a rögbiben. Molnár leírta ugyan, hogy „a futball lábbal rugatik és nem kézzel dobatik”, de a játék ismertetésében többször szólt arról, hogy „a tovaröpülő labda megfogatik.” Ha a játékos elkapta a labdát (!), következhet a „szabad rúgás”, amely lehet helyből rúgás (place-kick) vagy pedig „oly rúgás, mely előtt a labdát kezünkből lehullatjuk” (drop-kick), s mielőtt a talajt érintené, elrúgjuk. A Molnár által leírt szabadrúgás nem szabálytalanságot büntetett! A rúgó játékba hozta a labdát, amit „a szerencsés fogó” megfogott, sarkával vonalt húzott és következhetett a „czélrúgás.” Más rúgás után – társaitól követve – a játszó utána szaladt a labdának az ellenséges táborba. Ha az ellenfél útját állotta a guruló footballnak mindkét csapat körülvette a labdát, ilyenkor minden egyes labdázónak az a törekvése, hogy elrúgja a labdát. Ez a játéknak a legélénkebb momentuma és sokszor valódi tolongással végződik! A játékrész a korabeli scrummage leírása, ami a mai rögbiben tolongást jelent, rendkívül érdekes, hogy a szerző már használta a mai fogalmat. Molnár Lajos azonban nem ismerte pontosan a korabeli sportkifejezéseket. Leírta a tolongást, de azt is hozzátette, hogy a Rugby iskola játékaiban „ezen alkalom a tüzes ifjúság által felhasználtatik, hogy egymást szándékosan megrúgják, s a játszás verekedéssé fajul.”

A játék „phasisai” Molnár szerint: a labda elrugatik, majd a labda megfogatik, s a szerencsés fogó vonalt húzván egy szabadrúgással vagy egy célrúgással a labdát tovaröpíti vagy a játékosok egymás útját állják, s a tolongásból a labda visszahozatik vagy visszadobatik a játékba. Ismer célvonalakat (goal-lines) és határvonalakat (touch-lines), a célvonalakat a célőrzők (goal-keepers) védik. Mindkét tábor törekvése egyrészt, hogy megvédje saját célkorlátját másrészt, hogy a labdát az ellenfél korlátján keresztülrúgja, vagy a célvonalak mögé helyezze! Ugyanakkor leszögezte, hogy egy-egy tábor 11–11 főből állt, s azt is közölte, hogy a labdát sem vinni, sem ütni vagy lökni nem szabad, kivételt csak a célőrző képez, aki korlátja megvédésében a labdát elütheti a kezével, de a labdát kézzel vinnie neki sem szabad!

Molnár Lajos sajátos játékot írt le, jóllehet 1879-ben az association football és a Rugby iskolában űzött játék már különvált egymástól. Valószínűleg az Angliából Molnár Lajost információkkal ellátó gr. Esterházy Miksa előtt még nem volt világos a két futballjáték közötti különbség. Mellesleg sok angliai egyesület ’football’ néven a Rugby iskola szabályait játszotta, más klubok viszont saját futballjátékukat „rugby footballnak” nevezték. (Pl. az 1888-ban megalakított angol futball-liga első bajnoka az a Preston North End volt, amelyik 1880-ban még mint rögbiklub jött létre). Molnár Lajos leírása ennek a bizonytalan állapotnak, két modern sportágnak „in statu nascendi” leírása, ezért páratlanul értékes dokumentum. Mind Esterházy Miksa, mind Molnár Lajos, mind Szokolay István Kornél előtt ismeretlen volt a rögbi- és a futballjáték. Ezért nem meglepő, hogy még a két labdajáték szülőföldjén sem egészen tisztázott fogalmak előtt honfitársaink értetlenül álltak. Ezzel magyarázható, hogy első futball-leírásunk inkább a rögbijátékot ismertette, s valószínű, hogy ez az oka annak, hogy a futballfejezet ábráiban a játékosok rögbilabdával játszanak.

Emlékezet

Molnár Lajos mindössze négy évig, egyetemi tanulmányai idején foglalkozott a szerveződő magyarországi sportélettel, miután abbahagyta az egyetemet, a sportnak is hátat fordított, a csíkszeredai adóhivatalban helyezkedett el, utóbb Csík és Udvarhely vármegyék pénzügyi igazgatójává is kinevezték, s élete hátralévő éveiben kizárólag közigazgatási dolgozatokat jegyzett. Székelyudvarhelyen hunyt el, a csíkszeredai köztemetőben nyugszik.

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2024