Molnár Lajos

Született: 1857. május 24. Csíkszereda
Meghalt: 1905. június 9. Székelyudvarhely
Temetés: 1905. június 10. Csíkszereda
Temetési hely: Köztemető

Család

Dédszülei: nagykállói Kállay Sámuel, Virágh Mária. Apai nagyapja: Molnár Károly (†1897. dec. 22. Csíkszereda) orvos; anyai nagyszülei: nagykállói Kállay Ferenc (1790–1861) nyelvész, az MTA tagja, Katsányi Erzsébet. Sz: Molnár József, id. (1820. szept. 4.–1902. szept. 4.) Csík vármegye tiszti főorvosa, az első csíkszeredai közkórház alapítója, nagykállói Kállay Lotti. Nagybátyja: Molnár György (1830–1891) színész, rendező. Testvére: Molnár György, ifj. színész, Molnár József, ifj. (1849–1904) politikus, országgyűlési képviselő, a Csíki Lapok felelős szerkesztője, Molnár László (1858–1900) ügyvéd Csíkszentmártonban, Molnár Károly (1859–1897) orvos Budapesten és Csíkszeredán; ill. Molnár Ilka (†1880) és Molnár Lotti (†1883). F: Molnár Flóra. 

Iskola

A budapesti tudományegyetemen jogot tanult (1875–1879).

Életút

A csíkszeredai adóhivatal tisztviselője, majd a budapesti adófelügyelőség munkatársa (1879–1897), Csík és Udvarhely vármegyék pénzügyi igazgatója (1897–1905). 

Az első kontinentális atlétikai klub, a Magyar Atlétikai Club (MAC) alakuló értekezletének egyik kezdeményezője (1874. nov. 9.), a MAC első választmányának tagja (1875. ápr. 8-tól), az első magyarországi atlétikai verseny egyik szervezője (1875. máj. 6.), a Kolozsvári Atlétikai Club (KAC), az első vidéki sportegyesület szervezője (1876). A magyarországi sportirodalom úttörője, az első magyar sportszakkönyvek szerzője. Athletikai gyakorlatok c. művében (1879) Magyarországon először foglalta össze és írta le az akkor ismert valamennyi szabadtéren űzött sportágat és versenyszámot. Itt jelent meg először „rugdaló” néven a labdarúgás első magyar nyelvű ismertetése. Később feldolgozta a MAC, ill. az első magyarországi sportegyesületek történetét, megalakulásának körülményeit.

 

A „rugdalóról”, vagyis a futballról Molnár Lajos megállapította, hogy a legrégebbi angol játékok egyike. Angliában e „mozgalom” olyannyira elterjedt, hogy a futball a krikett mellett jelenleg a legnépszerűbb játék. Molnár Lajos idejében a futball már elvált a rögbitől, a „rugdaló“ játék két csoportra oszlott. Az egyik csoport a híres Rugby iskola vezetése alatt „a labda utáni szaladást és kapkodást” megengedte, míg a másik csoport „a labdának kézzeli érintését és a labdával való szaladást” tiltotta. Molnár arról is tudott, hogy Angliában Association néven „Football-szövetkezés” jött létre, amely a fent említett második csoport fő elveit vallotta magáénak. Az 1879-ben már nyolc éve működő Rugby Football Unionról viszont még nem tudott. A „rugdaló” szabályai szerinte „correctebbek”, a „rugby football” szabályait nem részletezte, csak annyit állapított meg a másik játékról, hogy a „rugby footballban” „a játszás gyakran verekedéssé fajult.” Molnár tehát ismerte és megkülönböztette az Angliában dívó kétféle futballjátékot, leszögezte, hogy ő az association szabályokat ismerteti. Ezek után a futball-labdáról írta azt, hogy tojás alakú, míg szerinte a rögbilabda golyóra emlékeztet! A félreértések elkerülése végett még rajzon is bemutatta az ovális futball- és a gömbölyű rögbilabdát!

 

A játék leírása is inkább a rögbire, mint a futballra emlékeztet. A játék – Molnár Lajos szerint – egy „helybőli rúgással” kezdődik a játszótér közepétől. Az ellenfél tíz yardnyira közeledhet addig, amíg a labdát el nem rúgják. Miután a kapitány elrúgta a labdát, társaival utána szalad, „hogy tovarúgják és keresztülröptessék az ellenfél korlátján” (azaz a kapuján). Molnár tud felsőrészről vagy szalagról, amelyik útját állta a magas lövéseknek, de a pálya ábráján nem szerepelt keresztléc, a korlát H alakú, akárcsak a rögbiben. Molnár leírta ugyan, hogy „a futball lábbal rugatik és nem kézzel dobatik”, de a játék ismertetésében többször szólt arról, hogy „a tovaröpülő labda megfogatik.” Ha a játékos elkapta a labdát (!), következhet a „szabad rúgás”, amely lehet helyből rúgás (place-kick) vagy pedig „oly rúgás, mely előtt a labdát kezünkből lehullatjuk” (drop-kick), s mielőtt a talajt érintené, elrúgjuk. A Molnár által leírt szabadrúgás nem szabálytalanságot büntetett! A rúgó játékba hozta a labdát, amit „a szerencsés fogó” megfogott, sarkával vonalt húzott és következhetett a „czélrúgás.” Más rúgás után – társaitól követve – a játszó utána szaladt a labdának az ellenséges táborba. Ha az ellenfél útját állotta a guruló footballnak mindkét csapat körülvette a labdát, ilyenkor minden egyes labdázónak az a törekvése, hogy elrúgja a labdát. Ez a játéknak a legélénkebb momentuma és sokszor valódi tolongással végződik! A játékrész a korabeli scrummage leírása, ami a mai rögbiben tolongást jelent, rendkívül érdekes, hogy a szerző már használta a mai fogalmat. Molnár azonban nem ismerte pontosan a korabeli sportkifejezéseket. Leírta a tolongást, de azt is hozzátette, hogy a Rugby iskola játékaiban „ezen alkalom a tüzes ifjúság által felhasználtatik, hogy egymást szándékosan megrúgják, s a játszás verekedéssé fajul.” A játék „phasisai” Molnár szerint: a labda elrugatik, majd a labda megfogatik, s a szerencsés fogó vonalt húzván egy szabadrúgással vagy egy célrúgással a labdát tovaröpíti vagy a játékosok egymás útját állják, s a tolongásból a labda visszahozatik vagy visszadobatik a játékba. Ismer célvonalakat (goal-lines) és határvonalakat (touch-lines), a célvonalakat a célőrzők (goal-keepers) védik. Mindkét tábor törekvése egyrészt, hogy megvédje saját célkorlátját másrészt, hogy a labdát az ellenfél korlátján keresztülrúgja, vagy a célvonalak mögé helyezze! Ugyanakkor leszögezte, hogy egy-egy tábor 11–11 főből állt, s azt is közölte, hogy a labdát sem vinni, sem ütni vagy lökni nem szabad, kivételt csak a célőrző képez, aki korlátja megvédésében a labdát elütheti a kezével, de a labdát kézzel vinnie neki sem szabad!

 

Molnár Lajos sajátos játékot írt le, jóllehet 1879-ben az association football és a Rugby iskolában űzött játék már különvált egymástól. Valószínűleg az Angliából Molnárt információkkal ellátó gr. Esterházy Miksa előtt még nem volt világos a két futballjáték közötti különbség. Mellesleg sok angliai egyesület ‚football’ néven a Rugby iskola szabályait játszotta, más klubok viszont saját futballjátékukat „rugby footballnak” nevezték. (Pl. az 1888-ban megalakított angol futball-liga első bajnoka az a Preston North End volt, amelyik 1880-ban még mint rögbiklub jött létre). Molnár Lajos leírása ennek a bizonytalan állapotnak, két modern sportágnak „in statu nascendi” leírása, ezért páratlanul értékes dokumentum. Mind Esterházy Miksa, mind Molnár Lajos, mind Szokolay István Kornél előtt teljesen ismeretlen volt a rögbi- és a futballjáték. Ezért nem lepődhetünk meg azon, hogy még a két labdajáték szülőföldjén sem egészen tisztázott fogalmak előtt honfitársaink teljesen értetlenül álltak. Ezzel magyarázható, hogy első futball-leírásunk inkább a rögbijátékot ismertette, s valószínű, hogy ez az oka annak, hogy a futballfejezet ábráiban a játékosok rögbilabdával játszanak. – Molnár Lajos mindössze négy évig, egyetemi tanulmányai idején foglalkozott a szerveződő magyarországi sportélettel, miután abbahagyta az egyetemet, a sportnak is hátat fordított, a csíkszeredai adóhivatalban helyezkedett el és szinte kizárólag gazdasági dolgozatokat jegyzett. 

Szerkesztés

A Reform c. kolozsvári napilap munkatársa, gazdasági rovatvezetője (1879-től). 

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2016