Korek József
régész, muzeológus
Született: 1920. február 9. Szeged-Nagyszéksós, Csongrád vármegye
Meghalt: 1992. május 29. Budapest
Temetés: 1992. június 17. Budapest
Temetési hely: Farkasrét (hamvasztás utáni búcsúztatás)
Család
Szülei falusi tanítók voltak. Sz: Korek Péter, Bovatsek Johanna. Testvére: Korek Erzsébet (†1937) tanítójelölt és Korek Ida. F: dr. Szőnyi Ilona magyar–német szakos középiskolai tanár, a Tankönyvkiadó Vállalat Nemzetiségi Szerkesztőségének német szerkesztője. Leánya: Hangya Lajosné Korek Anna (1948–), a Gyomai Állami Gazdaság szaktechnikusa és Bertalan Zsoltné Korek Ilona (1952–).
Iskola
Elemi iskoláit a kancsaltói tanyai iskolában végezte, a szegedi Klauzál Gábor Gimnáziumban éretts. (1938), a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetemen történelem–földrajz szakos középiskolai tanári (1942) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1943), a történelem (régészet) tudományok kandidátusa (1973), doktora (1986).
Életút
A szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem Régiségtudományi Intézete, ill. Régészeti Intézete gyakornoka, egy. tanársegéde, majd a Közgyűjtemények Országos Felügyelősége mb. munkatársaként a Szegedi Városi Múzeum Régészeti Gyűjteményének rendezője, gondozója (1942–1947); közben a II. világháborúban frontszolgálatot teljesített, amerikai hadifogságban volt (1944–1946). A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Régészeti Osztálya múzeumi segédőre, őre (1948. jan. 1.–1953. jan. 31.), a Népművelési Minisztérium, ill. Művelődésügyi Minisztérium (MM) Múzeumi Főosztálya osztályvezetője (1953. febr. 1.–1957. máj. 15.), az MNM Adattára osztályvezetője (1957–1961), az MNM főigazgató-helyettese (1961–1990), nyugdíjas tud. tanácsadója (1990–1992). A régészet és numizmatika vezető szakfelügyelője (1967–1987), az ELTE BTK Régészeti Tanszéke előadója (1960–1978), c. egy. docense (1978–1992).
A magyarországi újkőkor és rézkor kutatásával, múzeumtörténettel foglalkozott, munkáiban a feltárt régészeti anyagot embertani és korai társadalomtörténeti megállapításokkal is kiegészítette. Alapvetően új eredményeket ért el az alföldi vonaldíszes kerámia, a neolitikus tiszai, a bükki, ill. a badeni kultúra vizsgálata terén. Elkészítette a baden–péceli korszak új felosztását és a budakalászi temető monográfiáját. Ásatásokat és feltárásokat vezetett – többek között – Tápé-Lebőn (1950), Zalaszentgróton (1959), Dévaványán (1960 és 1963), Kisköre-Gáton (1963–1965), Aggteleken (1969), Sonkádon (1973).
Különösen értékesek múzeumtörténeti írásai és a muzeológia szakképzés magyarországi bevezetésével kapcsolatos tudományszervezői tevékenysége. Megírta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) történetét, ill. az MNM megalakulása előtti magyarországi muzeológia kezdeteit, összeállította a muzeológia szak első egyetemi jegyzeteit és segédkönyveit. Vezető szerepet játszott az 1963. évi múzeumi törvény (és 1975. évi módosításai) szakmai kidolgozásában és megalkotásában, az új múzeumi ügyrend és a múzeumi szakfelügyeleti rendszer megalkotásában.
Emlékezet
Egy Szeged környéki tanyán született, elemi iskoláit a kancsaltói tanyai iskolában végezte (ahol szülei voltak a tanítók), tevékenysége Szegedhez és Budapesthez kötődik. A fővárosban hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben).
Elismertség
Az MTA Régészeti Bizottsága (1961–1976), Őskori Albizottsága (1972–1976), Antropológiai Bizottsága tagja (1970–1976), Ásatási Bizottsága titkára (1961–1976). A Múzeumi Kabinet, majd az Országos Múzeumi Tanács elnöke (1957–1983), a Régészeti és Művészettörténeti Társaság választmányi tagja (1965-től).
A Közalkalmazottak Szakszervezete Központi Bizottsága (KB) tagja (1961-től), Múzeumi Szakbizottsága elnöke (1963-tól). Az Oktatási Minisztérium oktatási bizottsága múzeumi szekciójának tagja és vezetője (1970-től). A Nemzetközi Ősrégészeti Unió (UIPP) magyar tagozatának tagja (1976-tól).
Elismerés
Szocialista Munkáért Érdemérem (1956), Munka Érdemérem (ezüst, 1966; arany, 1974), Szakszervezeti Munkáért Aranyérem (1969), Szocialista Kultúráért Érdemérem (1976).
Kuzsinszky Bálint-emlékérem (1944), Móra Ferenc-emlékérem (1972), Rómer Flóris-emlékérem (1981), Széchényi Ferenc-emlékérem (1989).
Szerkesztés
A Múzeumi Közlemények szerkesztője, a Népművelés szerkesztőbizottságának tagja (1975-ig).
Főbb művei
F. m.: Szárazérdűlői avar lovas sír. (Dolgozatok, 1942)
A Szentes–kajáni avar kori temető. – Das avarische Gräberfeld zu Szentes-Kaján. Egy. doktori értek. 54 táblával. (Dolgozatok a m. kir. Horthy Miklós Tudományegyetem Régiségtudományi Intézetéből. 19. Szeged, 1943)
Ásatás a zentai Paphalmon. (Kalangya, 1943)
Zombor elpusztult középkori falvai. (Kalangya, 1944)
A csecstói középkori templom és temetők. (Alföldi Tudományos Intézet Évkönyve, 1944/45)
Két Szeged környéki avar temető. (Folia Archaeologica, 1945)
Népi humor a butelákon. (Tiszatáj, 1946)
Regél a vásárhelyi föld. Ősrégészeti kutatások a vásárhelyi határban. (Puszták Népe, 1946)
Germán befolyás a Maros–Tisza–Körös-szög késő szarmata emlékanyagában. Párducz Mihállyal. (Archaeologiai Értesítő, 1946/48)
Negyedik és ötödik ásatás a hódmezővásárhelyi Kökénydombon. Banner Jánossal. (Archaeologiai Értesítő, 1949)
A badeni kultúra temetője Alsónémedin. Nemeskéri Jánossal. (MTA Történettudományi Osztálya Közleményei, 1951; németül: Ein Gräberfeld der Badener Kultur bei Alsónémedi. Acta Archaeologica, 1951)
A bükki kultúra telepe Oroson. (Archaeologiai Értesítő, 1951)
Das neolitische Fundmaterial der Höhle von Istállóskő. (Acta Archaeologica, 1955)
Die Péceler Kultur. Monográfia. Banner Jánossal. 120 táblával és 1 térképpel. (Archaeologica Hungarica. XXV. Bp., 1956)
A Herpály-halom kőkorvégi és rézkori települése. Patay Pállal. 8 táblával. (Folia Archaeologica, 1956)
A földművelés és az állattenyésztés a kőkorszakban. (A magyar föld népeinek története a honfoglalásig. 3. A Magyar Nemzeti Múzeum és a TTIT kiadványa. Bp., 1956; 2. kiad. 1960)
A vadnai neolitikus sírlelet. (A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1957)
A bükki kultúra elterjedése Magyarországon. Patay Pállal. 33 táblával, 1 térképpel. (Régészeti Füzetek. II. sorozat. 2. Bp., 1958)
A lebő-halmi ásatás 1950-ben. 10 táblával. – Császárkori telep Ózdon. Párducz Mihállyal. (Archaeologiai Értesítő, 1958)
Kelta edényégető kemence Ózdon. (A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1958)
A vonaldíszes kerámiakultúra elterjedése az Alföldön. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1958/59. Szeged, 1960)
Zu den anthropomorphen Darstellungen der Bükker Kultur. (Folia Archaeologica, 1959)
Eine Siedlung aus Kaiserzeit in Ózd. Párducz Mihállyal. (Acta Archaeologica, 1959)
Rézkori temető és telep Nagykörűben. (Múzeumi Levelek, 1959)
Kötegyán. Dankó Imrével. 1 táblával. (A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai. 11. Gyula, 1960)
Adatok Zala megye őskorához. 3 táblával. (A Göcseji Múzeum Közleményei. 4. Zalaegerszeg, 1960)
Le cimetière de l’époque avare de Csóka. L. Kovrig Ilonával. (Acta Archaeologica, 1960)
Die Goldscheiben von Csáford. 2 táblával. (Folia Archaeologica, 1960)
Neolitikus telep és sírok Dévaványán. (Folia Archaeologica, 1961)
Einigen Fragen des ungarischen Neolithikums und der Kupferzeit. (Anthropológiai Közlemények, 1961)
Denkmäler der frühmittelalterlichen Imkerei am Fuss das Bükkgebirges. Saád Andorral. (Acta Archaeologica, 1965)
Ásatások Kiskörén. (Múzeumi Levelek, 1965)
The Archaeological Collections of the Hungarian Museums. L. Kovrig Ilonával. (Bp., 1966)
Az Alföld vonaldíszes kerámiájának kronológiája. (Alföldi Régészeti Kutatások, 1966)
Die Linearkeramik auf dem Alföld. (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1967)
Árpád-kori kocsiút. (Múzeumi Magazin, 1967)
Eine Siedlung der Spätbadener Kultur in Salgótarján-Pécskő. (Acta Archaeologica, 1968)
Újkőkori telepek és sírok Aggteleken. (Karszt és Barlang, 1969)
Nyíltszíni bükki telep és sírok Aggteleken. (Archaeologiai Értesítő, 1970)
A Magyar Nemzeti Múzeum története. Fejős Imrével. (Bp., 1971; 2. átd. kiad. 1975; 3. átd. kiad. 1977 és utánnyomások: 1982, 1984, 1985)
A Tiszai kultúra. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1971)
A Tisza II. Vízlépcső régészeti leletei. (A Damjanich János Múzeum Közleményei. 33. Szolnok, 1973)
Die Ausgrabungen des Ungarischen Nationalmuseums im Jahre 1973. (Folia Archaeologica, 1975)
Termény- és virágkiállítások a Magyar Nemzeti Múzeum épületében, 1851–1862 között. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1975)
Adatok a Tiszahát neolitikumához. (A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, 1975/1977)
Gyűjtemények, múzeumok, muzeológia. Egy. jegyz. (Bp., 1976)
Régészeti ásatások a tószegi Laposhalmon. (A Damjanich János Múzeum Közleményei. Szolnok, 1976)
Die Ausgrabungstätigkeit des Ungarischen Nationalmuseums im Jahre 1974. – Vorbericht über di Ausgrabungen am Fundort Szigetcsép-Tangazdaság. (Folia Archaeologica, 1976)
Árpád-kori települések a kiskörei vízlépcső területén. Adatok az Árpád-kori településrendszerhez. (Az Egri Múzeum Évkönyve, 1976)
A korai és középső neolitikum a Tiszaháton. (Acta Archaeologica, 1976)
A Magyar Nemzeti Múzeum tudományszervezői tevékenysége a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása előtt. (Folia Historica. A Magyar Nemzeti Múzeum Évkönyve, 1977)
Die Ausgrabungen des Ungarischen Nationalmuseums im Jahre 1975. (Folia Archaeologica, 1977)
Ältere und mittlere Steinzeit am Theissrücken. – Die frühe und mittlere Phase Neolithikums auf dem Theissrücken. (Acta Archaeologica, 1977)
Az alföldi vonaldíszes kerámia népének települése Kisköre-Gáton. (Archaeologiai Értesítő, 1977)
175 éves a Magyar Nemzeti Múzeum. (Természet Világa, 1977)
A 175 éves Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára. (Numizmatikai Közlöny, 1977)
A jubiláló Magyar Nemzeti Múzeum. (Budapest [folyóirat], 1977)
Emlékbeszéd gr. Széchényi Ferenc születésének 225. évfordulóján. (Folia Historica. A Magyar Nemzeti Múzeum Évkönyve, 1979)
A magyar technikai múzeum kezdete, a Magyar Nemzeti Múzeum Kézműtárának rekonstrukciója az egykori sajtó tükrében. (Technikatörténeti Szemle, 1979)
Az ember bemutatása a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításán. Nemeskéri Jánossal. (Archaeologiai Értesítő, 1979)
„Magyar” vasútvonal Észak-Amerikában. (Természet Világa, 1979)
Adatok a Tiszazug újkőkori településeihez. (Szolnok megyei Múzeumok Évkönyve, 1979/80. Szolnok, 1980)
Die Ausgrabungstätigkeit des Ungarischen Nationalmuseums im Jahre 1978. (Folia Archaeologica, 1980)
Alsónémedi történetének régészeti forrásai a honfoglalás koráig. (Pest megyei falumonográfiák. 1. Alsónémedi története és néprajza. Szerk. Balassa Iván. Alsónémedi, 1980)
A Múzeumkert. Fotózta: Bánhidi Mária, Erdőkürti Zsuzsanna, Karáth József. (Bp., 1980 és utánnyomások)
Móra Ferenc csókai ásatásai. (Múzeumi Közlemények, 1980)
A vonaldíszes kerámia az Alföld középső részén: Nagykunság, Hortobágy, Hajdúság. (Árkádia. Antológia a Déri Múzeum Baráti Köre fennállása 50. évfordulóján. Debrecen, 1981)
A beregi múzeumról. K. J. beszéde. Elhangzott Vásárosnaményban, 1953. okt. 21-én. – Adatok a Tiszahát neolitikumához. (A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, 1983)
Pomáz Árpád-kori kőszénbányászata. (Iparrégészeti és archaeometriai kutatások Magyarországon. A II. Iparrégészeti Tanácskozás előadásai. Veszprém, 1982. aug. 9–11. Szerk. Gömöri János. (A Veszprémi Akadémiai Bizottság kiadványa. Veszprém, 1984)
Közép-Kelet-Európa a rézkor végén. Doktori értek. (Bp., 1984)
Hódmezővásárhely története az újkőkortól a barbarikumig. (Hódmezővásárhely története. I. köt. Hódmezővásárhely, 1984)
Adatok a bolerázi csoport alföldi elterjedéséhez. (Archaeologiai Értesítő, 1985)
A tiszai kultúra néhány kérdése Magyarországon. (Folklór és Etnográfia. 24. Régészeti tanulmányok Magyarországon. Szerk. Németh Péter. A KLTE Néprajzi Tanszéke kiadványa. Debrecen, 1986)
The Grave of an Artisan in the Copper Age Cemetery at Budakalász. (Őskori kovabányászat és kőeszköznyersanyag-azonosítás a Kárpát-medencében. Nemzetközi konferencia. Budapest–Sümeg, 1986. máj. 20–22. Előadások. Szerk. T. Bíró Katalin. (A Magyar Nemzeti Múzeum kiadványa. Bp., 1987)
Szegvár–Tűzköves. A tiszai kultúra települése. (A Tisza-vidék késői neolitikuma. – The Late Neolithic of Tisza-Region. Szerk. Raczky Pál. Bp.–Szolnok, 1987; németül: Frankfurt am Main, 1990; franciául: Dijon, 1991)
A muzeológia alapjai. Egy. segédtankönyv. (Bp., 1988)
Pulszky Károly, a régész. (Pulszky Károly. In memoriam. A Szépművészeti Múzeum kiadványa. Bp., 1988)
Lelet- és műemlékmentés a Dunakanyarban. (Természet Világa, 1988)
Villanások Banner János hódmezővásárhelyi ásatásaiból. (Banner János emlékezete születésének centenáriumán. Az 1988. márc. 1-jén, Békésen és az 1988. márc. 6-án, Hódmezővásárhelyen tartott emlékülések és tiszteletadó rendezvények előadásai és avatóbeszédei. Banner János két néprajzi dolgozatával. Szerk. Bokorné Nagy Katalin és Dömötör János közreműködésével Szabó Ferenc. A békéscsabai Munkácsy Múzeum kiadványa. Békéscsaba, 1989)
Die Theisskultur in der mittleren und nördlichen Theissgegend. Monográfia. (Inventaria Praehistorica Hungariae. 3. Bp., 1989)
A zombor-bükszállási 17. századi temetősír leletei. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989)
Banner János és a „szegedi régészeti iskola”. 1922–1945. (Emlékkönyv Banner János születésének 100. évfordulójára. Szerk. Fodor István. A szegedi Móra Ferenc Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum kiadványa. Szeged–Bp., 1990)
Levéltári és múzeumi alapismeretek. Endrényi Ferenccel. Szerk. Kastaly Beatrix. (A könyv- és papírrestaurátor tanfolyam jegyzetei. Az Országos Széchényi Könyvtár kiadványa. Bp., 1992)
A „kőbéka”. Nagy B. Katalinnal. (A kőkortól a középkorig. Tanulmányok Trogmayer Ottó 60. születésnapjára. Szerk. Lőrinczy Gábor. A Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága kiadványa. Szeged, 1994)
A szarmata házkutatás a Bácskában. (Agria. Annales Musei Agriensis. Az Egri Múzeum Évkönyve, 1990)
Emlékeimből. Szabolcs-Szatmár megye, 1975. Jegyzetekkel ellátta Németh Péter. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, 2006)
megemlékezései: Roska Márton. (Archaeologiai Értesítő, 1962)
Bartucz Lajos. (Archaeologiai Értesítő, 1967)
Vértes László. (Múzeumi Magazin, 1968 és Folia Archaeologica, 1969)
Gazdapusztay Gyula. (Acta Archaeologica, 1969)
Mihalik Sándor. (Folia Archaeologica, 1969)
Banner János. (Archaeologiai Értesítő, 1972)
Párducz Mihály. (Archaeologiai Értesítő, 1974)
Majhen Menyhért. (Folia Historica. A Magyar Nemzeti Múzeum Évkönyve, 1981)
Kovrig Ilona köszöntése. (Archaeologiai Értesítő, 1982)
Mágócsy-Dietz Kornélia. – Bálint Alajos. – 70 éves Patay Pál. (Archaeologiai Értesítő, 1984)
Búcsú Csiszár Árpádtól. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve, 1984 és Múzeumi Kurír, 1991)
Emlékezés Jósa Andrásra. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1985)
Huszár Lajos. (Archaeologiai Értesítő, 1987)
Búcsú Zsuffa Tibor sírjánál. (Folia Historica. A Magyar Nemzeti Múzeum Évkönyve, 1989)
szerk.: Budapest múzeumai. Hét múzeum mesterművei. Szerk. és a bevezető tanulmányt írta. 84 táblával. (Bp., 1969; 2. kiad. 1972; 3. jav. kiad. 1976; németül, angolul, franciául, oroszul: 1969 és 1976; bolgárul: 1971 lengyelül: 1976)
A magyar–lengyel kapcsolatok 1000 éve. Kiállítás a Budai Várpalotában. 1970. okt. 2.–dec. 6. Kat. Szerk. K. J. 24 táblával. (Bp., 1970)
Mentsük meg pusztuló régészeti emlékeinket! Összeáll. (A Múzeumi Restaurátor és Módszertani Központ kiadványa. Bp., 1975)
Magyarország népeinek története az őskőkortól a honfoglalásig. Régészeti állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A kiállítást rendezte. Többekkel. A katalógust szerk. Kovrig Ilona. (Bp., 1976 és utánnyomások; angolul, németül, franciául és oroszul is)
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1975. évi 6. számú törvényerejű rendelete a muzeális emlékek védelméről szóló 1963. évi 9. számú törvényerejű rendelet módosításáról. Összeáll. K. J. (Bp., 1975).
Irodalom
Irod.: Kalicz Nándor: K. J. 70 éves. (Archaeologiai Értesítő, 1990)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1992. jún. 8.)
Trogmayer Ottó: In memoriam K. J. (Archaeologiai Értesítő, 1992)
Fodor István: K. J. és szakirodalmi munkássága. (Folia Archaeologica, 1995)
Életem s korom. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Studia Archaeologica, 2000)
Kemenczei Tibor: K. J. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2016
