Kovács Dénes, sepsiszentgyörgyi és szemerjai

Született: 1861. november 24. Nagyvárad, Bihar vármegye
Meghalt: 1948. március 1. Zamárdi

Család

Sz: apja (†1893) az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban honvéd hadnagyként harcolt. F: 2. Zeldhoffer Mária. Első házasságából született fia: Szemerjay Kovács Dénes MÁV-tanácsos. Unokája: Szemerjay (Kovács) Dénes (1913–2003) filmvállalati tisztviselő, producer. 

Iskola

Középiskoláit Nagyváradon, Temesvárott és Budapesten végezte (1880-ban éretts.). A budapesti tudományegyetemen magyar–német szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1885), a berlini tudományegyetemen irodalmi, nyelvészeti és jogi tanulmányokat folytatott (1886–1887). 

Életút

Budapesten, a Magyar Újság (1882) és a Nemzeti Újság belmunkatársa (1883), a Hírcsarnok c. lap belmunkatársa, majd segédszerkesztője (1884–1886), a Budapest c. folyóirat irodalmi és művészeti rovatvezetője és a Vasárnapi Ujság állandó munkatársa (1886–1901), egyúttal a budapesti IX. kerületi kereskedelmi és polgári iskola r. tanára (1890–1894). A Kis Ujság felelős szerkesztője és a Budapest külső munkatársa is (1901–1922), szabadfoglalkozású újságíróként a Budapesti Hírlap és a Mai Nap c. napilapok állandó munkatársa (1922–1940). 

A rovatrendszeren alapuló modern magyarországi sajtó egyik kialakítója, az emlékezetkultúra egyik első publicistája. A századforduló és a századelő egyik legjelentősebb, legtermékenyebb újságírójaként szinte valamennyi napilapban megjelentek sajátos stílusban megírt tárcái, interjúi, vezércikkei, történeti esszéi. Tanulmányai befejezése után – részben újságíróként – szinte Európa valamennyi országát bejárta; 1889-ben a párizsi világkiállításról tudósított, 1893-ban részt vett gr. Széchenyi Ödön basa jubileumán, Konstantinápolyban, 1894-ben, Turinban ő készítette Kossuth Lajossal az utolsó interjút, 1897-ben és 1898-ban részt vett a stockholmi és a lisszaboni nemzetközi hírlapírói kongresszuson. Ő szerkesztette a Ferenc József koronázása 25. évfordulójára kiadott Koronázási Emlékkönyvet (1892), a Kossuth-mauzóleum felavatása tiszteletére megjelentetett Kossuth-emlékalbumot (1909), ill. számos népszerű írást közölt a Kerepesi úti temetőről, tájékoztatót írt a nemzeti sírkertről (elsők között használva ezt a fogalmat), elsők között kezdte el gyűjteni a magyar közélet és kultúra híres személyiségeinek nyughelyeire és temetéseire vonatkozó dokumentumokat. Irodalomtörténészként régi magyar irodalommal és 18–19. századi magyar irodalommal, elsősorban Gvadányi József (1725–1801) munkásságával foglalkozott. 

Elismertség

A berlini magyar egyesület titkára (1886–1887), a nagyváradi Szigligeti Társaság tagja. 

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2016