Misztótfalusi Kis Miklós megkövetése
Hollandia – a harmincéves háborút lezáró 1648. évi münsteri béke megkötése után – Európa egyik leggazdagabb és legvirágzóbb államává vált, kereskedelme az egész világra kiterjedt. A szabadság érzete áthatotta az egész országot; jellemző volt a szabad sajtó és vallásgyakorlás. Amszterdam a szabadgondolkodók törzshelyévé vált.
Hollandiában teológiai tanulmányainak folytatása helyett, a könyvnyomtatás után kezdett el érdeklődni – amely annyira megtetszett neki, hogy művészetté fejlesztette ezt a mesterséget. Beállt tanulónak hát Willem Blaeu nyomdájába, ahol három év alatt a tipográfusmesterség minden fortélyát (szedés, nyomás, öntés. betűmetszés) elsajátította.
Hollandiában legfontosabb feladatának tekintette egy hibátlan, tökéletes szövegű magyar Biblia létrehozását: ő maga, mint teológus és nyelvész sokat javított a szövegen, célja az volt, hogy a szentírás az egyszerű emberek számára is könnyebben értelmezhetővé váljon. Munkássága messze földre eljutott, természetesen Erdélyben is nagy híre kerekedett, ám épp munkássága miatt és rosszakarói okán a holland egyháztanács színe elé idézték, ahol azonban mégsem ítélték el, sőt munkája folytatásra buzdították. Az amszterdami kiadású magyar végül is Biblia 1686-ban, 3500 példányban meg is jelent.
Hollandiából útnak indult hát frissen nyomtatott könyveivel – Erdélybe, Kolozsvárra. Kolozsvárt nyomdát bérelt és megkezdte nyomdászi tevékenységét. Egy idő után özönlöttek a megrendelések: a helyi megbízásokon kívül Lengyelországból, Svédországból, Angliából, a német fejedelemségekből keresték meg az egyre ismertebbé váló mestert, aki dolgozott örmény, kínai, héber és grúz betűkkel is, továbbá nevéhez fűződik az első magyar nyomtatott szakácskönyv kiadása. Életművének része továbbá a Janson néven ma is ismert betűtípus, amely még az amszterdami tartózkodása végeztével értékesített betűkészletből származott.
Hollandiából érkezett tudásával megszokta, hogy a kéziratokat alaposan áttekintse, sőt a tévedéseket felülvizsgálja, kijavítsa. Mivel szerkesztési elvei a korabeli Szentírásokra is kiterjedtek, azaz a Biblia szövegét is javította, néhol pontosította, horrribile dictu átírta; korrektori tevékenységével kivívta a kolozsvári református közélet felháborodását. A hiúságukban és önérzetükben megbántott helyi püspökök, lelkészek és előkelő professzorok „hitvány vasművesnek“ „közönséges nyomdászembernek“ nevezték a messziről jött könyves embert. Bibliáját megtámadták, szöveghamisítással vádolták, mentségére megírt művét gúnyolták és csúfolták. A messze földet bejárt mestert – aki Amszterdamban is csak azért tanult, hogy Kolozsvárott könyveket nyomtasson az eklézsiának – 1698. június 13-án arra kényszerítették, hogy nyilvánosan megkövesse az Istent, a papi rendet és az eklézsiát.
Hollandia – a harmincéves háborút lezáró 1648. évi münsteri béke megkötése után – Európa egyik leggazdagabb és legvirágzóbb államává vált, kereskedelme az egész világra kiterjedt. A Hollandiában tanult mester munkássága messze földre eljutott, a messze földet bejárt könyves ember mégsem maradt Amszterdamban, a szabadgondolkodók törzshelyén. Híres, 3500 példányban kinyomtatott Bibliáját hazahozta, majd el nem kelt összes példányát, valamint saját maga mentségére írott művét az eklézsiának beszolgáltatta. Kinyomtatott munkáit megsemmisítették.
A Névpont – www.nevpont.hu – legújabb írásával Misztótfalusi Kis Miklósra, a messze földet bejárt tipográfusra emlékezett.
Kék virág Misztótfalusi Kis Miklós emlékének.
Misztótfalusi Kis Miklósról az alábbi linken olvashatnak:
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Esszé
Megjelenés: nevpont.hu 2016