Simonyi Károly
fizikus
Semadam Károly
Született: 1916. október 18. Egyházasfalu, Sopron vármegye
Meghalt: 2001. október 9. Budapest
Temetés: 2001. október 29. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Nagyszülei: Semadam Mihály, a Széchenyi-birtok asztalos mestere, Péter Borbála; Bolics Ferenc, Horváth Rozália. Sz: Semadam Károly, Balics Terézia. Nevelőanyja: Simonyi-Semadam Erzsébet, Simonyi-Semadam Sándor (1864–1946) miniszterelnök leánya. Édesapja, születése előtt meghalt, édesanyja másodszor is férjhez ment, így még három testvére született (összesen tízen voltak testvérek). Nevelőszülei: Mayer Miksa (†1941. ápr. 10. Bp.), a Ganz és Társa Villamossági-, Gép-, Waggon- és Hajógyár felügyelője, Simonyi-Semadam Erzsébet (†1975. márc. 13. Bp.). Mayer Miksa testvérei: Mayer Géza (1880–1943) jogász, jogi író, a Szabadalmi Bíróság elnöke, Mayer András, és Dax Albertné Mayer Anna. Mayer Géza felesége, Simonyi-Semadam Margit (1893–1976) és Mayer Miksa felesége, Simonyi-Semadam Erzsébet testvérek voltak. Mayer Anna férje Dax Albert (†1944. máj. 24. Balatonkenese) orvos, az Új Szent János Kórház röntgenlaboratóriumának laboratóriumvezető főorvosa. A falu plébánosa ismerte fel Simonyi Károly és egyik testvére, Simonyi Ernő rendkívüli tehetségét, és mindent megtett azért, hogy továbbtanulhassanak. Levelet írt Simonyi-Semadam Sándorhoz, a család egy távoli rokonához, és kérte, hogy vállalja el a fiúk iskoláztatásának költségeit. Ő vállalta, ezzel kezdődött el Simonyi Károly karrierje. Testvére, Simonyi Ernő fia: Simonyi Ernő Károly (1945–) villamosmérnök, a műszaki tudományok kandidátusa (1980). F: 1947-től Somossy Zsuzsa könyvtáros. Fia: Simonyi Charles (1948–) fizikus, az MTA külső tagja (2004) és Simonyi Tamás (1951–) építőmérnök.
Iskola
A budapesti III. kerületi (= óbudai) Árpád Gimnáziumban éretts. (1935), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Gépész- és Vegyészmérnöki Karán gépészmérnöki okl. (1940), a Pécsi Tudományegyetemen államtudományi doktori okl. szerzett (1941). A fizikai tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (munkásságáért, 1972), az MTA tagja (l.: 1993. máj. 10.; r.: 1995. máj. 8.).
Életút
A JNMGE Gépészmérnöki Kar Villamosgépek és Mérések Tanszéke tanársegéde (1940–1941), az Atomfizika Tanszék tanársegéde (1941–1948) és az Egyesült Izzó Kutatólaboratóriumának kutatómérnöke (1941–1948); közben a II. világháború végén katonai szolgálatot teljesített, szovjet hadifogságban volt (1944–1945). A BME soproni Erdő-, Bánya- és Kohómérnöki Kar Elektrotechnikai Tanszéke ny. r. tanára (1948–1952), a BME Villamosmérnöki Kar Elméleti Villamosságtan Tanszéke tanszékvezető egy. tanára (1952. febr. 16.–1970. jún. 30.), a Híradástechnikai Intézet Vezetéknélküli Híradástechnikai Tanszéke egy. tanára (1970. júl. 1.–1989. dec. 31.), emeritusz professzora (1990. jan. 1-jétől). Az MTA Atomfizikai Osztálya, ill. az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézete (RMKI) osztályvezető tud. főmunkatársa, majd az Intézet igazgatóhelyettese (1952–1957); közben a forradalom és szabadságharc idején, a KFKI forradalmi bizottságának elnöke (1956. okt.–nov.).
Tudományos pályafutásának kezdetén részt vett Bay Zoltán (1900–1992) kutatócsoportjában a radar elméleti kérdéseinek vizsgálatában és gyakorlati megvalósításában (1942–1945): ő dolgozta ki a Hold-echó jel zaj alatti vételének elvét és a vevőkészüléket. Később érdeklődése elsősorban az üregek elektromágneses rezgésének vizsgálata, gyorsítóberendezések tervezése, a fúziós energiatermelés lehetőségeinek vizsgálata és egyéb magfizikai kutatások felé fordult. Ő tervezte és építtette Sopronban az első hazai részecskegyorsítót, amellyel Magyarországon első ízben hozott létre magreakciót. Az Elméleti villamosságtan – Villamosságtan – Elektronfizika (1952–1954/57–1965) tankönyvtrilógia a villamosmérnöki tudományok egyedülálló megalapozását adta: négy évtizeden át megjelent újabb és újabb kiadásai az egyetemi és a posztgraduális kutatóképzés alapművévé vált. Laboratóriumától és tanszékétől megfosztva, 1971-ben kezdte meg fizikatörténeti és kultúrtörténeti előadásait, amelyeket idővel kötetbe rendezett. A rendkívül népszerű előadásain alapuló A fizika kultúrtörténete (1978; CD, 1999) c. monográfiája a magyarországi tudományos igénnyel megírt népszerűsítő irodalom klasszikusa.
Emlékezet
Egyházasfaluban született, a helyi iskola 2004-ben vette fel Simonyi Károly nevét, s az iskola kertjében mellszobra is látható (másfél méter magas kőoszlopon bronz mellszobor; Veres Gábor szobrászművész alkotása, felavatva: 2004). Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Emlékére az MTA Arany János Közalapítványa 2002-ben Simonyi Károly-díjat alapított (minden évben, a Magyar Tudomány Napján, nov. 3-án adják át, először 2002-ben adták át Csurgay Árpád és Dörnyeiné Németh Judit akadémikusok vehették át). Róla nevezték el a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Simonyi Károly Szakkollégiumát (2003-ban) és nevét vette fel a Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly Műszaki Faanyag-tudományi és Művészeti Kara (2013-ban). Egykori munkahelyén, az MTA KFKI RMKI-ban emléktábláját avatták fel (Antal Sándor és Bondor István alkotása, 2003-ban). Tiszteletére, a róla elnevezett pécsi Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola évente Simonyi Károly Elektrotechnikai Versenyt rendez (a versenyt még Simonyi Károly kezdeményezte, először 1990-ben tartották). Az iskolában mellszobrát is felállították (2010-ban). A Pécsi Akadémiai Bizottság (MTA PAB) parkjában is látható Simonyi-emléktábla (2002-től). Halálának 10. évfordulóján, a BME Q-épületének II. emeletén, a róla elnevezett Simonyi-előadóterem közelében, időszaki emlékkiállítást tartottak tiszteletére és szobrát is felavatták (Veres Gábor szobrászművész alkotása, 2011. okt. 25-én).
Elismertség
Az MTA Tudomány- és Technikatörténeti Komplex Bizottsága tagja. Az Európai Tud. és Művészeti Akadémia tagja. A londoni Institute of Electrical Engineerings t. tagja. A Jedlik Ányos Társaság tb. elnöke.
Elismerés
Munka Érdemrend (1955), a Magyar Köztársaság Zászlórendje (1990), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2001).
Kossuth-díj (1952), Prométheusz-érem (1980), Állami Díj (1985), az év ismeretterjesztő tudósa (1997), Szily Kálmán-emlékérem (1997), Nemes Nagy Ágnes-díj (1999), Akadémiai Aranyérem (2000), Magyar Örökség Díj (2001).
A BME díszdoktora.
Főbb művei
F. m.: Érnélküli kábelek – üvegrezonátorok. Egy. jegyz. (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. G. 56. Bp., 1945)
A Holdról visszavert rádióhullámok vételi lehetőségeinek elméleti kiszámítása. Bay Zoltánnal, Istvánffy Edvinnel és Papp Gy.-vel. (Publications of the Tungsram Research Laboratory, 1946)
Mikrohullámú antennatervezés. – Mikrohullámú oldal- és magasságmérése. Bay Zoltánnal és Papp Gy.-vel. (Elektrotechnika, 1946)
Bemerkungen zur allgemeinem Theorie der elektrischen Hohlraumresonatoren. (Műegyetemi Közlemények, 1947)
Planck kvantumelmélete mai szemmel. (Elektrotechnika, 1947)
Az emberi szem, mint mérőműszer. (Természettudomány, 1947)
Ein neues Gerät für Impulsuszahluntersetzung. (Műegyetemi Közlemények, 1948)
Über die spektrale Verteilung der spontanen Spannungsschwankungen zwischen den Endpunkten eines elektrischen Wiederstandes. Wärmestrahlungs-Empfang mittels Radioantenne. – A reaktorfizika és reaktortechnika alapjai. (A Magyar Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya- és Kohómérnöki Osztálya Közleményei, 1948–1949. és mindkettő külön: Sopron, 1950)
Kinetikus gázelmélet, klasszikus statisztika. Egy. jegyz. (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. G. 97. Bp., 1949)
Die elektrische Grundschwigung eines von zylindrisch-parabolischen Flächen begrenzten Hohlraumes. – Wärmestrahlunge-Empfengmittele Radioantennen. (Műegyetemi Közlemények, 1949)
Elektrotechnika. S. K. előadásai. (Az Agrártudományi Egyetem Erdőmérnöki Kara jegyzetei. Sopron, 1950 és két kötetben: 1950–1951; utánnyomások: 1952–1956)
Elméleti villamosságtan. A Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnök hallgatói részére. Egy. jegyz. (Bp., 1951)
Mértékrendszerek – mérőműszerek – mérési módszerek. Az Állami Műszaki Főiskola Rádió és Távbeszélő Tagozata számára. Főisk. jegyz. (Bp., 1951)
Die Berechnung von Spannungs- und Deformationswellen in langen Stäben mit einer in der elektrischen Nachrichtentechnik üblichen Methode. (Acta Technica, 1951)
Elméleti villamosságtan. Egy. tankönyv. (Bp., 1952; 2. kiad. 1955; 3. átd. kiad. 1958; 4. átd. és bőv. kiad. 1960; 5. jav. és bőv. kiad. 1967; 6. kiad. 1973; 7. kiad. 1976; 8. kiad. 1981; 9. kiad. 1986; 10. kiad. 1988; 11. kiad. 1991; németül: Theoretische Elektrotechnik. Berlin, 1956; 2. német kiad. 1966; 4. átd. német kiad. 1971; 6. német kiad. 1977; 7. német kiad. 1979; oroszul: Moszkva, 1964; románul: Bucuresti, 1974)
Villamosságtan. I–II. köt. Monográfia. I. köt. Elméleti villamosságtan. II. köt. A makro- és mikrofizika kapcsolata. Gyakorlati villamosságtan. (Műszaki fizika. Főszerk. Terplán Zénó. Bp., 1954–1957)
Magfizikai gyorsítóberendezések tervezésének és kivitelezésének néhány problémája. (MTA Matematika–fizikai Tudományok Osztálya Közleményei, 1955)
Elméleti elektrotechnika 1. Alaptörvények. Egy. jegyz. Fodor Györggyel és Géher Károllyal. (Bp., 1955 és utánnyomások: 1956–1960)
Elméleti elektrotechnika. 2. Hálózatok számítása. Egy. jegyz. Fodor Györggyel és Géher Károllyal. (Bp., 1955 és utánnyomások: 1956–1960)
Elméleti elektrotechnika. 3. Elektromágneses terek számítása. Egy. jegyz. Fodor Györggyel és Géher Károllyal. (Bp., 1955 és utánnyomások: 1956–1960)
Elektronika. Egy. jegyz. Temes Gáborral. (Bp., 1955 és utánnyomások: 1956–1960)
A reaktorfizika és a reaktortechnika alapjai. Szerk. S. K. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából. 3523. Bp., 1956)
Über die zweckmässigsten Typen von kernphysikalischen Beschleunigungsanlagen im Energiebereich C-4 MeV. – Ein 4-MV-Van de Graaff-Generator mit Pressgasisolierung. (Acta Technica, 1956)
Über die Möglichkeit der Nutzbarmachung der Atomenergie ohne Kettenreaktion. (Acta Physica, 1956)
Einige Probleme der Konstruktion um des Baues von kernphysikalischen Beschleunigungsanlagen für einige MeV Teilschenenergie. (Nuovo Cimento, 1956)
Az atomenergia hasznosításának lehetőségei. (MTA KFKI Közleményei, 1956)
A szabályozható fúziós energiatermelés megvalósításának lehetőségéről. Pócs Lajossal. (Fizikai Szemle, 1957)
Egy fúziós reaktor vázlata. – Az izobár DT-csillag méretének meghatározása. (MTA KFKI Közleményei, 1957)
About the Star-Like Fusion Reactor. Uzsoky Miklóssal. – On the Possibility of Controlled Power Production Using Thermonuclear Fusion. Többekkel. – Some Problems of Application and Practical Design of Neutron Amplifiers. Neszmélyi A.-val. (Periodica Polytechnica. Electrical Engineering, 1957)
A csillaghoz hasonló fúziós reaktor problémája. Uzsoky Miklóssal. (Energia és Atomtechnika, 1957)
Elméleti elektrotechnika. Függelék. Matematikai alapok. Egy. jegyz. Fodor Györggyel és Géher Károllyal. (Bp., 1958)
Eine Beschleinigungsanlage mit einem Kaskadengenerator von kV. (Acta Technica, 1958)
Újabb lépések a fúziós reaktorok megvalósítása felé. (Energia és Atomtechnika, 1958)
A Fast Neutron Time-of-Flight Spectrometer. (Periodica Polytechnica. Electrical Engineering, 1958)
A fúziós energiatermelés gyakorlati megvalósításának kérdései. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából. 3689. Bp., 1959)
Villamosságtan. 1–2.: 1. Hálózatok számítása. 2. Elektromágneses terek számítása. Egy. jegyz. Fodor Györggyel. (Bp., 1960–1961 és utánnyomások: 1962–1970)
Hangtan. – Fénytan. – Villamosságtan. – Elektronfizika. – Relativitáselmélet. – Atomfizika. (Gépész- és villamosmérnökök kézikönyve. Szerk. Pattantyús-Ábrahám Géza. Bp., 1961)
Magyar–kínai elektrotechnikai szótár. (Bp., 1962)
Villamosságtan. A Villamosságtan I. köt. átd. kiadása. (Bp., 1962; 3. jav. kiad. 1964; 4. átd. kiad. 1973; 5. kiad. 1983)
Foundations of Electrical Engineering. Fields – Networks –Waves. Monográfia. (Pergamon Press Books. London, 1963)
Grundgesetze des elektromagnetischen Feldes. Monográfia. (Hochschulbücher für Physik. 30. Berlin, 1963)
Elektronfizika. A Villamosságtan II. köt. A makro- és mikrofizika kapcsolata. Gyakorlati villamosságtan. c. művének átd. kiadása. Egy. tankönyv. (Bp., 1965; 2. átd. kiad. 1969; 3. kiad. 1973; 4. kiad. 1981; 5. kiad. 1987; németül: Physikalische Elektronik. Stuttgart, 1972; oroszul: Moszkva, 1977)
Különböző energiafajták közvetlen átalakítása villamosenergiává. 1–2. (Elektrotechnika, 1966–1967)
Elméleti villamosságtan. Példatár. Szerk. Fodor Györggyel és Vágó Istvánnal. (Bp., 1967; 2. jav. kiad. 1980; 3. kiad. 1986; 4. 1989)
Über eine experimentelle Entscheidungsmöglichkeit der Kontroversen über die Deutung des Poyntingschen Vektors. (Periodica Polytechnica. Electrical Engineering, 1969)
A plazma, mint energiahordozó. (Műszaki Tudomány, 1974)
A fizika kultúrtörténete. Monográfia. 700, részben színes ábrával és reprodukcióval. (Bp., 1978; 2. bőv. kiad. 1981; 3. átd. kiad. 1986; 4. átd. kiad. A fizika kultúrtörténete a kezdetektől 1990-ig címmel. 1998 és 2002; 5. jav. és bőv. kiad. 2011; németül: Kulturgeschichte der Physik. Leipzig–Jena–Berlin, 1990; 2. német átd. kiad. Thun–Frankfurt/M–Bp., 1995; 3. német kiad. 2001; CD–ROM, 2000; angolul: A Cultural History of Physics. Boca Raton, 2012)
A fizikatörténet kapcsolata mai életünkkel. (Természet Világa, 1979)
A fizikai alapkutatások frontvonala a harmadik évezred küszöbén. – Ti jobban féltek… A kopernikuszi fordulat. – …én mégis egy könyvet írtam. Galilei és Kepler. – Az én módszerem jobb, mint a szokásos. Descartes és Pascal. (Természet Világa, 1995)
…az egek és tengerek minden jelensége. Huygens és Newton. – Láttam egy üstököst visszatérni. – Merj tudni! A Nagy Francia Enciklopédia. Emlékezés és töprengés. (Természet Világa, 1996)
Az információtechnika fizikai alapjai. Elektrofizika. Csurgay Árpáddal. (A BME Mérnöktovábbképző Intézete kiadványa. Bp., 1997)
A fizika, a filozófia és társadalom viszonya az ezredfordulón. Természet Világa, 1999)
Elméleti villamosságtan. Egy. tankönyv. Zombory Lászlóval. (12. átd. kiad. Bp., 2000)
A magyarországi fizika kultúrtörténete. XIX. század. Vázlat. (A Természet Világa különkiadványa. Bp., 2001; 2. bőv. kiad. 2002)
A fizika kultúrtörténete a kezdetektől 1990-ig. Elektronikus dokumentum. (A magyar tudomány és technika nagyjai. CD-ROM, 2011).
Irodalom
Irod.: Eisler János: S. K.: Elméleti villamosságtan. (Felsőoktatási Szemle, 1961)
Géher Károly: S. K.: Elektronfizika. (Felsőoktatási Szemle, 1970)
Ember és műveltség. Harmincnégy interjú tudósokkal, írókkal, művészekkel. Szerk. Győri György. (Bp., 1976)
Marx György: S. K.: A fizika kultúrtörténete. (Fizikai Szemle, 1979)
Varga Lajos: S. K.: A fizika kultúrtörténete. (Pedagógiai Szemle, 1980)
Gazda István, ifj.: S. K.: A fizika kultúrtörténete. (Technikatörténeti Szemle, 1980)
Staar Gyula: „Iszonyú rendet vágtam.” Beszélgetés S. K. Kossuth- és Állami Díjas professzorral. (Forrás, 1987)
Staar Gyula: „Az életet nem lehet túlélni, az életet élni kell!” S. K. keresztje. (Természet Világa, 1993)
Staar Gyula: De mi az igazság? Egy természettudós paradigmái. Interjú S. K.-lyal. (Kortárs, 1994)
Staar Gyula: Beszélgetések S. K.-lyal. (Magyar Atlantisz. A Magyarok Világlapja évkönyve, 1994)
Staar Gyula: De mi az igazság… Beszélgetések S. K.-lyal. A kötet fotóit Szigeti Tamás készítette. (Bp., 1996)
Staar Gyula: Unom Dantét! S. K. Kossuth-díjas akadémikussal beszélget S. Gy. (Forrás, 1996)
Staar Gyula: Az ember és könyve. S. K. és A fizika kultúrtörténete. (Magyar Tudomány, 1996)
Staar Gyula: Névjegy az égen. Az év tudósa. S. K. (Élet és tudomány, 1996. 22.)
Gózon Ákos: Beszélgetés S. K.-lyal A fizika kultúrtörténete c. könyvéről. (Limes. Komárom megyei tudományos szemle, 1999)
Szabados László: S. K.: A fizika kultúrtörténete. (Magyar Tudomány, 1999)
Palugyai István: S. K. halálára. (Népszabadság, 2001. okt. 10.)
Elhunyt S. K. (Új Ember, 2001. okt. 21.)
Keszthelyi Lajos: S. K. 1916–2001. (Fizikai Szemle, 2001)
Réffy József: Közhírré tétetik. S. K. új munkájáról. – Staar Gyula: Elhunyt S. K. (Természet Világa, 2001)
Berényi Dénes: S. K.: A magyarországi fizika kultúrtörténete. (Magyar Tudomány, 2001)
Biró Gábor: S. K.: A magyarországi fizika kultúrtörténete. (Fizikai Szemle, 2001)
Csurgay Árpád–Csurgayné Ildikó: S. L. (Magyar Tudomány, 2002)
Lantos Tibor: In memoriam S. K. (Elektrotechnika, 2002)
Kostka Pál: S. K. gyorsítói. – Keszthelyi Lajos: S. K.… (Fizikai Szemle, 2003)
Orlay Imre: S. K. domborművének avatása. (Elektrotechnika, 2003)
Szőkefalvi-Nagy Zoltán: S. K. emléktábla avatása a KFKI-ban. (Fizikai Szemle, 2003)
Klopfer Ervin: S. K. és a magyar részecskegyorsítók. (Fizikai Szemle, 2004)
Egyházasfalu és Csillebérc. Beszélgetés S. K.-lyal. – A fizika kultúrtörténete. A forgatókönyvet írta és a riporter Staar Gyula, rendezte Kabdebó György. Elektronikus dokumentum. (DVD-ROM, 2007)
Vámos Tibor: A fizika kultúrtörténete és alkotója. S. K., az episztemológus. (Élet és Tudomány, 2008. 1.)
Horváth László: Szobormániám csúcspontja. A pécsi S. K.-szobor avatásán. (Híradástechnika, 2010)
Gergely György: Tíz éve hunyt el S. K. (Híradástechnika, 2011)
Staar Gyula: S. K.: A fizika kultúrtörténetéről. – Tél Tamás: S. K. előadása. Egy hallgató emlékei. (Természet Világa, 2011)
Bársony István: Az iskolateremtő S. K. professzor. (Magyar Tudomány, 2011)
Füstöss László: Az iskolateremtő S. K. professzor. (Fizikai Szemle, 2011)
Szentgyörgyi Zsuzsa: S. K. a Q-épületben. Nézőpont. (Mérnök újság, 2011)
Gergely György: S. K. emlékezetére. – Tóth Éva: S. K.-szoboravatás. (Elektrotechnika, 2012)
Amaczi Viktor: S. K. szobrot kapott a BME-n. (Haditechnika, 2012)
Alpár Tibor: Tradíció és haladás egy névbe sűrítve. Simonyi Károly Műszaki, Faanyag-tudományi ás Művészeti Kar. (Faipar, 2013)
Egyetemi kar vette fel S. K. nevét. (Természet Világa, 2013)
Staar Gyula: S. K. veszít. (Forrás, 2013)
Wesztergom Viktorné: S. K.-emlékülés Sopronban. (Természet Világa, 2014)
S. K.-különszám. Születésének 100. évfordulójára. (Természet Világa, 2016).
Megjegyzések
Akadémiai székfoglalót betegsége miatt nem tartott!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2016
