Cinka Pannát apja, halálos ágyán, Ocskay László kuruc brigadéroshoz küldte, ajándékul – szolgálatra, mert Ocskay volt a cigányok egyetlen támasza, amikor a német dragonyos labancok megtámadták nemzetségüket. A kántálva, vontatottan beszélő és állandóan hegedülő, különös, fiatal leány lesz Ocskay sorsának végrehajtója: a jövendölés szerint ölve fognak egymástól elválni, de nem tudni, hogy melyikőjük lesz a másiknak gyilkosa?

 

Ocskay László brigadéros egész vármegyét gyújtott fel azért, hogy megszerezze Ilona grófnét, aki azonban szerelmese elől Pozsonyba menekült; a felgyújtott kastély a kurucok érkezésekor már üresen állt. Ocskay nem üldözte az asszonyt, pedig elfogása nagy fegyvertény lett volna, hisz nem sajnálnák a dámáért a váltságpénzt a bécsi udvarnál sem. Ocskay nem üldözte az asszonyt, mert biztosabb, ami nincs jelen, a távoli, az elérhetetlen, mint ami végleges döntésre kényszerítően velünk van és velünk marad.

 

Cinka Panna, a jelen, akit két fehér holló vezetett a felégetett grófi kastélyba, hogy hegedűjével halálig szolgálja Ocskay László brigadérost.

 

 

Ocskay László brigadéros megeskette ezeres kapitányait, hogy megölik, ha hitében eltántorodik, ha elhagyja Rákóczi zászlaját, ha álnok árulóvá lészen, s addig üldözik őt, míg kézre nem kapják, és életét nem veszik. Cinka Panna könyörögve kérte urát, hogy ölje meg őt, mert a jövendölés szerint ölve fognak egymástól elválni, de ő nem akar Ocskay brigadéros gyilkosa lenni.

 

Cinka Panna megjövendölte a másnapi, Garam menti csatát és Ocskay László brigadéros nagy győzelmét is, aki nem értette, hogy a diadalmas nap előtt miért ölné meg az álomlátó, kántáló hegedűs leányt? Ocskay haditervet dolgozott ki, amely szerint a merészen előrenyomuló Jávorka Ádám seregét majd közrefogják a labanc dragonyosok, s amikor már-már ellepnék Jávorka seregét a németek, érkezik Ocskay főhada, s az így két tűz közé került dragonyosok bizonyosan nem menekülhetnek.

 

Cinka Panna a jövő, akit két fehér holló vezetett Ocskay Lászlóhoz, hogy végzetére figyelmeztesse a brigadérost.

 

 

Ocskay László brigadéros lelke meghasadt. A csata előtti órákban megérkezett Rákóczi parancsa: minden kuruc generális, brigadéros és ezeres kapitány fővezérévé a kegyetlen, parasztjait öldöső, gróf Bercsényi Miklós neveztetik ki. Bercsényi ugyanazt a parancsot adta ki, amelyet Ocskay is, ám ez a mű már nem Ocskayé, seregének jobbágy katonái elhagyták táborát. A győzelem így azt jelentheti, hogy Bercsényi „plánuma“ beválik, Ocskay vezérségére már nincs szükség. Ha Ocskay nem hajtja végre a parancsot, hagyja elvérezni Jávorkát, aljas árulóvá lészen.

 

Cinka Panna hegedűje elhitette a kurucokkal, hogy Ocskay velük harcolt: amikor megbomlott a kuruc sereg egysége, váratlanul felhangzott egy ismerős hegedűszó, Jávorka tízannyi némettel küzdve is hallotta a hegedűt és látni vélte Ocskayt, még a hitehagyott parasztok is, hegedűszóra, visszatértek Ocskay (nem Bercsényi!) táborába. Cinka Panna hegedűje életre keltett egy legendát: ezeres kapitányai és kaszát fogó parasztjai Ocskay nevével öltek és haltak meg.

 

Cinka Panna a múlt, aki őrizte a hős legendáját, és akit két fekete holló vezetett az áruló Ocskay Lászlóhoz, hogy végzetére figyelmeztesse a brigadérost.

 

 

 

Ocskay László brigadéros lelke meghasadt. Becsülettel meg sem halhatott a csatamezőn, hisz ott sem volt. A hegedűbe zárt lelke harcolt és győzött helyette, nevével öltek és haltak kuruc katonák és kaszát ragadó parasztok. Ocskay László kísértetként üldözte Ilona grófnőt, aki Pozsony várába menekült előle. Ocskay László kísértetként üldözte az udvari dámát, mert biztosabb, ami nincs jelen, a távoli, az elérhetetlen, mint ami végleges döntésre kényszerítően velünk van és velünk marad.

 

 

Cinka Panna vállalta sorsát, mert ezeres kapitányai nem képesek Ocskay Lászlót, az árulót megölni. Becsülettel kell meghalnia, nem a csatamezőn, ahol ott sem volt. Cinka Panna hegedűszava visszahozta a kísértet Ocskay Lászlót, a parasztok árulóvá lett koldus, földönfutó brigadérosát, a kurucok táborába. A hegedűbe zárt lelke visszatért Cinka Pannához, aki életre keltette a legendát, majd megölte az árulót.

 

 

Cinka Panna a jelen, aki, miután megölte Ocskay Lászlót, az áruló brigadérost, eltörte hegedűjét, és magával is végzett.

 

 

Lelkük, mint fehér és fekete holló, azóta is követik egymást…

 

 

Cinka Panna balladája. Balázs Béla és Kodály Zoltán misztikus történelmi színpadi művét díszelőadásban mutatta be a Magyar Állami Operaház az 1848-as forradalom centenáriumi ünnepén, 1948. március 15-én.

 

 

Cinka Panna balladája. Balázs Béla és Kodály Zoltán szándékosan anakronisztikus és misztikus történelmi színpadi műve igen nagy felháborodást váltott ki az 1848-as forradalom centenáriumi ünnepén, 1948. március 15-én.

 

 

Cinka Panna balladája. Balázs Béla és Kodály Zoltán támadások kereszttüzébe került utolsó színpadi műve, a példa nélküli botrány miatt, egy új, dogmatikus kultúrpolitika nyitányává vált az 1848-as forradalom centenáriumi ünnepén, 1948. március 15-én.

 

 

A Névpont – www.nevpont.hu – és Nemzeti Örökség Intézete – www.nori.gov.hu legújabb, közös írásával az ötven éve, 1967. március 6-án elhunyt Kodály Zoltánra emlékezett.

 

Kék virág Kodály Zoltán és Balázs Béla emlékének.

 

 

Kodály Zoltánról és Balázs Béláról az alábbi linkeken olvashatnak:

http://www.nevpont.hu/view/737

http://www.nevpont.hu/view/6751

http://www.nevpont.hu/view/11825