Dargay Attila
grafikus, filmrendező
Dargai Attila
Született: 1927. június 20. Mezőnyék, Borsod vármegye
Meghalt: 2009. október 20. Budapest
Család
Nagyszülei vándorszínészek voltak. Sz: Keresztesy Erzsébet. Nagynénje: Keresztesy Mária színésznő. F: 1957–2009: Henrik Irén operatőr.
Iskola
Miskolcon éretts. (1945), a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, Burghardt Rezső tanítványaként végzett (1949).
Életút
A diósgyőri Lenin Kohászati Művek (LKM) segédmunkása (1946–1947). Tanulmányai befejezése után Macskássy Gyula Rákóczi úti műtermében dolgozott (1949–1951), a budapesti Nemzeti Színház díszletfestője (minisztériumi ösztöndíjasként fél évig, 1951); a Híradó és Dokumentum Filmgyár Rajz Osztályának gyakornoka (1951–1954); kezdetben fázis- és kulcsrajzolói, ill. részben tervezői munkát végzett. A Magyar Szinkronfilmgyártó Vállalat (= a Pannónia animációs részlege) tervezője (1954–1958), rendezőasszisztenseként reklámanimációs feladatokat látott el (1958–1961), önálló rajzfilmrendező művész (1961–1987). A Magyar Iparművészeti Főiskola Tipografikai Tanszékén a képregény tantárgy előadója (1982–1987), nyugdíjazták (1987-től).
Rendezőként, már az első magyar rajzfilmek elkészítésében közreműködött (A kiskakas gyémánt félkrajcárja, 1951; Erdei sportverseny, 1952; fázisrajzolóként; Két bors ökröcske, 1954–1955; tervezőként). Első önálló művével (Ne hagyd magad emberke, 1959) a magyar animációs filmművészet megújulási folyamatának egyik képviselője, emellett még számos „felnőtt” rajzfilmet is tervezett, de igazi világa a mesefilm maradt. Ő az esetlen kisember, Gusztáv történeteinek névadója és társtervezője (Nepp Józseffel és Jankovich Marcellel, 1964-től). Az 1960-as–1970-es években klasszikus meseillusztrációi jelentek meg a Dörmögő Dömötörben, a Pajtásban, néhány leporellót és mesekönyvet is illusztrált, ill. képregény-illusztrációit a Pajtás és a Füles közölte. Az első, általa tervezett képregény-figura Kajla kutya (Pajtás, 1967), első folytatásos képregény-adaptációja pedig A dzsungel könyve c. klasszikus regény volt (Füles, 1971). Fekete István népszerű regényéből, a Vukból, előbb szintén képregény-változatot készített (1972), utóbb négy részből álló rövid rajzfilmsorozatot rendezett (1980), végül a négy részből egy egészestés rajzfilmet szerkesztett (1981). A Vuk lett az egyik legismertebb magyar rajzfilm: a történetből, valamint részeiből képeskönyv, dia, leporelló, kifestőkönyv is készült, népszerűvé vált a Vuk dala is stb. A kis róka történetén kívül az ő munkája még a Lúdas Matyi (1976), a Szaffi (1984) és Az erdő kapitánya is (1987). A hetedik testvér (1995) c., teljes műsort betöltő rajzfilm forgatókönyvét Nepp Józseffel együtt írta. Az első magyar rajzfilmbélyeg-sorozat tervezője (szintén a Vuk szereplőivel, 1982). A bélyegsorozatot, születésének 85. évfordulóján, alkalmi bélyegzéssel újra kiadták (2012-ben).
Elismerés
A Cannes-i Filmfesztiválon az Animációs Kategória I. díja (1957), a Magyar Rövidfilmfesztivál, I. díja (Egy egész életen át c. filmjéért, 1961), a La Plata-i Animációs Filmfesztivál ezüstérme (1967), a Mamaiai Rövidfilmfesztivál Ezüst Pelikán Díja (Variációk egy sárkányra c. filmjéért, 1968), a Tamperei Filmfesztiválon a Gyermekfilm Kategória I. díja (a Béka és ökör c. filmjéért, 1970), a Szaloniki Filmfesztiválon a zsűri különdíja (a Visszajelzés c. filmjéért, 1977), a Salernói Filmfesztivál Ezüstserleg Díja (a Lúdas Matyi c. filmjéért, 1979), a Várnai Filmfesztiválon a Rajzfilm Kategória II. díja (a Lúdas Matyi c. filmjéért, 1979), a XIV. Játékfilmszemle Rendezői Díja (Vuk c. filmjéért, 1982), a Giffoni Filmfesztivál Aranydíja (Szaffi c. filmjéért, 1985), a XVIII. Játékfilmszemle Közönségdíja (a Szaffi c. filmjéért, 1986), a Bécsi Filmfesztivál Közönségdíja (Az erdő kapitánya c. filmjéért, 1989), a Magyar Filmszemle Életműdíja (2006).
Balázs Béla-díj (1968), Érdemes művész (1978), Állami Ifjúsági Díj (1981), Kiváló művész (1983), A „Mosolyrend lovagja” (1986), Gyermekekért díj (1987), „Kölyök”-díj (1988), MSZOSZ Díj (1998).
Főbb művei
F. m.: könyvillusztrációi: Tasnády Éva: A falánk kecske. Leporelló. (Bp., 1963)
Gitáros képeskönyv. (Bp., 1983)
Rigó Béla: Szaffi. Képeskönyv Jókai Mór elbeszélése és D. A. rajzfilmje nyomán. (Bp., 1985)
Móricz Zsigmond: A török és a tehenek. Képeskönyv. (Bp., 1985)
Tom Sawyer kalandjai. Képregény Mark Twain regénye nyomán. A szöveget írta Cs. Horváth Tibor. (Bp., 1985)
Huckleberry Finn kalandjai. Képregény Mark Twain regénye nyomán. A szöveget írta Cs. Horváth Tibor. (Bp., 1986)
Zelk Zoltán: Mese a legokosabb nyúlról. (Bp., 1988; 2. kiad. 1991)
Jambus és Marcipán. Rendhagyó lovagregény. D. A. ötlete alapján írta Kertész Balázs. Képeskönyv. (Bp., 1989)
Arany László: A kismalac és a farkasok. Verses képeskönyv. Leporelló. (Bp., 1990)
Csukás István: Sün Balázs. Verses képeskönyv. Leporelló. (Bp., 1990)
Gazdag Erzsi: Megjött a Télapó. Verses képeskönyv. Leporelló. (Bp., 1990)
Nepp József: A húsvéti tojás. Verses képeskönyv. Leporelló. (1991)
Kolozsvári Grandpierre Emil: A két kicsi bocs meg a róka. Leporelló. (Bp., 1991)
Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem. Humoreszkek. Ill. D. A. (Bp., 1993)
Cser Gábor: Dörmi pici könyvek. Képes mese. (Bp., 1994)
Fedina Lídia: Vacak, a hetedik testvér. D. A. és Nepp József forgatókönyve alapján írta F. L. Az illusztrációk D. A. és Hernádi Tibor eredeti figurái alapján. (Bp., 1999)
Balesetmentes közlekedés a Csöndes erdőben. Mesés kifestőkönyv D. A. rajzaival. (Veszprém, 2002)
Vuk. Képeskönyv Fekete István regénye és D. A. rajzfilmje alapján. (Bp., 2005).
F. m.: egyedi rajzfilmek: Ne hagyd magad emberke! (1959)
Egész életen át. (1960)
Dióbél királyfi (1963)
Nem fog fájni! (1965)
Pálcika Péter (Macskássy Gyulával, 1968)
Variációk egy sárkányra (1967)
Rendhagyó történetek (1971)
Hajrá, mozdony! (1972)
A három nyúl (1972)
Zsuzsu locsol (1972)
Ámor. Op. 1. (1972)
Pázmán lovag. (1973)
Visszajelzés (1977)
A préri pacsirtája. (1991).
F. m.: egész estés rajzfilmek: Lúdas Matyi (1976)
Vuk (1981)
Szaffi (1984)
Az erdő kapitánya (1987)
Vili, a veréb (dramaturg, 1989)
A hetedik testvér. (forgatókönyvíró, 1995).
F. m.: sorozatfilmek: Arthur, az angyal (1960–1961)
Gusztáv (tizenöt epizód, 1964–1977)
Marci és a cső (1965)
Vili és Bütyök (1969–1970)
La Fontaine meséi (huszonkét epizód, 1969–1971)
A legkisebb ugrifüles (1975), Pom-Pom meséi (huszonhat epizód, 1978–1982)
A nagy ho-ho-horgász (Füzesi Zsuzsával, 1982–1984).
F. m.: képregények: a Fülesben: A dzsungel könyve. – A coquillardok kincse. Villon élete. – Az űregér. (1971)
A nagyidai cigányok. – Sam segédrendőr és a csúf kuvasz. Vuk. (1972)
Tom és Huck kalandjai. (1973)
Huck és Tom kalandjai. – A magányosan sétáló macska. (1974)
Bambi. (1975)
Óz, a csodák csodája. (1976)
Az elvarázsolt herceg. – Svejk, a derék katona. (1977)
Pinokkió. (1978)
A bagdadi tolvaj. (1980)
Csongor és Tünde. (1981)
Bogáncs (1982)
a Pajtásban: Kajla kalandjai. (1967–1982)
Rozmár kapitány kalandjai. (1971)
Az ódon kastély titka. (1975)
A leltári tárgy rejtélye. (1979).
Irodalom
Irod.: Féjja Sándor: A Ludas Matyi c. animációs és élőszereplős film konfrontációs hatásvizsgálata. (Bp., 1975)
Kuczka Péter: „Döbrögben vala át akkor vásár… (Filmkultúra, 1977)
Vadas József: D. A.: Lúdas Matyi. (Filmvilág, 1977)
Szabó György: Lúd és Matyi. (Élet és Irodalom, 1977. ápr. 23.)
Lengyel Balázs: A róka, mint a legkisebb királyfi. D. A.: Vuk. (Filmvilág, 1982)
Hirsch Tibor: „Vonzások és azonosulások.” D. A.: Vuk. (Pannon Film Híradó, 1982)
Bányai Gábor: Levelek Szaffihoz. D. A.: Szaffi. (Filmkultúra, 1985)
Márton László: D. A.: Szaffi. (Filmvilág, 1985)
Varga Zoltán: D. A.: Szaffi. (Filmvilág, 2015).
Irod.: Film kislexikon. Szerk. Ábel Péter. (Bp., 1964)
Új filmlexikon. I–II. köt. Főszerk. Ábel Péter. (Bp., 1971–1973)
Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? Akik a magyar filmeket csinálják (Bp., 1983)
Kortárs magyar művészeti lexikon. I–III. köt. Főszerk. Fitz Péter. (Bp., 1999–2001)
Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001)
Hübner’s Who is Who. Magyarországon. (2. kiad. Zug, 2004)
Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005)
Kertész Sándor: Comics szocialista álruhában. A magyar képregény ötven éve. (Nyíregyháza, 2007)
Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára. 1848–2007. (Bp., 2008).
neten:
http://www.filmkultura.hu/regi/2006/articles/profiles/dargay.hu.html
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2017
