Gyökössy Endre id.
költő, író, ifjúsági író
Született: 1880. november 30. Szeghalom, Békés vármegye
Meghalt: 1957. február 13. Budapest
Család
Sz: Gyökössy József, id., Hegedűs Terézia. Testvére: Gyökössy József, ifj. (1882–1942. jan. 20. Temetés: 1942. jan. 22. Nagykakucs) református lelkész, Gyökössy Dániel (1887. Szeghalom–1946) református lelkész, Gyökössy Sándor festőművész, Gyökössy Gyula, Vésztő község jegyzője; Pejtsik Dezsőné Gyökössy Mária (1883. okt. 18. Szeghalom–1958), Gyökössy Júlia, Szvák Mátyásné Gyökössy Ágnes és Gyökössy Margit. F: Süveggyártó Alojzia (1886–1973).
Fia: ifj. Gyökössy Endre (1913–1997) író, költő, református lelkész, pszichológus.
Iskola
A Szarvasi Jogakadémián, a debreceni Tisza István Tudományegyetemen tanult, a budapesti tudományegyetem bölcsészettudományi karán Négyesy László szemináriumait látogatta, majd államtudományi doktori okl. szerzett (1908).
Életút
A MÁV tisztviselője, főtisztviselője (1908–1942); MÁV-főtanácsosi rangban (1941–1942), igazgatóhelyettese (1942–1943), majd kormányfőtanácsosként nyugdíjazták (1943). – Költőnek indult, Debrecenben, a Bokréta c. irodalmi társaság alapító tagja (Baja Mihállyal, Gulyás Józseffel, Madai Gyulával és Oláh Gáborral) néven. Konzervatív szellemben alkotott, hazafias költeményeket és számos népszerű ifjúsági regényt írt. Különösen népszerűek voltak cserkésztörténetei (A palotai cserkészek, 1914; Táboroznak a palotai cserkészek, 1921), gyermekversei (Ezüst furulya, 1922, Nádihegedű, 1928, Aranysíp, 1943). Népszerű történeteit Mühlbeck Károly (1869–1943) illusztrálta.
Emlékezet
Szeghalmon született, régi református családból származott: testvére és több rokona is református lelkészként szolgált. A szeghalmi Sárréti Múzeum bibliofil kiadásban megjelentette válogatott verseit (Mindig haza érkezem címmel, 1988). Budapesten hunyt el, az újpesti Megyei úti Temetőben, családi sírban nyugszik; a sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben).
Főbb művei
F. m.: Idegen földön. Újabb költemények. (Szeged, 1905)
Palkó Debrecenben és más elbeszélések. (Filléres Könyvtár. 226. Bp., 1906)
A Bethlen Gábor Kör története. (Bp., 1907)
Szeretet könyve. (Koszorú. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság népies kiadványai. 150. Bp., 1908; 2. kiad. 1916)
Ki szereti a népet? Elbeszélés. Mühlbeck Károly rajzaival. (Filléres Könyvtár. 297–298. Bp., 1910)
Magyar muzsika. Újabb versek. (Bp., 1910)
A hazavándorlók. Elbeszélés. Mühlbeck Károly rajzaival. (Filléres Könyvtár. 299–300. Bp., 1910; 2. kiad. 1916)
A rétyi bál. Elbeszélés a szabadságharc idejéből. (Képes Luther Naptár az 1912. évre. Bp., 1911)
Ismeretlen nagyasszony. – Pásztorok nótáriusa. – Szeretet. Elbeszélések. (Képes Luther Naptár az 1913. évre. Bp., 1912)
Édesanyám levelére. – Az asszony ereje a gyöngédség. Elbeszélések. (Képes Luther Naptár az 1914. évre. Bp., 1913)
A palotai cserkészek. Kisregény. Mühlbeck Károly rajzaival. (Filléres Könyvtár 341–343. Bp., 1914; 2. kiad. 1926)
Honvéd. Új versek. (Debrecen, 1916)
Szépország száműzöttje. Versek. (1–2. kiad. Bp., 1921)
Táboroznak a palotai cserkészek. Kisregény. (A Magyar Cserkész könyvei. 19–23. Bp., 1921; 2. kiad. 1926; Az Én Ujságom könyvei. 3. kiad. 1929)
Debreceni meséskönyv. Mühlbeck Károly rajzaival. (Debrecen, 1922)
Gyermekszínház. Hat kis színház gyermekeknek. (Bp., 1922)
Ezüst furulya. Versek a magyar gyermekeknek. (Bp., 1922; 2. bőv. kiad. 1933)
Szép magyar jövendő. Költemények. (A Jegyzők Országos Árvaház Egyesülete Művészeti Osztályának kiadványa. Bp., 1923)
A termő élet rímei. Új versek. (A Jegyzők Országos Árvaház Egyesülete Művészeti Osztályának kiadványa. Bp., 1924)
Földszerető magyarok. Kisregény az ifjú magyaroknak. Mühlbeck Károly rajzaival. (A Jegyzők Országos Árvaház Egyesülete Művészeti Osztályának kiadványa. Bp., 1925)
A kis grófkisasszony. Regény kisleányoknak és kisfiúknak. (A Jegyzők Országos Árvaház Egyesülete Művészeti Osztályának kiadványa. Bp., 1925)
Zengő szobor. Magyar gyermekek meséskönyve. Gunscher Károly rajzaival. (A Jegyzők Országos Árvaház Egyesülete Művészeti Osztályának kiadványa. Bp., 1926)
Mihály és Milán. Legendás történet az ifjúságnak. Ruzicskay György rajzaival. (A Jegyzők Országos Árvaház Egyesülete Művészeti Osztályának kiadványa. Bp., 1927)
A postás kisasszony. Kisregény. Mühlbeck Károly rajzaival. (Százszorszép Könyvek. Bp., 1927)
Nádihegedű. Versek a legapróbb magyaroknak. Mühlbeck Károly rajzaival. (Bp., 1928)
A pesti szerecsen. Vidám történet kis magyaroknak. Mühlbeck Károly rajzaival. (Bp., 1930)
Gyula diáknak készül. Elbeszélés. (Az Én Ujságom könyvei. Bp., 1930)
Ádám és Éva. Egyfelvonásos színjáték. (Bp., 1930?)
Gömöri almafák. Regény. (Bp., 1930; Nemzeti irodalmunk mesterei. 2. kiad. 1932)
Asszonyok párbaja. Regény. (Bp., 1932)
Hiszek. Jubileumi verseskönyv. 1902–1932. Ill. Márton Ferenc és Ruzicskay György. (Bp., 1932)
Ha a cserkész bűnbe botlik. Kis cserkészregény. Mühlbeck Károly rajzaival. (Filléres Könyvtár. Bp., 1932)
Gyönyörű Magyarország. Elbeszélések az ifjúságnak. (Bp., 1935)
„Fiúk, föl a fejjel.” Cserkésztörténetek. Mühlbeck Károly rajzaival. (Bp., 1935)
Vasárnapok, hétköznapok. Beszédek, cikkek, kritikák, vallomások. (Bp., 1936)
Gy. E. harminchárom meséje. Kis Farkas Imre rajzaival. (Bp., 1937)
Apró jónapok hegedőse. Új versek. (Bp., 1938)
Kis kutya, nagy kutya. Elbeszélések. (Az Országos Református Szeretet Szövetség kiadványa. Bp., 1938)
Győzelem. Regény. (Magyarok könyve. Bp., 1942)
Él a törvény. Cserkésztábori jelenet. (Ifjúsági Színpad. 57. Bp., 1942)
Fiam, Te cserkész vagy. Vígjáték egy felvonásban. (Ifjúsági Színpad. 58. Bp., 1942)
Aranysíp. Új gyermekversek. Fejes Gyula rajzaival. (Bp., 1943)
Nóra szegényei. Regény. (Bp., 1944)
Mindig haza érkezem. Vál. versek. Vál., szerk., az előszót írta Sass Ervin. (A Sárréti Múzeum Baráti Kör bibliofil füzetei. Szeghalom, 1988).
Irodalom
Irod.: Karinthy Frigyes: Magyar muzsika. (Nyugat, 1910)
A Petőfi Társaság ötven esztendeje. 1876–1926. Felelős szerk. Sas Ede. (Bp., 1926)
Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
Kunszery Gyula: Gy. E. (Élet, 1933)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. (Bp., 1941)
Bényei József: Apró jónapok hegedőse. (Debrecen, 1988).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2017
