Lackó László
közgazdász, geográfus, térképész
Született: 1933. december 10. Budapest
Meghalt: 1997. február 6. Budapest
Iskola
A budapesti I. István Gimnáziumban éretts. (1952), az MKKE Gazdasági Földrajz Szakán közgazdász okl. szerzett (1956), doktorált (1961), a földrajztudományok kandidátusa (1969), doktora (1986).
Életút
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Mezőgazdasági Főosztályának előadója (1956–1957), az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal (ÁFTH) Kartográfiai Önálló Osztályának előadója, főelőadója (1957–1962) és mb. osztályvezető-helyettese (1959–1962), a Kartográfiai Vállalat Geokartográfiai Osztálya szerkesztő részlegének vezetője (1962–1965). Az Országos Tervhivatal (OT), ill. a Tervgazdasági Intézet Területi Tervezési Osztályának főelőadója, osztályvezető-helyettese (1965–1978), az Építési és Városfejlesztési Minisztérium (ÉVM) Területrendezési és –fejlesztési Főosztálya, ill. 1982-től Építészeti és Településfejlesztési Főosztálya, majd Településfejlesztési és Kommunális Ellátási Főosztálya főosztályvezető-helyettese (1978–1989). A Belügyminisztérium (BM) Közigazgatási Főcsoportfőnökség főosztályvezetője (1989), belügyminiszter-helyettes (1989–1990), az Államigazgatási Főiskola c. egy. tanára (1990–1997).
Az MSZMP Politikai Főiskola óraadó (1979-től) és a Kertészeti Egyetem (KE) előadó tanára (1979–1980). Az ENSZ HABITAT Kelet-közép-európai Irodája igazgatója.
Gazdaságföldrajzzal, elsősorban gazdasági kartográfiai módszerek fejlesztésével, a regionális tudomány és politika kérdéseivel, ill. területfejlesztési, településhálózat-fejlesztési kérdésekkel foglalkozott. Úttörő eredményeket ért el a magyar regionális politika megalapozása, nemzetközi elismertetése, ill. a területi fejlesztés tervezhetősége, térképészeti, számítástechnikai és matematikai-statisztikai módszereinek fejlesztése terén.
Elismertség
Az MTA Földrajzi Tudományos Bizottsága tagja (1976-tól), elnökhelyettese (1985-től), Regionális Tudományos Bizottsága elnöke (1990-től). A Magyar Földrajzi Társaság tagja, a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület választmányi tagja. A Magyar Közgazdasági Társaság Területi Tervezési Szekciója vezetőségi tagja, a Magyar Alkalmazott Rendszerelemzési Bizottság Regionális Tervezési Szakbizottságának elnöke. Az ÁFTH Kartográfiai Bizottságának titkára (1958–1965), a Kartográfiai Vállalat szerkesztőbizottságának tagja (1961–1965).
A Nemzetközi Regionális Tudományos Társaság (1967-től), az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság Lakásügyi, Építészeti és Regionális Tervezési Bizottsága, a Nemzetközi Földrajzi Unió Világ Népesedési Térkép Bizottsága l. tagja (1961–1964).
Elismerés
Akadémiai Nívódíj (1971).
Szerkesztés
A Geodézia és Kartográfia munkatársa, a szerkesztőbizottság tagja (1961–1967).
Főbb művei
F. m.: A kapitalista világ hajóépítő iparának termelése 1958-ban. (Földrajzi Közlemények, 1959)
A gazdasági kartográfia egyes kérdései. Egy. doktori értek. (Bp., 1961)
Új ipari városok Kínában. (Földrajzi Közlemények, 1961)
A gazdasági térképek szerkesztésének és generalizálásának egyes kérdései. – Az 1:1 000 000 méretarányú Világnépességi térképről. – A nemzeti atlaszok gazdasági térképei. (Geodézia és Kartográfia, 1962)
A gazdasági kartográfia néhány alapvető problémája. (Geodézia és Kartográfia, 1963)
The 1: 1 000 000 Scale Population Map of Hungary. (Hungarian Geographical and Cartographical Studies. Bp., 1964)
A modern úttérképek készítéséről. (Geodézia és Kartográfia, 1964)
Az „Atlas International Larousse” 1965. évi kiadása. (Geodézia és Kartográfia. 1965)
A pszichológiai vizsgálatok kartográfiai vonatkozásai. – Forma és tartalom a gazdasági térképészetben. (Geodézia és Kartográfia, 1966)
Az 1: 250 000 világtérképről. (Földrajzi Közlemények, 1966)
Idegenforgalmi földrajz. Jegyz. (Bp., 1966)
A gazdasági térképek főbb ábrázolási módszerei és alkalmazási lehetőségei. Kand. értek. (Bp., 1967)
Kartográfiai módszerek a népgazdasági tervezésben. (Geodézia és Kartográfia, 1967)
Néhány gondolat a szaktérképek szerkesztéséről. (Földrajzi Értesítő, 1967)
A hosszú távú népgazdasági tervezés térképigénye. – A kartográfiai módszer alkalmazása földrajzi kutatásokban. (Geodézia és Kartográfia, 1968)
Magyarország Nemzeti Atlaszáról. Német nyelvű kivonattal. Bernát Tivadarral. (Földrajzi Közlemények, 1969)
Kartodiagram, kartogram. (Geodézia és Kartográfia, 1969)
Kartogramkészítés elektronikus számítógéppel. Erdős Gézával. (Geodézia és Kartográfia, 1970)
Természeti erőforrásaink és a gazdaság térszerkezete közötti kapcsolatokról. (Földrajzi Értesítő, 1971)
Gondolatok a gazdaságföldrajz és a területi tervezés kapcsolatáról. (Földrajzi Értesítő, 1973)
Az ország kedvezőtlen feltételekkel rendelkező területeinek helyzete (Tervgazdasági Közlemények, 1974)
Magyarország megyéi és városai. Szerk. Kulcsár Viktorral. (Bp., 1975)
Magyarország elmaradott területei. (Földrajzi Értesítő, 1975)
Az életkörülmények szerint elmaradott területek kutatásáról. Angol nyelvű kivonattal. (Földrajzi Közlemények, 1975)
A kedvezőtlen feltételekkel rendelkező területek fontosabb jellemző vonásai. – Az ország elmaradott területeinek vizsgálata. (Területi Statisztika, 1975)
A térkép mint a regionális elemzés egyik módszere. (A regionális elemzések módszerei. Szerk. Kulcsár Viktor. Bp., 1976)
A gazdasági térszerkezet térképi ábrázolása. (A magyar népgazdaság fejlődésének területi problémái. Emlékkötet Markos György 70. születésnapja alkalmából. Szerk. Enyedi György. Bp., 1976)
A kanonikus korrelációszámítás, a clusteranalízis és az egymásrahatási modellek egy fajtájának alkalmazási lehetőségei a területi elemzésben. (Tervgazdasági Közlemények, 1976)
Települések vonzásterületének meghatározása egymásrahatási modell segítségével. (Földrajzi Értesítő, 1978)
A shift and share eljárás alkalmazási lehetőségeiről. (Területrendezés, 1978)
Törekvések az integrált fizikai, társadalmi-gazdasági és környezeti tervezésre. (Területrendezés, 1979)
A városfejlesztési politika időszerű kérdései az USA-ban. (Területrendezés, 1980)
A településhálózat-fejlesztés eredményeiről, dilemmáiról és gondjairól. (Társadalom és gazdaság a mai Magyarországon. Tudományos ülésszak Erdei Ferenc születésének 70. évfordulóján. Makó, 1980. dec. 16–17. Szerk. Vágvölgyi András. Bp., 1981)
Településhálózatunk jövőbeni fejlődése, a fejlesztés cél- és eszközrendszere. (A Dél-Alföld az ország településhálózatában, a fejlesztés eszköz- és érdekeltségi rendszere. Békéscsaba, 1981)
Az ipar területi elhelyezésének eszközrendszere. Német nyelvű kivonattal. Szendrényi Péterrel. (Földrajzi Közlemények, 1981)
A számítástechnika szerepe a hazai regionális tervezésben. Gyimóthy Bélával. (Állam és Igazgatás, 1981)
Gondolatok a településhálózat fejlesztéséről. (Területi Statisztika 1981)
A településfejlesztés honlapjáról. Kérdések, dilemmák. (Területi Statisztika, 1982)
Területfejlesztésünk és a főváros. (Városépítés, 1984)
Az új településpolitika fő vonásai. Boros Ferenccel. (Településfejlesztés, 1984)
A településfejlesztés egységéről, fő céljairól. (Építésügyi Szemle, 1984)
A kistérségi együttműködés szerepe és jelentősége az új településpolitika szempontjából. (Településfejlesztés, 1985)
A területi fejlődés befolyásolásának lehetőségei és korlátai. Doktori értek. (Bp., 1986)
A településfejlesztés új szakasza Magyarországon. Angol nyelvű kivonattal. Boros Ferenccel. (Földrajzi Közlemények, 1986)
A területi fejlődés jellege. (Területi Statisztika, 1986)
Az Európai Gazdasági Bizottság településfejlesztési tevékenységéről. (Településfejlesztés, 1986)
A települések fejlődésének irányítását megalapozó kutatások c. OKKFT-program eredményei. (Településtudományi Közlemények, 1986)
A sajátos helyzetű térségek problematikája, különös figyelemmel a határmenti területekre. (A sajátos helyzetű térségek terület- és településfejlesztési problémái. Az 1986. nov. 4–5-én Szombathelyen tartott tudományos tanácskozás előadásai. Szerk. Erdősi Ferenc és Tóth József. Az MTA Regionális Kutatások Központja kiadványa. Pécs, 1988)
A területi fejlődés egységes értelmezése. (Tér és Társadalom, 1987)
Településpolitika az USA-ban. (Településfejlesztés, 1987)
Területi fejlődés, politika, tervezés. Monográfia. (Területi és települési kutatások. 2. Az MTA Regionális Kutatások Központja kiadványa. Bp., 1988)
A településtervezés gyakorlata és gondjai. (Településfejlesztés, 1988), Önkormányzat és térségi szemlélet. (A falu, 1989)
Magyarország néhány jellegzetes vonása. A település lényege. (Településfejlesztés és településellátás. Bp., 1990)
Településfejlesztés az Államigazgatási Főiskolán. Ehleiter Józseffel. (Településfejlesztés, 1990)
Válságtérségek Magyarországon. Az MTA Közgyűlés keretében, 1991. máj. 13-án tartott osztályülés előadásai. Szerk. L. L. (Az MTA Földtudományok Osztálya és az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya kiadványa. Bp., 1991)
A település fogalma és néhány lényegi vonása. (Településfejlesztés, 1991)
Fenntartható fejlődés, településirányítás. – A település és irányítás viszonyának változása. (Magyar Közigazgatás, 1991)
Egy új országos regionális politika váza. (Környezet és Fejlődés, 1991)
A regionális válság összetevői. (Magyar Tudomány, 1992)
Települési ismeretek. Főisk. jegyz. Szerk. (Bp., 1992; 2. átd. bőv. kiad. 1995)
Környezet és település. (Bp., 1993)
A határmenti együttműködés helyzete és perspektívái Közép-Európában. (Magyar Közigazgatás, 1994)
Regionális politika – irányítási modellek. (Tér és Társadalom, 1994)
A regionális tudomány magyarországi helyzetének néhány jellemzője. (Comitatus, 1995)
Néhány gondolat a településirányításról. (Magyar Közigazgatás, 1995)
Új irányok a települések fejlődésében és irányításában. (Magyar Közigazgatás, 1996)
A századvégi urbanizáció fontosabb jellemzői. Hiedelmek és tények. (Magyar Tudomány, 1997)
Regionális folyamatok Magyarországon. (Magyar Közigazgatás, 1997).
Irodalom
Irod.: Bartke István: Búcsúbeszéd L. L. ravatalánál. (Falu, Város, Régió, 1997)
In memoriam L. L. (Magyar Közigazgatás, 1997)
Ormosy Viktor: Emlékezés L. L.-ra. (Tér és Társadalom, 2013).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2017
