Láczay Szabó László
szőlőnemesítő
Szabó László, láczay
Született: 1845. április 28. Sárospatak, Zemplén vármegye
Meghalt: 1906. augusztus 22. Erdőbénye, Zemplén vármegye
Iskola
Jogi végzettséget szerzett, jogakadémián végzett.
Életút
Megyei hivatalokat vállalt Zemplén vármegyében, de elsősorban tokalj-hegyaljai szőlőiben gazdálkodott (1890–1906).
A tokaj-hegyaljai szőlőrekonstrukció, a borgazdaság újratelepítésének úttörőjeként elsősorban a szőlő oltási módjaival, azok kísérleti összehasonlításával foglalkozott, a tokaj-hegyaljai bor minőségének megőrzésén és javításán fáradozott Meghonosította a „fordított nyergezést” a zöldoltásoknál, szabadalmaztatta a párizsi világkiállításon (1900) sikert elért „hézagos fásoltást”, az 1800-as évek filoxéravésze után kezdeményezte az újratelepítést, megalkotta a tokaj-hegyaljai boroknak védelmet biztosító rendszabálytervezetet. Sárospataki telepe mintaértékű volt a korban.
Elismertség
A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének alapító tagja, a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület Borászati Szakosztályának elnöke.
Főbb művei
F. m.: A metszés kérdése Tokaj-Hegyalja szempontjából. (Sátoraljaújhely, 1898)
Útmutató hézagos oltványok készítésére. (Sárospatak, 1901)
A tokaji borvidék részére alkotandó rendszabályok tervezete. (Sátoraljaújhely, 1904)
Tokaj-Hegyalján létesítendő pinceszövetkezetek tervezete. Hammersberg Jenővel. (Sátoraljaújhely, 1904).
Irodalom
Irod.: Kossuth János: Szőlőművelés és gyümölcstermesztés. (Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely. Bp., 1906)
L. Sz. L. (Borászati Lapok, 1906)
Geday Gusztáv: Emlékezés nagy elődeinkre: L. Sz. L. (Borászati füzetek, 2008).
Megjegyzések
Gulyás: Magyar írók élete és művei. téves halálozási adat: aug. 31.!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2017
