Főbb művei

F. m.: Nietzsche magyar utókora. Egy. doktori értek. is. (Minerva Könyvtár. 125. Bp., 1938)
Az új, nagy regény. (Magyar Nyelvőr, 1948)
A százéves Kalevala. (Magyar Nyelvőr, 1949)
Gorkij – az írók és kritikusok tanítómestere. (Irodalomtörténet, 1951)
Irodalomelmélet. Az ELTE Lenin Intézete jegyzete. (Bp., 1953)
Majakovszkij Magyarországon, a felszabadulás előtt. (Magyar–orosz irodalmi kapcsolatok. Szerk. Kovács Endre. Bp., 1956)
József Attila és az októberi forradalom. (Magyar Tudomány, 1957)
Attila József und Lenin. (Annales Universitatis Budapestinensis. Sectio Philologica, 1957)
Les littératures russe et soviétique en Hongrie après la libération. Zöldhelyi Zsuzsával. (Acta Litteraria, 1957)
A szocialista irodalom nemzeti sajátosságairól. (Világirodalmi Figyelő, 1957)
Gorkij családjánál. Gorkij magyar szerzőktől származó könyveiről és bejegyzéseiről. – Gladkov. (Nagyvilág, 1958)
Gladkov. (Szovjet irodalom. Szerk. Kardos László. Bp., 1959)
Mikszáth és Móricz megjelenése az orosz – szovjet – irodalmi köztudatban. – Gorkij ismeretlen írása I. Miklós cárról – a magyar sajtóban. – Heine és Nietzsche levele Liszt Ferenchez a leningrádi Szaltyikov-Scsedrin Könyvtár kézirattárában. (Filológiai Közlöny, 1959)
Emlékezés Gladkovra. Beszélgetés és levélváltás Gladkovval. (Nagyvilág, 1959)
Magyar vonatkozások Gorkij leveleiben. – Derkovits és Gorkij. – Motívumrokonság Turgenyev Az ispán és Nagy Lajos Kastély c. elbeszélésében. (Filológiai Közlöny, 1960)
A magyar írók és a szovjet irodalom az ellenforradalmi korszakban. 1919–1944. – Gorkij alakja és munkássága az ellenforradalmi negyedszázad magyar sajtójában. (Tanulmányok a magyar–orosz irodalmi kapcsolatok köréből. III. köt. Bp., 1961)
Gorkij rejtélyes magyar ismerőse. – Ki volt Boldog Balázs, Gorkij rejtélyes magyar ismerőse? (Népszabadság, 1961. 144. és 185.)
Tímár Szaniszló. A marxista szemlélet korai megjelenése a magyar regényirodalomban. (Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei. I. Bp., 1962)
Szovjet irodalom Magyarországon. 1919–1944. Monográfia és kand. értek. is. (Irodalom – szocializmus. Bp., Akadémiai, 1964)
Masereel Magyarországon az ellenforradalmi negyedszázadban. 1919–1944. (Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei. II. Bp., 1965)
Győri-Juhász Jenő. (Nagyvilág, 1965)
Harminc éve halt meg Gorkij. 1. Gorkij a ravatalon. Masereel rajza. 2. Kosztolányi levele Gorkijhoz és Gorkij el nem küldött válasza. A Néró, a véres költő orosz fordításának és kiadásának előzményéről. (Nagyvilág, 1966)
A proletárforradalmi művészet élő múltjáról. – „Virágszedők.” Adalék Masereel magyarországi hatásához. – Van Gogh Munkácsyról. József Attila és Van Gogh. (Művészet, 1966)
Nigjar Hinti Oszman. A modern török költészet magyar származású kimagasló nőalakjáról. – József Attila és Verhaeren. (Filológiai Közlöny, 1967)
Juhász Gyula egyik verséről. (Nagyvilág, 1967)
Gorkij és a képzőművészet. (Művészet, 1968)
Gorkij, a gondolkodó. (Nagyvilág, 1968)
Gorkij és a magyarok. (Népszabadság, 1968. márc. 28.)
Masereel et la Hongrie. (Acta Historiae Artium, 1969)
Marxista Nietzsche-kritika. – Nietzsche és Gorkij a századforduló világirodalmi köztudatában. (Filológiai Közlöny, 1972)
Plehanov Munkácsyról. – Búcsú Frans Masereeltől. (Művészet, 1972)
Frans Masereel emlékére. (Nagyvilág, 1972)
Frans Masereelről. (Művészettörténeti Értesítő, 1972)
Bálint György: Siker és érték. (Kritika, 1972)
Örkényi Strasser István. (Művészettörténeti Értesítő, 1973)
Chagall. (Nagyvilág, 1973)
Madzsar József Petőfiről és Nyekraszovról. (Népszabadság, 1973. 110.)
Nietzsche a századforduló Oroszországában. (Filológiai Közlöny, 1974)
Karl Kraus. (Nagyvilág, 1974)
Kiknek alapított volna köztársaságot Rosa Luxemburg? Karl Kraus vitája egy magyarországi földbirtokosnővel, a nagy forradalmár védelmében. (Népszabadság, 1974. 103.)
Gorkij Rilkéről – Rilke Gorkijról. (Nagyvilág, 1974 és németül: Studia Slavica, 1975)
József Attila Munkások c. versének megnyitó képe és Lessing egyik epigrammája. – Kölcsey Vanitatum vanitasa és Voltaire. (Irodalomtörténet, 1975)
Füst Milán és Karinthy Frigyes a Tanácsköztársaságban. – Magyar kortársak Solohovról. (Kritika, 1975)
Elfelejtett emlékezés József Attiláról, a költő orvosbarátjától. – A költők még élnek és írnak. Bálint György elfelejtett cikke. – A „forradalmi Faust”. Lunacsarszkij születésének századik évfordulóján. (Népszabadság, 1975. 64., 79. és 274.)
Gemeinsame Züge in der Wertung Nietzsches und Gorkis. (Acta Litteraria, 1976)
Frans Masereel – az ember és a művész. („Újnak tenni hitet.” Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből. V. köt. Bp., 1977)
Ady és Gorkij. (Filológiai Közlöny, 1977; németül: Ady und Gorki. Acta Litteraria, 1977)
Szerb Antal arcképéhez. Emlékek, adalékok. (Irodalomtörténet, 1978)
Gorkij és Nietzsche. Két himnusz az emberről. Monográfia és benyújtott doktori értek. is. (Bp., Gondolat, 1979)
Napóleon folklórképe Gorkij Gyermekkoromjában. (Filológiai Közlöny, 1980; németül: Napoleon’s Folklore-Bild in Gorki’s „Meine Kindheit”. Acta Litteraria, 1979)
Gorkij. Kismonográfia. (Bp., Gondolat, 1983)
Bizonfy Ferenc és Schopenhauer. (Filológiai Közlöny, 1983; németül: Acta Litteraria, 1983)
„Lesz egyszer még ünnep a világon.” Egy szólás nemzetközi elágazásaihoz. (Filológiai Közlöny, 1983)
Szemenyei Tót György zsoltárfordítása a grazi egyetemi könyvtárban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1984)
Gorkijról. (Filológiai Közlöny, 1984)
Megjegyzések a Pray-kódex sacramentarium maiusának sanctoraléjához. Négy képpel. (Magyar Könyvszemle, 1984)
On Gorky. Facts and Meditation. (Acta Litteraria, 1985)
Trócsányi Zoltánról – születésének századik évfordulóján. (Filológiai Közlöny, 1986)
Nietzsches Image von Ungarn. (Hungarian Studies, 1986)
Utam Gorkijhoz. (Az élő Gorkij. Szerk. Kovács J. Béla. Bp., 1987)
Der Mensch Gorkis und Nietzsches Übermensch. Ein hermeneutischer und ideengeschichtlicher Vergleich. (Acta Litteraria, 1988)
Nietzsche képe a magyarokról. (Nagyvilág, 1988)
Nietzsches persönliche Beziehungen zu Ungarn. (Német filológiai tanulmányok, 1990)
Karl Krausról – magyar szemmel. – Thienemann Tivadar levelei az emigrációból. Születésének századik évfordulójára. (Nagyvilág, 1990)
Nietzsche und die Russen. (Német filológiai tanulmányok, 1991)
Vis-à-vis zu Masereel. Erinnerungen, Dokumente. (Acta Historiae Artium, 1994)
Nietzsches Image von Ungarn. Nietzsches ungarische Nachwelt – im Spiegel der sechs Jahrzehnte langen Forschungen eines ungarischen Wissenschaftlers. Tanulmányok. (Bp., 1999).

F. m.: szerk.: A Szovjetunió népeinek irodalma. Világirodalmi antológia. V. Egy. segédkönyv. Összeáll. (Bp., 1958)
Lunacsarszkij, Anatolij Vasziljevics: Irodalmi tanulmányok. Vál. Erdődi József. Szerk., a bevezető tanulmányt írta Nyilas Verával. (Auróra. 12. Bp., 1959)
Gladkov, Fjodor Vasziljevics: Cement. Regény. Ford. Makai Imre, az utószót írta L. B. (Milliók Könyve. 3. kiad. Bp., 1964)
A világirodalom ars poéticái. Összeáll. Vincze Flórával. A bevezető tanulmányt írta Kardos László. (Bp., 1965)
Összehasonlító irodalomtörténeti szöveggyűjtemény. Összeáll. (Bp., 1977)
Az összehasonlító irodalomtörténet klasszikusai. (2. jav. kiad. Bp., 1995).

Irodalom

Irod.: írásairól: Sipos István: L. B.: Szovjet irodalom Magyarországon. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1965)
Németh G. Béla: Kinagyított térképrajz – komparatisztikával. L. B.: Gorkij és Nietzsche. Két himnusz az emberről. (Nagyvilág, 1980)
Demény János: Nietzsche és Gorkij – Bartók ifjúkori leveleiben. L. B. megjelenésének alkalmából. (Alföld, 1981)
Ratzky Rita: L. B.: Gorkij és Nietzsche. Két himnusz az emberről. (Helikon, 1984).

Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000).