Ángyán András, vörösberényi
orvos, neurológus, neurobiológus
Született: 1922. október 8. Budapest
Meghalt: 1993. június 27. Egyesült Államok
Család
Nagyszülei: Ángyán Béla (1845–1920) orvos, belgyógyász, hohenaui Zettner Aranka (1862–1940). Nagybátyja: Ángyán Béla (1885–1945) politikus, zeneszerző. Sz: Ángyán János (1886–1969) orvos, belgyógyász, egyetemi tanár, Zsedényi Klára (1894–1985). Testvérei: Fittler Dezsőné Ángyán Klára (1925–), a Zeneműkiadó Vállalat munkatársa, Krassó Sándorné Ángyán Hanna (1928–) jogász és Ángyán Zsuzsanna (1931–) zenész.
Iskola
A pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban éretts. (1940), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen (1940–1941 és 1942–1944), a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult (1941–1942), Pécsett általános orvosi okl. szerzett (1944), az orvostudományok kandidátusa (1956).
Életút
A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Anatómiai és Szövettani Intézete (1941), a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Élettani Intézete demonstrátora (1941–1942), a tihanyi Biológiai Intézet gyakornoka (1942), pécsi Erzsébet Tudományegyetem Belgyógyászati Klinikai Laboratóriuma (1942–1943), Élettani Intézete demonstrátora, gyakornoka (1943–1944). A Pécsi Tudományegyetem, ill. a POTE Élettani Intézete egy. tanársegéde (1945–1946), egy. adjunktusa (1946–1954), egy. docense (1954. aug. 16-ától) és a BOTE Élettani Intézet Pavlov-laboratóriumának vezetője (1954. okt. 13-tól). A moszkvai Lomonoszov Egyetem II. sz. Orvostudományi Intézete és a Szovjet Tudományos Akadémia (SZUTA) Fiziológiai Kutatóintézete vendégkutatója (1946–1947), majd a Pavlov Intézet aspiránsa (1947–1948).
Kísérletes neurológiával, elsősorban a magasabb idegműködés elektrofiziológiai és endokrin vizsgálati módszerekkel történő feltárásával foglalkozott. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el az emberi magasabb idegműködés strukturális alapjainak feltárása, a tájékozódási reflex funkciójának neurológiai tisztázása, valamint az ún. második jelzőrendszer fejlődési és tipológiai elemzése terén.
Főbb művei
F. m.: Adatok a sympathomimeticus anyagok hatásmechanizmusához. Lissák Kálmánnal és Martin Jánossal. (Magyar Orvosi Archivum, 1944)
Újabb adatok az acetylcholin ingerületátvivő szerepéhez a neuromuscularis synapsisban. Lissák Kálmánnal. (Orvosok Lapja, 1945)
Adatok az aleudrin – isopropyladrenalin – hatásmechanizmusához. Lissák Kálmánnal és Martin Jánossal. (Orvosok Lapja, 1946)
L. a. orbeli. – Új szempontok és eredmények az idegfiziológiában, a Szovjetunióban. (Orvosok Lapja, 1948)
Feltételes reflexek az elektrokortikogrammban. Hasznos Tivadarral. (MTA V. Osztálya Közleményei, 1951)
Változások a hátsóvégtagizmok és idegek ingerületáttevődésében és acetylcholin-tartalmában, tetonomia kapcsán. Mihályi Endrével. (Kísérletes Orvostudomány, 1951)
The Action on Adrenaline and Related Sympathomimetic Substances and of Sympathetix Excitation upon Striated Mammalian Muscle during Different Stages of Fatigue. Varga E.-vel. (Acta Physiologica, 1951)
Neurohumoral Mechanism of the Sexual Function of Male Frogs. P. Soós Zoltánnal. – Electrophysiological Analyses of the Natural Claspong Activity of Frogs. Menyhárt L.-lel és Szabó J.-vel. (Acta Physiologica, 1953)
A magasabb idegtevékenység feltételes reflexes vizsgálatának módszerei. Lissák Kálmánnal. (A kísérleti orvostudomány vizsgáló módszerei. II. köt. Szerk. Donhoffer Szilárd, id. Issekutz Béla és Kovách Arisztid. Bp., 1954)
A feltétlen reflexingerlékenység és a feltételes reflexfunkció viszonya nyálelválasztási feltételes reflexnél. Lissák Kálmánnal. (Kísérletes Orvostudomány, 1954)
On Changes in Peripheral Time Excitability – Chronaxie – Accompanying Acute Shock of the Central Nervous System. Fekecs Bélával és Hunyadi L.-lel. – Relation of Conditioned and Unconditioned Reflex-Excitability of Salivary Reflexes by Previous Feeding and Insuline Treatment. Lissák Kálmánnal. (Acta Physiologica, 1954)
Feltételes reflexvizsgálatok temporális epilepszia műtéti kezelése kapcsán. Hullay Józseffel és Kajtor Ferenccel. (Ideggyógyászati Szemle, 1954)
Feltételes reflexvizsgálatok temporális epilepszia műtéti kezelése kapcsán. Hullay Józseffel és Kajtor Ferenccel. (Orvosi Hetilap, 1954)
A tájékozódási reflex szerepe a magasabb idegműködés kapcsolási és szignalizációs mechanizmusában. Kand. értek. (Bp., 1955)
Feltételes reflexes összehasonlító tipológiai vizsgálatok temporális epilepsziásoknál. Kajtor Ferenccel. – Bal- és jobbkezes gyermekek összehasonlító képesség- és feltételesreflex-vizsgálata az írni-olvasni tanulás korában. Jakab Irénnel. (Ideggyógyászati Szemle, 1955)
Conditiones Reflex and Type of Higher Nervous Activity before and after Lobectomy by Patients with Temporal Seizures. Kajtor Ferenccel. (Acta Medica, 1955)
Serpazil hatása kutya és patkány feltételes reflexfolyamataira. (Kísérletes Orvostudomány, 1955)
Újabb kutatások az idegrendszer szerepéről. (A TTIT kiadványa. Bp., 1956)
Periodikus kérgi elektromos aktivitás kutyáknál nyálelválasztási feltételes reflexes stereotyp kapcsán. (Kísérletes Orvostudomány, 1956; angolul: Acta Physiologica, 1956)
A magasabb idegműködés tipológiai ellenőrzésének rövidített kísérleti klinikai eljárása. Kajtor Ferenccel. – A feltételes reflexek és az intelligencia összehasonlító vizsgálata balkezes gyermekeken az írás–olvasás tanulásának korában. Jakab Irénnel. – A kényszerneurosisok halmozott shock kezelése. Huszár Ilonával és Nyírő Gyulával. (Ideggyógyászati Szemle, 1956)
Some Characteristical Higher Nervous Activity Changes in Dogs Following Temporary Ischaemisation of the Head. Finály Pállal és Roheim Pállal. (Acta Physiologica, 1957)
Néhány kísérleti adat a Serpasil magasabb idegműködési hatásával kapcsolatban. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1957)
Feltételes reflexes összehasonlító tipológiai vizsgálatok temporális epilepsziásoknál műtét előtt és után. Kajtor Ferenccel. (Ideggyógyászati Szemle, 1957)
Ganglionális hatású anyagok ellenőrzése turbelláriák alapvető idegrendszerű reakcióinak vizsgálatával. Gautier Barnával és Németh Gyulával. (Kísérletes Orvostudomány, 1959)
Elektroklinikai tanulmány, temporális lobectomiával kezelt Ammonszarv sclerosis epilepsziásokon. Haberland Katalinnal, Hullay Józseffel és Kajtor Ferenccel. (Ideggyógyászati Szemle, 1959).
F. m.: ford.: Bikov, Konsztantyin Mihajlovics–Kurcsin, I. T.: A fekélybetegség keletkezésének kortikoviszcerális elmélete. Ford. (Bp., 1951).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Magyar Nemzet, 1993. júl. 5.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2018
