Kralovánszky Alán, kralováni
régész, muzeológus
Született: 1929. november 13. Budapest
Meghalt: 1993. október 7. Budapest
Család
Dédszülei, apai: Kralovánszky Gyula (1818. okt. 24. Nyíregyháza, Szabolcs vm.–1878. máj. 20. Nyíregyháza) Nyíregyháza város főkapitánya, evangélikus egyházi felügyelő, bárcziházi Bárczy Anna Alojzia (1826. márc. 25. Barancs, Zemplén vm.–1911. szept. 17. Nyíregyháza. Temetés: 1911. szept. 19. Nyíregyháza, Morgó Sírkert); okányi Szlávy Béla (1848. máj. 16. Hol?–1902. márc. 13. Bp. Temetés: 1902. márc. 15. Kőbányai Katonai Temető) magyar kir. honvéd ezredes, szépvizi Govrik Irén (1854. nov. 11. Hol?–1935. ápr. 28. Bp. Temetés: 1935. ápr. 30. Rákoskeresztúr).
Dédszülei, anyai: zebegnyői Pekáry József (1834–1914. ápr. 26. Bp. Temetés: 1914. ápr. 28. Farkasrét) miniszteri tanácsos, Budapest rendőrfőkapitány-helyettese (1896–1900), Forinyák Jozefa (1844–1914. jún. 18. Bp. Temetés: 1914. jún. 20. Kerepesi út); fertős/almási Balogh Sámuel (†1899. jún. 16. Lucsivna, Szepes vm.), Póka Terézia (†1916. júl. 6. Serke, Gömör vm.).
Forinyák Jozefa Forinyák János ügyvéd leánya; Forinyák Gyula (1837. máj. 23. Pest–1906. ápr. 26. Bp.) cs. és kir. altábornagy és Forinyák Géza (1841. szept. 17. Pest–1860. ápr. 2. Pest) joghallgató, a magyar nemzeti függetlenség mártírja testvére.
Nagyszülei: Kralovánszky Gyula Zoltán (1860. aug. 12. Hadház–1912. febr. 9. Bp. Temetés: 1912. febr. 11. Kőbányai Katonai Temető) magyar kir. honvéd alezredes, okányi Szlávy Irén (1877–1945. jan. 21. Bp.); Pekáry József (1871. jan. 30. Pest–1916. okt. 19. Bp. Temetés: 1916. okt. 21. Kerepesi út) rendőrtanácsos, Budapest VIII. kerület [Józesfváros] rendőrkapitánya, Balogh Anna (= Balogh Paula Edit Anna, 1878. jan. 13. Besztercebánya, Zólyom vm.–1971. nov. 23. Bp.).
Szlávy Irén második férje: temesmórai Rittinger Imre (1871. szept. 13. Hol?–1931. dec. 3. Bp. Temetés: 1931. dec. 5. Farkasrét) magyar kir. kormányfőtanácsos, a budapest-felsővízivárosi r. k. egyházközség világi elnöke; Rittinger József és Frisch Mária fia.
Szülei: Kralovánszky Gyula Béla (1903. jún. 26. Bp.–1942. aug. 16. Bp. Temetés: 1942. aug. 18. Farkasrét) takarékpénztári tisztviselő, zebegnyői Pekáry Katalin (1903. jún. 22. Bp.–1985. Bp.).
Kralovánszky Gyula Béla testvére: körösnadányi Nadányi Pálné, majd alsómátyásfalvi Mattyasovszky Györgyné Kralovánszky Irén (1899. okt. 21. Bp.–1945. febr. 9. Bp.).
Kralovánszky Irén második férje: Mattyasovszky György h. államtitkár, Budapest rendőrfőkapitánya (1919. aug. 9.–1920. júl. 31.).
Testvére: Kralovánszky Ubul Pál (1926. jún. 19. Bp.–2013. jún. 26. Bp.) mezőgazdasági mérnök, egyetemi tanár.
Felesége: 1953–1993: Éry Kinga (1932. máj. 19. Bp.) antropológus, a biológiai tudomány kandidátusa (1996); Éry Emil (1893. júl. 22. Marosvásárhely–1976. szept. 16. Bp.) középiskolai tanár, a Magyar Cserkészszövetség Országos parancsnoka és Drégely Erzsébet Kinga (1903. agu. 22. Bp.–1973. okt. 4. Bp.) leánya.
Iskola
A budai II. kerületi érseki római katolikus gimnáziumban (Rákóczianum) éretts. (1948), gimnáziumi osztálytársa volt – Görgey Arthur néven – Görgey Gábor (1929–2022) író, költő, dramaturg, a nemzeti kulturális örökség minisztere (2002–2003). Az ELTE Történettudományi Karán muzeológia–régészet szakon – László Gyula tanítványaként – végzett (1955), a BTK-n doktorált (1964), a BME-n műemlékvédelmi szakmérnöki okl. szerzett (1980).
Életút
A Budapesti Történeti Múzeum (BTM) gyakornoka (1955), a debreceni Déri Múzeum régésze (1955–1956), a tatai Kuny Domokos Múzeum igazgatója (1957), a forradalom és szabadságharc után letartóztatták, fegyverrejtegetés koholt vádjával nyolc hónap börtönbüntetésre ítélték (1957. okt.; szabadult: 1958).
A Természettudományi Múzeum Embertani Tára, az MTA Régészeti Intézete, a székesfehérvári, a keszthelyi, a tatai múzeum ásatási munkása (1958–1962). A Magyar Mezőgazdasági Múzeum régésze (1962–1964), a székesfehérvári István Király Múzeum régésze (1965–1973) és tudományos titkára (1965–1971), a Régészeti Osztály vezetője (1971–1974). A Veszprém Megyei Múzeumok (= Bakony Múzeum) igazgatója (1974–1978), tud. titkára (1978–1980), tud. főmunkatársa (1980–1982).
A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Adattárának osztályvezetője, műemlékvédelmi szakértője (1983–1993), az MNM főigazgatója (1993. máj. 15.–1993. okt. 7.).
Honfoglalás kori és államalapítás kori régészettel és középkori magyar várostörténettel foglalkozott. Vezette a Szent István alapította székesfehérvári Szűz Mária-prépostság templomának hitelesítő ásatását (1965–1972 és 1988–1993), ill. a veszprémi székesegyház, a Gizella-kápolna és a Szent Miklós-templom ásatását. Nevéhez fűződik a székesfehérvári történész ülésszaksorozatok megszervezése (Alba Regia történész-ülésszakok, I–VII., 1966–1972). A rendszerváltozás kezdetén jelentős szerepet vállalt Nagy Imre mártír miniszterelnök és számos mártírtársa földi maradványainak exhumálásában (1989–1993).
Kralovánszky Alán tudományos munkássága már egyetemi hallgató korában megkezdődött, amikor 1953-ban harmadévesen előadást tartott a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulatban a kerepesi késő középkori díszövről, majd szintén egyetemistaként bekapcsolódott a magyar honfoglalás kori és kora Árpád-kori közép-Duna-medencei lelőhelyek összegyűjtésében. Fehér Géza halála után Kralovánszky Alán vette át a leletkataszter összeállítását (a hatalmas munka végül 1962-ben jelent meg, 1239 lelőhelyet tartalmaz; Kralovánszky Alán és Éry Kinga kiterjesztette a kutatóásokat nyolc vidéki múzeumra…) Később érdeklődése a történeti – régészeti–antropológiai – rekonstrukció módszertana és a paleoszociológia felé fordult: az elsők között tett kísérletet egy hazai X–XI. századi (Székesfehérvár környéki) temető népességének rekonstrukciójára, új határterületi tudományos lehetőséget feltárva a régészeti és embertani adatoknak. Az 1970-es években kutatási területe kibővült az első magyar városok, mindenekelőtt Székesfehérvár kialakulásával és korai településtörténetének problémáival, kutatásainak életcélja a román kori Székesfehérvár és a királyi bazilika feltárása, minél részletesebb megismerése lett.
Emlékezet
Kralovánszky Alán Budapesten élt és tevékenykedett, munkássága Veszprémhez és Székesfehérvárhoz köti. Domborművét 2016. nov. 5-én avatták fel Székesfehérvárott, a Múzeumi Panteon részeként (Nagy Benedek szobrászművész alkotása, a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületének falán).
Elismertség
Az MTA Ásatási Bizottsága tagja (1974–1986), az MTA Középkori Bizottsága titkára (1986–1993). Az MTA Régészeti Bizottsága tagja (1990–1993).
A Királysír Bizottság tagja (1983–1993).
Az Union International d’Archéologie tagja (1976–1993).
Elismerés
Alba Regia Emlékérem (1972), Pro Urbe Székesfehérvár (1972 és 1982), Kuzsinszky Bálint-emlékérem (1975), Móra Ferenc-emlékérem (1989), Nagy Imre-emlékplakett (posztumusz, 1993), Magyar Műemlékvédelemért Emlékplakett (posztumusz, 1994), Deák Dénes-díj (posztumusz, 1995).
Főbb művei
F. m.: önálló művei: A Közép-Duna-medence magyar honfoglalás és kora Árpád-kori sírleletei. Leletkataszter. Éry Kingával és Fehér Gézával. 2 térképmelléklettel. (Az MTA Régészeti Kutató Csoportja kiadványai. Régészeti tanulmányok 2. Bp., Akadémiai Kiadó, 1962)
Embertani adatok és módszerek újabb felhasználási lehetőségei a régészetben. – Anwendung neuerer anthropologischer Angaben und Methoden in der archäologischen Forschung. Egy. doktori értek. (Bp., 1964)
Veszprém. Útikönyv. Balassa Lászlóval. 16 táblával. (Panoráma útikönyvek. Magyar városok. Bp., 1983; 2. átd. kiad. 2006 és utánnyomások)
Veszprém, Gizella-kápolna. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára. 235. Bp., 1986; 2. átd. kiad. 2000)
Székesfehérvár, királyi bazilika. 1–2. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára. 309–310. Bp., 1988; Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely, királyi bazilika. 2. jav. kiad. 1991; 3. kiad. 1994; 4. kiad. 2005 és utánnyomások 2007-től)
K. A. Veszprém megyei kutatásaiból. A feltáró hagyatékából szerk. Regenye Judit. (A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság és a Veszprém Megyei Múzeumok Baráti Köre kiadványa. Veszprém, 2000).
F. m.: szerk.: Székesfehérvár kialakulása a régészeti adatok alapján. – Székesfehérvár becsült népessége a X–XI. században. Nemeskéri Jánossal. (Székesfehérvár évszázadai. I–II. köt. Az államalapítás kora. – Középkor. Szerk. is. Fitz Jenővel. Székesfehérvár, 1967–1972)
István király emlékkiállítás. Székesfehérvár, István Király Múzeum, 1970. aug. 18.–szept. 27. Kiállításvezető. A kiállítást rendezte Nagy Emese, a bevezetést írta Brunner Tibor. A katalógust szerk. K. A. (Az István Király Múzeum Közleményei. D75. Székesfehérvár, 1970)
Tihanyi Múzeum. A római és a középkori kőtár katalógusa. A római katalógus szövegét K. Palágyi Sylvia, a középkori katalógus szövegét Tóth Sándor írta, a kiállítást rendezte Koppány Tibor és Thomas Edit. A katalógust szerk. K. A. (A Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága kiadványa. Veszprém, 1976)
Székesfehérvár évszázadai. III. köt. Török kor. IV. köt. 1688–1848. Szerk. Fitz Jenővel. (Székesfehérvár, 1977–1979)
Az 1000 éves Székesfehérvár. Kiállításkat. A kiállítást rendezte F. Petres Éva és Kovács Péter, a katalógust írta K. A., Kovács Péter, Sulyok Jenő. (Az István Király Múzeum Közleményei. D82. 1–2. kiad. Székesfehérvár, 1977; 3. kiad. 1983)
A székesfehérvári Anjou-sírkápolna. (Művészet I. Lajos korában. 1342–1382. A székesfehérvári István Király Múzeum kiállítása. 1982. szept. 11.–1983. márc. Kat. Szerk. Marosi Ernő, Tóth Melinda, Varga Lívia. Bp., 1982)
Az Árpád-házi uralkodók jelvényei és ereklyéi. 895–1301. A kiállítást rendezte Fülep Ferenc és K. A., a katalógust szerk. K. A. (Bp., Múzsák Könyvkiadó, 1985).
F. m.: tanulmányai: Az ártánd-zomlinpusztai kora vaskori sírlelet. – Adatok az ún. S-végű hajkarika kialakulásának és időrendjének kérdéséhez. (Archaeologiai Értesítő, 1956. 2.; németül: Beiträge zur Frage der Ausgestaltung, Chronologie und der ethnischen Bestimmung des sog. Schläfenringes mit S-Ende. Studia Slavica, 1959)
Adatok a Kárpát-medencei X–XI. századi félhold alakú csüngők kérdéséhez. (Archaeologiai Értesítő, 1959. 1.)
Embertani adatok és módszerek újabb alkalmazási lehetőségei a régészetben. (Antropológiai Közlemények, 1959. 1-2.)
A papi honfoglalás kori temető. – Das Gräbenfeld in Pap aus der Landnahmezeit. (A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, 1960)
Analyse paléosociographique des cimetières des environs de Székesfehérvár Xe et Xie siècles. Éry Kingával. (Annales Historico-Naturales Musei Nationales Hungarici, 1960)
A magyarországi jelképes trepanáció. Éry Kingával és Nemeskéri Jánossal. (Antropológiai Közlemények, 1960. 1-2.)
Székesfehérvár környéki X–XI. századi temetők népességének paleoszociográfiai vizsgálata. Éry Kingával. (Alba Regia, 1961/62)
Kora Árpád-kori mezőgazdasági eszközök a Közép-Duna-medencéből. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1962. Bp., 1962)
Történeti népességek rekonstrukciójának reprezentációja. Éry Kingával és Nemeskéri Jánossal. (Antropológiai Közlemények, 1963. 1-2.)
Szarvasmarha-temetkezés a honfoglalás korából. – A márfai avar kori lósír. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1964. Bp., 1964)
Hajdú-Bihar megyei régészeti kutatások. 1944–1961. (A debreceni Déri Múzeum Évkönyve. 1962/64. Debrecen, 1965)
Velence község történetéhez. – A Bakonycsernye-Ubald pusztai középkori leletekről. (Az István Király Múzeum Közleményei, 1963/64. Székesfehérvár, 1965)
Trephined Skulls from the Tenth Century. (Acta Archaeologica, 1965)
Über einige Fragen der Erforschung der frühen Periode der Agrargeschichte. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Antiqua et Archaeologica, 1965)
Dokumentations-karteiensystemen und die Möglichkeiten ihrer Verwendung in der individuellen archäologischen Forschung. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. 1964/65. Szeged, 1966)
Őskori leletek Bakonycsernye-Sikátor pusztán. (Alba Regia. Az István Király Múzeum Közleményei, C4-5. 23. 1965/66. Székesfehérvár, 1966)
Antropológiai adatok a honfoglalók sámánhitéhez. (Antropológiai Közlemények, 1966. 1-3.)
A székesfehérvári középkori bazilika. (Múzeumi füzetek B27. Az István Király Múzeum Közleményei. Székesfehérvár, 1966; 2. átd. és bőv. kiad. 1968)
In memoriam dr. Nagy László. Kőszegi Frigyessel és Varga Bélával. (A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei, 1979)
Újabb adatok a veszprémi Gizella-kápolna középkori és újkori építéstörténetéhez. (Építés-, Építészettudomány, 1983. 1-4.)
Újabb adatok Veszprém és Székesfehérvár településtörténetéhez. (A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei, 1984)
Az ispánsági várak kérdéséhez. – A várostörténeti kutatások kérdéséhez. – A veszprémi és zirci templomok kutatásának újabb eredményei. (Középkori régészetünk újabb eredményei és időszerű feladatai. Szerk. Fodor István és Selmeczi László. Bp., 1985)
Honfoglaló őseink szarvasmarhakultusza. (Utazások a múltban és a jelenben. Az őshazától a Kárpátokig. Tanuémányok. Szerk. Szombathy Viktor. Bp., 1985)
Szent István király székesfehérvári sírjának és kultuszhelyének kérdése. (Szent István és kora. Az MTA Történettudományi Intézete, a Magyar Történelmi Társulat és a Magyar Katolikus Püspöki Kar által rendezett tudományos ülésszak előadásai. 1988. jún. 21–22. Szerk. Glatz Ferenc és Kardos József. Bp., 1988)
In memoriam János Nemeskéri. (Antropológiai Közlemények, 1990. 1-2.)
A hajdúdorogi VII. századi avar temető. (A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1989/90. Debrecen, 1991)
The Settlement History of Veszprém and Székesfehérvár in the Middle Ages. (Towns in Medieval Hungary. Szerk. Gerevich László. Bp., 1990)
Veszprém középkori topográfiája. (Dunántúli dolgozatok. C. Történettudomány. 3. Régészet és várostörténet. Tudományos konferencia. Pécs, 1989. márc. 16–18. Előadások. Szerk. Uherkovich Ákos. Pécs, 1991)
Az Ártánd-Kapitány-dűlői késő avar kori temető. (A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1994. Debrecen, 1996).
F. m.: népszerű írásai: A visegrádi ásatások. (Természet és Társadalom, 1954. 9.)
Középkori műemlékek régészeti kutatása Székesfehérvárott. (Műemlékvédelem, 1970. 3.)
Az ezeréves Székesfehérvár. A város múltja. (Természet Világa, 1972. 8.)
Az ezeréves Székesfehérvár korai története. (Élet és Tudomány, 1972. 33.)
A Velencei Karta egy régész szemével. (Műemlékvédelem, 1984. 4.)
Szent István király temetése. (História, 1989. 3-4.)
A székesfehérvári Nemzeti Emlékhely pályázatának ürügyén. Tények-meditációk. (Magyar Építőművészet, 1989. 5.)
A magyar társadalom szervezésének elve az államalapítás korában. (Honismeret, 1993. 3.)
A tihanyi vár 1982. évi feltárása. (Műemlékvédelem, 1994. 4.)
Szent István király székesfehérvári sírja és kultuszhelye. (Árgus. Kulturális és társadalmi folyóirat, 1995. 4-5. és Szent István király és Székesfehérvár. Szerk. Fülöp Gyula. Székesfehérvár, 1996).
Irodalom
Irod.:családi források: Szlávy Béla honvéd főhadnagy és Govrik Irén kisasszony esküvője kedden volt Nagyváradon. (Fővárosi Lapok, 1873. okt. 11.)
Kralovánszky Gyula Nyíregyháza város főkapitánya elhunyt. (Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878. máj. 26.–Ellenőr [napilap], 1878. máj. 27.)
Szlávy Béla honvéd ezredes, a honvédelmi minisztérium második osztályának vezetője meghalt. (Szabadság [napilap], 1902. márc. 14.)
Pekáry József aranylakodalma. (Budapesti Hírlap, 1910. aug. 14.)
Özv. Kralovánszky Gyuláné bárcziházi Bárczy Anna nyolcvankét évesen Nyíregyházán meghalt. (Budapesti Hírlap, 1911. szept. 20.– Nyírvidék, 1911. szept. 24.)
Kralovánszky Gyula m. kir honvéd alezredes … elhunyt. (Budapesti Hírlap–Pesti Hírlap, 1912. febr. 11.)
Kralovánszky Gyula gyászjelentése. (Nyírvidék, 1912. febr. 11.)
Pekáry József meghalt. (Az Est–Magyarország [napilap]–Dunántúl [napilap], 1914. ápr. 28.)
Pekáry Józsefné Forinyák Jozefa, Pekáry József főkapitány-helyettes özvegye elhunyt. (Budapesti Hírlap–Pesti Hírlap–Az Újság, 1914. jún. 19.)
Nadányi Pál földbirtokos és tartalékos huszár hadnagy – körösnadányi Nadányi Miklós és ippi és érkeserűi Fráter Gizella fia – eljegyezte kralováni Kralovánszky Irén kisasszonyt. (Budapesti Hírlap, 1918. febr. 28.–Magyarország [napilap], 1918. márc. 1.)
Temesmórai dr. Rittinger Imre m. kir. kormányfőtanácsos elhunyt. (Budapesti Hírlap, 1931. dec. 5.)
Kralováni Kralovánszky Irén és alsómátyásfalvi Mattyasovszky György Budapest volt főkapitánya házasságot kötöttek. (Az Újság–Budapesti Hírlap, 1933. júl. 11.)
Okányi Szlávy Béláné Govrik Irén, m. kir. ezredes özvegye elhunyt. (8 Órai Újság–Budapesti Hírlap–Magyarság, 1935. máj. 1.)
Özv. Pekáry Józsefné almási Balogh Anna elhunyt. [Hamvasztás utáni hír.] (Magyar Nemzet, 1971. dec. 12.).
Irod.: egyéb források, megemlékezések, lexikonok: Magyar ki kicsoda. 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1994. (Bp., 1991–1993)
Kralovánszky Alán főigazgatói kinevezése. (Magyar Nemzet, 1993. máj. 14.–Magyar Közlöny, 1993. máj. 19.)
Meghalt Kralovánszky Alán. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1993. okt. 11.)
Kiss Attila: Kralovánszky Alán. (Archaeologiai Értesítő, 1993. 1-2.)
Rainer Pál: In memoriam Kralovánszky Alán. (A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1993/94)
S. Laczkovits Emőke: Kralovánszky Alán régész emlékezete. (Veszprémi Szemle, 1994. 2.)
Gedai István: Kralovánszky Alán szakirodalmi munkássága. (Folia Archaeologica, 1995)
Kiss Attila: Kralovánszky Alán Életrajz és bibl. (Acta Archaeologica, 1995)
Ablonczy Balázs: Talán Szent Imre herceg sírja. Végéhez közeledik a fehérvári Romkert régészeti feltárása. [Kralovánszky Alán kutatásairól.] (Magyar Nemzet, 1995. aug. 12.)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
Fitz Jenő: Kralovánszky Alán. (Alba Regia, 1998)
Szabó Zoltán: „Találkozások” Szent István és Szent Imre sírja körül. In memoriam Kralovánszky Alán. (Magyar Múzeumok, 2001. 1.)
Magyar múzeumi arcképcsarnok. Szerk. Bodó Sándor és Viga Gyula. (Bp., 2002)
B. Kiss László: Pisztolyt rejtegetett, lecsukták. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a királyi Bazilika feltárásával. [Kralovánszky Alánról, emlékműve avatásán.] (Fejér Megyei Hírlap, 2016. nov. 7.).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NS2-LCYS (Kralovánszky Gyula [Julius Eduardus] születési anyakönyve, 1818)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VF2P-182 (Kralovánszky Gyula Zoltán születési anyakönyve, 1860)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X6W4-VZ5 (Pekáry József születési anyakönyve, 1871)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:KZYR-NDJ (Balogh Paulina Edit Anna születési anyakönyve, 1878)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/203536 (Kralovánszky Gyula gyászjelentése, 1878)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:C2SW-7N2M (Kralovánszky Irén születési anyakönyve, 1899)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DR2W-2F?i=303&wc=92QR-JWG%3A40678301%2C51865101%2C1077263202&cc=1452460 (zólyomi Wagner Mária születési anyakönyve, 1899)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/610756 (Szlávy Béla gyászjelentése, 1902)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:WDMC-JD2M (Kralovánszky Gyula Zoltán halotti anyakönyve, 1912)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/467750 (Pekáry József gyászjelentése, 1914)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/467752 (Pekáry Józsefné Forinyák Jozefa gyászjelentése, 1914)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QGTY-R3FW (Szlávy Irén és Rittinger Imre házassági anyakönyve, 1914)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/467751 (Pekáry József gyászjelentése, 1916)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68L9-1RZB Kralovánszky Irén és Nadányi Pál házassági anyakönyve, 1918)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:8739-4ST2 (Kralovánszky Gyula Béla és Pekáry Katalin házassági anyakönyve, 1925)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/468568 (dr. Rittinger Imre gyászjelentése, 1931)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6Z1M-3M3K (Rittinger Imre halotti anyakönyve, 1931)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/610758 (Szlávy Béláné Govrik Irén gyászjelentése, 1935)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/203537 (Kralovánszky Gyula Béla gyászjelentése, 1942)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6CT4-YYX3 (Kralovánszky Gyula Béla halotti anyakönyve, 1942)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6CY6-H8FY (Mattyasovszky Györgyné Kralovánszky Irén halotti anyakönyve, 1945)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6CY6-H8N9 (Rittinger Imréné Szlávy Irén halotti anyakönyve, 1945)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/133778 (Keresztes-Fischer Lajosné Wagner Mária gyászjelentése, 1969)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:7YK2-FKMM (Pekáry Józsefné Balogh Anna halotti anyakönyve, 1971)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J34-5BP4 (Éry Emilné Drégely Erzsébet Kinga halotti anyakönyve, 1973)
https://www.kozterkep.hu/29508/kralovanszky-alan (Kralovánszky Alán bronz domborműve, 2016)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM62270
https://nntp.hu/person/person.php?personid=47471
https://nevpont.hu/palyakep/kralovanszky-alan-9d624
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2023
