Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Babos Ágnes
    Badó Zoltán
    Dömény Lajos
    Hanák János
    Szelky Ottó

    Keresztes-Fischer Ferenc, 1929-től vitéz

    politikus, jogász

    1929-ig Fischer Ferenc 


    Született: 1881. február 18. Pécs, Baranya vármegye
    Meghalt: 1948. március 3. Vöcklabruck, Ausztria

    Család

    Dédszülei, apai: Fischer Ferenc, Lex Karolina; ?, ?.

     

    Dédszülei, anyai: krasznai Krasznay Antal (1789–1836), Hegyi Sarolta; nimniczei és döbrentei Keresztes Miklós, Riczkó Apollónia.

     

    Nagyszülei: Fischer Lajos (1823–1908. febr. 29. Pécs. Temetés: 1908. márc. 1. Pécs) körjegyző, Ambrus Terézia; Krasznay Mihály az Esterházy-uradalmak felügyelője, a Pécsi Szabadelvű Párt elnöke, Keresztes Mária (†1915. júl. 26. Pécs. Temetés: 1915. júl. 27. Pécs).

     

    Szülei: Fischer Ferenc (1852. jún. 20. Bükkösd, Baranya vm.–1940. szept. 6. Bp. Temetés: 1940. szept. 9. Pécs) jogász, ügyvéd, Krasznay Margit (1863. jún. 13. Pécs–1945. szept. 13. Bp. Temetés: 1945. szept. 17. Kerepesi út).

     

    Fischer Ferenc első felesége: Pfeffer Róza Mária Flóra (= Pfeffer Flóra, 1857. febr. 23. Szigetvár, Somogy vm.–1878. máj. 2. Pécs), Pfeffer Antal és Jáger Mária leánya. Özvegy.

     

    Testvérei: Keresztes-Fischer Lajos (1884. jan. 8. Pécs–1948. ápr. 29. Vöcklabruck, Alsó-Ausztria, Ausztria) honvéd tábornok, Keresztes-Fischer Miklós (1882. febr. 6. Pécs–1955) jogász, politikus, siklósi főszolgabíró, országgyűlési képviselő és mankóbüki Balog/h Istvánné Fischer Irma (= Fischer Mária Irma Teréz, 1887. szept. 1. Pécs).

     

    Fischer Irma férje: mankóbükki Balogh István (1883. aug. 16. Hol?) kir. törvényszéki jegyző, Balogh Károly (1848. máj. 11. Buda–1920. ápr. 9. Bp.) ítélőtáblai tanácselnök és gyarmathi Bérczy Margit (1854. máj. 23. Pest) fia.

     

    Balogh István testvére: Balogh Károly (1879. ápr. 23. Bp.–1944. ápr. 24. Balassagyarmat, Nógrád vm.) irodalomtörténész, a Kisfaludy Társaság tagja (1942).

     

    Bérczy Margit apja: Bérczy Károly (1821. márc. 2. Balassagyarmat–1867. dec. 11. Pest) író, költő, szerkesztő, az MTA tagja (l.: 1867), az első magyar sportlap szerkesztője (Lapok a lovászat és vadászat köréből, 1857), az Anyegin első magyar fordítója (1866).

     

    Felesége:

     

    1. 1907. máj. 11.– granasztói Rihmer Margit (1879. ápr. 28. Sásd, Baranya vm.–1961), Rihmer Elek (1842. okt. 30. Pécs–1901. nov. 27. Pécs. Temetés: 1901. nov. 29. Pécs, Budai Külvárosi Temető) kir. járásbíró és Adler Albertina (†1939. jún. 28. Pécs. Temetés: 1939. jún. 30. Pécs) leánya. Elvált.

     

    Rihmer Margit testvére: Rihmer Béla (1870. dec. 5. Pécs–1937. máj. 12. Bp.) orvos, sebész, urológus, egyetemi magántanár.

     

    Rihmer Béla fia: Granasztói Pál (= 1946-ig Rihmer Pál, 1908. aug. 29. Bp.–1985. júl. 3. Bp.) író, építész, a műszaki tudományok doktora (1967). Elvált.

     

    Gyermeke, fia: Keresztes-Fischer Ferenc, ifj. és Keresztes-Fischer Béla. 2. 1935. júl. 16.– Kovách Anna (= Kovács Anna, 1892. márc. 5. Hajdúböszörmény, Hajdú vm.) középiskolai tanár, Kovács Endre és Nagy Ilona leánya.

     

    Vitézzé avatásuk után a család férfi tagjai felvették anyai nagyanyjuk nevét (hivatalosan: 1930. febr. 7-én).

    Iskola

    A ciszterci rend pécsi főgimnáziumában éretts. (1899), a pécsi püspöki jogi akadémia elvégzése után a budapesti tudományegyetemen állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1907).

    Életút

    Pécsett ügyvédi irodát nyitott, egyúttal a Pécsi Takarékpénztár Rt. jogtanácsosa (1907–1914), az I. világháború alatt a 69. közös gyalogezred tartalékos tisztjeként frontszolgálatot teljesített (1914–1918), az összeomlás után visszatért Pécsre. A város szerb megszállása alatt nemzeti mozgalmat szervezett a Lindner Béla vezette bábköztársaság ellen, amiért két hónapra bebörtönözték, majd a szerbek Valjevóba internálták (1918). A terület magyar kézre kerülése után Pécs város és Baranya vármegye (1921. okt.–1931. aug.), egyúttal Somogy vármegye főispánja (1926. jan.–1931. aug.).

     

    A Károlyi- és a Gömbös- (1931. aug. 24.–1935. márc. 4.), az Imrédy-, a Teleki-, a Bárdossy- és a Kállay-kormány belügyminisztere (1938. máj. 14.–1944. márc. 22.). Gr. Teleki Pál öngyilkossága (1941. ápr. 3.) után és Bárdossy László lemondását követően ideiglenesen Magyarország miniszterelnöke (1942. márc. 7.–1942. márc. 9.). Két minisztersége között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) külső szakértője (1935), a Pénzintézeti Központ elnöke (1936. jan.–1938. máj.). Kormánypárti országgyűlési képviselő (Rétság, 1932–1935; Kaposvár, 1939–1944), ill. a Felsőház tagja (1936–1939).



    Hosszú belügyminisztersége alatt fő feladatának tekintette, hogy a szélsőséges politikai mozgalmakat távol tartsa az ország irányításától. A biatorbágyi merénylet után bevezette az elsősorban kommunistákat sújtó, de a szélsőjobboldal akcióinak is gátat szabó statáriumot (1931. szept. 19.). Gr. Bethlen István politikai híveként több évig sikerült ellensúlyozni Gömbös Gyulát, a miniszterelnök megerősödése után azonban távoznia kellett posztjáról (1935. márc. 4.). Második minisztersége idején megpróbált fellépni a túlzott német orientáció ellen, Szálasi Ferenc újjászervezett pártját (1938. febr. 21.) és a hungarista mozgalmat is betiltotta (1939. febr. 24.); a „nemzetvezetőt” börtönbe záratta (1938. júl. 6.), egyúttal a közigazgatási alkalmazottaknak megtiltotta, hogy szélsőséges társadalmi szervezetek tagjai legyenek. Gr. Teleki Pál mellett az első volt, aki tiltakozott Imrédy Béla tervezett diktatórikus lépései ellen (1938. okt.).

     

    Minisztériuma szervezte meg a Lengyelországból menekültek – köztük több tízezer zsidó – ellátását és továbbutazását (1939 őszétől), ugyanakkor az ő minisztersége idején történt a kamenyec-podolszkiji tömegmészárlás (Kamjanec-Podilszkij; Kamieniec Podolski, Podólia, Ukrajna) is, ami a magyarországi holokauszt első tömeges atrocitása volt (több mint 23 000, zömében Magyarországról kitoloncolt zsidót gyilkoltak meg Friedrich Jeckeln SS Obergruppenführer emberei, 1941. aug. 27–28-án). A minisztertanácsi ülésen Werth Henrik javaslatára Bartha Károly honvédelmi miniszter terjesztette elő ezt a javaslatot, amelyet egyedül Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter ellenzett (1941. júl. 1-jén). A terv az volt, hogy a Szovjetunió elleni német támadás gyors előrehaladása idején megszállt német területeken katonai közigazgatást vezessenek be (utóbb ezt felváltotta volna a magyar polgári közigazgatás) s ide telepítenék ki a magyarországi tartózkodó, tisztázatlan állampolgárságú zsidó állampolgárokat. A kitelepítés azonban az állampolgárságukat igazolni nem tudó zsidók erőszakos összegyűjtésével és kitoloncolásával járt, amely végül a deportált zsidók tömeges likvidálását jelentette. Német követelésre Magyarország leállította a deportálásokat (1941. aug. 12-én; az akkorra már gettókba zárt zsidókat azonban a németek nem akarták élelmezni, Magyarország viszont nem volt hajlandó visszafogadni az áttoloncoltakat). Keresztes-Fischer Ferenc volt az egyetlen, aki ellenezte nagyszámú embertömeg áttelepítését, ám az erőszakos eseményeket nem tudta megállítani. 1943 aug.-ától Horthy Miklós kormányzó legszűkebb köréhez, a világháborúból való kiugrást és az angolszász hatalmakkal való kapcsolatok felvételét előkészítő ún. titkos kamarillához tartozott. A Gestapo a német megszállás napján (1944. márc. 19.) letartóztatta és a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolta, ahonnan a magyar kormány többszöri tiltakozása ellenére sem engedték szabadon.

     

    A háború végén az amerikai csapatok szabadították fel (már a flossenbürgi koncentrációs táborból, 1945. ápr. 30.). Nem tért vissza Magyarországra, a táborban szerzett betegsége és a megpróbáltatások következtében vesztette életét.

    Emlékezet

    Keresztes-Fischer Ferenc Pécsett született, római katolikus értelmiségi családban. Jogi, majd politikusi pályafutása is Pécsett kezdődött: Baranya vármegye (egyúttal Somogy vármegye) főispánja volt. 1931-től Budapesten élt és tevékenykedett, Horthy Miklós kormányzó legközelebbi munkatársa volt. Náciellenes felfogása miatt a Gestapo a mauthauseni koncentrációs táborba deportálta, a világháború után a magyar kormány mégis háborús bűnösként tartotta nyilván, az osztrák hatóságok azonban megtagadták az akkor már súlyosan beteg ember kiadatását.

     

    Gyászjelentése szerint az alsó-ausztriai Vöcklabruckban hunyt el, maradványait a városi temetőben helyezték el. Hamvait hazahozták és Pécsett ünnepélyesen újratemették (1999. okt. 9-én). Keresztes-Fischer Ferenc a Pécsi Központi Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben). A család rokona, Granasztói Pál részben kiadatlan naplóiban és önéletrajzi regényeiben többször megemlíti a Keresztes-Fischer család tagjait. Keresztes-Fischer Ferenc egykori pécsi ciszterci diák emlékére unokája, Szigethy Attiláné Keresztes-Fischer Edith és férje, Szigethy Attila Keresztes-Fischer Ferenc Történelmi Díjat és Segítő Alapot létesített (1999. márc. 19-én). A díj egyharmada történelmi díj, amelyet – szakmai elbírálás után – az a ciszterci diák kaphatja meg, aki egy írásos pályamunkát készít a 20. század egy kimagasló magyar személyiségéről. A díj kétharmada segítő alap, amelyet egy arra rászoruló kiváló diák nyerhet el.

    Elismerés

    Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal (1926), Magyar Érdemrend nagykeresztje (1932).

    Irodalom

    Irod.: családi források: Fischer Ferencz pécsi ügyvéd a mútl héten vezette oltárhoz Pfeffer Flóra kisasszonyt. (Fővárosi Lapok, 1876. jan. 25.)
    Fischer Ferencz fiatal pécsi ügyvéd neje, szül. Pfeffer Flóra e hó 2-án életének 22. évében tüdőgümőkór következtében meghalt. (Pécsi Figyelő, 1878. máj. 4.)
    Fischer Ferencz ügyvéd jegyet váltott Krasznay Margittal, Krasznay Mihály uradalmi felügyelő bájos leányával. (Fővárosi Lapok, 1880. febr. 29.)
    Aranylakodalom. Krasznay Mihály kir. tanácsos, az Esterházy uradalmak felügyelője és Keresztes Mária egybekelésük ötvenedik évfordulója. (Pécsi Napló, 1903. jún. 21.)
    Özv. Rihmer Elekné leányát, Margitot eljegyezte Fischer Ferenc takarékpénztári ügyész és Krasznay Margit fia, Fischer Ferenc. (Pécsi Napló, 1905. jún. 14.)
    A régi nótáriusokból az utolsó. [Elhunyt Fischer Lajos ny. püspökbogádi körjegyző.] (Pécsi Közlöny, 1908. márc. 1.)
    Mankóbükki Balog István ápr. 9-én tartja esküvőjét Pécsett Fischer Irmával, Fischer Ferenc és felesége, Krasznay Margit leányával. (Budapesti Hírlap, 1910. ápr. 3.)
    Gyémántlakodalom. Krasznay Mihály kir. tanácsos, ny. uradalmi felügyelő és Keresztes Mária házasságuk hatvanadik évfordulója. (Dunántúl [napilap]–Pécsi Újlap, 1913. jún. 20.)
    Elhunyt Krasznay Mihályné Keresztes Mária, egy érdemekben gazdag, előkelő régi pécsi úriasszony. (Dunántúl [napilap], 1915. júl. 27.)
    Ma [máj. 21-én] vezette oltárhoz Fischer Lajos vezérkari ezredes Budapesten, az evangélikus templomban zólyomi Wagner Máriát. (Pécsi Napló, 1927. máj. 22.)
    A m. kir. belügyminiszter Fischer Lajos … vk. ezredes kérelmére valamint Mária nevű kiskorú gyermeke családnevét „Keresztes-Fischer” névre változtatta át. (Budapesti Közlöny, 1929. jún. 22.). A m. kir. belügyminiszter Fischer Ferenc … főispán kérelmére valamint Ferenc és Béla nevű kiskorú gyermekei családnevét „Keresztes-Fischer” névre változtatta át. (Budapesti Közlöny, 1929. jún. 23.)
    A főispán szüleinek aranylakodalma. [Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, Somogy vármegye főispánja szülei, Fischer Ferenc és Krasznay Margit házasságának ötvenedik évfordulója.] (Somogyi Újság–Dunántúl [napilap], 1930. máj. 22.–1930. máj. 23.)
    Fischer Ferenc, ny. jogtanácsos nyolcvan éves. (Pécsi Napló, 1932. jún. 22.)
    Gyémántlakodalom. Dr. Keresztes-Fischer Ferenc, a Pécsi Takarékpénztár ny. jogtanácsosa és Krasznay Margit szerdán tartották házasságuk hatvanadik évfordulóját. (Pécsi Napló, 1940. máj. 25.)
    Elhunyt Fischer Ferenc, a Pécsi Takarékpénztár ny. ügyésze. (Pécsi Napló, 1940. szept. 7.).


    Irod.: egyéb források, megemlékezések, tanulmányok: Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter képviselőházi beszédéből. (Orvosi Hetilap, 1933. 24.)
    Lenkei Lajos: Negyven év Pécs életéből. (Pécs, 1922)
    „Nem tintával, hanem vérrel írt levél.” Bajcsy-Zsilinszky Endre 1943. dec. 27-i levele Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszterhez. Közzéteszi Tilkovszky Lóránt. (Békési Élet, 1985. 4.)
    Keresztes-Fischer Ferenc: Szociális szempontok és feladatok az általános igazgatásban. (Szociális Munka [folyóirat], 1991. 4.)
    Kubinyi Ferenc: Keresztes-Fischer Ferenc különös megidézése. (Pesti Hírlap, 1993. dec. 3.)
    Iratok a magyar külügyi szolgálat történetéhez. Szerk. Pritz Pál. (Bp., 1994)
    Majsai Tamás: A Kamenyec-Podlszkij-i deportálás. (História, 1994. 7.)
    Sükösd Mihály: Keresztes-Fischer, a szürke eminenciás. Pofonok jobbra-balra. (168 Óra, 1997. 40.)
    Rajczi Péter: Egy „hű európai” a viharban. Keresztes-Fischer Ferenc. (Új Dunántúli Napló, 1998. okt. 12.)
    Török Bálint: Hazatért Keresztes-Fischer Ferenc. Aki emberségből példát mutatott. (Magyar Nemzet, 1998. nov. 5.)
    Haas György: Hazatérés, fél évszázad után. (Hitel, 1999. 8.)
    Csicsery-Rónay István: Egy mintakép: Keresztes-Fischer Ferenc. (Napi Magyarország, 2000. febr. 19.)
    Karsai László: 1941. augusztus 27–28. (Élet és Irodalom, 2009. szept. 11.)
    Pelle János: Az „idegen zsidók” és a m. kir. Belügyminisztérium. (Valóság, 2014. 6.)
    Pelle János: „A forradalomelhárítás pluralista módszere.” A m. kir. Belügyminisztérium és a társadalmi reformok a Horthy-rendszerben. (Hitel, 2015. 4.)
    Ungváry Krisztián: Mesterterv? A deportálások döntési mechanizmusa. (Századok, 2015. 1.)
    Balogh Attila: Adalékok a Keresztes-Fischer Ferenc vezette Belügyminisztérium rendészeti politikájához. 1931–1932. Gyülekezési, egyesületi, sajtórendészeti ügyek, állambiztonság, állami ellenőrzések, fejlesztések a közbiztonsági szerveknél. (KRE-DIT, 2018. 1.).

     

     

    Irod.: lexikonok és feldolgozások: Pécsi fejek. Szerk. Klamár Gyula és Zsadányi Oszkár. (Pécs, 1928)
    Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929; 2. kiad. 1935)
    Baranya vármegye Trianon után tíz évvel. Szerk. Matolay Károly és Zsadányi Oszkár. (Pécs, 1930)
    Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. (Bp., 1932)
    Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
    Magyar politikai és közigazgatási compass. 1919–1939. (Bp., 1939)
    Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
    Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. (Bp., 1941)
    Botos János: Fejezetek a belügyminisztérium történetéből. 1848–1938. Szemere Bertalantól Keresztes-Fischer Ferencig. (Bp., 1994)
    Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek. 1938–1948. (Bp., 1997)
    Bölöny József: Magyarország kormányai. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004)
    Pécs lexikon. I–II. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. (Pécs, 2010)
    Tőkéczki László: Történelmi arcképek. II. köt. Magyar politikusportrék a két világháború között. (Bp., 2013).

     

     

    neten:

     

     

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8HD-KF3 (Rihmer Béla születési anyakönyve, 1842)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X86H-SFG (Fischer Ferenc születési anyakönyve, 1852)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XKRX-YP8 (Pfeffer Róza Mária születési anyakönyve, 1857)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X82M-RPX (Krasznay Margit születési anyakönyve, 1863)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSV4-RH2X (Rihmer Elek és Adler Adalberta házassági anyakönyve, 1869)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8K1-RR8 (Rihmer Béla születési anyakönyve, 1870)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CS64-VL8H (Fischer Ferenc és Pfeffer Róza házassági anyakönyve, 1876)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X66R-158 (Rihmer Margit születési anyakönyve, 1879)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X82M-CV9 (Fischer Ferenc [Keresztes-Fischer] születési anyakönyve, 1881)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X82M-ZHR (Fischer Miklós születési anyakönyve, 1882)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X82M-DXX (Fischer Lajos születési anyakönyve, 1884)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X82M-NR2 (Fischer Irma [Fischer Mária Irma Terézia] születési anyakönyve, 1887)

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/467793 (Rihmer Elek gyászjelentése, 1901)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9PB8-98QR?i=335 (Rihmer Elek halotti anyakönyve, 1901)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JBM-LPC5 (Fischer Ferenc és Rihmer Margit házassági anyakönyve, 1907)

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/503143 (Fischer Lajos gyászjelentése, 1908)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JYB-GXDF (Fischer Lajos halotti anyakönyve, 1908)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JB9-6N1Z (Fischer Irma [Fischer Mária Irma Terézia] és Balogh István házassági anyakönyve, 1910)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9PB6-95XY?i=229&wc=92SY-W3V%3A40680101%2C48561001%2C40826001&cc=1452460 (Krasznay Mihályné Keresztes Mária halotti anyakönyve, 1915)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6VBC-X2HJ (Keresztes-Fischer Ferenc és Kovács Anna házassági anyakönyve, 1935)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:864V-GB2M (Rihmer Béla halotti anyakönyve, 1937)

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/467794 (Rihmer Elekné Adler Adalberta gyászjelentése, 1939)

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/231804 (Fischer Ferenc gyászjelentése, 1940)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:668F-PK7Q (Fischer Ferenc halotti anyakönyve, 1940)

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/231811 (Fischer Ferencné Krasznay Margit gyászjelentése, 1945)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6CT4-17VC (Fischer Ferencné Krasznay Margit halotti anyakönyve, 1945)

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/133777 (Keresztes-Fischer Ferenc gyászjelentése, 1945)

     

     

    https://napitortenelmiforras.blog.hu/2015/09/09/versenges_egy_ex-belugyminiszter_tamogatasaert (Brambilla, Vittorio: Versengés egy ex-belügyminiszter támogatásáért. Keresztes-Fischer Ferenc az emigrációban, 2015)

     

     

    https://resolver.pim.hu/auth/PIM60671

    https://nntp.hu/person/person.php?personid=18780

    https://nevpont.hu/palyakep/keresztes-fischer-ferenc-1929-tol-vitez-5fc31

    http://www.nevpont.hu/view/12015

    http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/12015

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2023

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (25), agrokémikus (11), állatorvos (74), állattenyésztő (17), antropológus (13), atléta (20), bakteriológus (16), bányamérnök (39), belgyógyász (84), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (41), biológus (197), birkózó (10), bíró (17), bőrgyógyász (18), botanikus (62), ciszterci szerzetes (17), csillagász (17), diplomata (41), edző (90), egészségpolitikus (10), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (11), endokrinológus (10), énekes (14), entomológus (27), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (34), erdőmérnök (48), esztéta (34), etnográfus (79), evangélikus lelkész (13), farmakológus (21), feltaláló (31), festő (124), festőművész (121), filmrendező (16), filológus (59), filozófus (80), fizikus (116), fiziológus (15), fogorvos (21), földbirtokos (12), földmérő mérnök (20), folklorista (36), forgatókönyvíró (10), fül-orr-gégész (26), gazdasági mérnök (110), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (39), genetikus (14), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (166), grafikus (73), gyermekgyógyász (38), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (43), hadtörténész (15), helytörténész (15), hematológus (10), hidrológus (13), honvéd ezredes (11), honvéd tábornok (72), honvédtiszt (25), ifjúsági író (12), immunológus (13), informatikus (12), iparművész (20), író (1007), irodalomtörténész (285), jezsuita szerzetes (11), jogász (334), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (185), kertész (34), kertészmérnök (22), klasszika-filológus (43), kohómérnök (24), költő (189), könyvtáros (72), közgazdász (190), kritikus (61), kultúrpolitikus (22), labdarúgó (37), levéltáros (91), matematikus (99), mérnök (719), meteorológus (14), mezőgazda (131), mezőgazdasági mérnök (109), mikológus (12), mikrobiológus (26), miniszterelnök (24),


    © Névpont, 2024. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu