Nehány literatúrai kevercs sztregovai és kiskelecsényi Madách Imre életéből, szigorúan alfabétikus sorrendben:

A civilizátor: komédia Aristophanes modorában, Madách Imre egyfelvonásos vígjátéka (1859). A főszereplő Stromm, valójában a Bach-huszárjaival elhíresült gyűlölt Bach Sándor belügyminiszter, aki névtelenül, bértollnokával dicsérte önkényuralmi rendszerét. Válaszul Madách gyilkos szatírával tette nevetségessé a Stromm-féle „svábbogarakat“, akiket a dráma végén elkergetnek.

A nőről, különösen aestheticai szempontból: Madách Imre akadémiai székfoglaló beszéde. Madách Imrét 1863. január 13-án választották meg a Magyar Tudós Társaság – levelező – tagjai sorába. Székfoglaló beszédében (1864) Madách kifejtette, hogy elméletileg a nő is képes hasonló szellemi produkcióra, mint a férfi, ám ha mégis erre vállalkozna, szellemisége óhatatlanul is torzul, a legjobb tehát az, ha megmarad családi körben, ott találhatja meg igazán boldogulását és boldogságát. Az írásban is megjelent beszédre Veres Pálné Beniczky Hermin Felhívás a nőkhöz címmel válaszolt (Jókai Mór lapjában, a Honban, 1865. október 28-án). Ez a válaszcikk tekinthető a magyarországi szervezett nőmozgalom első írásának.

Alsósztregova: falu Nógrád vármegye Gácsi járásában (ma: Dolná Strehová, Szlovákia, Besztercebányai kerület, Nagykürtösi járás). Itt született 1823. január 20-án Madách Imre, aki itt is hunyt el, 1864. október 5-én. A lexikonokban elterjedt – téves – születési adata, január 21-e. Az adat lelőhelye Bérczy Károly akadémiai emlékbeszéde, aki a keresztelés napját közölte akkor, tévedésből. Élete nagy részét Alsósztregován és Csesztvén, családi kastélyában és birtokán töltötte, hivatalát Balassagyarmaton, az akkori megyeszékhelyen látta el. Végül itt írta Az ember tragédiáját is, 1859. február 17.–1860. március 26. között.

Az ember tragédiája: drámai hősköltemény, 15 színben. Először egy, Szontagh Pálnak írt, 1857. február 8-i leveléből tudunk arról, hogy Madáchot foglalkoztatja a Teremtés gondolata, annak filozófiai problémái. Az elkészült kéziratot, szintén Szontagh hatására, elküldte Arany Jánoshoz, akiről tudjuk, hogy első olvastában rendkívül rossz véleménnyel volt a műről. Csak Jámbor Pál (Hiador) a népszerű pap-költő közbenjárására volt hajlandó Arany újra kézbe venni a kéziratot, másodjára azonban gyökeresen megváltozott a véleménye a 4080 sorból álló színműről. Kétségtelen, hogy több mint 5000 javítást kezdeményezett a kéziraton, ám ezek döntő többsége a helyesírást és a stilisztikát érintette, azaz a mű mondanivalóját érdemben nem befolyásolta. A dráma ősbemutatója 1883. szeptember 21-én volt, Madách halála után csaknem húsz évvel… Szeptember 21-e, 1983-tól A magyar dráma napja.

Csesztve: község Nógrád vármegye Balassagyarmati járásában. Itt épített kúriát és itt gazdálkodott Madách Imre, 1845-től 1853-ig. Ide vitte 1845-ben feleségét, Fráter Erzsébetet, Fráter Pál Nógrád vármegye alispánja testvérének, Fráter Józsefnek leányát. Itt születtek meg gyermekei, majd 1852 augusztusában innen hurcolták el a pozsonyi és a pesti börtönbe, mert alsósztregovai erdészházában rejtegette Kossuth Lajos egykori titkárát, Rákóczy Jánost. (A börtönből 1853. május 7-én szabadult, s azonnal visszatért Csesztvére). A Madách-kúria ma irodalmi múzeum, Magyarország egyetlen Madách-emlékhelye.

Fráter Erzsébet, ippi, keserűi és bélmezei (1827–1875): Madách Imre felesége. A balassagyarmati megyebálon ismerkedett meg a költővel; Csécsén, Erzsébet 18. születésnapján (1845. július 20-án) házasodtak össze, Csesztvén éltek. Házasságukból három gyermek született: Madách Aladár (1848), Madách Jolán (1851) és Madách Borbála (1852). Második gyermekük születésekor, Madách börtönben volt, az asszonyt már ekkor hűtlenséggel vádolták (1854-ig azonban még együtt maradtak.) A losonci megyebálon az asszony férje nélkül, ám kísérővel jelent meg, ez óriási botrányt kavart a megyében, úgyhogy Madách sürgősen elvált az akkor már csak Lidérckének „becézett“ asszonytól, akinek nem kellemes egyéniségét Az ember tragédiájában is megörökítette (mint Kepler kikapós feleségét, Müller Borbálát). Egyes vélekedések szerint Madách késői műveinek nőellenessége is a hűtlenséggel vádolt asszonynak köszönhető.

Literaturai Kevercs: Madách első ismert műve, kéziratos folyóirata, amelyet testvérével, Madách Pállal közösen szerkesztett (1837-ben). Madách – Sólyom álnéven – a ptolemaioszi világrendszerről és a püthagoraszi filozófiáról, valamint az emberiség korszakairól, „homályairól“ és „világosságairól“ értekezett itt. Több, az emberiség fejlődéséről született gondolatához közel húsz év múlva, Az ember tragédiájában ismét visszatért.

Lúcia: a latin Lucius férfinév női változata, a név régies, de elterjedtebb változata a Luca. Veres Pálné Beniczky Hermin, Madách titkos szerelme, a magyar nőnevelés nagyasszonya 1815. december 13-án, Luca napján született. Talán ezért nevezte el Madách a Tragédia athéni színének női szereplőjét Lúciának, de Fráter Erzsébet édesanyját is Batik Lúciának hívták!

Madách Emők: Madáchot Imre névre keresztelték, a név németül Emmerich. A költőt családjában Eminek becézték, Madách viszont első írásaiban a régies hangzású magyar Emőköt használta, keresztneve helyett. Talán úgy gondolta, hogy az Emőke női név férfi változata lehet az Emők, valójában nincs ilyen név, utóbb a költő maga is csak Madách Imre néven írt.

Mózes: Madách Imre allegorikus formában megírt hazafias drámája (1861). A fáraó udvarában élt bibliai főhős kezdetben erőteljesen fellépett népe ellen, és az asszimilációt, a birodalomba történő fokozatos beolvadást hirdette. Később azonban Mózes, megrendülve népe sérelmein, élére állt nemzete önállósodási törekvéseinek, mert népe megérett a polgári szabadságra, eljuthat a függetlenséghez, a Kánaánhoz. A dráma elutasította az abszolutista, beolvasztó törekvéseket és hitet tett a nemzeti önrendelkezés és függetlenség eszméje mellett.

Zordy Lorán: Madách Imre társadalmi drámájának, a Csak tréfa (1843–1844) című művének főszereplője, a költő alteregója. Zordy Lorán radikális reformer, köztársaságot és igazságos vagyonelosztást hirdet, a haladó eszméket hangoztató, valójában „kislelkű törtetők“ azonban megakadályozzák Zordy elképzeléseit. A főhős végül öngyilkosságba menekül. Zordy monológjait éveken át újra és újra átírta Madách, utóbb költeményei közé is felvette.

A Madách-kislexikonnal a Névpont egy új műfajjal kísérletezik, időről-időre igyekszik a közel 15 ezer életrajzból álló adatbázisából egy-egy ismert személyiség életútját, műveit, érdekes sorseseményeit címszavakba foglalni. Madách első, kéziratos műve után, a műfaj neve legyen „kevercs”.