Máday Andor, 1899-től marosi
jogász, könyvtáros
Marosi Máday Andor
Született: 1877. április 16. Budapest
Meghalt: 1958. december 29. Genf, Svájc
Család
Sz: Máday Izidor (1839–1925) mezőgazda, közgazdász, böröllei Nagy-Szabó Linda (†1927. jan. 12. Budapest. Temetés: 1927. jan. 14. Alsószalmavár, Veszprém vm.). Testvére: Máday István (1879–1959) orvos, neurológus. F: Hentzelt Márta (†1914. júl. Neuchâtel) szociológus. Leánya: Máday Éva; fia: Máday Dénes.
Iskola
A genfi és a lipcsei tudományegyetemen tanult, a budapesti tudományegyetemen államtudományi doktori okl. (1899), magántanári képesítést szerzett (1906).
Életút
A Pest-vidéki Pénzügyigazgatóság tisztviselője (1900–1902), a budapesti Kereskedelmi Akadémia r. tanára (1902–1906). Svájcban telepedett le (1906, svájci állampolgár: 1914), a genfi tudományegyetem magántanára (1906–1911), a neuchâteli egyetem ny. r. tanára (1911–1913), a genfi Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Könyvtárának vezetője (1913–1920-as évek vége); közben megalapította a genfi magyar diákok Hungária Egyesületét.
Munkavédelemmel, a munkavédelem nemzetközi összehasonlító jogi vizsgálatával, a szociális törvényalkotás általános kérdéseivel foglalkozott, elsők között vizsgálta a nők jogait, az ezzel összefüggő esélyegyenlőségi kérdéseket: a magyarországi társadalminem-kutatások úttörője. Könyvtárosként a nemzetközi decimális rendszer egyik bevezetője, elterjesztésének kezdeményezője. Magyarországon, a 20. század elején, jelentős szerepet játszott a polgári radikális mozgalmakban.
Emlékezet
Budapesten született, majd 1906-ban Genfben telepedett le, Genfben és Neuchâtelben élt és tevékenykedett, Genfben hunyt el. A genfi temetőben nyugszik. Írásai francia és német nyelven; André de Maday és Andreas von Máday néven is megjelentek.
Elismertség
Az Általános Közjótékonysági Egyesület főtitkára (1904–1905) és jelentései szerkesztője (1904–1905. Bp., 1905–1906).
Elismerés
A Huszadik Század c. folyóirat munkatársa. A genfi Genèvois és a Democrate c. lapok állandó munkatársa. Az Études de législation sociale Suisse c. kiadványsorozat szerkesztője (1911–1927).
Főbb művei
F. m.: A női munka. (Bp., Pallas, 1900)
A nők éjjeli munkájának törvényes szabályozása. Jelentés és javaslat a Nemzetközi Törvényes Munkásvédelmi Egyesülethez. (Huszadik Század, 1903 és külön: Bp., 1903)
Le droit des femmes au travail. Étude sociologique. Monográfia. (Paris–Genève, 1906)
Társadalomtudományi alapfogalmak. (A magyar kereskedő könyve. I. köt. Kereskedelmi alapismeretek. Szerk. Schack Béla. Bp., 1907 és külön: Bp., 1907)
A család átalakulása és a feminizmus. (Műveltség könyvtára. VI. A társadalom. Az emberiség művelődésének és gazdasági életének fejlődése. Szerk. Stein Lajos. Bp., 1908)
A törvényes munkásvédelem nemzetközi szabályozása. (A Társadalmi Múzeum Kiadványai. 7. Bp., 1910)
Enquestre sur le travail à domicile chez le bijoutiers du canton de Genève. Máday-Hentzelt Mártával. (Études de législation ouvrière et de prévoyance sociale. 1. Neuchâtel, 1911)
Essai d’une nouvelle classification des systèmes politico-sociaux et de ses applications. (Paris– Neuchâtel, 1911)
Essai d’une explication sociologique de l’origine du droit. (Paris, 1911)
La Hungaria. Société des étudiants hongrois à Genève au seuil de son dixième semestre. (Genève, 1911)
Versuch einer neuen Theorie von den Staatverbindungen mit besonderer Berüchsichtigung der Schweiz und Österreich-Ungarns. (Bern, 1912)
A háború és béke szociológiája. (Modern Könyvtár. 423–425. Bp., 1913)
Sociologie de la paix. (Paris, 1913)
A magyar nő jogai a múltban és a jelenben. (A Feministák Egyesülete kiadványa. Bp., 1913)
Législation sociale comparée. I. tom. (Paris–Genève, 1917)
Les femmes et les tribunaux de prud’hommes. (Revue Suisse d’utilité publique, 1917)
La charte internationale du travail. (Bibliothèque Socialiste. Paris, 1921)
L’Organisation Internationale du Travail et la Paix. (Annales de l’Institue International de Sociologie, 1931)
Introduction à la sociologie envisagée comme connaissance des faits sociaux par les causes. (Bibliothèque Sociologique Internationale. Paris, 1937).
Irodalom
Irod.: Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
Dezsényi Béla: M. A. (Könyvtáros, 1967).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2019
