Major Sándor
építőmérnök
Steiner Sándor
Született: 1899. március 20. Budapest
Meghalt: 1986. december 21. Budapest
Család
Sz: Steiner Henrik, az Erzsébet Gőzmalom tisztviselője, Weiner Júlia. F: Bartos Melitta (1909–1991) szobrászművész, pedagógus. Fia: Major János fizikus, az Orion Gyár laboratóriumának tud. munkatársa.
Iskola
A budapesti Markó utcai Főreálgimnáziumban éretts. (1917), a József Műegyetemen mérnöki okl. szerzett (1922), a műszaki tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1955), doktora (1957).
Életút
A tokodi és a borsodi bányaépítkezések építésvezetője és tervezőmérnöke (1923–1925), alkalmazott mérnökként Görögországban (Szalonikiben és Athénban), ill. Egyiptomban (Alexandriában és Kairóban) dolgozott (1925–1927), hazatérése után Budapesten magánmérnök, tervező- és tanácsadó mérnök (1927–1944). Az Építéstudományi és Tervező Intézet Mérnöki Tervezési Csoportja, ill. Ipari Tervezési Osztálya megszervezője és vezetője (1948–1949). Az Ipari Épülettervező Intézet Nehézipari Osztálya, ill. Főosztálya vezetője (1949–1950), az Ipari Épülettervező Vállalat főmérnök-igazgatója (1950–1951). A Mélyépítési Tervező Vállalat Mély- és Vízépítési Iroda vezetője (1951–1954), majd uo. a Különleges Szerkezetek Osztálya vezetője (1954–1960).
Az ÉKME c. egy. tanára.
A magyarországi építési dinamikai kutatások megteremtője, magas- és mélyépítési szerkezetkutatások egyik vezető személyiségeként, majd irányítójaként elsősorban szivattyútelepeket és vízi-, ill. villamos-erőműveket tervezett. Pályafutásának kezdetén bányaépítkezésekkel foglalkozott, ill. részt vett az 1917-ben elpusztult Szaloniki újjáépítésében (1925-től), ő tervezte az akkor legmagasabb athéni épületet, a Georgikopulsz-cég megbízásából épült Hruszikopulosz-féle nagyáruházat A két világháború között Egyiptomban, Törökországban és Jugoszláviában tervezett különböző teljesítményű vízierőműveket. A II. világháború után nevéhez fűződik az előregyártott, feszített és merev vasbetétes mélyépítési szerkezetek magyarországi tervezésének kidolgozása, rezgésvizsgálatainak irányítása, ill. a gép- és turbinaalapok tervezésével kapcsolatos kutatások vezetése. Részt vett a Bánhidai és a Mátravidéki Villamos Erőmű tervezésében, a Dunai Vasmű (= Sztálin Vasmű) építési tervezésének irányítója.
Német és angol nyelvű írásai Alexander Major néven jelentek meg.
Elismerés
Munka Érdemrend (arany, 1974).
Főbb művei
F. m.: Ein Tribünenbau in neuzeitlicher Holzbauweise. (Die Bautechnik, 1925)
Eisenbetonbauten in Saloniki. – Grosswahrenhausbau in Athen. (Beton und Eisen, 1926)
Entlassungsbau eines Kuppelwasserbehälters in Alexandrien. (Beton und Eisen, 1927)
A vízadagolás hatása a betonszilárdságra. (Építőipari Szemle, 1928)
Neubauten der Pumpenstation in Mex bei Alexandrien. (Der Bauingenieur, 1928)
Gazdaságos és helyes betonkészítés a homokoskavics szemnagyságainak figyelembevételével. (Építőipari Szemle, 1929)
Fundamente und konstruktive Ausbildung der Grosskraftzentrale Bánhida in Ungarn. (Beton und Eisen, 1931)
A legnagyobb egyiptomi – Kairó melletti – öntöző szivattyútelep kiviteli megoldásai. (Építőipari Szemle, 1933)
Grosspumpwerk für Berieselungszwecke am Nilfluss mit Eisenbetonfahlgründung in Abu-El-Menaga bei Kairo. (Beton und Eisen, 1933)
Reinforced Concrete in Egyptian Pumping Stations. (Concrete and Constructional Engineering, 1934)
Verstärkung von zerstörten und Schwach bemessenen Eisenbetondecken. Zwei Ausführungen aus der Praxis. (Beton und Eisen, 1935)
Pumping Stations in Upper Egypt. (Concrete and Constructional Engineering, 1935)
Entwässerungspumpwerke und Grosspumpwerk Bosut der Bidj-Bosuter Wassergenossenschaft in Jugoslavien. (Die Bautechnik, 1937)
Ipari csarnokok típusai. Szerk. (Bp., 1950)
Konzolos típusszelemenek. Szerk. (Bp., 1950)
Ipari csarnokrendszerek tervezése és kivitelezése. Szerkezeti tipizálás. 126 ábrával, 35 típuslappal. (Bp., 1950; németül: Plan und Ausführung von industriellen Hallkonstruktionen. Berlin, 1955)
Vas- és vasbetonszerkezetek. I–II. köt. Egy. tankönyv. (Bp., 1950–1952)
A beton- és vasbetonszerkezetek előregyártása. (Építés–Építészet, 1951)
Mély- és víz-építőipari előregyártás. – Előregyártott vaskötegek alkalmazása vízépítési vasbeton műtárgyaknál. (Mélypéítéstudományi Szemle, 1951)
A feszített beton. (Feszített betonszerkezetek. Egy. tankönyv. Bp., 1952)
Az előregyártás gyakorlati alkalmazásai Magyarországon. (MTA Műszaki Osztálya Közleményei, 1952 és külön: Bp., 1952)
Bevezetés a kalapácsalapozások tervezéséhez. (Ipari Építési Szemle, 1952)
Dinamikus erőhatású gépek alapozásainak számítása és szerkesztése. (A Mérnöktovábbképző Intézet előadásai. Bp., 1953)
Nagy fesztávolságú ipari csarnokok kialakult szerkezeti megoldásai. (Magyar Építőipar, 1954)
New Systems of Prefabrication of Industrial Hall Structures. (Acta Technica, 1954)
Belvízátemelő szivattyútelepeink építésének kialakítandó megoldásai. (Magyar Építőipar, 1955)
Turbógenerátor-alapok számításának rezgéselméleti eljárásai. Doktori értek. (részben megjelent: MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1956 és külön: Bp., 1956)
Gép- és turbinaalapok számítása és tervezése. Talaj-, alap- és épületrezgések elmélete és gyakorlata. Monográfia. Ill. Ambrózy Aladár és Perjés András. (Bp., 1956; németül: Berechnung und Planung von Maschinen- und Turbinenfundamenten. Schwingungen im Bau- und Verkehrswesen. Ford.: Marosszéki Miklós. Berlin–Bp., 1961; angolul: Vibration Analysis and Design of Foundations for Machines and Turbines. Dynamical Problems in Civil Engineering. Ford. Frankovszky Attila és Szilvássy Zoltán. London–Bp., 1962; 2. jav. és átd. angol kiad. 1980 és 1983)
A New Method of Recording Vibrations in the Foundation of Turbogenerators and the Structure of Power Houses. (Acta Technica, 1957 és külön: Bp., 1957)
Vízépítési acélszerkezetek. – Épületszerkezetek rezgései. (Mérnöki kézikönyv. III. köt. 3. Acélszerkezetek. – 8. Tartószerkezetek dinamikája. Bp., 1959)
A felszín alatti vizek hasznosításának vízháztartási kérdései. (A Mérnöktovábbképző Intézet előadásai. Bp., 1961)
Industriehallen. Entwurf und Ausführung. Monográfia. Zeidler, Heinzcel. (Berlin, 1962)
Gépalapok, építmények dinamikája. (A Mérnöktovábbképző Intézet kiadványai. M140. Bp., 1966).
Irodalom
Irod.: Harasta Miklós: M. S. munkássága. (Magyar Építőipar, 1981)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1987. jan. 10.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2019
