Közismert tény, hogy a világon az első könyvhetet Magyarországon rendezték meg, 1929. május 13–20. között; Supka Géza, a Literatura című irodalmi és művészeti folyóirat szerkesztőjének kezdeményezésére. A neves régész és művészettörténész, a Károlyi-kormány prágai követe, polgári radikális gondolkodó, 1927-ben, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE) pünkösdvasárnapi (!) miskolctapolcai közgyűlésen javasolta először, hogy a magyar könyv népszerűsítése érdekében évente egy könyvnap „tartassék“.

Valójában az első könyvnapot nem Magyarországon, hanem Finnországban – pontosabban az Orosz Birodalmon belüli autonóm finn nagyhercegségben – rendezték meg, 1908-ban. A sorrendben a második helyezett Spanyolország, ahol 1926. október 7-én tartották meg a spanyol könyv nemzeti ünnepét. Supka Géza tervezett könyvünnepére a legnagyobb hatást azonban az Olaszországban, 1927. május 17-én megrendezett festa del libro (azaz szintén könyvünnep) gyakorolta. Supka Géza lapjában, a Literaturában, 1927 májusában – azaz követlenül javaslata megtétele előtt – részletesen beszámolt az olasz könyv „propagandanapjáról“. Ezen a napon minden olasz embert eltöltött az olasz könyv szeretete: könyvkiállításokat rendeztek, könyvkirakatversenyeket tartottak, irodalmi előadásokat szerveztek, reklámfilmeket mutattak be és még számtalan egyéb eseményt is lebonyolítottak, amelyek jövedelme kizárólag az olasz könyvkiadásra „fordíttatott“. Egészen megdöbbentő, hogy a kiváló helyi szerzők, különös sátorformájú termekben, a nyílt utcán, kedvezményesen árulták könyves portékáikat, továbbá az utcán lottériát és rulettet is rendeztek, ahol a szerencsés fogadók gyönyörű díszköteteket nyerhettek.

Valójában az első könyvnapot Magyarországon Supka Géza olaszországi tapasztalatai alapján javasolta (a tervezet szintén a Literatura 1927-es egyik mellékletében jelent meg, ezt nyújtotta be az MKKE közgyűlésén). Az igen részletes tervezet még könyvnapról szólt, ám rögtön megemlítette azt is, hogy a kizárólag magyar könyveket árusító napot megelőző héten a magyar színházak csakis magyar szerzők darabjait tűzzék műsorukra, valamint szintén a könyvnapot megelőző héten, az ország kisebb játszóhelyein, kulturházaiban és jelentősebb előadótermeiben csakis kortárs szerzők műveiből tartsanak felolvasásokat. Az események csúcspontja természetesen maga a könyvnap lenne, ahol az erre az alkalomra felállított kioszkokban, bódékban vagy „ponyvasátorokban“ magyar szerzők 10% kedvezménnyel árusítanák és dedikálnák legfrisebb munkáikat, valamint a fővárosban és vidéken a könyv népszerűsítése érdekében „lottó sorsjáték és karikadobás rendezendő“.

Valójában nem véletlen, hogy az első könyvnap tervezetét Supka Géza 1927 pünkösdvasárnap (azaz június 5-én), olaszországi tapasztalatai alapján nyújtotta be. Már említett tervezetében leírta, hogy a könyvnapot megelőző héten minden könyvesbolt, könyvet áruló alkalmi kioszk, bódé és „ponyvasátor“ labarum zászlót is köteles kitűzni az aktuális könyvnap dátumával. A labarum (népies nevén labaram vagy labórium) zászló a hagyományos csíksomlyói pünkösdi búcsúk egyik fő szimbóluma, díszes kelmével bevont, méhkas alakú jelvénye volt. Az I. világháború után, az új román állam kezdetben nem engedte a búcsújárást, így az első búcsúra csak 1921-ben kerülhetett sor. Az 1922-ben tartott ún. kikerülésen (azaz a nagymise utáni körmeneten) viszont már közel 25 000 ember vett részt, a két világháború között a búcsú nemzeti jellege tovább erősödött. Supka Géza nem titkolt célja a könyvnappal a magyarság nemzeti összetartozásának erősítése volt, amelyet leginkább a nemzeti könyvek, a nemzeti irodalom fejezett ki. A könyvnap a könyv ünnepéről, azaz a könyv „pünkösdi királyságáról“ szólt, Supka Géza ugyanis úgy gondolta, hogy a könyvünnepet minden évben a pünkösdi „kétnapig“ tartsák meg. (Az újabb hagyomány szerint a könyvhét csütörtökön nyílik, ám a könyvhét utolsó két napja most is vasárnapra és hétfőre esik!)

Közismert tény, hogy a világon az első könyvhetet Magyarországon rendezték meg, 1929. május 13–20. között. Jóllehet ez így nem igaz – ám mégis így van. Hisz a fent említett országokban évente egy-egy könyvnapot tartottak–tartanak. Magyarországon viszont ma is közel egy egész héten át tart az ünnepségsorozat. Kevéssé ismert tény azonban, hogy az első magyarországi könyvhét két utolsó napja 1929. május 19-én és május 20-án volt.

Pünkösdvasárnap és pünkösdhétfőn…

A Névpont ezúttal – pünkösd után – a kilencvenéves első könyvhétre és Supka Gézára emlékezett.

Kék virág Supka Géza emlékének.

A Névponton az alábbi linkeken olvashatnak Supka Gézáról és a könyvhétről:

http://www.nevpont.hu/view/7244

http://www.nevpont.hu/view/12144

A kép az egyik első könyvhéten készült, a kép forrása:

http://www.fortepan.hu