1.

 

„1934 tavaszán, a Tolnay Klári név talán nem is fordult elő a színlapokon, hiszen csak néma vagy kurta mondatos szobalány-szerepekben léptem fel. Az addig megjelent báli tudósítások eredeti keresztnevemen ismertettek meg a köztudattal.

Gaál Béla kora tavasszal, még a vígszínházi jelentkezésem előtt, többszöri figyelemre méltatott. Ez abból állt, hogy alaposan kikérdezett és meghívott a magán filmiskolájába. Emlékszem, ott egyszer a nevekről is szó esett. A könnyen megjegyezhető, magyaros hangzású családi neveket kedveli a közönség – mondotta, majd kifejtette: bizonyos szerepkörökben nélkülözhetetlen a választékos keresztnév. A Rózsi cselédlány hangzású. Ellenkeztem: a Rózsi szép név, igaz, Mohorán minden második tehenet így hívnak. Aztán engedtem: szólítsanak ezentúl Klárinak. Így lettem tehát – a filmgyári keresztségben – Klári.”

(Párkány László: Tolnay Klári és emlékkertészei, 2014)

 

 

Dunaszentgyörgyi Tolnay Rozália Klára Budapesten született, nemesi családban. Gyermekkorát Mohorán töltötte, mivel nagyapja halála után, édesapja felmondta fővárosi gépészmérnöki állását és átvette a családi birtok vezetését. Elemi iskoláit ezért Mohorán végezte, a balassagyarmati polgári iskolában, a nyíregyházi angolkisasszonyoknál tanult tovább, a debreceni felsőkereskedelmi iskolában érettségizett.

 

Tolnay Rozália katolikus vallásos nevelésben részesült, a zárdában, az apácák között eltöltött évei, személyiségének fontos jellemformáló időszakává váltak. Az ifjú hölgy tanárnőnek vagy apácának készült, ám különös módon, az angolkisasszonyoknál, épp a zárdafőnöknő fedezte fel színészi tehetségét. Tanulmányai befejezése után felkerült a fővárosba, ahol a család egy távoli rokona, Bókay János író, a Budapesi Hírlap felelős szerkesztője támogatta színészi terveiben.

 

Tolnay Rózsi titokban felkereste a kor három jelentős és tekintélyes színházi emberét: a színész Rajnai Gábort, az író Heltai Jenőt és a rendező Hevesi Sándort. Egyikőjük sem támogatta őt, ezért úgy döntött, hogy statisztának jelentkezik a Hunnia Filmgyárban (Székely István Lila ákác című filmjében szerepelt néhány percig, 1934-ben). A „premier” után tudomására jutott, hogy a Vígszínház meghallgatást hirdet fiatal leányok számára. A felvételi után maga Jób Dániel, a színház igazgatója javasolta a felvételét, időközben Gaál Béla filmrendező is felkarolta a művészjelöltnőt: ő nevezte el Klárinak a színészpalántát. Az „új nevű” Tolnay Klári, első filmszerepével, a Meseautóban, számára is váratlanul, ismert színésznővé vált.

 

 

„Mint egy félhomályos erdő csöndjében egy tiszta vizű patak csobogása, úgy hat reánk egy egészen fiatal, kezdő színésznő szívhez szóló, közvetlen hangja. Mindenkinek feltűnt kis szerepében Tolnay Klári, aki már most, első szereplésekor, teljes biztonsággal mozgott a színpadon, és rendkívül tehetségesnek bizonyult. Megjósoljuk, hogy nagy jövő vár erre a szép, tehetséges, sugárzóan intelligens lányra”.

(Függetlenség, 1934. szeptember 23.)

 

 

Tolnay Klári, a színésznő „megszületett”.

 

 

2.

 

 

Tolnay Klári férjhez ment Ráthonyi Ákoshoz, mégsem lett Ráthonyi Ákosné. A legenda szerint, a jónevű filmrendező, már első közös munkájuk, a Tisztelet a kivételnek című film forgatásán, 1936-ban – Tolnay Klári legnagyobb meglepetésére – megkérte a kezét. Az egyre ismertebbé váló művésznő sorra kapta a kisebb-nagyobb szerepeket a filmvásznon, valamint a fő- és mellékkaraktereket a Vígszínházban.

Házassága azonban nem sok örömet hozott Tolnay Klárinak, aki színészként Tolnay Klári maradt.

 

 

Tolnay Klári nem ment férjhez Márai Sándorhoz, így nem lehetett Márai Sándorné sem. A legenda szerint, a kiváló író, egyetlen közös munkájuk, Márai Sándor Varázs című színművének próbáin, a Vígszínházban, 1945-ben – Tolnay Klári legnagyobb meglepetésére – hevesen udvarolni kezdett az elvált asszonynak. Márai Leányfaluról azért biciklizett a fővárosba, hogy a Múzeum Kávéházban találkozzanak, „megebédeltesse” és hatalmas tudásával elkápráztassa a gyönyörű művésznőt. Márai Sándor szerelmese lett Tolnay Klárinak, szép leveleket és egy ismeretlen kínai költő álruhájába bújva, verseket írt neki, hozzá, róla.

Barátsága sok örömet hozott Tolnay Klárinak, aki Tolnay Klári maradt.

 

 

Tolnay Klári férjhez ment Darvas Ivánhoz, mégsem lett Darvas Ivánné sem. A legenda szerint, a pályakezdő fiatal színész, az Euridiké vígszínházi próbáin, a Művész Színházban, 1946-ban – Tolnay Klári legnagyobb meglepetésére – halálosan beleszeretett a nála idősebb, csodálatos asszonyba. A fiatal férfi szerelme a nagy korkülönbség ellenére tizenhárom éven át tartott.

Szerelme tartós boldogságot hozott Tolnay Klárinak, aki Tolnay Klári maradt.

 

Tolnay Klári, a szerepeiben is megmaradt Tolnay Klárinak:

 

 

Júlia (Shakespeare: Rómeó és Júlia, 1953)

Nóra (Ibsen: Nóra, 1954)

Ljubov Andrejevna (Csehov: Cseresznyéskert, 1960)

Beatrice (Miller, Arthur: Pillantás a hídról, 1960)

Blanche (Tennessee Williams A vágy villamosa, 1962)

Gertrúd (Shakespeare: Hamlet, 1964)

Arkagyina (Csehov: Sirály, 1972)

Warrenné (Shaw, G. B.: Warrenné mestersége, 1976)

 

 

3.

 

 

Tolnay Rózsit, apácák nevelték, fiatal korában maga is apáca akart lenni. A színésznő visszaemlékezése szerint, az apácafőnöknő tanítványai lelki gondjaival teljes nyitottsággal és odaadó figyelemmel foglalkozott. Növendéke addigi életútja, megismert mentalitása alapján, határozottan érezte, milyen döntés adhatná meg diákja számára a belső békét és harmóniát.

Tolnay Rózsi színésznő lett.

Tolnay Rózsi első döntését egy bölcs apácafőnöknő támogatásával hozta meg…

 

 

Tolnay Klári, Szabó Magda Régimódi történetében, az apácafőnöknőt alakította. A Jablonczay Lenke – Szabó Magda édesanyja – visszaemlékezései alapján íródott családregényben, az apácafőnöknő tanítványai lelki gondjaival teljes nyitottsággal és odaadó figyelemmel foglalkozott. Növendéke addigi életútja, megismert mentalitása alapján, határozottan érezte, milyen döntés adhatná meg diákja számára a belső békét és harmóniát.

Tolnay Klári színésznő lett.

Tolnay Klári utolsó nagy szerepében egy bölcs apácafőnöknőt alakított…

 

A Névpont – www.nevpont.hu – legújabb, az idény utolsó írásával, az 1914. július 17-én született dunaszentgyörgyi Tolnay Klárira emlékezett.

 

Kék virág Tolnay Klári emlékének.

 

 

Tolnay Kláriról az alábbi linkeken olvashatnak:

 

http://www.nevpont.hu/view/12145

http://www.nevpont.hu/view/12146

 

A kép forrása:

 

https://femina.hu/hazai_sztar/tolnay-klari-szerelmei/