Kiss Lajos, marjalaki
történész, geográfus
Marjalaki Kiss Lajos; M. Kiss Lajos
Született: 1887. december 18. Kisújszállás, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Meghalt: 1972. május 1. Miskolc
Család
Földműves családból származott. Sz: marjalaki Kiss Lajos, Komáromi Julianna. Leánya: Marjalaki Kiss Júlia tanár.
Iskola
Elemi iskoláit Kisújszálláson végezte, ahol Móricz Zsigmond iskolatársa volt (1898–1899). A Debreceni Református Tanítóképző Intézetben tanítói képesítést (1906), a budapesti Paedagogiumban történelem–földrajz szakos polgári iskolai tanári okl. szerzett (1913).
Életút
Színpetriben református kántortanító (1906–1907), Kisújszálláson református tanító (1907–1910), az abrudbányai polgári fiúiskola tanára (1913–1919), a miskolci II. sz. állami polgári fiúiskola (1949-től általános iskola) tanára (1919–1949), egyúttal c. igazgató és kinevezett igazgatóhelyettes is (1940–1949), nyugdíjazták (1949). A Miskolci Múzeum, ill. a miskolci Herman Ottó Múzeum külső munkatársa, a helytörténeti csoport tagja, régésze (1923–1972), tb. őre (1925-től). A bécsi Collegium Hungaricum ösztöndíjasa (1934).
Pályája elején névkutatással, majd Miskolc és Borsod vármegye helytörténeti, gazdasági- és településföldrajzi, néprajzi, nyelvészeti, történelmi hagyományaival a magyarság eredetének kutatásával foglalkozott. Elsők között foglalt állást a kettős honfoglalás mellett. Jelentős eredményeket ért el a régészeti kutatások terén, a mezőnyéki avar temető föltárásának vezetője (1923). Fontos adatokkal gazdagította Miskolc település-, gazdaság- és társadalomtörténetéről, ill. topográfiai fejlődéséről (a főutca és mellékutcák történetéről) való ismereteinket. Több mint húsz évig használatos polgári iskolai leíróföldrajzi tankönyveket írt.
Emlékezet
Kisújszálláson született, Miskolcon élt és tevékenykedett, Miskolcon hunyt el, az avari református temetőben, díszsírhelyen nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2009-ben). Emlékét Miskolcon utcanév (1983-tól) és évenként megrendezett történelmi vetélkedő őrzi. Miskolci szülőháza falát emléktábla jelöli. A róla készített emlékplakett Tóth Sándor szobrászművész, érmész munkája (1987-ben).
Írásai Marjalaki Kiss Lajos és M. Kiss Lajos néven is megjelentek.
Elismertség
A miskolci Lévay József Közművelődési Egyesület Irodalmi Osztálya titkára, Szabadoktatási Bizottsága titkára.
A Magyar Földrajzi Társaság Miskolci Osztálya alapító tagja (1957–1965), a Magyar Néprajzi Társaság vidéki választmányi tagja. A TIT Történelmi Szakosztálya titkára.
Elismerés
Bugát Pál-emlékérem (1963), Herman Ottó-emlékérem (1970).
Szerkesztés
Írásai a Borsodi Szemlében, a Herman Ottó Múzeum Évkönyveiben és Közleményeiben, a Történelmi és Régészeti Közleményekben, a Református Egyházi Értesítőben jelentek meg.
Főbb művei
F. m.: Magyar név. A névmagyarosítás szabályai és harmadfél ezer névből álló névjegyzék. Összeáll. (Abrudbánya, 1913)
A magyar nyelvhatár. (Földrajzi Közlemények, 1915)
Kisújszállási határrészek nevei és tájszók. (Magyar Nyelv, 1917)
Kisújszállási tájszók. 1–2. (Magyar Nyelv, 1918)
A miskolci mészáros céh 400 éves múltja. Tanulmány. (A Miskolci Ipartestület Húsipari Szakosztálya kiadványa. Miskolc, 1925)
A Váradi Regestrum néhány kétes helynevének megfejtése. (Magyar Nyelv, 1925)
Adatok a tapolcai apátság történetéhez. – A szentléleki zárda legrégibb adatai. (Történelmi és Régészeti Közlemények, 1926)
Földrajz a polgári fiú- és leányiskolák számára. I–IV. köt. (Bp., 1926–1928)
Bölöni Mikó Samu: Zalatna és Abrudbánya pusztulása 1848/49-ben. B. M. S. egykorú kéziratából közzétette M. K. L. 2 táblával. (Miskolc, 1927)
Miskolci egyháztörténelmi adatok a XVI. századból. Az avasi templom építése. (Történelmi és Régészeti Közlemények, 1927)
Mikor épült az avasi templom? (Miskolc, 1929)
Anonymus és a magyarság eredete. Visszhang Zajti Ferenc híradására. (Miskolc, 1929)
Új úton a magyar őshaza felé. 1–3. (Nyugat, 1930)
Régi népszámlálások Miskolcon. (Miskolc, 1931)
A Sajó népi halászata. (Néprajzi Értesítő, 1931)
A miskolci református egyház a statisztika tükrében. (Református Egyházi Értesítő, 1931)
Tarcsai kötelező levél 1565-ből. (Magyar Nyelv, 1934)
Miskolc főbírájának esküszövege 1656-ból. (Magyar Nyelv, 1935)
Az Avas dióhéjban. (Miskolc, 1938)
Miskóc földjétől Nagy-Miskolcig. (Vármegyei szociográfiák. Borsod vármegye. Miskolc, 1940)
A diósgyőri vár. Leszih Andorral és Vákár Tiborral. A bevezetést Pogány Frigyes írta. Ill. Mikuleczky István és Vákár Tibor, fotó: Nagy Lajos. (Borsod-Abaúj-Zemplén megye műemlékei. Bp., 1954; 2. kiad. 1961)
Észak-magyarországi képeskönyv. Szerk. Nagy Lajossal. A bevezetést írta Szitnyai Jenő. (A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács kiadványa. Miskolc, 1955)
Muhi puszta és környéke. (A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács kiadványa. Miskolc, 1955)
Az első miskolci parasztmegmozdulás 1406-ban. – Újabb adatok Miskolc 18. századi építkezéseihez. – Miskolc régi építményei 1702-ig. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1955)
Miskolci építkezési adatok a 18. századból. – Miskolc ősi településű jobbágy és zsellér háztelkei. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1956)
Észak-magyarországi képeskönyv. Nagy Lajossal. (Bp., 1956)
Gondolatok a magyar nép eredetéről. (Borsodi Szemle, 1956)
A miskolci főutca topográfiája 1817-ig. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1957)
A honfoglaló magyarság Borsodban. (A Magyar Honvédelmi Sportszövetség Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Elnöksége kiadványa. Miskolc, 1958)
Miskolc ipara. (Borsodi Földrajzi Évkönyv, 1958)
Miskolc régi mellékutcái. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1958)
Egy borsodi vashámor 1399-ben. – Műemléki táblával ellátott miskolci házak. – Két Benkő Sámuel könyv egy címmel. – A gesztelyi vöröskatona vértanúk. (Borsodi Szemle, 1958)
Klir Vencel miskolci munkássága. – Adatok Miskolc képzőművész múltjához. – Két régi miskolci lakóház eltűnése. – Munkácsy Mihály szüleinek arcképe. – Volt-e Landerer-nyomda Miskolcon? – Új foglalkozási ágak feltűnése Miskolcon. (Borsodi Szemle, 1959)
Miskolc népességének fejlődése. (Borsodi Földrajzi Évkönyv, 1959)
Eltűnt régi miskolci földrajzi nevek nyomában. (Borsodi Szemle, 1960)
Miskolc. Horváth Bélával és Valentiny Károllyal. (Városképek – műemlékek. Bp., 1962)
Miskolc város lakótelepének fejlődése. (Borsodi Földrajzi Évkönyv, 1962)
Miskolc első két utcája. (Borsodi Földrajzi Évkönyv, 1963)
A miskolci Nova Civitas kérdése. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1966)
Történeti tanulmányok. Szerk. Dobrossy István. A bevezető tanulmányt Mann Viktorné írta. (Miskolci várostörténeti közlemények. 1. A miskolci Herman Ottó Múzeum kiadványai. Miskolc, 1987)
Anonymus és a magyarság eredete. Visszhang Zajti Ferenc híradására. (Új kiad. A Magyar Adorján Baráti Kör kiadványa. Bp., 1992).
Irodalom
Irod.: Frisnyák Sándor: M. K. L. földrajzi munkássága. (Borsodi Szemle, 1959)
H. Szabó Béla: Egy életmű mérlegen. (Napjaink, 1962)
H. Szabó Béla: M. K. L. életműve. (Borsodi Szemle, 1972)
Erdős Ákos: Miskolc szerelmese. (Déli Hírlap, 1970. 296. sz.)
Frisnyák Sándor: M. K. L. (Földrajzi Közlemények, 1972)
M. K. L. műveinek válogatott bibliográfiája és Móricz Zsigmondtól kapott levelei. Összeáll. Kis Józsefné. (A Miskolci Városi Könyvtár kiadványa. Miskolc, 1987)
Csorba Csaba: M. K. L., Miskolc város történetének kutatója. – Deák Gábor: M. K. L. tanár és kapcsolata a református egyházzal. – Dobrossy István: M. K. L. szellemi hagyatéka. – Révész László: M. K. L. régészeti tevékenysége. – Frisnyák Sándor: M. K. L., a tanár és földrajzi tankönyvíró. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1987–1988)
Dobrossy István: M. K. L. (Miskolc írásban és képekben. VI. Miskolc, 1999)
Dobrossy István: M. K. L. (Magyar múzeumi arcképcsaronk. Bp., 2002)
Miskolci életrajzi lexikon. (Miskolc, 2008).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2019
