Donáth Ferenc
agrárpolitikus, agrártörténész, jogász
Született: 1913. szeptember 5. Jászárokszállás, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Meghalt: 1986. július 15. Budapest
Temetés: 1986. július 29. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Kikeresztelkedett, református hitre áttért zsidó családból származott.
Dédszülei, apai: Donáth Salamon/Sámuel, Donáth Júlia; Oblath Károly (1812. Vértesszőlős–1889. júl. 27. Jászberény), Graner Erzsébet/Betti.
Dédszülei, anyai: Wittal Ignác, Herzfelder Hani; Schlesinger Vilmos pékmester Hatvanban, Herzfelder Erzsébet.
Nagyszülei: Donáth Jakab (1849. Morvamogyoród, Trencsén vm.–1888. jan. 4. Jászberény) vegyes kereskedő, Oblath Julianna (1852. Tardos–1920. febr. 10. Szolnok); Wittál Márton/Miksa (1856. Nagyréde), a nagyrédei tégla- és cserépgyár tulajdonosa, Schlesinger Berta (1861. Hatvan–1903. okt. 3. Nagyréde.
Szülei: dr. Donáth Lipót (1877. szept. 27. Jászberény, Jász-Nagykun-Szolnok vm.–1941. febr. 27. Bp.) ügyvéd, Wittál Ilona/Helén (1886. jan. 16. Nagyréde, Heves vm.–1967. dec. 12. Bp.).
Donáth Lipót testvérei: Donáth Ferenc (1874. Jászberény–1903. júl. 17. Jászberény) kereskedő, Donáth Géza (1881. febr. 28. Jászberény–1959. jan. 28. Bp.) mérnök és dr. Donáth József (1882. aug. 17. Jászberény–1938. szept. 12. Bp.) ügyvéd, ill. Faragóné Donáth Betti (1885. jún. 21. Jászberény–1944. júl. Auschwitz).
Testvére: Donáth János (1908–1942) és Donáth László (1912. febr. 9. Jászárokszállás–1942) agronómusok és Donáth Borbála (1918–) textiltechnikus.
Felesége: 1949–1986: Bozóky Éva (1923. okt. 29. Bp.–2004. máj. 27. Bp. Temetés: 2004. jún. 12. Szigliget) újságíró, könyvtáros; Bozóky Tasziló (1888. jún. 30. Bp.–1972. dec. 1. Bp. Temetés: 1972. dec. 12. Szigliget) honvéd ezredes, Pápa város katonai parancsnoka és Weinrich Margit (†1978. febr. Bp.) leánya.
Gyermekei, fiai: Donáth Mátyás (1950–) kertészmérnök, Donáth László (1955. dec. 5. Bp.–2024. júl. 11. Bp.) evangélikus lelkész, politikus, az MSZP országgyűlési képviselője (1994–2010) és dr. Donáth Ferenc (1956. dec. 19. Bukarest–2023. okt. 18. Bp.) orvos, a Nagy Imre Társaság Budapesti Szervezetének elnöke.
Iskola
Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, a jászberényi József Nádor Gimnáziumban éretts. (a tanévösszevonások miatt már 16 évesen, 1929-ben!). A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1935), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1968).
Életút
Budapesten ügyvédjelölt (1935–1939), egyúttal A Gondolat, a Kelet Népe és a Válasz c. lapok munkatársa (1935–1939), a Szabad Szó c. lap külpolitikai rovatvezetője (1939–1943). Rajk László javaslatára lépett be az illegális KMP-be (1934), a Márciusi Front (1937), a Nemzeti Parasztpárt (NPP) alapító tagja (1939). Az antifasiszta népfrontpolitika híveként, a magyar progresszív erők összefogására törekedve részt vett a Debreceni Diétán (Béki Ernővel, Darvas Józseffel, 1936. márc.), majd egyik szervezője a márc. 15.-i tüntetésnek (1937). Rövid időre letartóztatták, az alagi csendőrlaktanyában tartották fogva (1940), Geszten munkaszolgálatos (1940 és 1941), majd illegalitásba vonult (1942. szept.). Közvetlen kapcsolatot tartott a KMP Külföldi Bizottsága, az illegális kommunisták és a népi írók mozgalma között. Támogatta a KMP stratégiai okokból történő feloszlatását, az utód Békepárt Központi Bizottsága (KB) tagja (1943. júl.), az ország német megszállása után a nemzeti ellenállás résztvevője (1943–1944).
Az Országos Földbirtokrendező Tanács elnökhelyettese (1945. ápr. 4.–1945. nov. 11.), a Földművelésügyi Minisztérium (FM) politikai államtitkára (1945. nov. 23.–1948. jan. 18.). Nemzetgyűlési képviselő (Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog választókerület, 1945. nov. 4.–1947. aug. 31.). Országgyűlési képviselő (Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog választókerület, 1947. aug. 31.–1949. máj. 15. és 1949. máj. 15.–1951. jún. 25.). Az Elnöki Tanács tagja (1949. aug. 23.–1951. jún. 25.). Az MKP, ill. az MDP Pártfőiskoláján az agrárgazdaságtan és az agrárpolitika előadó tanára (1945–1948). Az MKP, ill. az MDP KV tagja (1945. máj. 21.–1951. márc 1.), az MKP Falusi Osztálya vezetője (1945. dec. 1.–1947. ápr. 17.), a Főtitkársági Iroda vezetője (1948. jan. 1.–1951. febr. 1.). A Mezőgazdasági Üzemszervezési Intézet igazgatója (1954. jún.–1954. nov.), az MTA Közgazdaság-tudományi Intézet Mezőgazdasági Osztálynak vezetője és az Intézet igazgatóhelyettese (1955. nov.–1956. nov.).
Az MDP KV tagja (1956. okt. 24.–1956. okt. 31.) és titkára (1956. okt. 24.–1956. okt. 26.). Nagy Imre titkárságának tagja, a miniszterelnök egyik legközelebbi munkatársa (1956. okt. 30.–1956. nov. 4.), az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága tagja (1956. okt. 31.–1956. nov. 4.), a szovjet csapatok bevonulása után a budapesti jugoszláv nagykövetségre menekült (1956. nov. 4.–1956. nov. 24.), a szovjet hatóságok – ígéretük ellenére – letartóztatták és családjával együtt a romániai Snagovba internálták (1956. nov. 24.–1957. ápr. 18.).
Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Múzeum akadémiai státuszú tudományos munkatársa (1960–1976), a Szövetkezeti Kutató Intézet tudományos munkatársa (1976–1983).
Donáth Ferenc a 20. századi magyar munkásmozgalom-történet egyik jelentős alakja, aki összekötő tevékenysége miatt már az 1940-es években a magyarországi progresszív mozgalmak egyik meghatározó, széles körben elfogadott személyiségévé vált. Az újjáalakult KMP szervezőjeként (1944) valamint az illegális Szabad Nép egyik szerkesztőjeként (1944. szept.-től) az ország német megszállása idején az antifasiszta erők összefogását sürgette. Kezdeményezte a Nemzeti Ellenállás Katonai Bizottsága és a KMP KB közötti együttműködést, vezető szerepet játszott a Magyar Front létrehozásában és közvetlen kapcsolatot tartott fenn a Magyar Parasztszövetség Földmunkás Szakosztályával is. – A II. világháború után egy rövid ideig a Szabadság c. koalíciós napilap szerkesztője (1945. jan.–febr.), majd a Nagy Imre-vezette földreform-előkészítő bizottság tagjaként jelentős szerepet játszott a földreformrendelet kidolgozásában, és az FM politikai államtitkáraként a földreform végrehajtásában. 1948–1949-ben részt vállalt abban a politikai kampányban, amely egy időre kiszorította Nagy Imrét a vezetésből, s a fokozatosság elvét feladva az azonnali kollektivizálásra helyezte a hangsúlyt. Koholt vádakkal letartóztatták (1951. febr. 15.), kizárták az MDP-ből (1951. máj. 22.), és megfosztották parlamenti mandátumától (1951. jún. 25.). A Kádár János és társai per másodrendű vádlottjaként elsőfokon (1951. dec. 18.) és másodfokon (1952. dec. 26.) a Legfelsőbb Bíróság 15 évi fegyházbüntetésre ítélte. (Az 1954. júl. 22-i perújítási tárgyaláson minden vádpont alól felmentették, a felkínált főügyészi állást nem fogadta el, de más párt vagy állami tisztséget sem vállalt.)
Donáth Ferenc Néhány évig még nem tért vissza a politikai életbe, szakmai nézetei, agrárpolitikai elképzelései azonban Nagy Imre véleményéhez közeledtek. A miniszterelnök körül kialakult pártellenzék tagja (1956. jún.-ától), egyik vezetője és Nagy Imre (1896–1958) agrárszakértője (1956. jún.–dec.). 1956. máj. 9-én a Petőfi Kör második közgazdasági vitáján vitavezetőként vállalt szerepet, jún.-ban meghívottként részt vett a Nagy Imre 60. születésnapján rendezett összejövetelen. A Hazafias Népfront (HNF) 1956. okt. 11-én megalakított társadalompolitikai és jogi bizottsága a testület egyik alelnökévé választotta. A Petőfi Kör 1956. őszi vitafórumán, okt. 17-én a mezőgazdaság korszerűsítéséről folytatott vitanapon, a kertmagyarország-kérdés előadójaként szerepelt. A forradalom kirobbanása után – távollétében – megválasztották az MDP KV titkárának (1956. okt. 24-én; Losonczy Gézával mondott le okt. 26-án). Nagy Imre titkárságának tagja, a miniszterelnök egyik legközelebbi munkatársa. A romániai deportálás alatt letartóztatták (1957. ápr. 18-án) a Nagy Imre-per másodrendű vádlottjaként, a „népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezése és vezetése” koholt vádjával 12 évi börtönbüntetésre ítélték (1958. jún. 15-én), a részleges amnesztia idején, egyéni kegyelemmel szabadult (1960. ápr. 1.; posztumusz rehabilitálták: 1989).
Donáth Ferenc a Kádár-rendszer alatt a demokratikus ellenzéki mozgalom egyik vezetője, szervezője, integráló személyiségeként (1970-es évektől), latba vetve tekintélyét, a különböző csoportosulások (urbánusok, népiesek, ötvenhatosok, szamizdatosok stb.) között egy egységes demokratikus ellenzék létrehozására törekedett. A csehszlovák Charta’77 melletti szolidaritási nyilatkozat aláírója, a szamizdatban megjelent Bibó István-emlékkönyv szerkesztőbizottságának elnöke (1979), a monori ellenzéki találkozó főszervezője (1985).
Agrártörténészként a 20. századi magyarországi földkérdéssel, a magyar parasztság történeti szerepével és az 1945. évi földreform jelenőségével foglalkozott. 1966. jan. 10-én nyújtotta be kandidátusi értekezését (Demokratikus földrefom Magyarországon címmel). A dolgozat opponensei Erdei Ferenc, az MTA tagja és Orbán Sándor, a történettudományok kandidátusa voltak. (A bírálóbizottság tagjai: Lázár Vilmos, a mezőgazdaság-tudományok kandidátusa – elnök; Heckenast József, a mezőgazdaság-tudományok kandidátusa – titkár; Csizmadia Ernő, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, Hoffmann Tamás, a történettudományok kandidátusa, László János, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, Szakács Sándor, a történettudományok kandidátusa és Szuhai Miklós, a történettudományok kandidátusa tagok). A nyilvános vita 1968. márc. 27-én volt, az MTA–TMB 1968. máj. 15-én Donáth Ferencet a mezőgazdaság-tudományok kandidátusává nyilvánította.
Emlékezet
Donáth Ferenc Jászárokszálláson született, 1935-től Budapesten élt és tevékenykedett (utolsó lakcíme: XII. kerület Szilágyi Erzsébet fasor 40.). A fővárosban hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Temetése az egyik első ellenzéki demonstrációvá vált: Csoóri Sándor, Kis János és Mécs Imre búcsúztatta. Bronz mellszobra (Marton László alkotása, 2003) a Földművelésügyi Minisztérium (FM) árkádja alatti szoborpanteonban látható.
Elismertség
Az MTA Agrártörténeti Bizottsága tagja.
Elismerés
Magyar Szabadság Érdemrend (ezüst, 1947), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1947), Magyar Népköztársasági Érdemrend (1950; visszavonva: 1960).
Szerkesztés
Az Agrártörténeti Közlemények szerkesztőbizottságának tagja (1971–1986).
Főbb művei
F. m.: önálló művei: A kommunisták munkája falun. (Szemináriumi füzetek. Az MKP KV Propaganda Osztálya kiadványa. Bp., 1946)
A földreform mérlege. D. F. előadása 1946. febr. 9-én. (Bp., Szikra, 1946)
A kommunisták feladatai falun. (Bp., Szikra, 1946)
A magyar parasztság válaszúton. D. F. előadása 1946. nov. 15-én. (Bp., Szikra, 1947)
Pártunk parasztpolitikája és a választási agitáció. D. F. előadása az MDP Propagandista Tanfolyamán. (Az MDP KV Oktatási Osztálya kiadványa. Bp., 1949)
A falu szocialista fejlődésének kérdései. D. F. előadása 1949. febr. 2-án az MDP Politikai Akadémiáján. (Az MDP Politikai Akadémiája. Bp., Szikra, 1949 és Társadalmi Szemle, 1949. 2.)
Termelőszövetkezeti mozgalmunkról. D. F. előadása 1950. márc. 16-án az MDP Politikai Akadémiáján. (Az MDP Politikai Akadémiája. Bp., Szikra, 1950)
Termelőszövetkezetek története. A Földművelésügyi Minisztérium, a SZÖVOSZ és a TIT 1963-ban meghirdetett pályázatára beérkezett tanulmányok. Szerk. (A TIT kiadványa. Bp., 1967)
Demokratikus földreform Magyarországon. 1945–1947. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1969)
Reform és forradalom. A magyar mezőgazdaság strukturális átalakulása 1945–1975 között. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1977; angolul: Reform and Revolution. Transformation of Hungary’s Agriculture. Ford. Rácz Jenő. Bp., 1980; japán nyelven: Oszaka, 1986)
A munka és a tulajdon kapcsolata az iparosodó mezőgazdaságban. Tulajdon és hatékonyság. (A Szövetkezeti Kutató Intézet Közleményei. 144. Bp., 1979)
Ownership and Efficiency in the Industrialising Hungarian Agriculture. (Hungarian Academy of Sciences Institute of Economics Studies. 18. Bp., 1980)
Bibó-emlékkönyv. I–II. köt. A szerkesztőbizottság elnöke. (Bp., [szamizdat kiad.], 1981)
1945 és 1956. (Magyar Füzetek, 1981. 9–10.)
A Márciusi Fronttól Monorig. Tanulmányok, vázlatok, emlékezések. Vál., szerk. Valuch Tibor és Szabó Judit. A bevezető tanulmányt írta Kis János. (Oeconomia Publica. Bp., MTA Közgazdaság-tudományi Intézete–Századvég Kiadó, 1992).
F. m.: ford.: Beyer, Walter: Az önköltségszámítás üzemgazdasági kérdései. Ford. (Bp., Mezőgazdasági Kiadó, 1962).
F. m.: fontosabb írásai: Demokratikus földreform. (Társadalmi Szemle, 1946. 1.)
Merre tart a magyar falu? (Társadalmi Szemle, 1946. 6.)
A parasztság és a választás. (Társadalmi Szemle, 1946. 7–8.)
Egy elkésett program. A Független Kisgazdapárt 1945-ös földreformtervezete. (Agrártörténeti Szemle, 1962. 1–2.)
Községek közötti viták a földosztás idején. (Agrártörténeti Szemle, 1964. 1–2.)
Ki jogosult a földre? Szegényparasztok vitái 1945-ben a föld felosztása körül. (Agrártörténeti Szemle, 1965. 1.)
A nagybirtok igénybevétele az 1945. évi földreform során. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1964)
Elkobzás. (Kortárs, 1965. 3.)
Agrárreform vagy agrárforradalom? (Új Írás, 1965. 3.)
A magyar mezőgazdaság háborús kárai 1944–45-ben és azok hatása a mezőgazdasági termelésre. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1965–1966)
Könyvek a gazdasági élet időszerű problémáról. (Könyvtáros, 1966)
Demokratikus népmozgalom a felszabaduláskor. (Agrártörténeti Szemle, 1967. 1–2.)
Földreformellenes hangulat a birtokos parasztságban. (Agrártörténeti Szemle, 1969. 1–2.)
A negyedszázados földreform. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1969–1970)
A magyar mezőgazdaság fejlődése. 1945–1948. (Agrártörténeti Szemle, 1970. 1–2.)
A negyedszázados földreform. (Gazdálkodás, 1970. 3.)
A parasztság részvétele a földreform végrehajtásában. (Mezőgazdaság-történeti tanulmányok. 5. A földreform történelmi jelentősége. Országos Földreform Emlékünnepség. Békéscsaba, 1970. márc. 15–16. Előadások. Szerk. Lázár Vilmos. Bp., 1972)
A magyar szövetkezeti nagyüzemi mezőgazdaság kialakulásának vázlatos története. 1949–1970. (Mezőgazdaság-történeti tanulmányok. 6. Termelőszövetkezet-történeti tanulmányok I. Szerk. Lázár Vilmos. Bp., 1972 és Agrártörténeti Szemle, 1972. 3–4.)
A kollektivizált mezőgazdaság iparosodása Magyarországon. (Közgazdasági Szemle, 1976. 6.)
Some Phenomena of the Industrialization of Collectivized Hungarian Agriculture. (Acta Oeconomica, 1976. 1.)
Economic Growth and Socialist Agriculture. 1–2. (The New Hungarian Quarterly, 1977)
A korszerű szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás feltételeinek kialakítása. (Agrártörténeti Szemle, 1977. 1–2.)
Tulajdon és hatékonyság. (Medvetánc, 1982/4–1983/1)
Haraszti Sándor és amiért nem kellett. (Liget, 1989. 2.)
Nagy Imre 1956. nov. 4-i rádiószózata és a genfi egyezmények. (Múltunk, 2007. 1.).
Irodalom
Irod.: családi és egyéb források, megemlékezések, tanulmányok: Az első évek. Kortársak nyilatkoznak a földreformról. Veres Péter és Donáth Ferenc. (Népszabadság, 1970. febr. 4.)
Elhunyt Bozóky Tasziló ny. ezredes. (Magyar Nemzet, 1972. dec. 6.)
Tóth Pál Péter: Interjú Donáth Ferenccel. (T. P. P.: Messiások. Bp., Akadémiai Kiadó, 1977)
Elhunyt Bozóky Taszilóné Weinrich Margit. [Köszönetnyilvánítás.] (Magyar Nemzet, 1978. febr. 18.)
Elhunyt Donáth Ferenc. (Magyar Nemzet–Népszabadság, 1986. júl. 16.)
Donáth Ferenc temetése. (Magyar Nemzet–Népszabadság, 1986. júl. 26.)
In memoriam Donáth Ferenc. (Magyar Füzetek, 1986. 17.)
Donáth Ferenc és Losonczy Géza levele az MDP Központi Vezetőségéhez. Közli K. J. (Beszélő, 1986. 18.)
Lőcsei Gabriella: Tegnapi adventek. 1–2. Asszonysors az ötvenes években. (Magyar Nemzet, 1988. dec. 23.–1988. dec. 24.)
Ember Judit: Menedékjog. 1956. (Bp., Szabad Tér Kiadó, 1989)
Újhelyi Szilárd: A kor, amelyben éltünk. (Liget, 1989)
Ember Mária. A „Dónát”. (Magyar Nemzet, 1991. júl. 26.)
Eörsi István: Az időszerűtlen D. F. időszerűsége. (Beszélő, 1991. 30.)
Ludassy Mária: Donáth Ferenc síremlékénél. (Kritika, 1991. 9.)
Donáth Ferenc snagovi visszaemlékezése. Közreadja ifj. Donáth Ferenc. (Kritika, 1992. 6.)
Kis János: Donáth Ferenc a magyar történelemben. [K. J. előszava D. F. válogatott írásaihoz.] (Kritika, 1992. 12.)
Bozóky Éva: Zord idők nyomában. Visszaemlékezések. (Pannónia Könyvek. Pécs, 1998)
Grigoriu, Mihail: Titkos iratok a román levéltárakból. 1956–1957. Az őrzés forgatókönyve. [A snagovi foglyokról.] (Magyar Nemzet, 1998. máj. 16.)
Valuch Tibor: Egy elkötelezett reformer. Donáth Ferenc. (Rubicon, 1995. 8.)
Donáth Ferenc emlékezete: Kis János: D. F. csatái. – Ludassy Mária: Amikor a kövek megszólalnak. – Eörsi István: Szívós kudarcok dicsérete. (Élet és Irodalom, 2001. 28.)
Bozóky Éva újságírón meghalt. (Magyar Nemzet, 2004. jún. 11.)
Huszár Tibor: Beszélgetés Donáth Ferenccel. 1977. (H. T.: Találkozások. Beszélgetések a két világháború közötti magyar szellemi politikai mozgalmakról. Bp., Corvina, 2005)
N. Sándor László: Ifj. Donáth Ferenc édesapjáról és a 60 éve lezajlott történelmi eseményekről, amelyeknek résztvevője volt. Földosztás: az emberek kiléptek a némaságból. (Népszava, 2005. márc. 31.)
A snagovi foglyok. Nagy Imre és társai Romániában. Iratok. Összeáll., a jegyzeteket és a bevezető tanulmányt írta Baráth Magdolna és Sipos Levente. (A Napvilág Kiadó és a Magyar Országos Levéltár közös kiadványa. Bp., 2006)
Börtönlevél. Ifj. Donáth Ferenc jegyzeteivel. (Jászsági Évkönyv, 2006. 1.)
Murányi Gábor: A háromszorosan börtönviselt D. F. Párbeszédes történetek. (Heti VG, 2013. 37.)
Varga László: Ismét börtönben. Donáth és Kádár. (Élet és Irodalom, 2013. 39.)
Csizmadia Ervin: Donáth Ferenc és a demokratikus ellenzék. – Ignácz Károly: Hogyan vált kommunistává egy jómódú vidéki család sarja? Donáth Ferenc indulása. – Konok Péter: Donáth Ferenc, a népfront-kommunista. – Papp István Donáth Ferenc és a közvetlen demokrácia. – Varga Zsuzsanna: Donáth Ferenc tudományos tevékenységének mérlege. (Múltunk, 2014. 4.)
Ignácz Károly: Donáth Ferenc és a népi mozgalom. (BBC History, 2022. 3.).
Irod.: műveiről: Erdei Ferenc: Egy tanulságos történeti tanulmány a földreformról. D. F. könyvéről. (Valóság, 1970. 5.)
Gunst Péter: Új könyv a magyar földreformról. D. F.: Demokratikus földreform Magyarországon. 1945–1947. (Történelmi Szemle, 1970. 4.)
Lázár Vilmos: D. F.: Demokratikus földreform Magyarországon. 1945–1947. (Könyvtáros, 1970. 4.)
Lázár Vilmos: D. F.: Demokratikus földreform Magyarországon. 1945–1947. (Magyar Tudomány, 1970. 7.)
Szűcs László: D. F.: Demokratikus földreform Magyarországon. 1945–1947. (Századok, 1970. 4.)
Tóth Benedek: Huszonöt vé távlatából. D. F. könyve a földosztásról. (Népszabadság, 1970. jún. 11.)
U. Gy.: D. F.: Demokratikus földreform Magyarországon. 1945–1947. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1970. 5.)
Marik Dénes: D. F.: Demokratikus földreform Magyarországon. 1945–1947. (Békési Élet, 1971. 1.)
Gunst Péter: D. F.: Reform és forradalom. (Valóság, 1977. 12.)
Molnár Zoltán: Reform a forradalomban. D. F.: Reform és forradalom. (Élet és Irodalom, 1977. 42.)
Enyedi György: D. F.: Reform és forradalom. (Közgazdasági Szemle, 1978. 2.)
Gulyás Pál: D. F.: Reform és forradalom. (Kritika, 1978. 5.)
Halász Péter: D. F.: Reform és forradalom. (Agrártörténeti Szemle, 1979. 1-2.)
Vida István: D. F.: Reform és forradalom. (Századok, 1981. 4.)
Fenyő István: A valódi önkormányzatért. D. F.: A Márciusi Fronttól Monorig. (Élet és Irodalom, 1993. 29.)
Lányi Kamilla: D. F.: A Márciusi Fronttól Monorig. (Közgazdasági Szemle, 1993. 7-8.)
Mink András: Törékeny népfrontok. D. F.: A Márciusi Fronttól Monorig. (Beszélő, 1993. 5.)
Völgyesi Zoltán: A „népi demokrácia” igézetében. D. F.: A Márciusi Fronttól Monorig. (Alföld, 1993. 11.)
Romány Pál: D. F. a földosztás történelmi jelentőségéről. (Tekintet, 2013. 5.).
Irod.: lexikonok, feldolgozások: Kubinyi Ferenc: Prominent Hungarians Home and Abroad. (München, 1966; 2. kiad. 1973)
Salamon Konrád: Utak a Márciusi Front felé. (Gyorsuló idő. Bp., Magvető, 1982)
A magyar antifasiszta ellenállás és partizánmozgalom. Főszerk. Liptai Ervin. (Bp., 1987)
Fekete lexikon. (Thousand Oak, 1994)
Benkő Péter: A magyar népi mozgalom almanachja. 1932–1962. (Bp., 1996)
Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek. 1938–1948. (Bp., 1997)
Az 1947. év szept. 16-ára összehívott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Marelyn Kiss József és Vida István. (Bp., 2005)
Óvári József: Kaposvár, 1956. A Somogy Megyei Forradalmi Nemzeti Tanács – 1956. október 30. – emlékére. (Bp., 2005)
Pomogáts Béla: Szembenézés a történelemmel. Tanulmányok az ötvenhatos forradalomról. (Bp., Hungarovox, 2006)
Zinner Tibor: Gyorstalpaló elvtársaknak. A bírói és ügyészi akadémia. 1949–1954. (Bp., 2023).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CS8S-PDZQ (Wittal Márton és Schleisinger Berta házassági anyakönyve, 1881)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V9K-7VR1 (Donáth Ferenc halotti anyakönyve, 1903)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NWM-9YN9 (Wittal Mártonné Schlesinger Berta halotti anyakönyve, 1903)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JY5-28X2 (Donáth Géza és Grünberger Julianna házassági anyakönyve, 1909)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JY5-2MK5 (Donáth József és Spieler Mária házassági anyakönyve, 1910)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V9F-3265 (Donáth Jakabné Oblath Julianna halotti anyakönyve, 1920)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6QC7-Q86Z (dr. Donáth József halotti anyakönyve, 1938)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6MZ3-34J?i=219&cc=1452460 (dr. Donáth Lipót halotti anyakönyve, 1941)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V1G-3D1M (Donáth Géza halotti anyakönyve, 1959)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:873Z-3T6Z (dr. Donáth Lipótné Wittál Helén halotti anyakönyve, 1967)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:WHX3-MW6Z (Bozóky Tasziló halotti anyakönyve, 1972)
https://24.hu/belfold/2023/10/18/elhunyt-donath-ferenc/ (Elhunyt ifj. Donáth Ferenc, 2023)
https://www.evangelikus.hu/hireink/publicisztika/in-memoriam-donath-laszlo (In memoriam Donáth László, 2024)
https://neb.hu/asset/phphwuZTw.pdf (Donáth Ferenc életrajza a Nemzeti Emlékezet Bizottsága honlapján, 2019)
https://www.kommunizmuskutato.hu/eletrajzok/donath-ferenc (Donáth Ferenc életrajza a kommunizmuskutato.hu honlapon, 2019)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM51879
https://nntp.hu/person/person.php?personid=8589
https://nevpont.hu/palyakep/donath-ferenc-6acfe
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2024
