Korom Mihály
politikus, jogász, rendőrtábornok
Kelemen Mihály
Született: 1927. október 9. Mindszent, Csongrád vármegye
Meghalt: 1993. október 3. Budapest
Temetés: 1993. október 18. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Szülei: Kelemen Mihály, Korom Eszter. Édesapját nem ismerte, anyai nagyszülei nevelték fel.
Felesége: dr. Kővágó Ilona (†1979. máj. Bp. Temetés: 1979. máj. 14. Farkasrét) jogász, a Fővárosi Bíróság bírója.
Gyermeke, fia: ifj. Korom Mihály jogász, ügyvéd, rendőrtiszt.
Ifj. Korom Mihály felesége: Tóth-Harsányi Borbála (1946–) olimpiai 3. (1976) és vb 3. (1971), 156-szoros magyar válogatott kézilabdázó.
Iskola
Elemi iskoláit szülőfalujában végezte. A budapesti rendőrakadémián (1948–1949), az MDP öthónapos pártiskoláján tanult (1950–1951), az SZKP KB moszkvai pártfőiskoláján végzett (1958), az ELTE ÁJTK-n állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1959).
Életút
Elemi iskolái befejezése után napszámosként és béresként dolgozott. Az MKP tagja (1945. márc.-tól). A Magyar Államrendőrség Vidéki Főkapitánysága mindszenti járási kapitánysága nyomozója (1945), a Magyar Államrendőrség Vidéki Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztálya politikai munkatársa (1946–1948). A rendőrakadémia elvégzése után a budapesti Központi Kiképző Zászlóalj politikai tisztje (1949. márc.–1950. okt.). Az MDP KV Káder Osztálya (1951. febr.–1952. aug.), az MDP KV Adminisztratív Osztálya politikai munkatársa (1952. aug.–1954. ápr.), az MDP Központi Székház pártbizottsága alapszervi párttitkára (1954. ápr.–1955. aug.). A Parlamenti Őrség parancsnokhelyettese (1956. nov.–1956. dec.), az Országos Rendőrfőkapitányság (ORFK) Elnöki Osztály személyzeti vezetője (1957).
Az MSZMP KB Párt- és Tömegszervezeti Osztályának politikai munkatársa (1958. júl. 1.–1958. nov. 30.). A Belügyminisztérium (BM) II/8. (Vizsgálati) Osztálya vezetője (ezredesi rangban, 1958. dec. 1.–1960. aug. 26.), a BM Határőrség országos parancsnoka (1960. aug. 27.–1963. dec. 5.; vezérőrnagyi rangban, 1962. márc. 22-étől). Az MSZMP KB póttagja (1962. nov. 24.–1963. dec. 5.), tagja (1963. dec. 5.–1989. máj. 31.) és az MSZMP KB adminisztratív titkára (1963. dec. 5.– 1966. dec. 3.). Igazságügy-miniszter (1966. dec. 7.– 1978. ápr. 22.). Az MSZMP KB titkára (1978. ápr. 20.–1985 márc. 28.) és az MSZMP PB tagja (1980. márc. 27.–1985. márc. 28.).
Országgyűlési képviselő (Kiskunfélegyháza, [Bács-Kiskun megye 8. sz. választókerület], 1980. jún. 8.–1985. jún. 8.; 1985. jún. 8.–1989. máj. 16.) és az Országgyűlés Alkotmányjogi Tanácsának elnöke (1985–1988). Miután az MDF kiskunfélegyházi szervezete kezdeményezte képviselői székéből való visszahívását, lemondott mandátumáról (1989. máj. 16.) és KB-tagságáról is (1989. máj. 31.).
Elismerés
Szocialista Munkáért Érdemérem (1953), Szolgálati Érdemérem (1960), Kiváló Szolgálatért Érdemérem (1960), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Munka Érdemrend (arany, 1973), a Magyar Népköztársaság Érdemrendje (1985).
A Kongói Érdemrend parancsnoki fokozata (1972).
Főbb művei
F. m.: önálló művei, szerk.: Az új gazdasági mechanizmus jogszabályainak gyűjteménye. I–IV. köt. Főszerk. Gál Tivadarral. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1967–1971)
A Határozatok Tárában megjelent határozatok gyűjteménye. I–III. köt. Főszerk. Gál Tivadarral. (Az Igazságügyi Minisztérium és a Minisztertanács Titkársága kiadványa. Bp., Lapkiadó Vállalat, 1970–1979).
F. m.: tanulmányai: A szovjet rendszer hatalmas erejének újabb példája. (Jogtudományi Közlöny, 1953. 4.)
Osztályharc és büntetőpolitika. (Rendőrségi Szemle, 1960. 4.)
Jogi eszközök az új gazdaságirányítási rendszer szolgálatában. (Belügyi Szemle, 1968. 5.)
A jogszabályok és az ügyintézés egyszerűsítéséről. (Állam és Igazgatás, 1968. 8.)
Az 1971. évi törvény a tanácsokról. dr. K. M. expozéja. (Állam és Igazgatás, 1971. 3.)
Irányítási rendszerünk jogi kérdései. (Gazdaság [folyóirat], 1972. 1.)
A bírósági szervezeti törvény. (Állam és Igazgatás, 1972. 7.)
Népköztársaságunk alkotmánya és államéletünk fejlesztése. (Belügyi Szemle, 1972. 8.)
Igazságszolgáltatásunk feladatai az MSZMP XI. kongresszusa után. (Belügyi Szemle, 1976. 1.)
A jogalkotás időszerű kérdései. (Állam és Igazgatás, 1976. 4.)
A jogtanácsosok helye és szerepe a vállalatok életében. (Magyar Jog, 1976. 6.)
A közérdekű bejelentésekről és panaszokról szóló törvény. (Magyar Jog, 1977. 4.)
Jogpolitikai célok és eszközök a gazdaság irányításában. (Társadalmi Szemle, 1977. 5.)
A Polgári Törvénykönyv módosítása. (Magyar Jog, 1977. 11.)
Az állami vállalatokról szóló törvény. (Magyar Jog, 1978. 2.)
1960. Osztályharc és büntetőpolitika. – 1976. Igazságszolgáltatásunk feladatai az MSZMP XI. kongresszusa után. (Belügyi Szemle, 1978. 1.)
Alkotmányunk harminc éve. (Belügyi Szemle, 1979. 8.)
Közigazgatásunk a néphatalom szolgálatában. (Társadalmi Szemle, 1980. 3.)
Állam- és jogéletünk feladatai a XII. kongresszus után. (Magyar Jog, 1980. 7.)
Harminc évesek a tanácsok. (Állam és Igazgatás, 1980. 10.)
Egyidejűleg erősítjük a tanácsok önállóságát és a központi irányítást. (Állam és Igazgatás, 1980. 12.)
A járások megszüntetése, a helyi párt-, állami és társadalmi irányítás továbbfejlesztése. (Társadalmi Szemle, 1983. 11.)
A helyi párt- és állami irányítás továbbfejlesztéséről, a járások megszüntetéséről. (Állam és Igazgatás, 1983. 12.)
Az államigazgatás korszerűsítéséről. (Városépítés, 1984. 2.)
Az Országgyűlés és a tanácsok munkájának továbbfejlesztése. (Állam és Igazgatás, 1985. 5.)
Megemlékezés Nezvál Ferencről. (Magyar Jog, 1988. 1.).
Irodalom
Irod. és források: Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969; 2. átd. kiad. 1972; 3. átd. kiad. 1975)
Elhunyt dr. Korom Mihályné dr. Kővágó Ilona a Fővárosi Bíróság bírája. (Népszava, 1979. máj. 10.)
Ki kicsoda? (4. átd. kiad. Bp., 1981)
Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Szerk. Nyírő András. (Bp., 1989)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1994. (Bp., 1991–1993)
Meghalt Korom Mihály. (Magyar Nemzet–Népszabadság, 1993. okt. 4.)
Kubinyi Ferenc: Fekete lexikon. (Thousand Oak, 1994)
Bölöny József: Magyarország kormányai. 1848–2004. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004)
Radványi Benedek: 1984. A kettétört olimpia. Az olimpia, amelyen nem lehettünk ott. [Korom Mihályról, Tóth-Harsányi Borbála apósáról.] (Bp., 2014)
Donát Tamás: Turistaként nem akart az olimpiára menni. [Beszélgetés Tóth-Harsányi Borbálával, olimpiai bajnok kézilabdázóval.] (Veszprémi Napló, 2015. ápr. 12.).
neten:
https://www.abtl.hu/ords/archontologia/f?p=108:5:::NO::P5_PRS_ID:549332 (Korom Mihály szolgálati adatlapja az Állambiztonsági Szolgálatok Központi Levéltára honlapján, 2016)
https://neb.hu/asset/phpWXDKo3.pdf (Korom Mihály életrajza az Nemzeti Emlékezet Bizottsága honlapján, 2020)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM61676
https://nntp.hu/person/person.php?personid=9014
https://nevpont.hu/palyakep/korom-mihaly-8417b
http://www.nevpont.hu/view/12204
http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/12204
Megjegyzések
Művei bibliográfiákban összekeverve Korom Mihály (1928–2014) történész munkáival.
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2023
