Géczi István

Született: 1944. március 16. Sajóörös, Borsod, Gömör és Kishont vármegye
Meghalt: 2018. szeptember 9. Budapest
Temetés: 2018. szeptember 27. Budapest
Temetési hely: Szent István Bazilika

Család

Sz: Géczi Lőrinc, Barócsi Anna. F: Márkusz Anna tanár. Leánya: Géczi Anikó (1966–) kézilabdázó; fia: Géczi Gábor (1968–) jégkorongozó.

Iskola

Gyermekkorát Zaránkon (Heves vm.) töltötte, középiskoláit Egerben végezte, az Egri Közgazdasági Technikumban éretts. (1962). A TF-en testnevelő tanári okl. (1969) és labdarúgó szakedzői okl. szerzett (1976), doktorált (1984).

Életút

A FTC labdarúgója, kapusa (1962–1975).

 

Olimpiai 2. helyezett (1972); Eb 4. (1972); KEK 2. (1974/75); VVK-győztes (1964/65), VVK 2. (1967/68), VVK 3. (1962/63); UEFA-kupa 3/4. (1971/72). Ötszörös magyar bajnok (1962/63, 1963, 1967, 1968, 1975/76); magyar kupagyőztes (1971/72, 1973/74). 23-szoros magyar válogatott (1964. okt. 11.–1974. máj. 29.), az FTC-ben összesen 309 bajnoki mérkőzésen (1962. aug. 26.–1975. szept. 3.) és 58 nemzetközi kupamérkőzésen (1962–1975) szerepelt; 1964. márc. 15-étől 1967. okt. 31-ig, megszakítás nélkül, összesen 102 bajnoki mérkőzésen védett az FTC-ben. Búcsúmérkőzése 1979. aug. 7-én volt az Üllői úton (FTC–FC Bruges 3–0). Az FTC kapusiskola vezetője (1975–1980), a tartalékcsapat edzője és az első csapat kapusedzője (1978–1980).

A Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem (KÉE) testnevelő tanára (1975–1992) és a Testnevelés Tanszék tanszékvezető egy. docense (1985–1992).

I. Géczi István Európa-bajnoki mérkőzései:

 

 

1971. szept. 25. Magyarország–Bulgária 2:0. Budapest, Népstadion, Eb-selejtező.

1971. okt. 9. Magyarország–Franciaország 2:0. Párizs, Colombes Stadion, Eb-selejtező.

1971. okt. 27. Magyarország–Norvégia 4:0. Budapest, Népstadion, Eb-selejtező.

1972. ápr. 29. Magyarország–Románia 1:1. Budapest, Népstadion, Eb-negyeddöntő.

1972. máj. 14. Magyarország–Románia 2:2. Bukarest, Eb-negyeddöntő.

1972. jún. 14. Magyarország–Szovjetunió 0:1 (0:0). Brüsszel, Heysel-stadion, 4000 néző. Vezette: Glöckner (NDK). Elődöntő.

 

Magyarország: Géczi – Fábián, Páncsics, Bálint, Juhász Péter – Juhász István, Kocsis Lajos, Kű – Szőke, Bene, Zámbó. Csere: Albert (Kocsis Lajos helyett, 60. p.), Dunai II. (Bene helyett, 60. p.).

 

Szovjetunió: Rudakov – Dzoudzasvili, Hurcilava, Kaplicsnij, Isztomin – Konykov, Troskin, Kolotov – Bajdacsnij, Banyisevszkij, Onyiscsenko. Csere: G. Nodija (Banyisevszkij helyett, 68. p.).

Gól: Konykov (52. p.).

 

 

1972. jún. 17. Magyarország–Belgium 1:2 (0:2). Liège, Rocourt-stadion, 8000 néző. Vezette: Boström (Svédország). A 3. helyért.

 

Magyarország: Géczi – Fábián, Páncsics, Bálint, Juhász Péter – Juhász István, Albert, Kű – Kozma, Dunai II., Zámbó. Csere: Szűcs Lajos (Zámbó helyett, 46. p.).

 

Belgium: Piot – Heylens, van den Daele, Thissen, Dolmans – J. Verheyen, Dockx, Polleunis – Semmeling, van Himst, Lambert.

Gól: Kű (11-esből, 52. p.)

 

 

II. Géczi István olimpiai mérkőzései:

 

 

1972. aug. 27. Magyarország–Irán 5:0. Nürnberg, Franken Stadion, csoportmérkőzés

1972. aug. 29. Magyarország–Brazília 2:2. München, Olimpiai Stadion, csoportmérkőzés.

1972. aug. 31. Magyarország–Dánia 2:0. Augsburg, Rosenau Stadion, csoportmérkőzés.

 

1972. szept. 3. Magyarország–NDK 2:0. Passau, Drei Füsse Stadion, középdöntő, csoportmérkőzés.

1972. szept. 6. Magyarország–NSZK 4:1. München, Olimpiai Stadion, középdöntő, csoportmérkőzés.

1972. szept. 8. Magyarország–Mexikó 2:0. Regensburg, középdöntő, csoportmérkőzés.

 

 

1972. szept. 10. Lengyelország–Magyarország 2:1. München, Olimpiai Stadion, döntő, 50 000 néző. Vezette: Tschenscher (NSZK-beli).

 

Magyarország: Géczi – Vépi, Páncsics, Bálint, Juhász Péter – Dunai III, Szűcs, Kű – Kozma, Dunai II. Várady. Csere: Kocsis Lajos (Kű helyett, 73. p.), Tóth Kálmán (Dunai II. helyett, 80. p.).

 

Lengyelország: Kostka – Gut, Gorgon, Miczkiewicz, Anczok – Szoltysik, Kraska, Maszczyk – Deyna, Lubanski, Gadocha. Csere: Szymczak (Deyna helyett, 78. p.)

Gól: Várady 49. p., ill. Deyna (48. és 68. p.)

Elismertség

A Budapesti Diáksporttanács elnöke (1986–1990). A Magyar Diáksport Szövetség elnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökségi tagja (1986–1989). Az MTA Mozgásbiológiai Bizottsága tagja (1985–1990).

 

Országgyűlési képviselő (Budapest, 49. sz. választókerület, 1985. jún. 8.–1990. máj. 2.) és az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottságának elnöke (1987–1990), független országgyűlési képviselőjelölt (Budapest, 23. sz. egyéni választókerület, 1990).

Elismerés

Az FTC örökös bajnoka (1974), Aranydiplomája (1991) és Centenáriumi Aranydiplomája (1999).

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2019