Németh Károly
politikus
Született: 1922. december 22. Páka, Zala vármegye
Meghalt: 2008. március 12. Budapest
Temetés: 2008. április 3. Budapest
Temetési hely: Fiumei út
Család
Sz: Németh József földműves, Beck Anna.
Iskola
Elemi iskoláit szülőfalujában, a négy polgárit Zalaegerszegen végezte, hentes segédlevelet szerzett (1941). Két hónapos pártiskolát végzett (1946), az MDP kétéves Pártfőiskoláján tanult (1952–1954).
Életút
A Kozma testvérek budapesti hentesárugyárának hentes- és mészárostanonca (1939–1941), -segéde (1941–1942), a Pákai körjegyzőség írnoka (1942–1943). Katonai szolgálatot teljesített (Budapesten, a XI. sz. helyőrségi kórházban szolgált, 1943–1944), majd egy kórházvonattal Németországba vitték (1944. dec.), de útközben megsebesült (1945. júl.-ban tért vissza Magyarországra).
Hazatérése után az MKP (1945–1948), a pártegyesítés után az MDP (1948–1957), ill. az MSZMP tagja (1957-től). Az MKP pákai szervezete függetlenített körzeti titkára (1946–1947), az MKP, 1948-tól az MDP Zala Megyei Bizottsága oktatási felelőse, szervezőtitkára (1947–1949), az Agitációs és Propaganda Osztály vezetője (1949–1952). Tanulmányai befejezése után az MDP Csongrád Megyei Bizottsága első titkára (1954. ápr. 12.–1956. okt. 31.) és az MDP KV póttagja (1956. júl. 18.–1956. okt. 31.). Az MSZMP Csongrád Megyei Intéző Bizottsága elnöke (1956. nov.–1957. jún.), az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága első titkára (1957. jún.–1960. jan. 21.).
Az MSZMP KB tagja (1957. febr. 26.–1988. máj. 22.). Az MSZMP KB Mezőgazdasági Osztálya vezetője (1960. jan. 12.–1962. nov. 24.), az MSZMP KB titkára (1962. nov. 24.–1965. jún. 25. és 1974. márc. 20.–1987. jún. 23.). Az MSZMP Budapesti Bizottsága első titkára (1965. jún. 25.–1974. márc. 20.). Az MSZMP PB póttagja (1966. dec. 3.–1970. nov. 28.), az MSZMP PB tagja (1970. nov. 28.–1988. máj. 22.). Az MSZMP KB főtitkárhelyettese (1985. márc. 28.–1987. jún. 23.). Az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Bizottsága (1974–1978), Közgazdasági Munkaközössége (1975–1980), Ifjúsági Bizottsága (1978–1987) és Pártépítési Munkaközössége elnöke (1980–1987).
Országgyűlési képviselő (Csongrád megye, 1958. nov. 16.–1963. febr. 24.; Zala megye, 1963. febr. 24.–1967. márc. 19.; Budapest IV. kerület, 1967. márc. 19.–1971. ápr. 25.; 1971. ápr. 25.–1975. jún. 15.; 1975. jún. 15.–1980. jún. 8.; 1980. jún. 8.–1985. jún. 8.; Országos lista, 1985. jún. 8.–1988. jún. 29.).
Az Elnöki Tanács tagja (1967. ápr. 14.–1987. jún. 25.), az Elnöki Tanács elnöke (1987. jún. 25.–1988. jún. 29.).
Az 1956-os forradalom idején Hódmezővásárhely központtal katonai közigazgatást vezetett be, parancsainak végrehajtói a kegyetlenségeiről híres Gyurkó Lajos (1912–1979) vezérőrnagy egységei voltak. Tevékenységével jelentős szerepet játszott az „ellenforradalom leverésében és a rend helyreállításában”. A forradalom leverése után megszervezte a Karhatalom helyi egységeit, ahol „szükséges volt”, határozott utasítást adott tűzparancsok kiadására a támadólag fellépő „ellenforradalmi elemekkel” szemben. Politikai karrierjét is 1956-os szereplésének köszönhette: 1957-től az MSZMP KB tagja, 1958-tól országgyűlési képviselő (1988-ig folyamatosan tagja volt a parlamentnek).
A KB mezőgazdasági osztályvezetőjeként, majd a mezőgazdaságért felelős KB-titkárként részt vett az új gazdasági mechanizmus kidolgozásában, az 1970-es években azonban a gazdasági reformok továbbfejlesztését ellenezte. Az állampárt legfőbb vezető testületében a kádári centrumhoz tartozott, fenntartások nélkül követte az első titkár által megszabott irányvonalat. Kádár János főként azért számított rá, mert levette a válláról az apparátus mindennapi irányításának gondjait. Nyers Rezső leváltásakor Németh Károlyt nevezték ki az MSZMP KB titkárává, így ő felügyelhette a KB gazdaságpolitikai és területi gazdaságfejlesztési osztályát. Kádár azonban nemcsak a reformer Nyers Rezsővel, de a „keményvonalas” Biszku Bélával szemben is Németh Károlyra támaszkodhatott. Biszku bukása után évekig Kádár első számú helyettesének, lehetséges utódjának számított (1985-ben az MSZMP főtitkárhelyettese lett). Az ország gazdasági válsága miatt az 1980-as évek végén befolyása jelentősen csökkent. A nyugdíjba vonult Losonczi Pál utódjaként a súlytalan kollektív államfői testület, az Elnöki Tanács elnöke lett. Az 1988. máj.-i országos pártértekezleten azonban a régi gárda több tagjával együtt a reformszárny őt is eltávolította a vezető testületekből.
Emlékezet
Pákán született, tevékenysége Zala és Csongrád megyéhez kötődött, majd Budapesten élt. A fővárosban hunyt el, a Fiumei út Temetőben nyugszik.
Elismerés
Magyar Népköztársasági Érdemérem (arany, 1950), Munka Érdemrend (1955 és 1959); Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), a Magyar Népköztársaság Érdemrendje (1982).
Dimitrov-emlékérem (bolgár, 1973).
Főbb művei
F. m.: Mezőgazdaságunk fellendítése a második ötéves tervben. (Társadalmi Szemle, 1961)
A szocialista mezőgazdaság fejlesztésének feladatai. (Az MSZMP KB Politikai Akadémiája. Bp., 1964)
Mezőgazdaságunk fejlesztésének időszerű feladatai. (Társadalmi Szemle, 1964)
A reform előkészítésének tapasztalatairól. (Társadalmi Szemle, 1967)
Tettekkel, felelősséggel. Beszédek, cikkek. (Bp., Kossuth, 1974)
Az 1975. évi terv és költségvetés, valamint az V. ötéves terv irányelveiről. N. K. előadói beszéde az MSZMP KB 1974. dec. 5-i ülésén. – Időszerű gazdasági feladataink. – A gazdasági építőmunka feladatai. (Társadalmi Szemle, 1975)
Gazdasági építőmunkánk feladatai. (Közgazdasági Szemle, 1975)
Gazdaságpolitikánk és gazdasági feladataink. (Gazdaság [folyóirat], 1975)
Changing Conditions and Expectations in the Hungarian Economy. (The New Hungarian Quarterly, 1976)
Ötödik ötéves tervünk – népgazdaságunk töretlen fejlődésének programja. – Az SZKP XXV. kongresszusa. Újabb mérföldkő a béke és a társadalmi haladás útján. (Társadalmi Szemle, 1976)
Minden erőt – az V. ötéves terv teljesítésére! – Feladatunk a hosszútávú külgazdasági politika és a termelési szerkezet fejlesztése irányelveink megvalósításában. (Társadalmi Szemle, 1977)
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetéről, továbbfejlesztésének feladatairól. (Társadalmi Szemle, 1978)
A magasabb követelmények útján. Válogatott beszédek és cikkek. 1974–1979. (Bp., Kossuth, 1979)
Pártunk kádermunkájáról. (Társadalmi Szemle, 1980)
Az MSZMP negyedszázados tapasztalatai a pártegység erősítéséért folytatott küzdelemben. Bibliofil kiad. (Dabas, 1982)
Ifjúság és ifjúságpolitika. N. K. előadói beszéde az MSZMP KB 1984. okt. 9-i ülésén. (Társadalmi Szemle, 1984)
N. K. városavató beszéde. (Vasi Szemle, 1984)
Az ifjúság helyzete és a párt feladata. N. K. előadói beszéde az MSZMP KB Politikai Akadémiáján 1985. jún. 12-én. (Bp., Kossuth, 1985)
Visszatekintés. (Sorsfordító évek Zalában. Visszaemlékezések az 1945–1948-as évekre. Vál., szerk. Petrák Katalin és Tóth Lászlóné. Zalaegerszeg, 1985)
Párt, társadalom, politika. Vál. beszédek és cikkek. 1979–1985. (Bp., Kossuth, 1986)
A pártdemokrácia kérdéseiről. – A párt kádermunkája. (Társadalmi Szemle, 1986).
Irodalom
Irod.: Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969)
Ki kicsoda? (4. átd. kiad. Bp., 1981)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
Sortüzek. 1956. Szerk. Kahler Frigyes. (Lakitelek, 1993)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000. (Bp., 1999)
Markó László: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Életrajzi lexikon. (Bp., 2000; 2. bőv. és jav. kiad. 2006)
Halálhír. (Népszabadság, 2008. márc. 14.).
neten:
https://hvg.hu/itthon/20080313_nemeth_karoly_kadar_elhunyt
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2019
