Szalai Béla

Született: 1922. július 26. Kutas, Somogy vármegye
Meghalt: 2008. szeptember 18. Budapest

Család

Szegényparaszti családból származott. Sz: Szalai Imre juhász, uradalmi alkalmazott, Balogh Rozália. F: László Lenke (1922–2003) szociológus, az MSZMP KB Politikai Főiskolájának tanszékvezető-helyettese. Leánya: Szalai Ágnes (1946–) és Szalai Mária (1956–); fia: Szalai István (1953–).

Iskola

Elemi és polgári iskoláit Szigetvárott végezte, a Kaposvári Felsőkereskedelmi Iskolában éretts. (1940), három hónapos pártiskolát végzett (1945), az SZKP KB moszkvai pártfőiskoláján tanult (1951–1952).

A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Közgazdaság-tudományi Karán – a Györffy István Kollégium tagjaként – közgazdász (1946) és doktori okl. szerzett (1948).

Életút

A Futura (Magyar Szövetkezet Áruforgalmi Rt.) tisztviselője (1940), a Seidner Nyomda, az Európa Nyomda, ill. Pöhl Henrik gabona-nagykereskedő könyvelője (1940–1943). Részt vett a falukutató mozgalomban (1942-től), a Magyar Parasztszövetség és a Parasztfőiskolások Közössége tagja (1943-tól). A II. világháború végén a Györffy-kollégistákkal együtt részt vett a fegyveres nemzeti ellenállási mozgalomban (1944).

 

A II. világháború után az MKP tagja (1945. jan.-tól). A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) gazdasági osztályvezetője (1945. jan. 22.–1945. szept.). A Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége (MEFESZ) elnöke (1947. márc.–1948. szept.), a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége (NÉKOSZ) főtitkára, majd elnöke (1948. szept.–1949. júl.), az ifjúsági mozgalmak egységesítése idején a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége (MINSZ) alelnöke (1949). Az MDP KV Államgazdasági Osztály politikai munkatársa, előadója (1949–1951), a Termelési és Beruházási Alosztály vezetője (1951. ápr.–1951. szept.). Moszkvai tanulmányait megszakítva a Minisztertanács titkárságvezetője (1952. nov.–1953. júl. 4.). Az Országos Tervhivatal (OT) elnöke (miniszteri rangban, 1953. júl. 4.–1954. okt. 30.), könnyűipari miniszter (1954. okt. 30.–1955. szept. 8.).

A berlini magyar kereskedelmi kirendeltség vezetője (1957. ápr.–1960. okt. 18.), a Hungarotex Külkereskedelmi Vállalat igazgatója (1960. okt. 18.–1963. dec. 7.), külkereskedelmi miniszterhelyettes (1963. dec. 7.–1975. júl. 16.), a Külkereskedelmi Minisztérium államtitkára (1975. júl. 17.–1980. aug. 1.), a Magyar Népköztársaság berlini nagykövete (1980. szept. 18.–1985. okt. 18.).

Országgyűlési képviselő (Országos lista, 1948. júl. 6.–1949. máj. 15.; Hajdú-Bihar megye, 1953. máj. 17.–1957. máj. 9., megfosztották mandátumától). Az 1947. aug. 31-i országgyűlési választásokon az MKP országos listáján pótképviselő lett, behívására 1948. júl. 6-án került sor, az országból elmenekült Rob Antal helyét foglalta el a törvényhozásban.

 

Az MDP KV tagja (1953. jún. 28.–1956. okt. 31.). Az MDP PB póttagja (1953. jún. 28.–1954. máj. 30.), az MDP PB tagja (1954. máj. 30.–1956. okt. 24.). Az MDP KV titkára (1955. szept. 1.–1956. okt. 24.).

Politikai pályafutását kommunista ifjúsági vezetőként kezdte, a MEFESZ, majd a NÉKOSZ elnökeként jelentős szerepet játszott az egységes kommunista ifjúsági szervezet kialakításában. Később, mint a MINSZ alelnöke őt bízták meg a budapesti Világifjúsági Találkozó (1949. aug. 14.–28.) megszervezésével. Közgazdasági tanulmányai befejezése után az MDP fiatal gazdaságpolitikusaként a KV Államgazdasági Osztályára helyezték, majd – tisztázatlan okokból – moszkvai tanulmányai megkezdése után hazarendelték. Rákosi Mátyás közvetlen beosztottjaként a Minisztertanács titkárságvezetőjének nevezték ki (valójában a korábbi miniszterelnökségi államtitkári feladatokkal bízták meg). Tagja volt az 1953. jún. 13-ra név szerinti meghívással Moszkvába rendelt hétfős párt- és állami küldöttségnek: a 16-ig tartó tanácskozásokon Szalai Béla készítette el a magyar küldöttség részére a kivonatos gyorsírásos jegyzőkönyvet.

 

Karrierje csúcsára 1955. szept. 1-jén érkezett. Az MDP KV titkári kinevezése után ő felügyelte a KV Terv-, Pénzügyi és Kereskedelmi Osztályát, Tudományos és Kulturális Osztályát, egyúttal alá tartozott a párt elméleti folyóirata, a Társadalmi Szemle, ill. a Csongrád, a Győr-Sopron, a Hajdú-Bihar és a Tolna megyei pártapparátus. A forradalmat megelőzően, 1956. okt. 13-án részt vett a Györffy Kollégium találkozóján, ahol az egyik felszólaló PB-tagságáról való lemondását követelte. A forradalom idején az MDP székházában, majd Óbudán tartózkodott, nem vett részt az eseményekben. Rákosi Mátyás titkársága vezetőjeként Kádár számára személye vállalhatatlan lett. „Múltbeli politikai hibái” miatt megfosztották parlamenti mandátumától és diplomáciai pályára száműzték.

Elismerés

Magyar Szabadság Érdemrend (ezüst, 1947), Magyar Népköztársasági Érdemrend (1950), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Munka Érdemrend (arany fokozata (1966, 1970, 1979), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1985).

 

KGST Emlékérem (1974).

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2019