Ausch Sándor
közgazdász
Született: 1922. június 16. Kölesd, Tolna vármegye
Meghalt: 1974. március 11. Gerjen, Tolna megye
Család
Nagyszülei: Ausch Mór, Lázár Karolina; Lőwy Manó, Heller Irma.
Sz: Ausch Vilmos vegyesgabona- és terménykereskedő, Lőwy Rozália (†1922. aug. 8. Bp. Temetés: 1922. aug. 10. Rákoskeresztúr). Édesanyja, csecsemőkorában elhunyt, édesapja újra megnősült. Nevelőanyja: Abeles Róza. F: Péter Katalin (1937–) történész, az MTA doktora. Fia: Ausch István (1968–).
Iskola
A dombóvári kir. kat. Esterházy Miklós Nádor gimnáziumban éretts. (1939), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen közgazdász doktori okl. szerzett (1946), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1957), doktora (1969).
Életút
A pécsi Sopianae Gépgyár vasesztergályos-segéde (1941–1942), a budapesti Steyer Művek, majd a szegedi Hirsch Műhely esztergályosa (Bányai Lajos néven, 1944–1945).
A MADISZ pécsi titkára (1945), a Gazdaságkutató Intézet tud. munkatársa (1946), a Magyar Külkereskedelmi Igazgatóság és a Gazdasági Főtanács miniszteri titkára (1947). A leningrádi Tervgazdasági Intézet és a moszkvai Közgazdasági Intézet aspiránsa (1948–1949), a KGST Moszkvai Titkárságának munkatársa (1949; vizsgái előtt 1949. nov.-ben hazarendelték, majd internálták: 1949. nov. 29.–1953. szept. 17.; rehabilitálták: 1956).
A Kereskedelmi és Jogi Könyvkiadó főszerkesztője (1954–1955). Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete tud. főmunkatársa (1955–1961), a KGST Moszkvai Titkárságának tanácsosa (1961–1964), az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete osztályvezető tud. főmunkatársa (1964–1974).
Az MKKE c. egy. tanára (1972. szept. 1.–1974. márc. 11.).
Tudományos pályafutásának kezdetén gazdaságstatisztikával, a reálbérek alakulásával és ezzel összefüggésben a nemzeti jövedelem számításával, pénzforgalommal kapcsolatos kérdésekkel, majd a népgazdasági mérlegrendszer kérdéseivel foglalkozott. Különösen értékesek az 1938–1944. évi, ill. az 1945–1946. évi inflációt vizsgáló írásai.
Vezető szerepet játszott az első hároméves terv kidolgozásában, majd Madarassy Attilával együtt az 1957. évi tényszámok alapján kidolgozta Magyarország ún. zárt népgazdasági mérlegrendszerét (national accounting, 1958). 1960 után a KGST-országok együttműködési kérdéseit vizsgálta. Tagja volt a magyar mechanizmusreform párt- és állami szintű külkereskedelmi előkészítő bizottságainak, és vezette a szocialista országok mechanizmusreformjait elemző munkacsoportot. Munkásságának jelentős része állambiztonsági okokból nem, vagy csak később és csak belső kiadványokban jelenhetett meg. Tisztázatlan körülmények között halt meg.
Főbb művei
F. m.: Egy éves a stabilizáció. 1–4. Gorácz Bélával. (Gazdaság. Közgazdaság- és üzemgazdaság-tudományi folyóirat, 1947. 15–20.)
A háború finanszírozása és az 1938–1944. évi infláció Magyarországon. (Közgazdasági Szemle, 1955. 10.)
Az infláció veszélyéről. Gerő Tamásnével. (Közgazdasági Szemle, 1956. 11–12.)
A beruházások fejlődésének 40 éve a Szovjetunió népgazdaságában. (Közgazdasági Szemle, 1957. 11.)
A háború finanszírozása és az 1938–1944. évi infláció. (Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete Évkönyve. Bp., 1958)
Az 1945–46. évi infláció és stabilizáció. Monográfia és kand. értek. is. (Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete kiadványa. Bp., Kossuth, 1958)
A népgazdasági mérlegrendszer néhány főbb problémája. (Közgazdasági Szemle, 1958. 6.)
Elvek és tények Jugoszláviában. (Társadalmi Szemle, 1959. 8–9.)
Kísérlet a nemzeti jövedelem újraelosztásának ábrázolására a pénzügyi mérlegek alapján. (Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete Évkönyve. 1958/59. Bp., 1960)
Az ágazati kapcsolati mérleg összehasonlítható rendszerben való kidolgozása. Bródy Andrással. (Közgazdasági Szemle, 1961. 2.)
A KGST-országok gazdasági együttműködése és a fejlődés perspektívái. (Közgazdasági Szemle, 1962. 9.)
A gazdaságirányítási rendszer átalakítása a szocialista országokban. (Társadalmi Szemle, 1964. 8–9.)
Nemzetközi munkamegosztás és gazdasági mechanizmus. (Közgazdasági Szemle, 1965. 7–8.)
A gazdaságirányítási rendszer átalakítása a szocialista országokban. (Társadalmi Szemle, 1965. 8–9.)
Nemzetközi ipari egyesülések. (Népszabadság, 1965. febr. 3.)
A KGST-országok együttműködésének fejlesztése. (Közgazdasági Szemle, 1966. 3.)
A stabilizáció huszadik évfordulójára. (Népszabadság, 1966. júl. 30.)
Az árak elméleti problémái a szocialista országok közötti kereskedelemben. Bartha Ferenccel. (Közgazdasági Szemle, 1967. 3.)
Export szocialista piacra. (Figyelő, 1967. 24.)
„Önálló gazdasági fejlődés vagy tőkés függés?” Megjegyzések egy vitához. (Történelmi Szemle, 1968. 3.)
A bilaterializmus és a multilaterializmus problémái a KGST-országok külkereskedelmében és fizetési forgalmában. (Közgazdasági Szemle, 1968. 6.)
A multilateralitás és a transzferabilitás megteremtésének előfeltételei a KGST-országok egymás közötti forgalmában. (Közgazdasági Szemle, 1968. 7–8.)
A KGST országok együttműködése és fejlesztésének fő irányai. Doktori értek. is. (Bp., 1969)
A KGST-együttműködés helyzete, mechanizmusa, távlatai. Nemzetközi munkamegosztás és gazdasági mechanizmus. (Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete kiadványa. Bp., Közgazdasági és Jogi, 1969; angolul: Theory and Practice of CMEA Cooperation. 1972)
Bilateralism and Multilateralism in the CMEA. (Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete kiadványa. Bp., 1969)
Kinek előnyös ez „döntően”? (Közgazdasági Szemle, 1970. 3.)
Az értékkategóriák, nemzeti és nemzetközi tervszerűség viszonya a lenini gyakorlatban. (Gazdaság. A Magyar Közgazdasági Társaság gazdaságpolitikai folyóirata, 1970. 1.)
A KGST-piac jellege és problémái. (Közgazdasági Szemle, 1971. 1.)
A komplex program. A gazdasági integrációról. (Népszabadság, 1971. szept. 26.).
F. m.: ford.: Motiljev, V. E.: A finánctőke és szervezeti formái. (Bp., 1962).
F. m.: kéziratban, az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetben: A nemzeti jövedelem elosztási és újraelosztási folyamatának számszerű ábrázolása a nemzeti jövedelem számítás és a pénzügyi mérlegek alapján. Madarassy Attilával. (1958)
Gépipari termékek és komplett gyárberendezések exportjának problémái. (1960)
A KGST-országok együttműködésének problémái a külkereskedelem tükrében. Kovásznai Gyulával. (1961)
A KGST-országok együttműködésének fejlesztése. Nemzetközi munkamegosztás és gazdasági mechanizmus. (1965).
Irodalom
Irod.: írásairól: Berend T. Iván: A. S.: Az 1945–46. évi infláció és stabilizáció. (Magyar Tudomány, 1959. 3.)
Schmidt Ádám: A. S.: Az 1945–46. évi infláció és stabilizáció. (Közgazdasági Szemle, 1959. 6.)
Ránki György: A. S.: Az 1945–46. évi infláció és stabilizáció. (Századok, 1960. 1–3.)
Nagy András: A. S.: A KGST-együttműködés helyzete, mechanizmusa, távlatai. Nemzetközi munkamegosztás és gazdasági mechanizmus. (Valóság, 1969. 11.)
Nagy Tamás: A. S.: A KGST-együttműködés helyzete, mechanizmusa, távlatai. Nemzetközi munkamegosztás és gazdasági mechanizmus. (Közgazdasági Szemle, 1969. 12.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2020
