Ledényi Ferenc
jogász, hadbíró
Született: 1904. június 9. Budapest
Meghalt: 1968. november 20. Budapest
Temetés: 1968. november 25. Budapest
Temetési hely: Újpest, Megyeri út
Család
Sz: Ledényi Ferenc (1882–1928) lakatossegéd, Besenyei Anna (1884–1937). Testvére: Herczog Tiborné Ledényi Gizella (1910–) és Perlaki Antalné Ledényi Anna (1915–). F: 1926-tól Macsura Mária (1897–).
Iskola
Budapesten hat elemi iskolát végzett (1910–1917), vasesztergályos segédlevelet szerzett (1922). A II. világháború után négy polgári iskolát végzett (1946–1948), a Bírói és Ügyészi Akadémia és a hathetes hadbírói tanfolyam hallgatója (1949–1950), az ELTE ÁJTK-n állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1957).
Életút
A budapesti Vulkán Gépgyár vasesztergályos-tanonca és -segédje (1918–1926), Budapesten alkalmi munkás (csomagkihordó és zsákoló, 1926–1935), a csepeli Weisz Manfréd Gyár (1935–1936), a budapesti Fegyvergyár (1936–1937), a Fémlemez Árugyár (1937–1938), Magyar Acélárugyár vasesztergályosa (1938–1949).
A Honvédelmi Minisztérium (HM) jogügyi előadója (1949. jún. 1.–1949. szept. 14.), jogi tanulmányai befejezése után őrnagyi rangban a Budapesti Katonai Ügyészség h. ügyésze (1950. okt. 14.–1951. ápr. 14.), a Budapesti Katonai Törvényszék ítélőbírója (1951. ápr. 14.–1952. febr. 26.), a Budapesti Katonai Felsőbíróság elnöke (1952. febr. 26.–1955. jún. 23.; ezredesi rangban: 1954. október 29-étől). A Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának elnöke (1955. jún. 23.–1962. szept. 30.; vezérőrnagyi rangban: 1961. nov. 7-étől). Mivel törvénysértő perekben is ítélkezett, az Elnöki Tanács felmentette tisztségéből, de kormányutasításra kivételes nyugdíjat kapott (1962).
Az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni megtorló perek egyik leghírhedtebb vérbírájaként összesen 28 vádlottat ítélt halálra (26-ot másodfokon). Ő ítélkezett Dudás József és társa pere elsőfokú eljárásában (1957. jan. 8.–1957. jan. 14.), Kocsis Sándor pere törvényességi óvás utáni eljárásában (1957. szept. 2.), valamint Pálinkás Antal és társai pere (1957. nov. 5.–1957. nov. 11.), Földes Gábor és társai pere (1957. dec. 16.–1957. dec. 21.), Renner Péter és társai pere (1958. febr. 3.), Kőrösi Sándor és társai pere (1958. márc. 4.), Pércsi Lajos és társai pere (1958. máj. 8.) és Mecséri János és társai pere (1958. nov. 10.–1958. nov. 13.) másodfokú eljárásában. Halálra ítélet – többek között – Dudás Józsefet, Földes Gábort, Pálinkás (Pallavicini) Antalt és Szabó Jánost („Szabó bácsit”). Mecséri János és társai perében 11, Földes Gábor és társai perében 7 halálos ítéletet hozott.
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, az újpesti Megyeri úti Temetőben nyugszik. Temetésén megjelent Kovács Pál vezérőrnagy, politikai főcsoportfőnök, honvédelmi miniszterhelyettes. Egykori munkatársai nevében Gáspár Gyula, az Igazságügyi Minisztérium katonai főosztályvezetője búcsúztatta.
Elismerés
Magyar Népköztársaság Érdemérem (arany, 1951), Kiváló Szolgálatért Érdemérem (1955), Munkás–Paraszt Hatalomért Emlékérem (1957), Haza Szolgálatéért Emlékérem (arany, 1958), az Igazságügy Kiváló Dolgozója (1958), Vörös Csillag Érdemrend (1960), Szolgálati Érdemérem (1960).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1968. nov. 22.)
Zinner Tibor: A kádári megtorlás rendszere. (Bp., 2001)
Zinner Tibor: Utak és tévutak a XX. századi magyar felsőbíráskodás káderpolitikájában ’56 után. (A Kúria és elnöke. III. köt. Szerk. Bódiné Beliznai Kinga. Bp., 2015).
neten:
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2020