Beöthy Konrád, bessenyői és örvendi
orvos, igazságügyi orvos
Született: 1898. április 9. Gyapoly, Bihar vármegye
Meghalt: 1958. július 5. Pécs
Család
Sz: Beöthy Kálmán rendőrkapitány, Marjai Erzsébet. Testvére: Beöthy Kálmán (1896–1971) csendőrtiszt, szerkesztő.
Iskola
Nagyváradon éretts. (1916), az I. vh. végén frontszolgálatot, majd katonai szolgálatot teljesített (1916–1924), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen ált. orvosi okl. (1926), a törvényszéki orvostani vizsgáló eljárások tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1931), az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).
Életút
Az I. vh.-ban az orosz és az olasz fronton harcolt (1916–1917), olasz hadifogságba esett (1917–1919), majd a Nemzeti Hadseregben szolgált (1920–1924). A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Törvényszéki Intézet díjtalan, majd díjas gyakornoka (1925–1926), egy. tanársegéde (1926–1932), egy. adjunktusa (1932––1940). Magyar állami ösztöndíjjal Bécsben, Brüsszelben, Párizsban, Berlinben, Modenában, Innsbruckban és Bolognában tanult (1927–1930), majd a glasgow-i törvényszéki orvostani intézet Rockefeller-ösztöndíjas vendégkutatója (1933–1934). A pécsi Erzsébet Tudományegyetem magántanára (1931–1938), az igazságügyi orvostan ny. rk. tanára (1938–1940), a nagyváradi állami kórház Pathológiai Osztályának főorvosa (1940–1944), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Pathológiai Intézetének igazgatója (1944 ősze–1945), az államváltás után a Marosvásárhelyre költözött magyar nyelvű patológiaoktatás vezetője (1945. dec. 13.–1946. aug. 31.). A Pécsi Tudományegyetemen a törvényszéki orvostan ny. r. tanára (1948–1952), a POTE Törvényszéki Orvostani Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1952–1958).
Törvényszéki orvostannal, különböző orvostani vizsgálatokkal (pl. vércsoport-meghatározások, a vér alkoholtartalmának meghatározása stb.) fogl.
Emlékezet
Pécsett temették el, sírját védetté nyilvánították (2005-ben).
Főbb művei
F. m.: Méhtályog áttörése a hasüregbe következményes halálos hashártyagyulladással. – Myelitis e compressione. – A vércsoportok s azok jelentősége, különös tekintettel a törvényszéki orvostanra. (Gyógyászat, 1928)
Thermophorként alkalmazott, rozoga villamoslámpák által okozott halál. (Bp., 1929)
Veleszületett kétoldali mellékvesehiány járulékos mellékvesével. Szalay Józseffel. (Gyógyászat, 1929)
A gyomorcsukó ellenállásának kísérletes megállapítása és annak értékelése vízben talált újszülöttek élveszülöttségét illetőleg. (Gyógyászat, 1931)
A holttest ruházata átvizsgálásának fontossága. (Magyar Jogi Szemle, 1931)
A kétpengéjű kés alkalmazása s a zsír quantitativ meghatározása halálos pulmonalis zsírembóliánál. (Bp., 1931)
Külföldi törvényszéki orvostani intézetekben tett tapasztalataim. (Bp., 1931)
Megbízhatók-e a vércsoportmeghatározások eredményei apasági keresetekben? (Bp., 1931)
A férfi tehetelensége. (Bp., 1932)
A súlyos testi sértés és súlyos sérülés. (Bp., 1932)
Hirtelen halál és status thymicolymphaticus. (Bp., 1934)
A szűrt ibolyántúli fény alkalmazása a törvényszéki orvostanban. (Bp., 1934)
Hogyan lehet haj- és szőrszálmetszeteket készíteni? A haj- és szőrszál alkotórészeinek electív festéssel való elkülönítése. Martin, F. W.-vel. (Bp., 1934)
A láz esetleges hatása a tanúvallomásban. (Csendőrségi Lapok, 1936)
A vér alkoholtartalmának meghatározása. Az orvosi bizonyítványokról. (Magyar Pathológusok Társasága Kiadványa, 1936)
Érdekesebb törvényszéki orvostani esetek. (Magyar Pathológusok Társasága Füzete. Debrecen, 1940)
Törvényszéki (bírósági) orvostan. Ökrös Sándorral, Fazekas I. Gyulával. Egy. jegyz. (Szeged, 1951)
Igazságügyi orvostan. Egy. jegyz. (Pécs, 1956).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
