Cservenka Ferencné
politikus
Székely Ilona
Született: 1918. december 29. Újpest, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 2010. november 5. Budapest
Család
Sz: Székely Ernő bőrgyári munkás, Harcsa Julianna. F: Cservenka Ferenc.
Iskola
Hat elemi osztályt végzett (1931), a II. világháború után éretts., majd az MDP kétéves pártfőiskoláján tanult (1950–1952). A Magyar Pamutipar Rt. újpesti üzemének gyári munkása volt.
Életút
Az illegális MKP újpesti kommunista ifjúsági csoportjának tagja (1936-tól), politikai tevékenysége miatt rendőri felügyelet alá helyezték. A II. világháború után az MKP, ill. az MDP Újpesti Bizottsága Agitációs- és Propaganda Osztályának munkatársa (1945–1949) és az újpesti képviselő-testület tagja.
Az MDP KV Agitációs- és Propaganda Osztályának munkatársa (1949–1952), alosztályvezetője (1952–1954), osztályvezető-helyettese (1954–1956), az MDP Budapesti II. kerületi Bizottsága Agitációs- és Propaganda Osztályának vezetője (1956). A forradalom leverése után megalakult MSZMP KB Agitációs- és Propaganda Csoportjának vezetője (1956. nov. 28.–1957. dec. 18.), az MSZMP Budapesti Bizottsága titkára (1957. dec. 18.–1962. okt. 31.), az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára (1962. nov. 1.–1983. okt. 11.).
Az MSZMP KB tagja (1957. febr. 26.–1988. máj. 22.).
Országgyűlési képviselő (Hazafias Népfront Budapesti lista 1958. nov. 16.–1963. febr. 24.; Hazafias Népfront Pest megyei lista, 1963. febr. 24.–1967. márc. 19.; Szigetszentmiklós [Pest megye 18. sz. egyéni választókerület], 1967. márc. 19.–1971. ápr. 25.; Gödöllő [Pest megye 4. sz. egyéni választókerület], 1971. ápr. 25.–1975. jún. 15.; 1975. jún. 15.–1980. jún. 8.; 1980. jún. 8.–1985. jún. 8.; 1985. jún. 8.–1989. márc. 8.; lemondott mandátumáról). Az Országgyűlés alelnöke (1980. jún. 27.–1988. okt. 5.).
Politikai pályafutását 1945 után a demokratikus pártok nőszervezeteinek összefogására alakult, de utóbb egyre inkább kommunista befolyás alá került Magyar Nők Demokratikus Szövetségében (MNDSZ) kezdte, majd középiskolai és pártfőiskolai tanulmányai után az MKP/MDP többször átalakuló és újraszervezett agitációs és propagandaosztályain folytatta. A forradalom leverése után elsők között csatlakozott az MSZMP-hez, a kádári konszolidáció egyik legismertebb nőpolitikusaként hét ciklusban választották meg országgyűlési képviselőnek (1958-tól). Képviselői mandátumáról az MDF gödöllői szervezete visszahívási akciója miatt mondott le (a visszahívást több mint 4600-an írták alá). Cservenkáné döntése a rendszerváltás szimbolikus eseménye volt, mert az új időszaki képviselőválasztáson győztes Roszik Gábor lett negyven év után az első ellenzéki képviselő a magyar parlamentben.
Elismerés
Szocialista Munkáért Érdemérem (1953), Munka Érdemrend (1955 és 1960), Munka Érdemrend (arany, 1964, 1969, 1975), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1978 és 1983).
Dimitrov-emlékérem (1973).
Irodalom
Irod.: Sőtér Edit: Szászhúszezer dolgozó véleménye. Beszélgetés Cservenka Ferencnével, a Budapesti Pártbizottság titkárával. (Népszabadság, 1962. máj. 12.)
Gali Sándor: A mezőgazdaság fejlődése Pest megyében. Beszélgetés Cservenka Ferencnével, a megyei pártbizottság első titkárával. (Népszabadság, 1977. máj. 24.)
Az eredményesebb gazdálkodásért – a pártmunka eszközeivel. Beszélgetés Cservenka Ferencnével, a Pest Megyei Pártbizottság első titkárával. (Társadalmi Szemle, 1979. 1.)
Karcagi László: A főváros vonzásában és taszításában. Beszélgetés Cservenka Ferencnével, a Pest Megyei Pártbizottság első titkárával. (Új Tükör, 1979. 17.)
Interjúk az ellenforradalomról és a konszolidációról. Beszélgetés Cservenka Ferencnével, Szirmai Jenővel és Eperjesi Lászlóval. (Társadalmi Szemle, 1981. 12.)
Kit képvisel Cservenkáné? (Hitel, 1988. 4.)
M. K.: Az isaszegi falugyűlés. Bizalmat szavaztak Cservenka Ferencnének. (Pest megyei Hírlap, 1989. jan. 25.)
Bőhm Antal: A választásokról – időközben. (Társadalomtudományi Közlemények, 1989. 4.).
Irod.: Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969; 2. átd. kiad. 1972; 3. átd. kiad. 1975)
Budapesti közéleti névmutató. 1945–1950. A budapesti nemzeti bizottságok és népfrontbizottságok tagja. Összeáll. Halasi László. (Bp., 1980)
Ki kicsoda? (4. átd. kiad. Bp., 1981).
neten:
Tóth Szenesi Attila: 1989. Cservenka Ferencné visszahívása:
https://index.hu/belfold/tegnapiujsag/2009/01/19/1989_cservenka_ferencne_visszahivasa/
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2020
