Darabos Pál
orvos, egészségpolitikus, gyermekgyógyász, szakszervezeti vezető
Született: 1911. november 27. Budapest
Meghalt: 1982. július 22. Budapest
Temetés: 1982. augusztus 5. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Iskola
A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1935), gyermekgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1941).
Életút
A budapesti Bródy Adél Gyermekkórház gyakornoka, segédorvosa (1935–1941), alorvosa (1941–1943), Kolozsvárott munkaszolgálatos orvos (1943–1944), a németországi buchenwaldi koncentrációs tábor foglya (1944. máj.–1945). Hazatérése után a Nemzeti Segély gyermekszakorvosa (1945–1949), Csepelen rendelőintézeti orvos, majd gyermekgyógyász főorvos (1949–1963).
Az MKP (1946), az MDP (1948), az MSZMP tagja (1956). Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetősége (OEDSZ KV) Orvosi Szakosztálya titkára (1957–1964), az OEDSZ mb. főtitkára (1964. febr. 1.–1964. ápr. 2.), főtitkára (1964. ápr. 2.–1975. nov. 19.), elnöke (1975. nov. 19.–1980). A Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) elnökségi tagja (1964–1975), a SZOT Központi Vezetősége (KV) elnöke (1975–1980), tagja (1980–1982).
Egészségügyi szervezéssel, orvosi továbbképzéssel, orvosi etikával, betegjoggal foglalkozott. Magyarországon az elsők között fogalmazta meg az orvosi munka etikai követelményeit, jelentős szerepet játszott az Orvosi Rendtartás kidolgozásában, a magyarországi orvosi etikai bizottságok megalapítója, szervezési és működési szabályzatuk kialakítója (1958-tól).
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. A gyászszertartáson, a SZOT és az OEDSZ nevében Füzi István, az OEDSZ főtitkára, a család és a barátok nevében Böszörményi Miklós orvosprofesszor búcsúztatta. Síremlékét 1983. okt. 24-én avatta fel Kedvessy György, az OEDSZ alelnöke.
Elismertség
A Magyar Gyermekgyógyász Szakcsoport, ill. a Magyar Gyermekorvos Társaság alapító vezetőségi tagja (1950. okt. 27-étől).
A Közalkalmazottak és Rokonszakmák Nemzetközi Szövetsége Egészségügyi Bizottságának elnöke (1968–1975).
Elismerés
Érdemes orvos (1954), Bókay János-emlékérem (1958), Weil Emil-emlékérem (1960).
Szerkesztés
Az Orvosi Hetilap szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: Az életről való ismeretek Engels nyomán. (Természet és Technika, 1952. 11.)
Az orvosetikai bizottságokról. (Belpolitikai Szemle, 1959. 3.)
Az orvosi etika néhány időszerű problémája. (Orvosi Hetilap, 1959. 37.)
Az egészségügyi dolgozók művelődési helyzete. (Az Orvos Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete kiadványa. Bp., 1962)
A falu egészségügyi ellátásának problémáiról. (Bp., Táncsics Kiadó, 1962)
Az orvostovábbképzés helyzete, problémái, feladatai. (Bp., Táncsics Kiadó, 1964)
Emlékezés Weil Emilre, születésének 70. évfordulóján. D. P. emlékbeszéde 1967. febr. 18-án, W. E. Kerepesi úti sírjánál. (Orvosi Hetilap, 1967. 9.)
Az egészségpolitikai irányelvekről. (Társadalombiztosítás, üdülés, munkavédelem, 1969)
Szakszervezetünk VI. kongresszusa. (Orvosi Hetilap, 1971. 25.).
Irodalom
Irod.: Fehér Rózsa: Az orvosetikai bizottságok működésükkel megnyerték a betegek és orvosok bizalmát. A közeljövőben megjelenik az új rendtartás. Beszélgetés dr. D. P.-lal. (Magyar Nemzet, 1959. jan. 18.)
Fehér Rózsa: Kevesebb a panasz, javult az orvosetika. A biztosított beteg ne honorálja külön az orvost. Az orvosetikai bizottságok további tervei. Beszélgetés dr. D. P.-lal. (Magyar Nemzet, 1961. jan. 4.)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1982. júl. 30.)
D. P. (Orvosi Hetilap, 1982. 35.).
Irod.: Ki kicsoda? (3. átd. kiad. Bp., 1975)
Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. (Bp., 2001)
Kapronczay Károly: Magyar orvoséletrajzi lexikon. (Bp., 2004).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2020
