Nagy Magda, K.
irodalomtörténész
Barla Szabó Ödönné; K. Nagy Magda
Született: 1921. október 23. Hajdúböszörmény, Hajdú vármegye
Meghalt: 1982. január 28. Budapest
Temetés: 1982. február 12. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: K. Nagy István földműves, Fekete Margit. F: Barla Szabó Ödön (1919–1991) közgazdász. Fia: Barla Szabó István és Barla Szabó Gábor (1949–) mezőgazdasági mérnök, kandidátus.
Iskola
Elemi iskoláit Hajdúböszörményben, középiskoláit Debrecenben végezte, Debrecenben éretts. és tanítói képesítést (1940), a szegedi polgári iskolai tanárképző főiskolán polgári iskolai tanári okl. (1944), a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen – a Györffy Kollégium tagjaként – magyar–történelem szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1947), MDP Pártfőiskolát is végzett (1950), az irodalomtudományok kandidátusa (1963).
Életút
Az ideiglenes kormány hivatalos lapja, a Debreceni Néplap munkatársa, kulturális rovatvezetője (1945. máj.–1945. szept.), a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége (MEFESZ) országos titkára (1948), a Magyar Rádió (MR) riportere és az Irodalmi Osztály szerkesztője (1948–1950), az MDP politikai referense (1952–1953), a Kulturális és Tudományos Osztály Kulturális Alosztályának vezetője (1953–1956). Az MTA Személyzeti Osztálya megszervezője és vezetője (1957–1958), az MTA Irodalomtudományi Intézet tud. munkatársa (1958–1963), a Filmtudományi Intézat osztályvezetője (1963–1967), az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének tud. főmunkatársa (1967–1981).
Az MTA–TMB-n Sőtér István aspiránsa (1953–1957).
20. századi és kortárs magyar irodalommal, az illegális KMP kultúrpolitikájával, elsősorban a népi írók munkásságával foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a Válasz folyóirat köré szerveződött népi irodalmi csoportok és Balázs Béla (1884–1949) munkásságának feltárása terén. A Válaszról írt kandidátusi éretekezés a magyar irodalomtörténet egyik első folyóirat-monográfiája.
Emlékezet
Hajdúböszörményben született, tanulmányait Debrecenben és Budapesten végezte, a fővárosban hunyt el (utolsó címe: XI. kerület Muskotály utca 7.), a Farkasréti Temetőben nyugszik. A gyászszertartáson a Párttörténeti Intézet nevében Pintér István kandidátus, az intézet tudományos főmunkatársa, az egykori Györffy-kollégisták nevében Hardy Gyula vegyészmérnök, az MTA tagja búcsúztatta.
Főbb művei
F. m.: Politikus művészet és művészi politizálás. Egy sikeres dráma néhány problémája. Hubay Miklós drámájáról. (Társadalmi Szemle, 1954. 8-9.)
A népi írók társadalmi bázisa. (Bp., 1958)
Sziget vagy tenger? A népi írók mozgalmáról. (Kortárs, 1958. 9.)
Féja Géza önéletírásának társadalmi problematikája. (Kortárs, 1958. 11.)
A „Pesti emberek” néhány problémájáról. (Kortárs, 1958. 12.)
Fegyverbe! Fegyverbe! Az 1919-es proletárdiktatúra tükröződése írói önéletrajzi regényekben. (Kortárs, 1959. 8.)
Karikás Frigyes ismeretlen írásai. Illés Lászlóval. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1961. 4.)
A Válasz. 1934–1938. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., Szépirodalmi Kiadó, 1963)
A Válasz. (Hajdú-Bihari Napló, 1963. szept. 22.)
Balázs Béla emlékezése Bartókról. (Új Írás, 1966. 9.)
Balázs Béla: Válogatott cikkek és tanulmányok. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta. Ford. Szabó István. (Esztétikai Kiskönyvtár. Bp., 1968)
Irodalmi hagyományaink az 1920-as évek kommunista publicisztikájában. (Párttörténeti Közlemények, 1972. 2.)
Balázs Béla világa. (Bp., Kossuth Kiadó, 1973)
Viták, vélemények az irodalom és a politika kapcsolatáról, a szocialista irodalom elvi követelményeiről. 1929–1933. (Párttörténeti Közlemények, 1976. 4.)
A „100%” – ötven év távlatából. (Társadalmi Szemle, 1977. 7-8.)
A haladó egyetemi ifjúság mozgalmai Magyarországon. 1918–1945. (Társadalmi Szemle, 1978. 5.)
A Sarló-mozgalom ötven év mérlegén. (Társadalmi Szemle, 1978. 12.)
Balázs Béla művészetfilozófiai, filmesztétikai nézetei a valóságábrázolás módjairól. (Filmtudományi Szemle, 1979)
A Korunk szerkesztési elvei és kultúrakoncepciója. 1926–1940. (Párttörténeti Közlemények, 1980. 4.).
Irodalom
Irod.: írásairól: Pamlényi Ervin: A Válasz a mérlegen. K. N. M.: A Válasz. 1934–1938. (Magyar Nemzet, 1963. aug. 4.)
Csatári Dániel: K. N. M.: A Válasz. 1934–1938. (Valóság, 1964. 10.)
Ságvári Ágnes: K. N. M.: A Válasz. 1934–1938. (Párttörténeti Közlemények, 1964. 1.)
Marx József: Balázs Béla: Válogatott cikkek és tanulmányok. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta K. N. M. (Irodalomtörténet, 1970)
Sz. M.: K. N. M.: Irodalmi hagyományaink az 1920-as évek kommunista publicisztikájában. (Népszabadság, 1972. szept. 23.)
Falus Róbert: K. N. M.: Balázs Béla világa. (Népszabadság, 1973. dec. 13.)
Antal Gábor: Vánszorgás és száguldás. K. N. M. Balázs Béla kötetéről. (Magyar Nemzet, 1973. dec. 31.)
E. Fehér Pál: Szegedtől Alma-Atáig. Tűnődés Balázs Béla sorsáról. K. N. M.: Balázs Béla világa. c. könyvéről. (Népszabadság, 1974. ápr. 4.)
Illés Jenő: K. N. M.: Balázs Béla világa. (Film–Színház–Muzsika, 1974. 25.)
Illés László: K. N. M.: Balázs Béla világa. (Kritika, 1974. 4.).
Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Halálhír. (Népszabadság, 1982. jan. 30.)
K. Nagy Magda. Pintér István gyászbeszéde. (Párttörténeti Közlemények, 1982. 1.)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. (Debrecen, 2009).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2020
