Rapai Gyula

Született: 1923. október 10. Kánya, Tolna vármegye
Meghalt: 1990. december 12. Budapest

Család

Nagyszülei: Rapai Pál földműves, Tóth Terézia; Kisturi László földműves, Tobak Julianna. Sz: Rapai Mihály (1874. aug. 15. Kánya) földműves és a helyi erdő- és legeltetési társaság elnöke, Kisturi Borbála (1879. márc. 11. Szakcs). Testvére: Rapai Pál, a Kányai Nemzeti Bizottság parasztpárti delegáltja. F: Gáti Piroska. Leánya: Rapai Ágnes (1952–) költő, író, műfordító és Rapai Márta.

Iskola

Négy elemit és Siófokon négy polgári osztályt végzett. A két világháború között a családi gazdaságban és a Kornfeld család remetepusztai birtokán napszámos munkát vállalt. A II. világháború után öt hónapos pártiskolán (1950) és az SZKP KB hároméves pártfőiskoláján tanult (1952–1955).

Életút

A Magyar Kommunista Párt (MKP) tagja (1945. ápr.-tól). Az MKP Tamási Járási Titkárságának adminisztrátora és a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) járási titkára (1946. szept.–1946. dec.), az MKP Zombai Körzeti Titkárságának titkára (1947. jan.–1947. nov.), az MKP Bonyhádi Járási Titkárságának politikai munkatársa (1947. nov.–1948. ápr.), az MKP, ill. a két munkáspárt egyesítése után az MDP bonyhádi járási titkára (1948. ápr.–1949. ápr.). Az MDP Baranya Bizottsága Mezőgazdasági Osztályának vezetője (1949. ápr.–1949. dec.), az MDP Tolna Megyei Bizottsága Tolna Megyei Bizottsága Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője (1949. dec.–1955. szept.). Tanulmányai befejezése után az MDP KV Agitációs és Propaganda Osztály Pártoktatási Alosztályának vezetője (1955. szept.–1956. jan.), az Agitációs és Propaganda Osztály osztályvezető-helyettese (1956. jan.–1956. okt. 31.).

 

A forradalom és szabadságharc leverése után megalakított új párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) tagja (1956. nov.-től). Az MSZMP Tolna Megyei Ideiglenes Intéző Bizottsága elnöke (1956. dec. 4.–1957. jún. 1.), az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága első titkára (1957. jún. 1.–1958. ápr. 18.), az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályának osztályvezető-helyettese (1958. ápr. 18.–1959. dec 5.), osztályvezetője (1959. dec. 5.–1962. febr. 7.), az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága első titkára (1962. febr. 7.–1969. nov. 21.).

A Külügyminisztérium állományába vették (1969. nov. 21.–1969. dec. 9.), a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete (1969. dec. 9.–1976. aug. 6.). A Kossuth Könyvkiadó igazgatója (1976. szept. 1.–1982. dec. 31.).

Az MSZMP KB póttagja (1959. dec. 5.–1962. nov. 24.), az MSZMP KB tagja (1962. nov. 24.–1980. márc. 27.).

Országgyűlési képviselő (Hazafias Népfront, Baranya megyei lista, 1963. febr. 24.–1967. márc. 19. és Pécs [Pécs 1. számú egyéni választókerület], 1967. márc. 19.–1971. ápr. 25.). A Magyar–Szovjet Baráti Társaság alelnöke.

Elismerés

Magyar Köztársasági Érdemérem (ezüst, 1948), Magyar Népköztársasági Érdemérem (ezüst, 1950), Magyar Szabadság Érdemrend (ezüst, 1957), Munka Érdemrend (1963), Munka Érdemrend (arany, 1967), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970).

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2020