Beöthy Zsolt, szlováni
irodalomtörténész, író
Beöthy Zoltán
Született: 1848. szeptember 4. Buda
Meghalt: 1922. április 18. Budapest
Család
Sz: Beöthy Zsigmond (1819–1896) politikus, országgyűlési képviselő. F: Rákosi Szidi (1852–1935) színésznő. Fia: Beöthy László (1873–1931) színházigazgató, író, újságíró.
Iskola
Budán, a Várban született, a család az 1849-es ostrom elől Komáromba menekült. A komáromi algimnáziumban, majd a pesti református gimnáziumban tanult; Pesten tanára volt – többek között – Gyulai Pál, Thaly Kálmán, Dömötör János és Tolnai Lajos. A pesti tudományegyetemen jogot hallgatott (1867–1870), tanulmányait a bécsi, majd a müncheni egyetemen folytatta (1870–1871), a bp.-i tudományegyetemen magyar–német szakos tanári okl. (1875), és bölcsésztudori okl. (1877), a magyar irodalom története tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1878). Az MTA tagja (l.: 1877. máj. 24.; r.: 1884. jún. 5.; ig.: 1893. máj. 12.).
Életút
A terézvárosi főreáltanoda, ill. a bp.-i V. kerületi főreáliskola r. tanára (1875–1882). A bp.-i tudományegyetemen a magyar irodalom történetének magántanára (1875–1882), ny. rk. (1883–1886), ny. r. tanára (1886–1922); közben a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1890–1895), az egyetem rektora (1915–1916).
Országgyűlési képviselő, a Főrendiház örökös tagja (1903–1918).
A konzervatív szellemű irodalomtudomány vezető alakja és egyik legjelentősebb képviselője. Korai munkássága az irodalomtörténet Gyulai Pállal induló irányzatához kapcsolódott. Pályája első felében régi magyar szépprózával és irodalomtörténettel fogl. Műveiben a pozitív adatközlést az emelkedett előadásmóddal párosította. Élete második felében irodalomfelfogását nemzetieskedő retorika hatotta át, építve kora nemzetkarakterrel kapcsolatos, ideologikus nézeteire. Irodalomelméletét az erős nemzeti érzés hatotta át, nézeteire nagy hatást gyakorolt H. Taine. Az irodalmat a nemzeti lélek leghatározottabb megnyilvánulásának tartotta, Trianont is a századforduló „nemzetietlen” irodalmával magyarázta. A Kisfaludy Társaság közgyűlésén tartott híres-hírhedt beszédében (1908. febr. 9.) védelmébe vette a nemzeti szempontú irodalmat, és hitet tett a történeti folytonosság megőrzésének igénye mellett. (Programját lényegében az induló Nyugat c. folyóirat eszmei és formai újításai ellenében fogalmazta meg). Művészeti, művészetfilozófiai írásai is elsősorban a magyar nemzetkarakterológiára épültek. Színikritikái és színészportréi ugyanakkor nemcsak a magyar drámairodalom, de a magyar színjátszás maradandó emlékei is. Nevezetes viták középpontjába került tragikumelmélete, ill. egyéb esztétikai nézetei is igen nagy vitát váltottak ki (az 1880-as években). A 19. sz. végén és a 20. sz. elején döntő szerepet játszott a közoktatás irányításában és a hivatalos irodalompolitika kialakításában.
Emlékezet
ő kezdeményezte a forradalom 50. évfordulóján (1898), hogy emléktáblát állítsanak a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) lépcsőzete bal mellvédjének falában arra emlékeztetve, hogy Petőfi Sándor ott szavalta el 1848. márc. 15-én a Nemzeti dalt (jóllehet, a közhiedelemmel ellentétben ott és akkor nem szavalta el Petőfi a Nemzeti dalt, az eseményt mégis márvány emléktábla őrzi, amelynek szövegét is Beöthy írta, ünnepélyesen leleplezték: 1900. márc. 15.). A századfordulón a Beöthy-család komáromszigeti kertjében minden évben nagy ünnepségek keretében tartották meg Beöthy Zsolt születésnapját. A Beöthy-villában évről-évre 50–60 író találkozott, s itt leplezték le Jókai Mór első szobrát is (gipsz mellszobor, Istók János alkotása, 1902). 60. születésnapját országszerte megünnepelték (a Kisfaludy Társaság az MNM dísztermében r. ülést tartott tiszteletére, 1908). Az Erzsébetvárosi Kaszinó tiszteletére Beöthy Zsolt-jutalomdíjat alapított (a bp.-i tudományegyetem egy bölcsészhallgatója vehette át, esztétikai értekezésének díjazására; először 1910-ben osztották ki). Külföldi útjai során gyűjtött nagy értékű, nemzetközi jelentőségű óegyiptomi művészeti gyűjteményét, mint értékes egyetemi segédgyűjteményt a bp.-i tudományegyetem Bölcsészkarának épületében őrizték (katalógusát Mahler Ede készítette el, és tette közzé). Halála után Beöthy Zsolt örökösei megvételre felajánlották a Szépművészeti Múzeumnak, ám anyagi nehézségek miatt a vételre nem került sor. Végül az értékes gyűjtemény Svédországba került (az Uppsalai Egyetem vásárolta meg, ma is ott őrzik).
Elismertség
Az MTA másodelnöke (1910. ápr. 28.–1913. ápr. 24.); az MTA Könyvkiadó Bizottsága előadója és az MTA Könyvkiadó Vállalatának vezetője (1880–1889). A Kisfaludy Társaság tagja (1876), másodtitkára (1876–1879), első titkára (1879–1900), elnöke (1900–1921). A Petőfi Társaság t. tagja (1908), a Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnöke (1911–1919), t. elnöke (1919–1922). Az Országos Közoktatási Tanács tagja (1883–1922), ügyvezető alelnöke (1896–1905). A Budapesti Philologiai Társaság alelnöke (1881–1922). A Középiskolai Tanárképző Intézet igazgatója (1890-től), az Országos Tanárvizsgáló Bizottság elnöke (1890–1920), az Országos Középiskolai Tanáregyesület elnöke (1893–1906).
Elismerés
Pro Artibus et Litteris díszjelvény (1899), a Kisfaludy Társaság Greguss-díja (1919), a Lipótvárosi Kaszinó Rákosi Jenő-díja (1921).
Szerkesztés
Az Athenaeum (1873–1874), a Kisfaludy Társaság Évlapjai (1877–1922), az Ország-Világ szerkesztője (1880). Színi bírálatait, mint a Nemzeti Hírlap (1878–1879) és a Pesti Napló színikritikusa írta (1879–1884).
Főbb művei
F. m.: Elbeszélések az ifjúság számára. (Pest, 1865)
Király a barátja. Eredeti vígjáték egy felvonásban. (Pest, 1871)
Elbeszélések. (Pest, 1871)
Bíró Márton. Reg. (Pest, 1872)
A névtelenek. Elbeszélések és rajzok. (Bp., 1875)
Kálózdy Béla. Reg. két kötetben. (Bp., 1875; 2. kiad. Kaczián Ödön rajzaival 1908)
Az első magyar politikai színmű és kora. (Bp., 1876)
A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése. I–II. Összeáll. (Bp., 1877–1879; 15. kiad. Átd. Kéky Lajos. 1928–1929)
Rajzok. (Bp., 1879; 2. kiad. 1884)
Mikes Kelemen és novellái. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1880. ápr. 5.; Budapesti Szemle, 1880)
Ráskai Lea. Költői beszély. (Bp., 1881; 2. díszkiad. Vágó Pál rajzaival. Bp., 1887; németül: 1904)
Színműírók és színészek. 1878–1881. Színikritikák. (Bp., 1882)
Munkácsy Krisztusa. (Bp., 1882)
Csató Pál szépirodalmi munkái. Sajtó alá rend., az életrajzot írta. Névtelenül. (Bp., 1883)
Természeti törvény a tragikumban. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1884. jún. 9.)
A tragikum. (Bp., 1885)
Magyar balladák. Magyarázza Greguss Ágosttal. (Jeles írók iskolai tára. 1. Bp., 1885; 6. kiad. 1901)
A szépprózai elbeszélés a régi magyar irodalomban. I–II. (Bp., 1886–1887)
Gvadányi és a Perzsa levelek. (Gvadányi Album. Szerk. Kovács Dénes. Bp., 1887)
Horatius és Kazinczy. (Bp., 1890)
A magyar irodalom története. Képes díszmunka. I–II. Szerk. (Bp., 1893– 1895; 3. kiad. Szerk. Badics Ferenccel. 1906–1908; CD-Rom 2002)
Széchenyi és a magyar költészet. (Bp., 1893; 2. kiad. Bev., jegyz. Tóth Rezső. 1899)
Az egyetemi tanárképzés kérdéséhez. (Bp., 1894)
Arany János. Élet- és jellemrajz. (Bp., 1895; új kiad. 1923)
Színházi esték. A színműírók és színészek új folyama. Színikritikák. (Bp., 1895)
A magyar irodalom kis-tükre. (Bp., 1896; 7. kiad. Bev., könyvészeti függelékkel ellátta Kéky Lajos. 1930; hasonmás kiad. 1992)
Esthetika. B. Zs. előadásai nyomán írta Deutsch Lajos. (Bp., 1897–1898; 2. kiad. 1900–1901; új kiad. 1908)
Széchenyi és a magyar költészet. (Bp., 1899)
Vörösmarty Mihály. A költő születésének százados évfordulója alkalmából. A Kisfaludy Társaság ajándéka a magyar ifjúságnak. (Bp., 1900)
Báró Wesselényi Miklós. (Bp., 1901)
A magyar költészet a XIX. században. Syllabus. (Bp., 1902)
Jókai Mór emlékezete. (Bp., 1905)
A protestáns kor közélete és költészete. B. Zs. előadásai nyomán írta Csobán András. (Bp., 1905)
Mikes Leveleskönyve irodalmunkban. (Bp., 1906)
Vörösmarty Mihály válogatott versei. Vál., a bevezető tanulmányt írta. (Irodalmi kincsek. Bp., 1906)
A művészetek története a legrégebbi időktől a XIX. század végéig. Négy kötetben számos képpel és műmelléklettel. I–IV. Szerk., az előszót írta. (Bp., 1906–1912; hasonmás kiad. 1997)
Költők és hősök. Három irodalomtörténeti tanulmány. (Bp., 1907)
Bevezetés a poétikába. (Bp., 1908)
Zrínyi és a Zrínyiász. B. Zs. előadásai nyomán írta Mihály Bálint. (Bp., 1908–1909)
Írói arcképek. II. Szász Károly, Kovács Pál. III. Arany János, Erdélyi János. (Bp., 1909–1911)
Az irodalomtörténet elmélete. B. Zs. előadásai nyomán írta Kiss Gyula. (Bp., 1910–1911)
Magyar cultura. (Bp., 1911)
Ferenc József királyunk és Erzsébet királynénk emlékezete. Két beszéd. (Bp., 1917)
Tisza István. (Bp., 1919)
Régi nóták. Három elb. Haranghy Jenő rajzaival. (Bp., 1920)
Mikszáth Kálmánné Mauks Ilona visszaemlékezései. Sajtó alá rend. (Bp., 1922)
Romemlékek. Tanulmányok, beszédek, czikkek. I– II. (Bp., 1923)
B. Zs. munkái. Irodalmi tanulmányok. Sajtó alá rend. a bevezető tanulmányt írta Kéky Lajos. Klebelsberg Kuno előszavával. (Élő könyvek. Magyar klasszikusok. 38. Bp., 1928)
Arany János összes balladái. Zichy Mihály rajzaival. Arany János halálának ötvenedik évfordulójára. A kísérő tanulmányt írta Voinovich Gézával. (Bp., 1932; hasonmás kiad. 1999)
Az irodalomtörténet elmélete. Sajtó alá rend. Lázár Piroska. (Bp., 1940).
Irodalom
Irod.: Emlékkönyv B. Zs. születésének 60. fordulójára. (Bp., 1908)
Mikszáth Kálmán: B. Zs. (A Hét, 1908)
Laczkó Géza: B. Zs. (Nyugat, 1908)
Waldapfel János: B. Zs. (Magyar Paedagogia, 1908)
Miklós Elemér: B. Zs., a tanár és ember. (M. E.: Irodalmi nevelés. Bp., 1908)
Oláh Gábor: B. Zs. (O. G.: Írói arcképek. Bp., 1910)
B. Zs. egyptologiai gyűjteményei a budapesti kir. magyar tudományegyetemen. Magyarázó jegyzék. Összeáll. Mahler Ede. (Bp., 1913)
Dóczy Jenő: Irodalmunk és a nemzeti szempontú kritika. (Nyugat, 1918)
Mitrovics Gyula: B. Zs. mint szépíró. (Budapesti Szemle, 1919)
Négyesy László: B. Zs. (Budapesti Szemle, 1922)
Császár Elemér: B. Zs., az irodalomtörténetíró. (Budapesti Szemle, 1922)
Zsigmond Ferenc: B. Zs. mint szépíró. (Irodalomtörténet, 1922)
Kéky Lajos: B. Zs. Művei teljes bibliográfiájával. (Bp., 1924)
Schöpflin Aladár: Írók, könyvek, emlékek. (Bp., 1925)
Négyesy László: B. Zs. emlékezete. (Bp., 1926)
Földi Mihály: B. Zs. (Bp., 1929)
Zilahy Lajos: Emlékezés B. Zs.-ra. (A százéves Kisfaludy Társaság. Bp., 1936)
Hatvany Lajos: B. Zs. (H. L.: Irodalmi tanulmányok. I. Bp., 1960)
Horváth Zsolt: B. Zs. irodalompolitikája. (H. Zs.: Magyar századforduló. Bp., 1967)
Komlós Aladár: B. Zs. (K. A.: Gyulaitól a marxista kritikáig. Bp., 1966)
Németh G. Béla: B. Zs. (N. G. B.: Mű és személyiség. Bp., 1970)
Sipka Sándor: B. Zs. irodalomtörténeti könyve a középiskolai oktatásban. (Acta Universitatis Szegedinensis. Acta Historae Litterarum Hungaricum, 1976)
Németh G. Béla: A magyar irodalomkritikai gondolkodás a pozitivizmus korában. (Bp., 1981)
Nagy Endre: A magyar esztétika történetéből. (Bp., 1987)
Nagy Miklós: B. Zs. elfeledett regénye, a Kálozdy Béla. (Feltáratlan értékek a magyar irodalomban. Szerk. Szabó B. István. Bp., 1994)
Eisler János: B. Zs. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
