Arató István
fizikus, matematikus, pedagógus
1891-ig Bauer István
Született: 1886. augusztus 20. Szeged
Meghalt: 1974. május 5. Budapest
Temetés: 1974. május 25. Kőszeg
Család
Evangélikus családból származott. Sz: Arató (Bauer) Frigyes (1859. júl. 28. Hévíz), a szegedi felsőbb leányiskola r. tanára, br. Radivojevics Amália (†1934. nov. Pécs). Testvére: dr. Arató Amália (1883. dec. 11. Szeged–1945. jan. 29. Bp.) középiskolai tanár, gimnáziumi igazgató. F: 1912-től Markovits Olga (†1976. okt. 27. Bp. Temetés: 1976. nov. 20. Kőszeg).
Fia: dr. Arató István (1913. jan. 20. Pozsony) jogász, törvényszéki jegyző, dr. Arató József (1915. Kőszeg) jogász és Arató Frigyes (1919. Kőszeg–1949. júl. 16. Bp.) szigorló gépészmérnök. Unokája: Arató András (1945–) villamosmérnök.
Iskola
Középiskoláit a szegedi állami reáliskolában (1896–1899) és a mezőtúri református gimnáziumban végezte (1899–1904), Mezőtúron éretts. (1904). A budapesti tudományegyetemen (1904–1906), a greifswaldi (1906) és a göttingeni egyetemen (1907–1909) tanult. A budapesti tudományegyetemen mennyiségtan–természettan szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1909), egyetemi tanulmányai kezdetén az Eötvös József Collegium tagja (1904–1906).
Életút
A dunántúli evangélikus egyházkerülethez tartozó kőszegi felsőbb leányiskola, ill. a kőszegi evangélikus leánygimnázium h. tanára (1909–1911), r. tanára (1911–1945) és az intézet igazgatója (1917. júl. 1.–1945. okt. 1.), nyugdíjas r. tanár és c. igazgatóhelyettes (1945–1948). A természettan és a fizika megyei szakfelügyelője (1942–1945). Tanügyi főtanácsos.
A magyarországi evangélikus nőoktatás egyik jelentős személyisége. Nevéhez fűződik a kőszegi felsőbb leányiskola leánygimnáziummá szervezése (1917–1921), az országban elsőként itt dolgozták ki a nőoktatás szaktanterem-rendszerét (1935). A kőszegi gimnázium épületét többször is jelentékeny épületrészekkel bővítette (1926 és 1941), majd kezdeményezte a gimnáziumhoz tartozó (az országban is az egyik első) mezőgazdasági leányiskola és intézeti gazdaság megszervezését.
Az evangélikus pedagógus közélet egyik megbecsült tagja, szakértőként részt vett a zsinatok munkájában és a középiskolai törvény előkészítésében.
Emlékezet
Kőszegen élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el (budapesti lakcíme: II. kerület Kandó Kálmán utca 3.), a Kőszegi Evangélikus Temetőben nyugszik. Egykori kőszegi iskolájáb, a mai Evangélikus Mezőgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskolában róla nevezték el az Arató István Mennyiségtan Szaktermet (2003. okt. 17-én).
Főbb művei
F. m.: A középfokú nőnevelés Németországban és hazánkban. (A kőszegi felsőbb leányiskola értesítője, 1913/14)
Középiskola és munkaiskola. (Protestáns Tanügyi Szemle, 1934)
A kőszegi evangélikus leánylíceum szakterem-rendszere. (A kőszegi ev. leányginázium értesítője, 1934/35 és külön: Kőszeg, 1935)
A szakterem-rendszer bevezetése a kőszegi leánylíceumban. (Protestáns Tanügyi Szemle, 1935)
Útban a korszerű magyar középiskola felé. (A kőszegi ev. leányginázium értesítője, 1935/36)
Élet és szellem a szaktermes középiskolában. (Az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny, 1936)
Új kísérletek a középiskolában. (Gyermekvédelem, 1936)
Az élő nyelvek szaktermei és korszerű tanításuk. (A kőszegi ev. leányginázium értesítője, 1936/37)
Szakterem-rendszer és alaki képzés. (A kőszegi ev. leányginázium értesítője, 1937/38)
A grafikus módszer jelentősége a fizika tanításában. (A kőszegi ev. leányginázium értesítője, 1938/39)
Adatok a természettan korszerű tanításához. (Az Országos Evangélikus Tanáregyesület 1938–1940. évi évkönyve. Bp., 1940)
Természettan gimnáziumok és leánygimnáziumok felső osztályai számára. (Kőszeg, 1941)
Termelési gyakorlatok Vas megye gimnáziumaiban. (Pedagógiai Szemle, 1959. 2.)
Az üzemi gyakorlatok szervezése és helye a politechnikai képzés egészében. (Pedagógiai Szemle, 1960. 12.)
Az 5+1 napos rendszer megvalósítása Vas megye gimnáziumaiban. (Vasi Szemle, 1961. 3.)
A gimnáziumi szakmai irányú képzés és a fizikatanítás. (Pedagógiai Szemle, 1962. 11.)
Ismét napirenden a szakterem-rendszer. (Köznevelés, 1962. 15-16.)
A szakfelügyelet és az iskolareform. (Köznevelés, 1969. 7.).
Irodalom
Irod.: Névmagyarorsítás. (Szegedi Híradó, 1891. jan. 16.)
A kőszegi leánylíceum érdekes újítása a középiskolai oktatás munkájában. Nincsenek osztálytermek: csak szaktermek. (Vasvármegye, 1935. jan. 15.)
Megszüntették a tantermeket a kőszegi leánylíceumban. (Esti Kurir, 1935. jan. 17.)
Kovács János: A kőszegi evangélikus leánynevelőintézet magyar irodalmi terme. (Magyar Iparművészet–Művészi Ipar. Szerk. Szablya-Frischauf Ferenc. Bp., 1937)
Zibolen Endre: A szakterem-rendszer hazai úttörőinek tapasztalatából. (Köznevelés, 1962. 13.).
Irod.: A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
Szögi László: Magyarorsázgi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon. 1789–1919. (Bp., 2001)
Radnai Gyula: Fizikusok és matematikusok az Eötvös Collegiumban. 1895–1950. (Bp., 2014).
neten:
https://zope.lutheran.hu/ujsagok/harangszo/archivum/2004/1/22
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2020