Apáti-Abkarovics Béla
festőművész, grafikus
Abkarovics Béla; Abkarovits Béla; A. Abkarovics Béla
Született: 1888. december 15. Érmihályfalva, Bihar vármegye
Meghalt: 1957. március 21. Szentendre, Pest megye
Család
Kárpátaljai eredetű örmény családból származott.
Szülei: Abkarovics Géza MÁV-pályafelvigyázó Munkácson, Márton Rózsa.
Testvére: Abkarovics Ferenc és Modok Istvánné Abkarovics Róza (1901. aug. 5. Munkács, Bereg vm.).
Abkarovics Róza férje: Modok István (1895. máj. 6. Hatvan, Heves vm.) számvevőségi főtisztviselő, Modok István pénzügyőri szemlész és felsőegyházas-radóczi Mattyók Mária fia.
Modok István testvére: Czóbel Béláné Modok Mária (1896. szept. 27. Ráckeve, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.–1971. márc. 20. Bp.) festőművész.
Felesége:
1. 1915. nov. 29.–1939. aug. 26. Seszták Mária. Elvált.
2. 1947. ápr. 19.–1957. márc. 21: Lukács Sarolta (= Lukáts Sarolta, 1906–1983).
Gyermeke, leánya: vitéz Radnóczy Antalné Apáti-Abkarovics Elvira („Elly” 1917. jan. 12. Máramarossziget–1997. márc. 19. München).
Unokája: Radnóczy László és Radnóczy Zsolt.
Eredeti családnevét mind Abkarovics, mind Abkarovits változatban használta, Apáti-Abkarovics művészneve később végleges családnevévé vált (a sajtóban ugyanakkor gyakran Apáthy-Abkarovics néven is szerepelt).
Iskola
Ungvárott éretts., tanítói képesítést szerzett és tanítóskodott (1907–1909), a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Ferenczy Károly növendéke (1909–1910), majd Réti Istvánnál (1911–1912) és Thorma Jánosnál a nagybányai szabadiskolában tanult (1912–1914).
Életút
Az I. világháború idején egy rövid ideig katonai szolgálatot teljesített (Egerben, 1916), leszerelése után hosszabb tanulmányutat tett Ausztriában, Hollandiában és Németországban (1917–1919 között). Kárpátalja visszacsatolása után ismét tanítói állást vállalt. A zajgói (Bereg vm., ill. Beregszászi kerület) elemi iskolájának igazgató tanítója (1940–1943), szentendrei letelepedése után a szentendrei izbégi elemi, ill. általános iskola tanítója (1943–1949), nyugdíjazták (1949).
Első kiállításán a Ferenczy-teremben mutatkozott be (Nagybányán, Jándi Dáviddal és Jeremiás Nándorral, 1911-ben). Tanulmányai befejezése után a nagybányai festőtelep tagjaként (1919–1926) rendszeresen részt vett a Nagybányai Festők Társaságának kiállításain, ill. a budapesti Nemzeti Szalonban először 1920-ban állíthatott ki.
Az 1920-as évektől Szentendrén alkotott (első Szentendrén készült akvarelljének évszáma: 1921, végleges letelepedésének éve: 1943). Festményein Ziffer Sándor (1880–1962) hatása érződik, táj- és városképek (meredek hegyoldalak, erdők, szentendrei magas tetejű házak stb.) mellett alakos kompozíciókat (hajóvontatók, erdőmunkások) is festett.
Emlékezet
Abkarovics Béla családja Munkács környékéről származik, édesapja, születésének idején, MÁV-munkásként Érmihályfalván dolgozott. Elemi iskoláit Ungvárott, művészi tanulmányait Budapesten és Nagybányán végezte, pályafutásának kezdetén Nagybányán alkotott. Az 1920-as évektől hosszú ideig Szentendrén működött, majd a Munkács melletti Kovácsréten létrejött kárpátaljai művésztelep tagja (1941-től). 1943-ban végleg Szentendrén telepedett le, kezdetben az izbégi városrészben lakott (1946–1950 között lakcíme: Ferenczy Károly utca 4.).
Apáti Abkarovics Béla Szentendrén hunyt el, a szamárhegyi római katolikus temetőben, második feleségével egy sírban nyugszik. Sírkövének leleplezésekor az emlékbeszédet Gyulai Zoltán fizikus, az MTA tagja mondta (1958. máj. 25-én). Emlékét a városban utca őrzi: róla nevezték el 1969-ben az akkor felépült, tizenkét műteremlakásos új művésztelep melleti utcát. 1967-ben, a szentendrei Ferenczy Múzeumban, 2007-ben a szentendrei Művészet Malomban emlékkiállítást rendeztek műveiből. Famunkások c. képét és több más alkotását a székesfőváros vásárolta meg, de művei megtalálhatóak a Magyar Nemzeti Galériában (MNG), a sümegi Darnay Múzeumban és a Nagyváradi Múzeumban is. Legutóbb Molnár C. Pál (1894–1981) műveivel közösen tartottak emlékkiállítást (Új színek címmel, a Molnár C. Pál Múzeumban, 2013. aug.-ban).
Elismertség
A Kárpátaljai Művészek Egyesülete választmányi tagja (1939–1940).
A Nagybányai Festők Társasága (1926-tól), a Képzőművészek Új Társasága (KÚT, 1929), a Szentendrei Festők Társasága tagja (1945–1957).
Kiállítások
F. kiállításai: egyéni és emlékkiállításai: Ferenczy Műterem (Jándi Dáviddal, Jeremiás Nándorral, Nagybánya, 1911)
Beregszász (1925)
Kereskedelmi Kör (Munkács, 1926)
Városháza (Munkács, 1940?)
Ferenczy Károly Múzeum (gyűjteményes, Szentendre, 1955 és emlékkiállítás, 1967)
Mini Goli Galéria (Budapest, 1970)
BME Martos Flóra Kollégium (Budapest, 1970)
Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár (Szentendre, 1977 és 1988)
Művésztelepi Galéria (Szentendre, 1983)
Művészet Malom. (Szentendre, 2007)
Új színek. Molnár C. Pál és A. B. emlékkiállítása. (Budapest, Molnár C. Pál Múzeum, 2013).
F. kiállításai: csoportos: Nemzeti Szalon (Budapest, 1920)
Őszi tárlat (Nagybánya, 1921)
Téli tárlat (Nagybánya, 1922)
Nagybányai Festők Társasága kiállítása (Nagybánya, 1922, 1926, 1927)
Nagybányai Festők Társasága jubiláris tárlata (1924)
a Szentendrei Festők Társaságának I. kiállítása (Budapest, Nemzeti Szalon, 1930)
Műcsarnok (Budapest, 1930, 1936, 1937, 1938)
a Magyar Képírók Egyesülete kiállítása (Budapest, Nemzeti Szalon, 1935)
Munkács (1938)
Ungvár (1938)
a Kárpátaljai Festők Egyesületének kiállítása (Ungvár, 1939–1940)
Újjáépítési kiállítás (Szentendre, Városháza, 1947)
I. Szentendrei Tárlat (Szentendre, Ferenczy Károly Múzeum, 1951)
a Szentendrei Festők II. kiállítása (Szentendre, Ferenczy Károly Múzeum, 1952)
a Szentendrei Festők III. kiállítása (Szentendre, Ferenczy Károly Múzeum, 1953)
A Szentendrei Művésztelep jubiláris kiállítása (Szentendre, Ferenczy Károly Múzeum, 1956)
III. Pest megyei képzőművészeti kiállítás (Szentendre, Ferenczy Károly Múzeum, 1957)
A régi szentendrei művésztelep emlékkiállítása (Szentendre, Művésztelep Galéria, 1972)
A szentendrei művészet ötven éve (Szentendrei Képtár, 1977), A szentendrei régi művésztelep hatvan éve. 1928–1988. Jubileumi kiállítás. (Szentendrei Képtár, 1988).
Irodalom
Irod.: kiállításairól: A. B. képkiállítása Munkácson. (Kárpáti Híradó, 1926. dec. 25.)
Kálmán Mária: A. B. gyűjteményes kiállítása. (Szabad Művészet, 1955. 8.)
Kádár Márta: A. B. emlékkiállítása. (Élet és Tudomány, 2007. 21.)
Rózsa Gyula: Meglett egy életmű. A. B. emlékkiállítása. (Népszabadság, 2007. máj. 2.)
Tóth Antal–Török Katalin: Apáti Abkarovics Béla emlékkiállítása a szentendrei Művészet Malomban. 2007. ápr. 21.–jún. 24. Kat. Fotó: Mester Tibor. (Szentendre, 2007).
Irod.: lexikonok: A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
Haulisch Lenke: A szentendrei festészet. Kialakulása, története és stílusa 1945-ig. (Bp., Akadémiai, 1977)
Magyar festők és grafikusok adattára. (Szeged, 1988)
Muradin Jenő: Nagybánya. A festőtelep művészei. (Miskolc, 1994)
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. I–II. köt. (Nyíregyháza, 1997)
Keresztyén Balázs: Kárpátaljai művelődéstörténeti kislexikon. (Bp.–Beregszász, 2001)
Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. (Déva, 2002)
Szentendrei arcképcsarnok II. (Szentendre, 2006)
A szentendrei régi művésztelep. Szerk. Tóth Antal. (Bp., Corvina, 2007)
Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára. 1848–2007. (Bp., 2008).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XZJ4-99D (Modok István születési anyakönyve, 1895)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68Z7-W5RP (Abkarovics Róza és Modok István házassági anyakönyve, 1933)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:W85Z-1JT2 (Czóbel Béláné Modok Mária halotti anyakönyve, 1971)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/475613 (Radnóczy Antalné Apáti-Abkarovics Elly gyászjelentése, 1997)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM39442
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2023
