Makkai Ádám
költő, író, nyelvész, műfordító
Született: 1935. december 16. Budapest
Meghalt: 2020. január 18. Budapest
Temetés: 2020. február 19. Budapest
Temetési hely: Fasori Református Templom (búcsúztatás)
Család
Régi erdélyi református családból származott.
Dédszülei: enyedi Makkai Domokos (1839. okt. 27. Galambód, Maros szék–1896. aug. 16. Nagyenyed, Alsó-Fejér vm.) történetíró, a nagyenyedi Bethlen Kollégium tanára, mezőpanithi Nagy Eszter (†1879. ápr. 24. Nagyenyed); nagypestényi Pap Jenő (†1934. márc. 8. Bp.) jogász, kir. ítélőtáblai bíró, Pecher Aranka, Pecher Henrik MÁV-mérnök és galaczi Buda Cleopatra leánya. Makkai Domokos 2. felesége: Nagy Róza (†1939. dec. 18. Kolozsvár), Nagy Eszter testvére. Testvérük volt még: Nagy Lajos nagyenyedi tanítóképző intézeti igazgató. Édesapjuk: mezőpanithi Nagy Antal (†1901. máj. 16. Marosvásárhely) református tanító. Buda Cleopatra édesapja: Buda Imre (1828. máj. 12. Keresztényalmás, Hunyad vm.–1899. dec. 3. Déva) 1848/49-es honvéd tüzér főhadnagy, Hunyad vm. tb. főjegyzője.
Nagyszülei: Makkai Jenő (1873. júl. 24. Nagyenyed, Alsó-Fejér vm.–1940. jan. 7. Bp. Temetés: 1940. jan. 9. Farkasrét) jogász, kúriai bíró, kir. koronaügyész-helyettes, nagypestényi Pap Irén; Ignácz László (1868. dec. 1. Dés, Szolnok-Doboka vm.–1927. okt. 17. Fogaras) református lelkész, a kovásznai, a fogarasi, majd a nagyszebeni református egyházmegye esperese, Makkai Kornélia (= Nelli, 1875. júl. 22.).
Szülei: Makkai János (= Makkay, John D. 1905. márc. 6. Erzsébetváros, Kis-Küküllő vm.–1994. júl. 3. Waianae, Hawai, Egyesült Államok) újságíró, író, szerkesztő, országgyűlési képviselő, Ignácz Rózsa (1909. jan. 25. Kovászna, Háromszék vm.–1979. szept. 24. Bp.) író, műfordító, folklorista. Szülei elváltak. Makkai János 2. felesége: Smith, Elisabeth (†1979) orvos, pszichológus, pszichoanalitikus.
Felesége: 1. 1956-tól Kemény Zsuzsanna, Kemény László festőművész (1901–1978) és Mikes Margit (1897–1976) írónő leánya, Szabó Lőrinc (1900–1957) unokahúga. Mikes Margit testvére: Mikes Klára (1895–1978), Szabó Lőrinc felesége. 2. 1966–1988: Becker, Valerie June. Leánya: Makkai Sylvia (1968–) és Makkai Rebecca (1978–). 3. 1989-től Arany Ágnes.
Iskola
A budapesti Lónyay utcai református gimnáziumban (1946–1951), a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban tanult (1951–1954), itt éretts. (1954). Az ELTE ÁJTK (1954), az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Kar magyar–francia szakán (1954–1956), a bostoni Harvard Egyetem francia–orosz szakán tanult (1957–1958). A Harvard Egyetemen BA- (1958), a New Haven-i Yale Egyetemen MA- (1963) és PhD-fokozatot szerzett (1965).
Életút
A forradalom és szabadságharc leverése után Bécsben (1956. nov.–1956. dec. 31.) élt, majd Bostonban (1957. jan. 1.–1958. szept.) és a Hawaii szigeteken telepedett le (1958. szept.-től). A Hawaii Iolani School nevű magániskola tanára (1958–1960). A New Haven-i Yale Egyetem Ford-ösztöndíjasa (1960–1963), doktori ösztöndíjas (1963–1965). A Los Angeles-i Computational Linguistics (1965–1966), a Los Angeles-i Occidental College és a Long Beach-i California State College tud. munkatársa (1966–1967). A chicagói Illinois Állami Egyetem Nyelvészeti Tanszéke ún. assistant professzora (1967–1974), ún. full professzora (= ny. r. tanára, 1964–2004: megszakításokkal), emeritusz professzora (2004. jún. 1-jétől).
A Kuala Lumpur-i Maláj Egyetemen (Malajzia) általános nyelvészetet tanított (1963–1964). Szingapurban Fulbright-ösztöndíjas vendégprofesszor (1985–1986). A Hong Kong Baptist College és a Hong Kongi Egyetem vendégprofesszora (1989–2002).
Már kisgyermekkorában írt verseket, első írásai a Vigiliában jelentek meg. Az ELTE-n Eckhardt Sándor, Gyergyai Albert és Győry János (1908–1973) tanította, Győry János biztatására érdeklődése a középkori trubadúrirodalom felé fordult: megtanult óprovanszálul, és első műfordításai a középkori lovagi irodalom ófrancia és provanszál költőinek munkái lettek. A forradalom és szabadságharc leverése után Bécsbe távozott, majd az Egyesült Államokban telepedett le. A Harvard Egyetemen francia–orosz szakon végzett, majd Ford-ösztöndíjjal angol és általános nyelvészeti kutatásokba kezdett: óangol és ószláv nyelvészettel, szanszkrit és görög–latin összehasonlító nyelvészettel, valamint kulturális antropológiával foglalkozott. PhD-értekezése az angol nyelv idiómarendszeréről (Idiom Structure in English, átdolgozva megjelent: 1972) a szakterület egyik leggyakrabban idézett alapmonográfiája, amelyet idővel szótárral is kiegészített (megjelent magyarul: Angol–amerikai idiomatikus szólások és kifejezések tára, 1987). Alapvetően új eredményeket ért el Amerikában és Kanadában az angol anyanyelvűek angol nyelvészeti tanítása terén. A Linguistic Association of United States tagja (1969-től) és a Linguistics Association of Canada and the United States (LACUS) nevű angol és általános nyelvészeti világszövetség alapító tagja (1974-től és négyszer újraválasztott elnöke, 1987-től); kiadványai szerkesztője, konferenciái és egyéb nemzetközi rendezvényei egyik főszervezője. Az 1990-es évektől – Makkai Ádám a magyar kultúra egyik legjelentősebb nyugati nagykövetévé vált. Már az 1960-as években tervezte Gara Lászlóval és Tábori Pállal egy, a magyar költészetet bemutató reprezentatív kötet kiadását a francia antológia (A magyar költészet antológiája – Anthologie de la poésie hongroise, 1962) mintájára – angol olvasók számára. Az ötszáz oldalra tervezett angliai kötet a hágai Mouton kiadó csődje miatt nem kapott nyomdafestéket. Makkai Ádám azonban évtizedekig gyűjtötte egy nagy angol album anyagát. A hatalmas műve végül is a forradalom negyvenedik évfordulójára, 1996-ban jelenhetett meg. Gigászi vállalkozása, az In Quest of the Miracle Stag. The Poetry of Hungary két kötetben, közel 2500 oldalon mutatta be a magyar költészetet az ősköltészettől napjainkig. A szerkesztő minden nyersfordítás mellé odatette hangszalagon az anyanyelvű fordító számára a verset – magyarul. Olyan szöveg nem kerülhetett a könyvbe, amelyet angol nyelvű lektor nem látott és nem javított! A kötethez a Chicagóban élő mecénás még az 1980-as években 25 fametszetportrét csináltatott Buday Györggyel, a borítót Kner Albert fia, Kner András, a New York Times grafikusa tervezte, a szedést Makkai Ádám három társával ingyen végezte el Chicagóban… (A magyar nyelvű rövidített kiadás A csodaszarvas nyomában… A legszebb ezer vers költészetünk nyolc évszázadából címmel a Tinta Kiadó gondozásában látott napvilágot 2000-ben).
Makkai Ádám életműve az emigráns lét és a hazához tartozás kettősségét mutatja meg. Első verseskötete 1966-ban jelent meg (Szomj és ecet címmel). Metafizikusnak mondható költészetének vonásai József Attila-i hatást mutatnak a későbbi avantgárd nyitás előtt. Műveit kezdetektől fogva ironikus és szatirikus hangvétel, valamint az alkotó képzelet sajátossága és nyelvi leleménye jellemzi, amelyekben gyakran elmosódnak a műnemi és a műfaji határok. Költészete a lágy elégikusságtól az extravagáns költői játékokig számos skálát foglal magába. Különleges nyelvészeti tudása a versírásban is érvényesült, a forma, a nyelvi játék, a nyelvi ízek nagymestere, aki a legvégső határokig ki tudja aknázni a magyar nyelv képlékenységét. Mindez különös gondolatisággal társult, egyedi filozófiai és antropozófiai teóriákkal, néha kegyetlen politikummal is (ha ostorozni kell a folyamatosan tévúton tévelygőket: pl. megírta Petőfi Sándor halál után írott költeményeit…) Makkai Ádám első gyűjteményes kötete a Jupiter szeme (1991), utolsó összegyűjtött művei Jézus és a démonok imája (2005), utolsó válogatott versei Kutyapest (2018) címmel jelentek meg.
Elismertség
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja (r.: 2019).
Elismerés
Árpád-érem (arany, 1996), a Füst Milán Fordítói Alapítvány Nagydíja (2007), Kossuth-díj (2011), Janus Pannonius Nemzetközi Költészeti Nagydíj és Műfordítói Életműdíj (2015), Kossuth-nagydíj (2016), Magyar Szent István-rend (2016).
A Károli Gáspár Református Egyetem díszpolgára.
Szerkesztés
A Képes Magyar Világhíradó (1971–1972), a New Yorki Magyar Élet (1971–1980) és a Chicago és Környéke (1971–1984) c. amerikai magyar lapok munkatársa. Az Ötágú Síp c. amerikai magyar folyóirat szerkesztője (1973-tól).
A Forum Linguisticum c. nyelvészeti folyóirat alapító szerkesztője (1976-tól).
A chicagói Atlantis-Centaur Kiadó alapító igazgatója (1995-től).
Főbb művei
F. m.: verseskötetei, műfordításai, szerkesztései: Szomj és ecet. Versek. Ill. Kolozsvári Pál. (Los Angeles, 1966)
K2 = 13. K a négyzeten egyenlő tizenhárommal. Versek. (Cleveland [Ohio], 1970)
Ignácz Rózsa: A születésnap körül. Krúdy Gyula szellemének. Vázlat egy letűnt korszakról. 1950–1953. Az előszót írta M. Á. (Lake Bluff, 1983; 2. kiad. Csíkszereda, 2005)
Jupiter szeme. Összegyűjtött és válogatott versek. 1952–1990. (Bp., Héttorony Könyvkiadó, 1991)
Cantio Nocturna Peregrini. A Puzzle in Seven Languages. Goethe A vándor éji dala c. versének legfontosabb fordításai. A borítóterv Arany Ágnes munkája. (Bp.–Chicago, Corvina–Atlantis-Centauri, 1996)
In Quest of the Miracle Stag. The Poetry of Hungary. An Anthology of Hungarian Poetry in English. Translation from the 13th Century to the Present. I–II. köt. Vál., szerk. M. Á. Az előszót írta Göncz Árpád. Ill. Buday György. A borítót tervezte Kner András. (Bp.–Chicago, 1996; 2. jav. kiad. 2000)
Cantio Nocturna Peregrini Aviumque. A Puzzle in Seven Languages. A korábbi Gothe-fordításkötet bővített, kísérőtanulmánnyal ellátott kiadása. A borítóterv Arany Ágnes munkája. (Bp.–Chicago, Tertia–Atlantis-Centauri, 1999)
Ignácz Rózsa: A vádlott. 1950–1952. Regény. Szerk. Makkai-Arany Ágnes és Kardos Katalin. A bevezetést írta M. Á. (Bp., Tertia, 1999; 2. kiad. Csíkszereda, 2005)
A csodaszarvas nyomában… A legszebb ezer vers költészetünk nyolc évszázadából. Vál., szerk. M. Á. (A magyar nyelv kézikönyvei. 4. Bp., Tinta Könyvkiadó, 2000; 2. kiad. 2002)
Úristen! Engedj meghalni! Petőfi Sándor pokoljárása és megidvezülése. (Székesfehérvár–Bp., Árgus Kiadó–CET Belvárosi Kiadó, 2002; 2. kiad. 2003)
Az erő. Szabálytalan önéletrajz hatodfél évtized barangolásaiból versben és prózában. 1979–2003. (Bp., CET Belvárosi Kiadó, 2004)
Jézus és a démonok imája. Összegyűjtött és válogatott versek. 1952–2005. Függelék: Levelek M. Á.-hoz. Az utószót írta Neményi László. (Bp.–Chicago, Tinta–Atlantis-Centaur, 2005)
Ignácz Rózsa: Ünnepi férfiú. Szent László király regénye. Az előszót írta M. Á. (Csíkszereda, 2005; 2. kiad. Bp., Magyar Unitárius Egyház Széphalom Könyvműhely, 2018)
Neményi László: Mit mondjak még? Vál. és kiadatlan versek. – What Else Can I Say? Selected and Unpublished Poems. Vál. és angolra ford. M. Á. Mészáros Imre linómetszeteivel. (Székesfehérvár–Chicago, 2006)
Ignácz Rózsa: Három zarándok Chartres-ba tart. Guy de Portalès legendája nyomán rímelő magyar ballada formába átköltötte I. R. A szöveget átdolgozta és az utószót írta M. Á. Ill. Filep Sándor. (Bp.–Waianae [Hawaii], Tinta–Atlantis-Centaur, 2008)
Kutyapest. Vál. és új versek. (Kolozsvár, 2010)
Ignácz Rózsa: Rézpénz. Regény. Az utószót írta M. Á. (Szeged, Lazi, 2011)
Itthon. Vál. és új versek. (Bp.–Sepsiszentgyörgy, 2015)
Kutyapest. Vál. versek. Vál., szerk. Orbán János Dénes. (A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. kiadványa. Bp., 2018).
F. m.: nyelvészeti írásai, szótárszerkesztései: What is Linguistics and How Can It Be of Service in Multilungual Society? (Kuala Lumpur, 1964)
On the Validity and Limitations of Generative Morphophonemics. A Computational Approach. – The Two Idiomaticity Areas in English and Their Membership. A Stratificational View. (Linguistics, 1969)
Sociolinguistics for a Just Peace in the Danubian Basin. (Studies for a New Central Europe, 1969)
The Transformation of a Turkish Pasha into a Big Fat Dummy. (Papers from the Pacific Conference on Contrastive Linguistics and Language Universals. Honolulu, Hawaii, 1971)
Idiom Structure in English. Monográfia és a PhD-értek. átdolgozott változata. (Janua linguarum. Series maior 48. The Hague–Paris, 1972)
A Dictionary of Space English. Szerk. M. Á. (Chicago, The English Language Institute, 1973)
Readings in Stratificational Linguistics. Szerk. Lockwood, David G.-vel. (University of Alabama, 1973)
Aconymy in English. A Stratificational Re-examination. (Proceedings of the XIth International Congress of Linguists, Bologna, 1974)
Toward a Theory of Context in Linguistics and Literature. Proceedings of a Conference of the Kelemen Mikes Hungarian Cultural Society. Maastricht, 1971. szept. 22–25. Szerk. M. Á. (De proprietatibus litterarum. Series minor 18. The Hague–Paris, 1976)
A Look at Semantics and the History of Linguisics à propos of Eugene Nida. (Journal of English Linguistics, 1977)
Bidirectional Linearity vs. Ordering by Paradigmatic Context in Hungarian Agglutinational Suffixes Their Internal Reconstruction. (Finno-Ugric Studies in Honor of Alo Raun. Szerk. Sinor, Denis. (Indiana University, 1977)
Linguistics at the Crossroads. Szerk. Makkai Becker, Valerie-vel és Heilmann, Luigival. (Testi e studi 4. Padova, 1977)
Toward an Ecological Dictionary of English. (Indian Journal of Linguistics, 1977)
Lexical Insertion as a Socio-Psychological Activity. Evidence from Poetic Behavior. (Festschrift for Jacob Ornstein, 1979)
Latinate Diglossia in Finno-Ugric. Could Hungarian Have Become a Romance Language? (Festschrift of Oszwald Szemerényi on the Occasion of His 60th Birthday. Szerk. Brogyáni Béla. Amsterdam, 1980)
Theoretical and Practical Aspects of an Associative Lexicon for 20th Century English. (Theory and Method in Lexicography. Western and Non-Western Perspectives. Szerk. Zgusta, Ladislav. Hornbeam Press, Columbia, 1980)
How Does a Sememe Mean? (Essays in Honor of Charles F. Hockett. Szerk. is. Többekkel. Leiden, 1983)
L’illuminazione di Giuseppe Ungaretti. (Diacronia, sincronia e cultura. Saggi linguistici in onore di Luigi Heilmann. Brescia, 1984)
Linguistics and Philosophy. Essays in Honor of Rulon S. Wells. Szerk. Melby, Alan K.-val. (Amsterdam Studies in the Theory and History of Linguistic Science. Series 4. Current Issues in Linguistic Theory 42. Amsterdam–Philadelphia, 1985)
The Lexo-Centric Approach to Descriptive Linguistics. (Language in Global Perspective. Papers in Honor of the 50th Anniversary of the Summer Institue of Linguistics. Szerk. Elson, Benjamin F. Dallas, 1985)
On the Major Diseases of Linguistics with Some Suggested Antidotes and Cures. (Essays in Honor of Michael Holliday. Szerk. Steele, Ross és Threadgold, Terry. Amsterdam, 1987)
Angol–amerikai idiomatikus szólások és kifejezések tára. A mű A Dictionary of American Idioms. Szerk. Tull Boatner, Maxine, Gates, John Edward és M. Á. átd. kiadása. (Bp., International House, 1987; 2. kiad. 1990)
How to Put the Pieces of a Poem Together? (Registers of Written Language. Szerk. Ghadessy, Mohsen. London–New York, 1988)
Anasemiotic Multilingual Poetry. Fact or Fiction? (Hungarian Studies, 1989)
Idiomaticity and Phraseology in Post-Chomskian Linguistics. The Coming-of-Age of Semantics Beyond the Sentence. (Semiotica, 1989)
Ecolinguistics. Toward a New Paradigm for the Science of Language? (Open Linguistics Series. London–New York–Bp., 1993)
Idiomaticity as a Reaction to „L’arbitraire du signe” in the Universal Process of Semeio-Genesis. (Idioms. Processing, Structure and Interpretation. Szerk. Cacciari, Cristina és Tabossi, Patrizia. New York, 1993)
Logic in Modern Linguisting Theorizing. A Vichian Perpective. (Giambattista Vico and Anglo–American Science. Philosophy and Writinf. Szerk. Danesi, Marcel. Berlin, 1995)
Die Welt als Bewusstsein und Paraphrase. Zur gesamtökologischen Fundierung des menschlichen Sprachverständnisses mit besonderer Rücksicht. (Sprachökologie und Ökolinguistik. Szerk. Fill, Alwin. Tübingen, 1996)
„Idiomatic-Adaptive” vs. „Literal-Traditional” Translation. Imre Madách: The Tragedy of Man. (The Hungarian Quarterly, 1996)
The Case for Ecolinguistics. Makkai Becker, Valerie-vel (Festschrift for Alwin Hill. Stauffenburg, 2000)
Language as Polluted Environment. (Language and Life. Essays in Mmeory of Kenneth L. Pike. Szerk. Wise, Mary Ruth, Jeadland, Thomas N. és Brend, Rutrhe. Dallas, 2003)
Angol társalgási zsebkönyv. – English–Hungarian and Hungarian–English Conversation Pocket Book. Szerk. Makkai Arany Ágnessel. (Híd szótárak. Bp., Tinta Könyvkiadó, 2012; 2. kiad. 2014).
F. m.: kisebb magyar nyelvű írásai: Részletek Sántha Ödön Kaján szonettek c. naplójából. – A vörös sárkány és a székelygóbé. Wass Albert The Red Star Wanes c. regényéről. (Új Látóhatár, 1966. 4.)
A rokonszenvi szerződés. (Új Látóhatár, 1968. 1.)
A szerves kétnyelvűség mint „anyanyelvi kérdés”. (Vigilia, 1972. 8.)
Az amerikai egyetemi rendszer és párhuzama az európai rendszerekkel. (Ötágú Síp, 1973)
Személyes töredékek Ignácz Rózsa írói és emberi arcképéhez. (Irodalmi Újság, 1980. 3-4.)
Ignácz Rózsa Szent László-regényéről. (Vigilia, 1983. 6.)
Bábel tornyától a Szentlélek kitöltetéséig. Miért kellene 1984-et az emberi nyelvek évének nyilvánítani? (Confessio, 1983. 4. és Új Látóhatár, 1984. 3.)
„Emigráns az az író, aki külön utakon jár…” (Kultúra és Közösség, 1991. 3.)
Az emberi nyelv misztériuma – a „többség”, a „kisebbség” és a „minőség” tükrében. 1–3. (Korunk, 1995. 1–3.)
Az emberi nyelv misztériuma. (Kisebbségkutatás, 1995. 1-4.)
Bevezetés a „thanatológiába” avagy Jókai Anna „három fronton vívott” hadjárata az emberi test, a lélek és szellem megidvezüléséért. (Magyar Napló, 1998. 11.)
Ignácz Rózsa helye a magyar irodalomban. (Korunk, 2004. 12.)
Buday György magyar költői arcképsorozata. (Korunk, 2006. 6.)
Az új erdélyi „transzközép” mint irodalomelméleti manifesztum. Szelektált refelexiók Orbán János Dénes Tragédiák és cipők. Egy évtized írásai c. gyűjteményes kötetére. (Irodalmi Jelen, 2011. 111.)
Kegyelem. Rekviem egy maroknyi bolondért. (Magyar Szemle, 2012. 9-10.)
Sziszüfosz sziklája. Regényrészlet. (Irodalmi Jelen, 2012. 125.)
Damoklész kardja. Dráma. (Irodalmi Jelen, 2013. 136.)
Haza a magasban. A chicagói Kodály Zoltán Társaság tíz éve. 1969–1979. (Magyar Szemle, 2017. 7-8.).
Irodalom
Irod.: M. Á. első karácsonya. (Színházi Élet, 1936. 52.)
Bemutatjuk a magyar irodalom legifjabb matadorát, M. Á. író urat. (Film, Színház, Irodalom, 1942. 46.)
Kabdebó Tamás: A lét izgalmai. M. Á. Szomj és ecet c. verseskötetéről. (Új Látóhatár, 1967. 3.)
Joó József: Költő, aki túlúszott a cápa-övön. Dörmögj, testvér, egy sor Petőfit! (Kisalföld, 1990. szept. 22.)
Elekfi László: Íróink nyelve. Észrevételek egy nyelvész lírai vallomásairól. M. Á. költői nyelvéről. (Magyar Nyelvőr, 1992. 3.)
Kontra Miklós: Tudománytörténeti vázlat ötvenhatos amerikai magyar nyelvészekről. (Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon. III. Bp.–Szeged, 1993)
Ocsovai Gábor: Petőfi mégis él? Egy magyar Janus. Beszélgetés M. Á.-mal, aki megírta Petőfi Sándor halála után írott költeményeit. (168 Óra, 1993. 34.)
Borbándi Gyula: Makkai János emlékezete. Egy zaklatott élet Germánia és Tarantella között. (Magyar Nemzet, 1994. aug. 11.)
Borbándi Gyula: Adalékok Makkai János élettörténetéhez. Politika-isten ábrándos útjain. (Magyar Nemzet, 1994. szept. 15.)
Kántor Lajos: A nyelv folyosóin. Útmenti történetek az identitásról. (Korunk, 1994. 1.)
Ferch Magda: A csodaszarvas nyomában. M. Á. a nyelvtanulás és a műfordítás gyötrelmeiről, szépségeiről. (Magyar Nemzet, 1995. máj. 15.)
Jókai Anna: M. Á. köszöntése 70. születésnapja alkalmából. (Confessio, 2006. 2.)
L. A.: Alagutat két oldalról kell fúrni. Beszélgetés M. Á.-mal a millecentenáriumra megjelenő reprezentatív angol nyelvű lírai antológiáról. (Magyar Hírlap, 1995. jún. jún. 3.)
Gömöri György: „Elvetett szavaim magamnak érnek… M. Á. hatvanéves. (Magyar Nemzet, 1995. dec. 6.)
Cooper, Thomas: Poet between Languages. Ádám Makkai. (Hungarian Review, 2012. 6.)
Halálhír. (Magyar Hírlap, 2020. jan. 20.).
Irod.: írásairól: Ferdinandy György: Amerika, Amerika. Jegyzetek egy verseskötet ürügyén. M. Á.: K2 = 13. K a négyzeten egyenlő tizenhárommal. (Új Látóhatár, 1972. 3.)
Kovács Imre: Egy magyar tudós az amerikai nyelvészetben. M. Á. három könyvéről. (Új Látóhatár, 1974. 1.)
Korponay Béla: M. Á.: Idiom Structure in English. (Angol Filológiai Tanulmányok, 1976)
J. P.: M. Á. Jupiter szeme. Összegyűjtött és válogatott versek. 1952–1990. (Korunk, 1991. 7.)
Eremita: A költő Léhe-zése. M. Á. Jupiter szeme. Összegyűjtött és válogatott versek. 1952–1990. (Magyar Napló, 1992. 6.)
Borbándi Gyula: Magyar költészet angolul. M. Á. meg A csodaszarvas nyomában. (Magyar Nemzet, 1997. júl. 26.)
Szegedy-Maszák Mihály: In Quest of the Miracle Stag. The Poetry of Hungary. An Anthology of Hungarian Poetry in English. Translation from the 13th Century to the Present. Vál., szerk. M. Á. (Hungarian Studies, 2000)
Neményi László: „Láttató és hallattató szuggesztív meditáció – versben és prózában.” M. Á.: Az erő. Szabálytalan önéletrajz hatodfél évtized barangolásaiból versben és prózában. 1979–2003. (Pannon Tükör, 2003. 2.)
A 70 éves M. Á. köszöntése. (Irodalmi Jelen, 2005. 50.)
Bognár Anikó: Angol társalgási zsebkönyv. – English–Hungarian and Hungarian–English Conversation Pocket Book. Szerk. M. Á. és Makkai Arany Ágnes. (Modern Nyelvoktatás, 2012. 4.).
Irod.: Hungarians in America. (New York City, 1963; 2. kiad. 1966. 3. kiad. 1971)
Mérő Ferenc: Emigrációs magyar irodalom lexikona. (Köln–Detroit–Wien, 1966)
Béládi Miklós–Pomogáts Béla–Rónay László: A nyugati magyar irodalom 1945 után. (Bp., 1986)
Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. (Bp., 1989)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. (Bp., 1992)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000–2009. (Bp., 1999–2010)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Tanka László: Amerikai magyarok arcképcsarnoka. Szerk. Balás Róbert. (Bp., 2003).
neten:
http://adam.makkai.org/ (Makkai Ádám honlapja)
http://www.kre.hu/portal/index.php/1368-meghalt-makkai-adam.html (gyászjelentése)
Kovács I. Gábor: A debreceni tudományegyetem református hittudományi kari tanárainak prozopográfiája és a református felekezeti-művelődési alakzat szociológiája:
http://korall.org/sites/default/files/Kovacs_I_G_E-Fuggelek.pdf
Elhunyt Makkai Ádám:
https://litera.hu/hirek/elhunyt-makkai-adam.html
https://index.hu/kultur/2020/01/18/meghalt_makkai_adam/
https://www.origo.hu/kultura/20200118-meghalt-makkai-adam-ketszeres-kossuthdijas-kolto.html
https://orszagut.com/cikk/vegso-bucsut-vettek-makkai-adamtol
https://resolver.pim.hu/auth/PIM64072
https://nntp.hu/person/person.php?personid=39895
https://nevpont.hu/palyakep/makkai-adam-38da0
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2020
