Főbb művei

F. m.: Pellengéren. Versek. (Bp., 1935)
Miklósfia Demeter mester. (Turul, 1935)
A Madáchok ősei és a Kürtösiek. (Turul, 1936)
Donch mester és a Balassák ősei. (Turul, 1937)
Kultúra, természet, történet. Egy. doktori értek. is. (Dolgozatok a kir. m. Pázmány Péter Tudományegyetem philosophiai semináriumából. 23. Bp., Franklin, 1938)
A zolnai Zolnay család története 1223-tól. (Turul, 1938)
Emlékezés Kálmány Lajosra. Halála huszadik évében. (Kelet Népe, 1939. 5.)
Mi lesz a szombatosokkal? A magyar zsidó szekta múltja és jelene. (Magyar Nemzet, 1939. jan. 29.)
Létezés és erkölcs. I. köt. Ontológia. (Bp., ABC Kiadó, 1944)
A XIII–XIV. századi budavári királyi szálláshely. (Művészettörténeti Értesítő, 1952)
Kossuth Lajos ismeretlen, selyemszövésű arcképe. Néhány adat a pesti Valero-selyemgyár történetéhez. – Még egy szó a budai XIII. századi királyi palotáról. (Művészettörténeti Értesítő, 1953)
Az esztergomi Madonna-torzó. (Művészettörténeti Értesítő, 1954)
Emlékezés Zmeskál Miklósra, Beethoven legjobb barátjára. (Komárom megyei Dolgozók Lapja, 1954. dec. 25.)
Bajót románkori temploma. (Művészettörténeti Értesítő, 1955)
Bajóti Simon, a tatárjárás elleni harc hőse. 1–2. (Komárom megyei Dolgozók Lapja, 1955. jan. 1.–jan. 5.)
Walter komáromi ispán, a 700 éves Budavár építője. (Komárom megyei Dolgozók Lapja, 1955. jan. 8.)
A komáromi Nagy Károly csillagász. 1955. máj. 7.)
Abday Sándor színtársulata Esztergomban, 1836-ban. 1–3. (Komárom megyei Dolgozók Lapja, 1956. 75–77.)
Románkori templom a Komárom megyei Bajóton. (Művészettörténeti Értesítő, 1956)
Abday Sándor színtársulata Esztergomban, 1836-ban. 1–3. (Komárom megyei Dolgozók Lapja, 1956. szept. 19.–22.–24.)
Esztergom. Dercsényi Dezsővel. 53 táblával. (Magyar műemlékek. Bp., Képzőművészeti Alap, 1957)
Esztergom. Útikalauz. 12 táblával. (A TIT Komárom megyei Szervezete kiadványa. Esztergom, 1957)
Az esztergomi Madonna-torzó. (Művészettörténeti Értesítő, 1957)
A hétszázéves Esztergom. 1–5. (Komárom megyei Hírlap, 1957. jan. 26.–febr. 23.)
Emléklap Esztergom második megalapításának hétszázadik évfordulóján. 1256–1956. Ill. Lux Géza. 5 táblával. (Bp., 1957; 2. kiad. 1959)
Bél Mátyás Esztergom vármegyéről írt, kiadatlan művének szemelvényes magyar fordítása. [Az Esztergomban őrzött latin nyelvű kézirat magyar fordítása.] Ford. Prokopp Gyula. A bevezető tanulmányt írta Z. L. 2 táblával. (A Komárom megyei Tanács kiadványa. Tatabánya, 1957; 2. kiegészített kiad. 1968)
Bajót. (Archaeológiai Értesítő, 1958)
Vízművek a magyar középkorban. (Az MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1958 és külön: Bp., 1958)
Esztergom-Vár. Csillag Gyulával. – Tokod-Ebszőnybánya, Csobántanya. (Régészeti füzetek, 1959)
Esztergom-Burg. (Archaeológiai Értesítő, 1959)
Esztergom. (Élet és Tudomány, 1959. 51.)
Bottyán János emlékezete. (Komárom megyei Dolgozók Lapja, 1959. 77.)
Az esztergomi vár. A Bazilika, a Vármúzeum és a Főszékesegyházi Kincstár leírásával. 6 táblával, 1 térképmelléklettel. (Bp., Múzeumok Központi Propaganda Irodája, 1960)
Babits Mihály esztergom-előhegyi nyaralójáról. – Bajor Ágos festőművész emlékezete. – Esztergomi Beethoven-emlékek. – Esztergomi Petőfi-emlékek. (Annales Strigonienses, 1960)
Márffy Ödön emlékezete. (Művészet, 1960. 1.)
A XIII–XIV. századi budai királyi palotáról. A budai várostörténet első századának néhány kritikus kérdése. – Esztergomi érsekek palotái a középkorban. (Művészettörténeti tanulmányok. 1959–1960. Bp., 1962)
A Tanácsköztársaság napjai Esztergomban. A felső Duna-szakasz hadműveleteinek leírása. Szerk. Z. L. 16 táblával és 1 térképmelléklettel. (Az 1919-es Esztergomi Emlékbizottság kiadványa. Bp., Akadémiai Kiadó, 1961)
A XIII–XIV. századi budai királyi palotáról. (Bp., Képzőművészeti Kiadó, 1961)
Buda középkori vízművei. (Történelmi Szemle, 1961. 1. és külön: Bp., 1961)
A magyar művészettröténet épülő fellegvára. Az egykori budai királyi palota újjáépítése. (Művészet, 1963. 4.)
Opus castris Budensis. A XIII. századi budai vár kialakulása. (Tanulmányok Budapest múltjából. XV. köt. Bp., 1963)
M. S. mester kérdéséhez. (Művészet, 1963. 12.)
The Medieval Royal Chapel of Esztergom. (The New Hungarian Quarterly, 1963)
Ásatások a budavári Táncsics Mihály utcában Kossuth és Táncsics börtöne helyén. (Népszabadság, 1963. aug. 2.)
Esztergom. Útikönyv. Lettrich Edittel. 1 térképmelléklettel. (Panoráma útikönyvek. Bp., 1963; 2. jav. kiad. 1971)
A budavári főtemplom helyreállítása. (Művészet, 1964. 2.)
Balassa Bálint családi emlékei Esztergomban. (Művészettörténeti Értesítő, 1964. 2.)
Budapest I. Táncsics Mihály utca 11. – Budapest I. Szentháromság tér. (Régészeti füzetek, 1964 és Archaeológiai Értesítő, 1964)
István ifjabb király számadása 1264-ből. – A középkori budavári Szent László- és Szent Mihály-kápolna. Adatok a Nagyboldogasszony-templom déli oldalkápolnáinak történetéhez. (Budapest régiségei, 1964)
Hogyan dolgozik a régészet? (Népszabadság, 1964. márc. 8.)
Márffy. 23 táblával. (A művészet kiskönyvtára. 7. Bp., Corvina, 1965)
Pénzverők és ötvösök a románkori Esztergomban. (Archaeológiai Értesítő, 1965. 2.)
Városaink és váraink vízellátása a középkorban. Jakab Árpáddal. (Épülegépészet, 1965. 5.)
Miklós Zmeskál, Beethoven ungarischer Freund. (Studia Musicologica, 1966)
Budapest I. Táncsics Mihály utca 25. (Régészeti füzetek, 1966 és Archaeológiai Értesítő, 1966)
Budaszentlőrinc művészete a középkorban. (Művészet, 1966. 6.)
The Medieval Great Synagogue of Buda. (The New Hungarian Quarterly, 1966)
Utak, utasok, utazások a régi időkben. (Népszabadság, 1966. júl. 10.)
Vadak, vadászatok és vadfogások a régi időkben. (Népszabadság, 1966. júl. 31.)
Data of the Musical Life of Buda in the Late Middle Ages. (Studia Musicologica, 1967)
A budai Várpalota középkori maradványainak helyreállítása. (Művészet, 1967.8.)
Bírák és bűnösök, bűnök és büntetések a régi időkben. (Népszabadság, 1967. febr. 5.)
Milyen volt Mátyás király budai palotája? (Népszabadság, 1967. febr. 26.)
Ásatások a budai I. kerület Táncsics Mihály utca 9. területén. A XIII–XIV. századi budavári királyi rezidencia kérdéséhez. 1–2. (Archaeológiai Értesítő, 1967–1968)
Budapest I. Tárnok utca 9–13. (Régészeti füzetek, 1968 és Archaeológiai Értesítő, 1968)
A magyar nyelv és írás útja a régi századokban. (Népszabadság, 1968. dec. 1.)
Magyarországi műveltség a középkor alkonyán. 1–2. (Népszabadság, 1969. márc. 16.–márc. 21.)
Ünnep és hétköznap a középkori Budán. 22 táblával és térképpel. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1969; 2. bőv. kiad. 1975; 3. kiad. 1985)
Városépítés, városszépítés Budán. (Művészettörténeti Értesítő, 1970. 1.)
A budai Vár. Fotóalbum. Fotók: Balla Demeter. (Bp., Corvina, 1970; orosz, francia, német és angol nyelven is)
Budapest III. Fényes Adolf utca 53. (Régészeti füzetek, 1970–Archaeológiai Értesítő, 1970)
Magyar szakácsok a középkorban. (A Magyar Vendéglátóipari Múzeum Évkönyve, 1970)
I. ker. Halászbástya. A gótikus Szent Mihály-kápolna maradványai. – I. ker. Szentháromság tér. – I. ker. Táncsics Mihály utca 11. – II. ker. Budakeszi út 91–97. A Budapesti Történeti Múzeum leletmentései és ásatásai az 1962–1965. évben. (Budapest régiségei, 1971)
Budapest III. Gyűrű utca 4., Gyűrű utca 5., Pacsirta utca 14–16., Szőlőkert utca 8. (Régészeti füzetek, 1971–Archaeológiai Értesítő, 1971)
Zur Biographie des Komponisten Nikolaus Zmeskál. (Studia Musicologica, 1971)
Vadászatok a régi Magyarországon. (Bp., Natura Könyvkiadó, 1971)
Középkori zsinagógák a budai Várban. (Budapest régiségei, 1971)
I. Szent György utca 2. palotakert. – I. Szentháromság tér. – I. Tárnok utca 9–11–13. – II. Báthory-barlang. – II. Budakeszti út 51/a és 91–97. – III. Gyűrű utca 5. – III. ker. Pacsirta utca 16. – III. Szőlőkert utca 8. A Budapesti Történeti Múzeum leletmentései és ásatásai az 1966–1970. évben. (Budapest régiségei, 1973)
Esztergom ezer éve. Fotóalbum. A bevezető tanulmányt írta Z. L. (Az Esztergomi Városi Tanács kiadványa, 1973)
Kutatások a Tárnok utca 9–13. számú telkeken. (Budapest régiségei, 1973)
A budaszentlőrinci pálos főkolostor emlékezete. (Vigilia, 1973. 8.)
Esztergomi kantilénák. (Múzsák. Múzeumi magazin, 1973. 2.)
Valamit a magyarok madárkedveléséről. (Magyar Nemzet, 1973. máj. 6.)
A budavári gótikus szoborcsoport feltárásáról. (Kortárs, 1974. 5.)
A Budavári palota és várkert szabadtéri szobormúzemáról és szabadtéri lapidáriumáról. (Művészettörténeti Értesítő, 1974. 1.)
A kilenc százados Garamszentbenedeken. (Vigilia, 1974. 5.)
A kisbényi mirákulum. (Vigilia, 1974. 7.)
A budavári gótikus szoborleletről. (Népszabadság, 1974. márc. 10.)
Szeged-környék néhány művelődéstörténeti emléke 1500 őszétől. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75)
A lebontott zólyomi paplak gótikus falkép-sorozatai. (Művészettörténeti Értesítő, 1975. 2.)
Budapest I. Szent György tér 2. (Régészeti füzetek, 1975–Archaeológiai Értesítő, 1975)
Garamszentbenedek kilencszáz esztendős. (Művészet, 1975. 8.)
Középkori budai figurálisok. Újabb ásatási leletek alakos ábrázolásai. 1962–1974. (Művészettörténeti Értesítő, 1975. 4.)
A régi zólyomi ispánság építkezéseinek történetéhez. 1–2–3–4.. (Ars Hungarica, 1975. 1.–1977. 2.–1978. 2.–1979. 1.)
A budavári gótikus szoborlelet. Szakál Ernővel. Fotók: Bakos Margit és Szemenyei Tivadar. 32 táblával. (Bp., Corvina, 1976; németül: Der gotische Skulpturenfund in der Burg von Buda. 1976)
Budapest II. Budakeszi út 93–95. –Budapest III. Kiscelli út 15–25. – Budapest XII. Zsolna utca 2–4. A Budapesti Történeti Múzeum leletmentései és ásatásai az 1971–1975. évben. (Budapest régiségei, 1976)
Der gotische Skulpturenfund von 1974 in der Burg von Buda. (Acta Historiae Artium, 1976)
A cseh Luxemburg-ház kőcímere s kőkorona-töredék a budavári újabb ásatás leletei között. (Művészettörténeti Értesítő, 1976. 3.)
A középkori Buda királyi várpalotája és gótikus szobrai. Vezető a Budapesti Történeti Múzeum kiállításán. Kiállítási kat. Írta Csorba Csaba, Feuerné Tóth Rózsa és Z. L. A kiállítást rendezte Bertalan Vilmos, Csorba Csaba és Feuerné Tóth Rózsa. Kincses Magyarország. Szerk. Horváth Miklós. (A Budapesti Történi Múzeum kiadványa. Bp., 1976; 2. kiad. 1984; németül: 1977; 2. német nyelvű kiad. 1981; 3. német nyelvű kiad. 1986; angolul: 1981; 2. angol nyelvű kiad. 1984; franciául: 1984)
A magyar muzsika évszázadaiból. (Bp., Magvető Könyvkiadó, 1977)
Az 1967–1975. évi budavári ásatásokról és az itt található gótikus szoborcsoportról. – A budai királyi palota északi előudvarán végzett régészeti feltárás Árpád-kori kerámia leletei. Boldizsár Péterrel. (Budapest régiségei, 1977)
Martsa Alajos munkássága. Az életrajzot írta Z. L. (Fotóművészeti kiskönyvtár. Bp., Corvina, 1977)
A körmöcbányai Curia Civitatis gótikus torzói. (Művészettörténeti Értesítő, 1977. 1.)
A hatszázéves Csensztohova magyar emlékei. (Művészettörténeti Értesítő, 1977. 2. és Vigilia, 1977. 1.)
Kincses Magyarország. Középkori művelődésünk történetéből. (Bp., Magvető Könyvkiadó, 1977; 2. jav. kiad. 1978)
A budai szoborgaléria színei. (Művészet, 1979. 10.)
Budapest I. Szent György tér. (Régészeti füzetek, 1979–Archaeológiai Értesítő, 1979)
Buda és Pest kialakulása a régészeti emlékek tükrében. (Honismeret, 1980. 5.)
Budapest I. Várnegyed. (Régészeti füzetek, 1980–Archaeológiai Értesítő, 1980)
Csonkolt faágas motívumok későgótikus épületplasztikában. (Művészettörténeti Értesítő, 1980. 2.)
Sporotlók Pannonföldön. Sport- és lovagi élet a középkori Magyarországon. (História, 1980 olimpiai különszám)
The Return of the White Madonna. (The New Hungarian Quarterly, 1980)
A garamszentbenedeki vízivár. (Ars Hungarica, 1981. 1.)
Budapest I. Budavári Palota északi előudvara. (Régészeti füzetek, 1981–Archaeológiai Értesítő, 1981)
Esztergom beszélő kövei. (Honismeret, 1981. 5.)
XVI. századi freskók a necpáli templom padlásán. (Művészet, 1981. 12.)
Zmeskál Miklós, Beethoven magyar barátja. (Diakonia, 1981. 1.)
A budai vár. (Gondolat zsebkönyvek. Bp., 1981; 2. kiad. 1986)
Az elátkozott Buda – Buda aranykora. A forrásjegyzéket összeállította Wellisch Mária. (Bp., Magvető Könyvkiadó, 1982)
Hajniki kantilénák. (Kortárs, 1982. 2.)
Nagy Lajos és Buda. (Honismeret, 1982. 5.)
A középkori Esztergom. 10 táblával. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1983)
Budapest I. Budavári Palota, Északi előudvar. Magyar Károllyal. (Régészeti füzetek, 1983–Archaeológiai Értesítő, 1983)
Fény és árnyék a középkori Magyarországon. 16 táblával. Ill. Major János. (Az én világom. Bp., Kozmosz Könyvek, 1983)
A Madách család eredete. (A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve, 1983)
Budapest I. Szent György tér nyugati oldala. (Régészeti füzetek, 1984–Archaeológiai Értesítő, 1984)
Opus castri Budensis. A Budai Várhegy településeinek történeti periodizációja. Kand. értek. (Bp., 1984)
A budaszentlőrinci pálos kolostor Szent Keresztről nevezett oldalkápolnája. Kóvári-kápolna. – Előzetes jelentés a budai vár déli részén végzett 1975–1981. évi feltárásokról. (Budapest régiségei, 1984)
Prokopp Gyula emlékezete. (Vigilia, 1984)
Emlékezés Kóródy Bélára, az ellenállás újságíró mártírjára. (Magyar Nemzet, 1984. nov. 30.)
Budapest I. A volt királyi palota. – az ún- Hunyadi-udvar. Ritoók Ágnessel. (Régészeti füzetek, 1985–Archaeológiai Értesítő, 1985)
Egy szegedi polgár a 19. századból. Id. Gál Ferenc. 1824–1898. (Szeged művelődéstörténetéből. 1. A Móra Ferenc Múzeum kiadványa. Szeged, 1985)
Sírrablók Budán. A Nádor kriptáról. (Interpress Magazin, 1985. 7.)
A Balassák és a Felvidék. Adatok a 13–14. század néhány kritikus évtizedéhez. (Borsodi Levéltári Évkönyv 5. 1985. Szerk. Csorba Csaba. Miskolc, 1986)
Hírünk és hamvunk. Visszaemlékezések. (Tények és tanúk. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1986)
Mozaikok a magyar újkorból. 16 táblával. (Az én világom. Bp., Kozmosz Könyvek, 1986)
Társasjáték és szórakozás a régi Európában. Endrei Walterrel. 24 táblával. (Bp., Corvina, 1986; 2. kiad. 1988; németül és angolul: 1988)
Buda középkori zsidósága és zsinagógáik. 6 táblával. (A Budapesti Történeti Múzeum kiadványa. Bp., 1987)
A budavári szoborlelet. Marosi Ernővel. 50 táblával. (Bp., Corvina, 1989)
Móser Zoltán: Via Regia Hungariae. Középkori utakon. – On Medieval Roads. – Auf mittelalterlichen Wegen. Fotóalbum. A bevezetést írta Z. L. 71 táblával. (Bp., Múzsák, 1989)
A Buda mellett állt Szent Lőrinc pálos anyakolostor kutatástörténetéből. Sajtó alá rend. Bencze Zoltán. (Budapest régiségei, 1992)
Petőfi első és egyetlen mecénása. Tóth Gáspárról. Z. L. kiadatlan írása. Közli: Tabák András. (Ezredvég, 1998. 3.)
Román kori templom a Komárom megyei Bajóton. (Bajótról mindenkinek. Tanulmányok, naplók, visszaemlékezések. Szerk. Bárdos István. Bajót, 2000)
Márffy Ödön. (Ezredvég, 2010. 10.).

F. m.: írásai a Budapest folyóiratban: Nagy jelentőségű feltárási munka a Vár lakónegyedében. (1966. 1.)
Földalatti város. (1966. 5.)
Emlékezés a régi budai vízművekre. (1966. 9.)
Középkori lakomák Budán. (1967. 1.)
Muzsika a középkori Budán. (1967. 4.)
Betegek, kórházak, orvosok a középkori Budán. (1967. 7.)
Fővárosunk lélekszáma a középkorban. (1967. 8.)
Hol bujdokol a Halászbástya Hétvezér lépcsőjének hetedik vezére? (1967. 9.)
Képek Budapest sportjának két évezredéből. (1967. 10.)
A bécsi gótikus Udvari kártya magyar sorozata. (1967. 11.)
Árvizek, tüzek és más istenverések a középkori Budán. (1967. 12.)
Az építő áldozat kétszáz éves emléke a barokk Budán. (1968. 6.)
Néhai budai nemesurak a pokolban. Vesszős György és Tar Lőrinc pokoljárása. (1968. 7.)
Két kútszobor: Ferenczy Béni, Szandai Sándor. (1968. 9.)
Sokadalmak, vásárok, piacok a középkori Budán. (1968. 10.)
Főúri galerik a XIX. századi Pesten. (1968. 11.)
Fővárosi viszonyok 150 év előtt. (1968. 12.)
Elillant budai farsangok nyomában. (1969. 1.)
Mészárosok, tőzsérek, hajdúk, postások. Könyvkölcsönzés az előidőkben. – Egy száznyelvű város – a középkori Buda. (1969. 3.)
Mekkora volt a legnagyobb magyar kenyér? – A főváros legelső „tisztiorvosa”. (1969. 4.)
Különös gyógymódok a régi Magyarországon. (1969. 5.)
A gótika gengszterei a régi országutakon. – Buda és a régi magyar ötvösművészet. (1969. 6.)
Vendégfogás, vendégfogadás és vendéglátó-iparunk kezdetei. – Ötszáz éves evőeszközünk: a villa. (1969. 7.)
A budai királyi zene- és énekkar sorsa Mohács után. – Ki volt Bánk bán, Melinda és Tiborc? (1969. 8.)
Ki volt Korvin János anyja? (1969. 9.)
Budai közlekedés az „előidőkben”. – Régi ételmérgezések. (1969. 10.)
A honi lábbeli négyezer éve. (1969. 11.)
A legrégibb hazai kéményseprők. – Ki volt Dzsem herceg, Mátyás unokatestvére? (1969. 12.)
Régi budai szakácsok emlékezete. (1970. 1.)
Mátyás király budai vadaskertje. – Kik voltak hajdanában „Őfelségének a királynak szegényei”? – Szondi két apródja – Budán. (1970. 2.)
Miska, az utolsó magyar bölény. – Petőfi emlékek. (1970. 3.)
Nagy-Budapest tája a korai középkorban. (1970. 4.)
A Névtelen jegyző nyomában. – Munkatörvény és munkaszünet a XVIII. századvégi Pesten. (1970. 6.)
A budai vár megalapítása. (1970. 8.)
Buda alkotmánya. – Kilencszázéves vadászati intézkedések. (1970. 9.)
Amikor Buda kiátkozta a pápát. – Középkoi lengyel emlékek magyar földön. – Ki volt az első, neve szerint ismert magyar színész? (1970. 10.)
Budai városélet a „Jogkönyv” tükrében. – Kétféle honi férfidivat hatszáz év előtt. (1970. 11.)
Városépítés a budai várhegyen. (1970. 12.)
Magyarország legelső harangja. (1971. 1.)
Régi kesztyűsök és kesztyűk. (1971. 2.)
Keresztes vitézek átvonulása Magyarországon. – Másfél zavaros évtized Buda életében. 1526–1541. – Zsigmond király solymászai. (1971. 3.)
Buda város birtokai a középkor végén. (1971. 5.)
Az érdi kutyavár regéi. (1971. 6.)
Építőmesterek és kőművesek az 1828. évi összeíráson. (1971. 8.)
Buda és Pest első felszabadítása. – Vaddisznó- és medvevadászatok 1518 telén. (1971. 9.)
Egy város gyermekbetegségei. (1971. 11.)
A Lipót-féle városjogok. – Dénes szobrász gótikus remekének újabb darabjai. (1972. 1.)
Nemzetiségek Pest-Budán. (1972. 2.)
Szentek, királyok, bolnodok régi csempéken. Lőrinczy Györggyel. – Szociális, nemzeti és vallásos mozgalmak Pest-Budán. – Zene- és mulatságellenes intézkedések Budán. (1972. 3.)
Járványok, kórházak, orvosok az újkori Pest-Budán. (1972. 4.)
A köztisztaság kezdetei. (1972. 5.)
Ki volt Báthori László barát? – Középkori díszkutak Budán. Lőrinczy Györggyel. (1972. 6.)
Közlekedés az újkorban. (1972. 7.)
Pest-Buda iskolaügye az újkorban. (1972. 8.)
Művészet és műveltség a XVII–XIX. századi Pest-Budán. (1972. 9.)
Mulatságok az újkori Pest-Budán. (1972. 11.)
Jankovich Miklós, a Nemzeti Múzeum egyik alapítója. (1972. 12.)
A budai hóhérpallos. (1973. 1.)
Mátyás kori széphistóriák. (1973. 3.)
Pest-budai gyermekek a régi világban. (1973. 4.)
Pest legrégibb temploma. (1973. 5.)
Kapisztrán János ivópohara a budai ferenceseknél. (1973. 8.)
A paraszti élet kezdete, tündöklése és elmúlása. (1973. 12.)
Bolyongás Esztergom körül. (1974. 1.)
Játékok és játékosok Pest-Budán. (1974. 2.)
Bolyongások a budai hegyek határán. (1974. 3.)
Mi volt a Klapka-légió? – Régi pipák. (1974. 4.)
Hatszáz esztendős budai szobrok feltámadása. (1974. 5.)
Börzsönyi vándorutak. (1974. 9.)
A nő a Budai jogkönyvben. (1974. 11.)
A Lukács-fürdő múltja és jövője. (1974. 12.)
A budai Várszínház történetéből. (1975. 1.)
A budavári gótikus szoborgaléria divattörténete. 1–2. (1975. 4–5.)
Halál, temetés, tor a régi Pest-Budán. (1975. 7.)
Pest-budai asszonyok a régi világban. (1975. 8.)
Dolgozó nő a középkorban. (1975. 9.)
Rab leányok, asszonyok Budán. (1975. 10.)
Városi muzsikusok a középkorban. (1975. 12.)
Vándor muzsikusok, igricek, pakócsás emberek. (1976. 1.)
Kopogtatók, kilincsek, kapuk a budai Várban. (1976. 2.)
A régi budai fazekasság emlékeiből. (1976. 5.)
Használati és díszkerámia a középkori Budán. (1976. 6.)
Régi budai téglavetők hagyatéka. (1976. 10.)
Vigalmak a hajdankorban. (1977. 2.)
A múlt századi divat történetéből. (1977. 3.)
A budavári ásaátsok újabb eredményei. (1977. 5.)
A budai várostörténet régészetének újabb fejezetei. (1977. 6.)
Emlékezés Marsigli tábornokra. (1977. 9.)
Amikor megláncolták a Dunát. (1977. 11.)
Mátyás király temetési pajzsa. (1978. 1.)
A budavári barlangokról. (1978. 5.)
Corvin János képmása egy Vág menti templomban. (1978. 10.)
A budai képfaragók középkori emlékei. 1–2. (1978. 11–12.)
Beszélő címerek. (1979. 2.)
Hol halt meg Szent László? (1979. 4.)
A magyar királyi korona első ábrázolása. (1979. 5.)
Kun László és a Budán zsinatoló papok esete. (1979. 6.)
Thurzó Elek aranygyűrűje és szerelmes levele. (1979. 12.)
A budai Fehér Madonna. Új gótikus szoborlelet. Tihanyi Bencével. (1980. 2.)
Balassi Bálint hajniki kalandjai. (1980. 3.)
Iszter-parti istenek. Brelich Angelo emlékének. (1981. 3.)
Fura kincsek a Mátyás-templomban. (1981. 4.)
Gulyák, ménesek, kondák doktorai. (1981. 7.)
Egészen a szűz talajig. 1–6. (1981. 12.–1982. 5.)
Budapest évgyűrűi. (1985. 1-2.).

Irodalom

Irod.: műveiről: Lengyel Alfréd: Bél Mátyás Esztergom vármegyéről írt, kiadatlan művének szemelvényes magyar fordítása. [Az Esztergomban őrzött latin nyelvű kézirat magyar fordítása.] Ford. Prokopp Gyula. A bevezető tanulmányt írta Z. L. (Történeti Statisztikai Közlemények, 1959. 1-2.)
Kubinyi András: Annales Strigonienses. Esztergom évlapjai. Szerk. Z. L. (Századok, 1960. 1-3.)
Eperjessy Géza: Z. L.: Ünnep és hétköznap a középkori Budán. (Történelemtanítás, 1970. 5.)
Thuróczy Kamill: Z. L.: Ünnep és hétköznap a középkori Budán. (Művészet, 1971. 5.)
V. Kovács Sándor: Z. L.: Ünnep és hétköznap a középkori Budán. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1971. 1-2.)
Ács Pál: Z. L.: Ünnep és hétköznap a középkori Budán. (Kortárs, 1976. 9.)
Kelemen András: Z. L.: Ünnep és hétköznap a középkori Budán. (Honismeret, 1976. 6.)
Szigethy Gábor: Z. L.: Ünnep és hétköznap a középkori Budán. (Valóság, 1976. 8.)
Marosi Ernő: Z. L.: Ünnep és hétköznap a középkori Budán. (Századok, 1977. 1.)
Pamer Nóra: Z. L.–Szakál Ernő: A budavári gótikus szoborlelet. (Műemlékvédelem, 1977. 2.)
Vásárhelyi Judit: Z. L.: Ünnep és hétköznap a középkori Budán. (Irodalomtörténet, 1977. 9.)
Wehli Tünde: Z. L.–Szakál Ernő: A budavári gótikus szoborlelet. (Ars Hungarica, 1977. 1.)
Wehli Tünde: Z. L.: Kincses Magyarország. Középkori művelődésünk történetéből. (Ars Hungarica, 1978. 1.)
Entz Géza: Z. L.–Szakál Ernő: A budavári gótikus szoborlelet. (Archaeológiai Értesítő, 1979)
Orlovszky Géza: Z. L.: A budai vár. (Kortárs, 1981. 7.)
Barlay Ö Szabolcs: Z. L.: A magyar muzsika évszázadaiból. (Magyar Zene, 1982. 3.)
M. Tolnay István: Z. L.: Az elátkozott Buda – Buda aranykora. (Esti Hírlap, 1982. dec. 28.)
P. Kovács Imre: Buda tornyai, Buda fundamentumai. Z. L.: Az elátkozott Buda – Buda aranykora. (Köznevelés. 1983. 5.)
Gopcsa Ágnes: Z. L.: Kincses Magyarország. Középkori művelődésünk történetéből. – Magyar Károly: Z. L.: Az elátkozott Buda – Buda aranykora. (Budapest régiségei, 1984)
Horpácsi Sándor: Hírünk és hamvunk. Z. L. új könyvéről. (Népszava, 1986. aug. 30.)
Kemény István: Z. L.: Hírünk és hamvunk. (Magyar Sajtó, 1986. 9.)
Kiss Károly: Z. L.: Mozaikok a magyar újkorból. (Budapest [folyóirat], 1986. 7.)
Mészáros István: Egy emlékezet. mélyrétegei. Z. L.: Hírünk és hamvunk. (Köznevelés, 1986. 37.)
Rónay László: Tükörírások. Z. L.: Hírünk és hamvunk. (Magyar Hírlap, 1986. jún. 13.)
Stenczer Ferenc: Z. L.: A budai vár. (Budapest [folyóirat], 1986. 10.)
Radics Péter: Mementó-memoárok a középosztályból. Pálóczi Horváth Lajos, Tardy Lajos és Z. L. emlékezései. (Forrás, 1987. 5.)
Györgyi Erzsébet: Endrei Walter–Z. L.: Társasjáték és szórakozás a régi Európában. (Ethnographia, 1988. 3-4.).

Irod.: Z. L. és Lányi Vera házasságot kötöttek. (8 Órai Újság, 1940. júl. 18.). Mátyás István: A középkor mai krónikása. Beszélgetés Z. L. régésszel. (Népszava, 1982. jan. 12.)
Tripolszky László: Vándorút, keveset járt ösvényeken. Beszélgetés Z. L. régésszel, a Budapesti Történeti Múzeum tudományos főmunkatársával. (Népszabadság, 1982. okt. 16.)
Régészet, középkori ember és pszichológia. Beszélgetés Z. L.-val. (Pszichológia [folyóirat], 1984. 2.)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1985. jún. 12.)
Csatár Imre: A kincskereső. Emléksorok Z. L.-ról. (Magyar Nemzet, 1985. jún. 27.)
Farkas Attila: In memoriam Z. L. (Vigilia, 1985. 12.)
Jávor Ottó: Z. L. (Budapest [folyóirat], 1985. 9.)
Nagy Emese: Z. L. emlékére. (Honismeret, 1985. 6.)
Székely András: Z. L. (Kritika, 1985. 7.)
Székely György: Z. L. (Budapest Régiségei, 1984/85)
Tardy Lajos: Z. L. (Irodalomtörténet, 1986. 1.)
Buzás Gábor: A budai gótikus szoborleletről. (Valóság, 1993. 4.)
Egy barátság dokumentumai. Z. L. levelei Pirchala Imréhez. Közli: Salamon Nándor. (Limes. Komárom megyei tudományos szemle, 1997. 4.)
Marosi Ernő: Az 1974-es budavári szoborlelet. (Beszélő, 1998)
Bodor Imre: Az 1974-ben feltárt budavári szoborleletet kísérő pénzleletek. (Budapest Régiségei, 1999)
D. Matuz Edit–Bordás Attila: Z. L. műveinek bibliográfiája és hagyatékának ismertetése. – Bibliographie und Nachlass von László Zolnay. Ill. Major János, fotók: Bakos Margit, térképek: Kuczogi Zsuzsa. (A Budapesti Történeti Múzeum és a Kulturális Örökség Igazgatóságának közös kiadványa. Bp., 2000).

Irod.: Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Nádor Tamás: Z. L. (N. T.: Ex libris. Interjúk. Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1986)
Schwarcz Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum kiadványai és munkatársainak szakirodalmi tevékenysége. 1976–1987. Bibliográfia. (Bp., 1989)
Magyar múzeumi arcképcsarnok. Szerk. Bodó Sándor és Viga Gyula. (Bp., 2002).

neten:

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/644045 (Id. Zolnay Jenő gyászjelentése)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6P4W-XBB?i=92&wc=927S-4WL%3A40678301%2C43353801%2C1077306901&cc=1452460 (Id. Zolnay Jenő halotti anyakönyve)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6SK9-H2Z?i=270&wc=92Q1-BZS%3A40678301%2C42189901%2C1077271702&cc=1452460 (Ifj. Zolnay Jenő halotti anyakönyve)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/644051 (Zolnay Kálmán gyászjelentése)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/644056 (Zolnay László gyászjelentése)

Megjegyzések

1. MÉL IV. és Magyar Múzeumi Arcképcsarnok: téves születési adat: márc. 16. és téves halálozási adat: jún. 8.! Az MTA–TMB-n őrzött önéletírása szerint 1916. március 10-én született. Gyászjelentése szerint 1985. jún. 9-én hunyt el.

2. Zolnay László eredetileg kandidátusi fokozatért nyújtott be dolgozatot, időközben elhunyt, s a halála után a bizottság a benyújtott értekezést doktorinak fogadta el!