Aczél Endre
újságíró, író, szerkesztő
1895-ig Alter Ármin; Alter Hermann Endre
Született: 1865. március 13. Ungvár, Ung vármegye
Meghalt: 1935. június 11. Budapest
Temetés: 1935. június 13. Budapest
Temetési hely: Rákoskeresztúr
Család
Ungvári, később katolikus hitre tért zsidó családból származott.
Szülei: Alter Sámuel (†1909. márc. 3. Bp. Temetés: 1909. márc. 4. Rákoskeresztúr, Izraelita Temető), Tüchler Róza. Tüchler Róza testvérei: Tüchler Mór (†1914. márc. 7. Ungvár. Temetés: 1914. márc. 8. Ungvár) és Kaufmann Márkusné Tüchler Betty.
Testvérei: Aczél Sándor (†1921. márc. 21. Bp. Temetés: 1921. márc. 22. Rákoskeresztúr, Izraelita Temető) orvos, Aczél Károly, Aczél Jenő és Aczél Zsigmond.
Felesége: Widder Hedvig.
Gyermekei, fia: Aczél István (Steele, Stephen) orvos, sebész, Aczél György; leánya: Kalocsai Lászlóné Aczél Magda.
Unokája, Aczél György fia: Aczél Endre (1944. szept. 2. Bp.–2018. júl. 3. Bp.): újságíró, televíziós szerkesztő.
Iskola
Bécsben és Budapesten jogot hallgatott (1882–1884), tanulmányait nem fejezte be.
Életút
A Magyar Ujság munkatársa (1892–1893), a Kereskedő Ifjúság (1893), a Honvéd c. napilap szerkesztője (1893–1894), a Fővárosi Lapok munkatársa (1894–1896), a Rendőri Lapok felelős szerkesztője (1896), a Közélelmezés (1900–1901) és a Pesti Újság szerkesztője (1901).
Az Egyenlőség belmunkatársa (1894–1911), az Új Hírek tulajdonos-szerkesztője (1901–1918).
A századelő népszerű szerkesztője, humoristája, a politikai szatíra egyik magyarországi megteremtője. Ő alapította meg a Borsszem Jankó c. lap Mucsa rovatát, ahol a vidéki életet kigúnyoló írásai jelentek meg. A rovat annyira ismertté vált, hogy Aczél Endre publicisztikai munkássága révén terjedtek el a mucsai, mucsaiság kifejezések. Valójában Mucsa nevű falu nem létezett, a szerző a ‘mucsaiság’ alatt ‘faragatlanságot, parlagiságot, provincialitást’ értett. Élete utolsó éveiben a Budapest Hírlapban A nagy kerekasztal meséi (1931) címmel népszerű tárcarovatot indított, amelyben elmúlt korok híres és kevéssé közismert szereplőiről közölt „humorisztikus” történeteket.
Potifárné néven egy operettszövegkönyvet (zeneszerző: Major J. Gyula, bemutatta: Népszínház, 1890) és néhány humoros regényt is írt.
Emlékezet
Eredetileg Alter Hermann Endrének hívták, magyarosításáig az Alter Ármin nevet használta (az Ármin a Hermann utónév egy régies változata). Családja 1895-ben vette fel az Aczél nevet (Aczél Endre 1895. ápr.-ban, testvérei 1895. nov.-ben; édesapjuk azonban Alter Sámuel néven hunyt el 1909-ben). Aczél Endre rendkívül termékeny szerző volt, több tucatnyi lapban számos álnevet használt. Legismertebb álnevei: Alterego, Mucsai, Sanyaró Vendel.
Irodalom
Irod.: Alter Herman Endre névváltoztatása. (Budapesti Közlöny, 1895. ápr. 3.)
Alter Sándor, Alter Károly és Alter Jenő névváltoztatása. (Pesti Hírlap, 1895. nov. 2.)
Elhunyt Alter Sámuel. (Budapesti Hírlap–Pesti Hírlap, 1909. márc. 4.)
A. E. meghalt. (Budapesti Hírlap, 1935. jún. 12.).
Irod.: Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001)
Keresztyén Balázs: Kárpátaljai művelődéstörténeti kislexikon. (Bp.–Beregszász, 2001)
Aczél Endre: Amit megírhatok. Visszaemlékezés. (Bp., Alexandra Kiadó, 2009).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6L6S-TWH?i=31&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AQLLC-Z6TZ (Aczél Endre halotti anyakönyve)
Megjegyzések
1. Gulyás Pál Magyar írók élete és munkái c. lexikonsorozatában eredeti családneve tévesen Adler néven szerepelt.
2. Aczél Endre Amit megírhatok című visszeemlékezésében állítja, hogy nagyapja, Aczél Endre testvére volt Aczél Ilona színésznő, a Nemzeti Színház örökös tagja. Ez valószínűleg téves családi hagyomány, jóllehet mindkettőjüket Alternek hívták, édesapjuk neve is megegyezik: Alter Sámuel. Édesanyjuk neve azonban eltérő, féltestvérek sem voltak. Az egyik család 1895-ben, a másik 1911-ben vette fel az Aczél nevet. Alter Sámuel, Aczél Endre édesapja 1909-ben elhunyt, Aczél Sándor (= Alter Sámuel), Aczél Ilona édesapja, 1940-ben (amikor Aczél Ilona elhunyt) még élt.
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2020
