Minker Emil
orvos, farmakológus
Született: 1929. október 31. Pécs
Meghalt: 2009. augusztus Szeged
Temetés: 2009. augusztus 18. Szeged
Temetési hely: Belvárosi Temető
Család
Nagyszülei: Minker János bádogosmester (†1938. febr. 12. Pécs. Temetés: 1938. febr. 15. Pécs), Schreier Mária. Szülei: Minker Jenő vízvezetékszerelő, Woduschek Éva. Felesége: Végh Márta középiskolai tanár. Fia: Minker Emil (1954–); leánya: Minker Edit (1960–).
Iskola
Elemi és középiskoláit Pécsett végezte, a Széchenyi István Gimnáziumban éretts. (1949), a Szegedi Tudományegyetemen biológia–kémia szakos középiskolai tanári okl. (1953), a SZOTE-n általános orvosi okl. (1967); a Szegedi Tudmányegyetemen természettudományi doktori okl. szerzett (1959). Az orvostudományok kandidátusa (1971), doktora (1996).
Életút
A mohácsi Mezőgazdasági Technikum tanára (1953–1954). Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya tud. segédmunkatársa (a Szegedi Tudományegyetem Állattani és Biológiai Intézetében (1954–1958). A SZOTE Gyógyszerésztudományi Kar (GYTK) Gyógyszertani Intézete egy. tanársegéde (1951–1961), egy. adjunktusa (1961–1974), egy. docense (1974–1975), a Gyógyszerhatástani Intézet tanszékvezető egy. tanára (1975. júl. 1.–1996. febr. 29.), emeritusz professzora (1996. márc. 1-jétől). A GYTK dékánja (1979–1984), mb. dékánja (1984), a SZOTE általános és oktatási rektorhelyettese (1984–1990), mb. rektora (1986), mb. általános és oktatási rektorhelyettese (1990).
A portlandi University of Oregon Farmakológiai Intézete vendégprofesszora (1971–1972).
Az MTA–TMB-n Ábrahám Ambrus aspiránsa (1954–1957).
Neuropatológiával, biofarmáciával, farmakokinetikával, a gyulladás és a gyulladásgátlók farmakológiai vizsgálatával, elsősorban a vegetatív idegrendszer neurohisztológiájával és neurofarmakológiájával, a simaizom- és a vázizomrendszer működésének neurális kapcsolataival foglalkozott. Élete utolsó éveiben több értékes dolgozatot közölt a Szegedi Tudományegyetem és a szegedi orvosképzés történetéből.
Elismertség
Az MTA–Egészségügyi Minisztérium Gyógyszerésztudományi Közös Bizottságának tagja (1980–1990). A Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) Gyógyszerészeti Szakbizottságának elnöke (1988-tól). Az MTA Gyógyszerészeti Bizottsága tagja (1990-től).
A Magyar Gyógyszerészeti Társaság tagja (1975-től), alelnöke és Gyógyszerkutatási Szakosztályának elnöke.
A Magyar Élettani Társaság (MÉT, 1959-től), a Magyar Farmakológiai Társaság (1965-től), a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (1975-től), a Magyar Gasztroenterológiai Társaság tagja (1980-tól).
A New York-i Tudományos Akadémia (1989-től) és a Worldwide Hungarian Academy of Medical Sciences tagja (1990-től).
Elismerés
Kabay János-emlékérem (1982), a Kopernikusz Egyetem Emlékérem (Krakkó, 1984), Kazay Endre-emlékérem (1986), Kiváló orvos (1986), Ábrahám Ambrus-emlékérem (1993), a Szegedi Akadémiai Bizottág Díja (1998), Ernyey József-emlékérem (2006).
A Magyar Köztársaság Csillagrendje (1990).
Szerkesztés
Az Acta Pharmaceutica, A gyógyszerészeti tudomány aktuális kérdései és a Fitoterápia c. periodikumok szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: Beiträge zur Kenntnis des vegetativen Nervensystems der Katze. (Acta Biologica Szegediensis, 1956)
Innervation of the Lamellibranch Muscle. Ábrahám Ambrussal. (Nature, 1957)
Az orvosi pióca bélcsatornájának beidegzése. (Az MTA Biológiai Csoportjának Közleményei, 1958)
Vagotomische Untersuchungen an Katzen. Ábrahám Ambrussal. (Acta Biologica Szegediensis, 1958)
The Role of the Ganglions in the Motility of Bivalve Shells. Ábrahám Ambrussal. (Acta Biologica, 1959)
A vegetatív idegrendszer szerveződésének néhány kérdéséről. Természettud. doktori értek. (Szeged, 1959)
Kísérletes idegszövettani vizsgálatok magasabbrendű gerinctelen állatokon. Benyújtott kand. értek. (Szeged, 1960)
Histochemical Studies of Phosphatases in the Intramural Ganglion Cells. Domján Gyulával. – Untersuchungen an isolierten Gastropodenorgane. Koltai Mátyással. (Acta Biologica, 1961)
Untersuchungen über die Wechselwirkungen der Ganglienblocker und Kaliumsalze. Koltai Mátyással. (Acta Physiologica, 1961)
Die Innervation der Nickhaut der Katze. Koltai Mátyással. (Acta Biologica Szegediensis, 1963)
Effect of Ganglionic Blocking Agents on Synaptic Transmission in Diabetic Cats. Koltai Mátyással. – Effect of Protamine Sulphate on the Transmission Processes in Peripheral Sympathetic Ganglia. Koltai Mátyással. (Acta Physiologica, 1964)
Untersuchung der Wirkstoffe der Ruta graveloens. 1–3. Többekkel. (Planta Medica, 1965–1966)
Néhány hatóanyag izolálása a Ruta graveolens L. herbájából. Többekkel. (Acta Pharmaceutica, 1967)
A Rutae radix hatóanyagianak izolációjáról. 1–3. Többekkel. (Acta Pharmaceutica, 1967–1972)
A Ruta graveolensből izolált új anyagok szerkezetfelderítése. Többekkel. – A Ruta graveolens L.-en végzett izolációs kísérletek újabb eredményei. Többekkel. (Herba Hungarica, 1969)
Effect of Various Nucleic Acid and Protein Synthesis Inhibitors on Anaphylactoid Inflammation in Rats. Koltai Mátyással. (European Journal of Pharmacology, 1969)
Modulatív kölcsönhatások a periferikus ingerületátviteli struktúrákon. Kand. értek. (Szeged, 1970)
Adrenergic-Cholinergic Interaction in Smooth Muscle Organs. Koltai Mátyással. (Acta Physiologica, 1970)
Analysis of Adrenergic-Cholinergic Responses on Isoalted Aorta Strips. Jánossy T.-vel és Koltai Mátyással. – Investigation of the Direct Vacular Wall Effect on Isolated Aorta Strips. Koltai Mátyással és Szekeres L.-lel. (Acta Physiologica, 1972)
Hyperlipaemia and Inflammation. Koltai Mátyással és Ottlecz Annával. (Hormones, Metabolism and Stress. Szerk. Németh S. Bratislava, 1973)
Sensitization by Insulin of the Anaphylactoid Inflammation. Többekkel. (International Archive of Allergy, 1974)
A Ptelea trifoliata kvaterner alkaloidjai. 1–2. Többekkel. (Herba Hungarica, 1974–1976)
Changes of Electro-Shock Seizure Threshold in Alloxan Diabetic Rats. Koltai Mátyással. (Experientia, 1975)
Insulin and Anaphylaxis. Többekkel. (Acta Physiologica, 1976)
Gyógyszerhatástan. Egy. jegyz. (Szeged, 1977 és utánnyomások)
Excitory Effect of Some Adrenergic Agonists on the Terminal Ileum of the Guinea Pig. Jánossy T.-vel és Koltai Mátyással. (Acta Physiologica, 1977)
Konszekutív farmakokinetikai számítások programozása minikomputeren. Többekkel. (Acta Pharmaceutica, 1977)
Béta-szimpatolitikumok hatása a tengerimalac ileum terminalis szakaszán. Blazsó Gáborral és Koltai Mátyással. (Acta Pharmaceutica, 1978)
A gyomormotilitás regisztrálása nyúlásmérő jelátalakító segítségével patkányban. Grósz Györggyel, Matejka Zsuzsannával, Virág Sándorral. – Isolated Symphatetic Ganglion from Rana esculenta and Its Pharmacologic Reactivity. Blazsó Gáborral. (Acta Pharmaceutica, 1979)
A ganglionáris kolinerg receptorok alkilálása haloalkilaminokkal. Blazsó Gáborral. – Effect of Secondary Substances Isolated from the Ruta graveolans L. on the Coronary Smooth Muscle. Többekkel. (Acta Pharmaceutica, 1980)
Széklet-tripszin szűrővizsgálatok cisztás fibrózisban. Többekkel. (Gyermekgyógyászat, 1980)
Gyógyszerhatástan. Általános gyógyszertan. Egy. jegyz. (Szeged, 1981)
Alkoholok hatása a szinaptikus ingerületátvitelre béka izolált szimpatikus ganglionján. Blazsó Gáborral. – Szalicilsav származékokat tartalmazó kúpok biofarmáciai vizsgálata. 1–2. (Acta Pharmaceutica, 1981)
Az angiotensin hatás antagonizálhatóságának vizsgálata patkány izolált vena portae és aorta csíkon. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1981)
Neurogenic Component in the Effect of Papaverine, Drotaverine and Bencyclane. Többekkel. (Acta Biologica, 1983)
Neurohisztológiai eltérések kardiogén shockban. Bara Dénessel és Bozóky Bélával. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1983)
A szulfadimidok kinetikájának vizsgálata intravénás és rektális adagolás után nyúlban. Többekkel. (Acta Pharmaceutica, 1984)
Effect of Muscle Relaxants on the Motor End Plate of Diabetic and Glucocorticoid Pretreated Rats. Többekkel. (Acta Physiologica, 1986)
Compedium pharmacologicum. Egy. jegyz. (Szeged, 1987)
The Effect of Alkylating Agents on the Synaptic Transmission in the Frog’s Isolated Symphatetic Ganglion. Blazsó Gáborral. (European Journal of Drug Metabolism and Pharmatokinetics, 1987)
On the Anti-Inflammatory Effect of Polysaccharides of Plant Origin. Többekkel. (Pharmacology Research Communications, 1988)
A biofarmácia farmakokinetikai alapjai. Egy. jegyz. (Szeged, 1989; 2. kiad. 1998 és utánnyomások)
Farmakokinetikai praktikum. Szerk. (Szeged, 1992)
Természetes gyógymódok: fizioterápia. (Szeged, 1992)
A gastrointestinális motilitást fokozó – prokineticus – szerek általános farmakológiája. (Magyar Belorvosi Archivum, 1993)
Influence of Chinoin-170. A Novel Antitussive on the Musociliary Activity in Respiratory Aieways of Rats. Rabbits, Guinea-Pigs and Man. Többekkel. (Journal of Pharmacology and Pharmacy, 1993)
Alap és alkalmazott farmakológiai kutatások. 1963–1993. Tudományos munkásság tézisszerű összefoglalása. Doktori értek. (Szeged, 1994)
A szegedi rutológus munkacsoport története. (A Magyar Gyógyszerészeti Társaság kiadványa. Bp., 1996)
Megemlékezés Diner Zoltánról. Születésének centenáriumán. (A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kara kiadványa. Szeged, 2003)
Szeged egyetemének elődei. (A Szegedi Tudományegyetem kiadványa. Szeged, 2003)
Pécs és Szeged együttműködése a Mecsek flórájának fitokémiai kutatásában. Baranyai Aurél szerepe. Szendrei Kálmánnal. (Emlékkönyv Baranyai Aurél gyógyszerész születésének centenáriumára. Pécs, 2003)
Ez a Bókay, úgy látszik intelligens ember? Bókay Árpád félbemaradt memoárjának elképzelt folytatása. (A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézete kiadványa. Szeged, 2004)
Megemlékezés a 120 éve született id. Issekutz Béláról. (Orvosi Hetilap, 2006. 50.)
A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Területi Bizottságának története. 1962–2006. (A Szegedi Akadémiai Bizottság kiadványa. Szeged, 2007)
A szegedi egyetem kolozsvári hagyományai és 1921–1928 közötti története. (A legnagyobb álmú magyar kultuszminiszter. Klebelsberg Kuno kora és munkássága. Szerk. Miklós Péter. (Szeged, 2008).
F. m.: írásai a Felsőoktatási Szemlében: Diákköri munka a Szegedi Orvostudományi Egyetemen. Berencsi Györggyel. (1975. 5.)
A tudományos diákkör mint a legmagasabb pregraduális képzési forma. (1976. 7-8.)
Újabb képzési igények a gyógyszerészi feladatok ellátása során. (1979. 7-8.).
Irodalom
Irod.: Elhunyt Minker János bádogosmester. (Dunántúl, 1938. febr. 15.)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Szegedi egyetemi almanach. II. 1921–1996. (Szeged, 1997)
Prof. dr. M. E. (Gyógyszerészet, 2009. 9.).
neten:
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/428035 (Minker János gyászjelentése)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2020
