Babics András
történész
Babits András
Született: 1906. január 20. Komlósd, Somogy vármegye
Meghalt: 1984. szeptember 12. Pécs, Baranya megye
Temetés: 1984. október Pécs
Temetési hely: Köztemető
Család
Szülei: Babics Sándor, Rácz Julianna földművesek.
Felesége: 1940-től dr. Ponesz Aranka (1906. jún. 21. Pozsony) könyvtáros, Ponesz Lajos (1877. júl. 25. Érsekújvár, Nyitra vm.–1940. máj. 3. Kőszeg, Vas vm. Temetés: 1940. máj. 5. Kőszeg) m. kir. járásbírói iroda-főigazgató és Baumann Vilma (†1930. jan. 8. Kőszeg) leánya.
Gyermeke, leánya: Ádám Antalné Babics Anna (1940. nov. 9. Pécs–2014. nov. 18. Pécs) középiskolai tanár, könyvtáros, bibliográfus és Hajnal Lászlóné Babics Júlia.
Babics Anna férje: Ádám Antal (1930. febr. 14. Jánoshalma, Bács-Bodrog vm.–2020. máj. 7. Bp. Temetés: 2020. máj. 29. Pécs, Köztemető) jogász, alkotmánybíró, az MTA doktora (1999). Gyermekük: Ádám Péter (1961–) fizikus, kandidátus.
Babics Júlia fia: Hajnal András (1965–) orvos, neurofiziológus, a Pennsylvania State University Magatartástudományi Intézete professzora.
Iskola
Gyermekkorát Görgeteg községben (Somogy vármegye) töltötte, majd a wekerletelepi rokonainál nevelkedett. A kispesti Deák Ferenc Reálgimnáziumban éretts. (1927), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen történelem–földrajz szakos középiskolai tanári okl. (1931) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1936), a történettudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).
Életút
A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Magyar Történeti Intézete gyakornoka (1934–1938), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Magyar Történeti Intézete intézeti tanára (1941–1944). A pécsi Dunántúli Tudományos Intézet (DTI), ill. 1955-től az MTA pécsi Dunántúli Intézete alapító tud. munkatársa, igazgatóhelyettese (1943–1965), igazgatója (1965–1970). Pécs város Tanácsának tagja.
Pécs város és környéke középkori, kora újkori és újkori történetével foglalkozott, a magyarországi regionális kutatások (= tájkutatás) egyik úttörője. Pályája kezdetén közigazgatás-történeti dolgozatokat írt, később érdeklődése a gazdaság- és a bányászattörténet, elsősorban a mecseki kőszénbányászat múltja felé fordult. Alapvetően új eredményeket ért el a pécsi, pécsvidéki és komlói bányák történetének, művelődés-, kultúr- és technikatörténetének feltárása terén, vizsgálta továbbá a környék bányamunkásságának életét, mindennapjait.
Különösen értékes bibliográfiai és forráskiadói tevékenysége: összegyűjtötte és közzétette a baranyai, ill. a pécsi bányászatra vonatkozó helyi levéltári adatokat. A DTI igazgatójaként regionális gazdaság- és bányászattörténeti kutatóprogramot indított, nyugdíjba vonulása után pedig megszervezte a négy megyére kiterjedő és kétévente megtartott helyi gazdaságtörténeti konferenciákat, amelyekhez nemcsak történészek csatlakozhattak. Hatalmas műve, a Kárpát-medence kőszénbányászatát felölelő, közel 40 ezer tételből álló bibliográfiája kéziratban maradt.
Emlékezet
Babics András Pécsett hunyt el, a helyi köztemetőben nyugszik. Az egész életében gyűjtött, igen értékes bányászattörténeti anyagot halála előtt néhány évvel átadta a Pécsi Bányászati Gyűjteménynek (1979-ben; jelenleg letétként a Baranya Megyei Levéltár őrzi). Kéziratos hagyatéka a Központi Bányászati Múzeum tulajdonába került. Születésének 80. évfordulóján tudományos konferenciát rendeztek emlékére (a pécsi Mecseki Bányamúzeumban, 1986-ban).
Néhány írása a szaksajtóban Babits András néven is megjelent.
Elismertség
A Magyar Történelmi Társulat (MTT) Déldunántúli Csoportja – az MTT első vidéki csoportja – szervezője, alapító elnöke (1953–1970), díszelnöke (1970-től).
Elismerés
Molnár Erik-emlékérem (1982).
Szerkesztés
Az MTA Dunántúli Intézet. Értekezések (1960. Bp., 1961; 1961–1962. Bp., 1963 és 1964–1965. Bp., 1966) sorozatszerkesztője.
Főbb művei
F. m.: önálló művei, könyvfejezetei: A kamarai igazgatás Pécs városában. 1686–1703. Kismonográfia és egy. doktori értek. is. (Pécs múltjából 1. Pécs, 1937)
A pécsvidéki kőszénbányászat története. Monográfia. 7 táblával és 1 térképpel. (A Magyar Történelmi Társulat kiadványa. Bp., 1952)
Komló története. (Komló, a feketekőszén városa. Bp., 1954)
A vasasi kőszénbányászat a feudalizmus korában. (Dunántúli Tudományos Gyűjtemény. 11. Series historica. 6. Pécs, 1957)
A komlói kőszénbányászat története. Monográfia. 8 táblával. (Az MTA Dunántúli Tudományos Intézete kiadványa. Pécs, 1958)
Bányászat. – A megye története. (A Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal kiadványai. 3. Baranya. Szerk. Kolta János. Pécs, 1958)
A barnakőszén kutatásának és bányászatának története a Mecsek hegységben és környékén. (Az MTA Dunántúli Tudományos Intézete évkönyve, 1958. Szerk. is. Bp., 1959 és külön: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény. 22. Series historica. 10. Bp., 1959)
A bányászati nyersanyagkutatás és a bányaművelés története a Keleti-Mecsek északnyugati – Magyaregregy, Kárász, Vékény – területén. (Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetéből. 1960. Szerk. is. Bp., 1961)
A pécsvidéki kőszénbányászat története a legújabb korban. 2 táblával és 1 térképpel. (Tanulmányok Baranya és Pécs történetéhez. 1944–1960. Szerk. is. Kopasz Gáborral. Pécs, 1961 és külön: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény. 35. Series historica. 17. Bp., 1961)
A pécsi kőszénbányászat a feudalizmus korában. (Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetéből. 1961–1962. Szerk. is. Bp., 1963 és külön: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény. 29. Series historica. 12. Bp., 1963)
Az észak-mecseki kőszénbányászat a feudalizmus korában. (Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetéből. 1963. Bp., 1964 és külön: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény. 50. Series historica. 23. Bp., 1964)
Az észak-mecseki kőszénbányászat története. Monográfia. 1 táblával. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1967)
A kőszénkokszolás magyarországi fejlődéstörténetének összehasonlító vázlata. 1. A kezdetektől a 20. század fordulójáig. (Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetéből. 1967–1968. Szerk. T. Mérey Klára. Bp., 1968 és külön: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény. 86. Series historica. 47. Bp., 1968)
A Mecsek vidéki bányászok szakszervezkedése a baranyai-pécsi munkásmozgalom keretében. 1918. nov. 14.–1929. okt. 30. (A komplex földrajzi és történelmi kutatások újabb eredményei a Dunántúlon. Szerk. Lovász György. Bp., 1972 és külön: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény. 118. Series Historica. 67. Bp., 1972)
A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete. Bányászati nyersanyag-előfordulások és a bányászati tevékenység történetének vázlata az észak-mecseki bányavidéken. Fejér Leontinnal. (Az észak-mecseki bányavidék regionális vizsgálata. Szerk. Rúzsás Lajos. Bp., 1972 és külön: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény. 103. Series Historica. 60. Bp., 1972)
Szénbányászat. (Komlói monográfia. Szerk. is. Komló, 1978).
F. m.: szerk.: Hajdú Gyula: Harcban az elnyomók és a megszállók ellen. Emlékezések a pécsi munkásmozgalomról. Szerk. (A Pécsi Városi Tanács kiadványa. Pécs, 1957)
Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. I–III. köt. Vál., szerk. Szita Lászlóval. (Pécs, 1968–1972)
A mecseki szénbányászat történetének vázlata. (Komlói tudományos ülésszak. 1969. szept. 5–6. Előadások. Szerk. is. Komló, 1969)
A baranyai-pécsi munkásmozgalom bibliográfiája. I–IV. füz. Összeáll. Molnár Istvánnal és Szita Lászlóval. (Pécs, 1970–1974)
Komló bibliográfiája. I–II. köt. Összeáll. Babics Andrásnéval. (A Komlói Városi Tanács kiadványa. Komló–Pécs, 1971–1981).
F. m.: tanulmányai: Adalékok Pécs város küzdelméhez a szabad királyi városi rangért. Pécs és földesura viszonya a XVIII. század első felében. (Pécs-Baranyai Múzeumi Egyesület Értesítője, 1930 és külön: Pécs, 1931)
Pécs város szabad királyi rangra emelésének története. 1703–1780. (Pécs múltjából 2. Pécs, 1937 és kivonatosan: Történetírás, 1937. 1.)
Radnay Mátyás pécsi püspöki kinevezése. (Pécs múltjából 3. Pécs, 1937 és Regnum. Egyháztörténeti Évkönyv, 1937)
Die ersten deutschen Ansiedler Fünfkirchens nach der türkischen Herrschaft. (Südostdeutsche Forschungen 2. München, 1937; új kiad.: Das Deutschtum in Fünfkirchen. 1687–1750. Szerk. Hengl, Ferdinand. Pécs, 2000)
Május elseje a szervezett munkásság életében. (Sorsunk, 1945. 1. és külön: Pécs, 1945)
Egy főispáni székfoglaló 1858-ban. – A pécsvidéki szén piacproblémái. – Táncsics Mihály követté jelölése az 1848–1849-ik országgyűlésre. (Dunántúli Tudományos Gyűjtemény. I. köt. 1. füz. Szerk. Szabó Pál Zoltán. Pécs, 1947)
A munkás élete a Pécs környéki bányákban. (Dunántúl, 1949. 3. és külön: Pécs, 1949)
A vasérckutatás története a Mecsek hegységben. A Pécsi Akadémiai Napok előadásai. 1955. szept. 30.–okt. 1. (Dunántúli Tudományos Gyűjtemény. 3. Pécs, 1955)
A pécsvidéki kőszénbányászat fejlődéstörténetének főbb vonásai. (Bányászati Lapok, 1958. 8-9.)
Pártharcok és munkásmozgalom Pécsett és Baranyában a szerb megszállás alatt 1918–1921. (A Magyar Tanácsköztársaság pécsi-baranyai emlékkönyve. A szerkesztőbizottság vezetője is. Pécs, 1960)
Térkép-rekonstrukció Pécs településtörténetéhez az 1722. évi telekkönyvek alapján. (Pécsi Műszaki Szemle, 1960. 3.)
A Davy-lámpa első alkalmazása Magyarországon a sújtóléges bányában. (Kisebb tanulmányok. Emlékkönyv Szabó Pál Zoltán születésének 60. évfordulója alkalmából. Szerk. is. Pécs, 1961)
A középkori pécsi egyetem alapításának 600. évfordulójára. (Pécsi Műszaki Szemle, 1967. 3.)
A magyar bányamunkás szervezkedés vázlata a két orosz forradalom között. 1905–1917. Korreferátum. (A Pécsi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei 1968. Series historica 4. Pécs, 1968)
A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetének huszonöt éve. 1943–1968. (MTA Filozófiai és Történettudományi Osztályának Közleményei, 1968. 1.)
A mecseki bányászat pécsi és baranyai levéltárakban található forrásai. (Baranyai Helytörténetírás. 1969. Szerk. Szinkovich Márta. Pécs, 1969)
A mecseki bányászok önképzési, önsegélyezési és szakszervezkedési mozgalma a baranyai-pécsi munkásszervezkedések tükrében. 1874–1918. (Tanulmányok Dél-Dunántúl történetéből. 1944–1948. Szerk. Fehér István. Pécs, 1969 és külön: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény. 96. Series Historica. 53. Pécs, 1969)
A mecseki szénbányászat történetének vázlata. (Komlói tudományos ülésszak, 1969. szept. 5–6. Előadások. Szerk. is. Komló, 1969)
Huszonöt év a mecseki szénbányászat történetéből. (Mecseki tükör. Tanulmányok, riportok, elbeszélések, versek a bányászéletről. Szerk. Gyevi Károly. Pécs, 1970)
Kurzgefasste Geschichte des Mecseker Kohlenbergbaus und diesbezüglich noch einige Forschungsaufgaben. (MTA Dunántúli Tudományos Intézete Közlemények. 8. Pécs, 1970)
A komplex regionális kutatás módszerének és végrehajtásának kérdéseiről. Kanyar Józseffel. (Nagykanizsai konferencia a komplex tájkutatásról. 1972. máj. 18–19. Nagykanizsa, 1974)
Szilárd ásványi tüzelőanyagok kutatás és bányászata a Délkelet-Dunántúlon a két világháború után. Fejér Leontinnal. (Szekszárdi Tájkutató Konferencia, 1975. Előadások. Szerk. is. Szekszárd, 1976)
A 18. századi úrbéri viszonyok a dárdai uradalomban. (Baranyai Helytörténetírás. 1981. Szerk. Szita László. Pécs, 1983)
Berks M. Péter, az első pécsi bányakapitány és a mecseki szénmedence bányászatának kezdete. (Baranyai Helytörténetírás. 1982. Szerk. Szita László. Pécs, 1983).
F. m.: népszerű írásai, megemlékezései: A Pécsi Városi Múzeum szénbányászati kiállítása. (Szabad Művészet, 1950. 1-2.)
Komló, az új város. (Kortárs, 1958. 4.)
A komlói kőszénbányászat fejlődéstörténetének rövid vázlata. (Baranyai Művelődés, 1959)
A Tanács szerepe a munkásmozgalom múltjának feltárásában. (Pécsi Tanácshíradó, 1959)
Komló története. (A Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal kiadványai. 6. Komló és környéke. Útikalauz. Szerk. Huba László. Bp., 1960)
Hodinka Antal. (Jelenkor, 1964. 12.)
Szabó Pál Zoltán. (MTA Filozófiai és Történettudományi Osztálya Közleményei, 1966)
A mecseki liász kőszén kokszolásának rövid története az első világháborúig. – Népi találmány-e a baranyai vitorlás kocsifék? (Művelődési Tájékoztató, 1967)
A mecseki szénmedence első felfedezői és vállalkozói. (Élet és Tudomány, 1975. 24.).
Irodalom
Irod.: műveiről: Juhász Viktor: B. A.: A kamarai igazgatás Pécs városában. 1686–1703. (Levéltári Közlemények, 1938)
Ember Győző: B. A.: A kamarai igazgatás Pécs városában. 1686–1703. (Századok, 1938)
Bónis György: B. A.: Pécs város szabad királyi rangra emelésének története. 1703–1780. (Századok, 1939)
A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta, szerk. és kiadta v. Szabó Pál. (Pécs, 1940)
Sándor Vilmos: B. A.: A pécsvidéki kőszénbányászat története. (Századok, 1952)
Vörös Antal: B. A.: A vasasi kőszénbányászat a feudalizmus korában. (Századok, 1958)
Szekeres József: B. A.: A komlói kőszénbányászat története. (Századok, 1961).
Irod.: családi és egyéb források, megemlékezések: Doktorráavatás a pécsi egyetemen. Bölcsészdoktorrá avatták Ponesz Arankát, Babics Andrást és Dezső Lászlót. (Pécsi Napló, 1936. jún. 16.)
Babits (!) András intézeti tanári kinevezése. (Ellenzék [Kolozsvár]–Keleti Újság, 1941. jan. 26.)
Anyakönyvi hírek. Házasságot kötöttek. dr. Ádám Antal egyetemi adjunktus és Babics Anna egyetemi hallgató. (Dunántúli Napló, 1960. júl. 30.)
Anyakönyvi hírek. Házasságot kötöttek. dr. Hajnal László pénzügyi vezető és Babics Julianna. (Dunántúli Napló, 1961. aug. 5.)
Anyakönyvi hírek. Születtek: Ádám Péter. (Dunántúli Napló, 1961. aug. 27.)
Anyakönyvi hírek. Születtek: Hajnal András. (Dunántúli Napló, 1965. febr. 6.)
Gállos Orsolya: Beszélgetés Babics Andrással. (Dunántúli Napló, 1982. aug. 20.)
Babics András. (Történelmi Szemle, 1985)
T. Mérey Klára: Babics András. (Történelmi Szemle, 1985. 3.)
Pritz Pál: Babics András. (Századok, 1985. 3.)
A Babics András tudományos emlékülés előadásai. 1986. okt. 24. Konferencia Babics András történész születésének 80. évfordulója tiszteletére. Szerk. Horváth Zoltán. – Művei teljes bibliográfiájával. Összeáll. Ádámné Babics Anna. (Mecseki Bányászati Múzeum. Múzeumi Füzetek. 3. Pécs, 1987)
T. Mérey Klára: Babics András. (Pécsi Szemle, 2001)
T. Mérey Klára: Babics András, az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének történész igazgatója. (Pécsi Szemle, 2004. 3.)
Mendly Lajos: Babics András. (Bányászattörténeti Közlemények, 2007. 3.)
In memoriam. Búcsú Ádám Antalné nyugalmazott könyvtárostól. (Új Dunántúli Napló, 2014. nov. 27.).
Irod.: lexikonok, bibliográfiák: A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta és szerk. v. Szabó Pál. (Pécs, 1940)
Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
Prominent Hungarians Home and Abroad. (München, 1966; 2. kiad. 1973)
Pécs lexikon. I–II. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. (Pécs, 2010).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QVN8-G9ZC (Ponesz Lajos születési anyakönyve, 1877)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6VBM-2H4J (Ponesz Lajos és Baumann Vilma házassági anyakönyve, 1905)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J37-T11H (Babics András születési anyakönyve, 1906)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:KZYF-Y3G (Ponesz Aranka születési anyakönyve, 1906)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JY1-ZJ2Y (Ponesz Lajosné Baumann Vilma halotti anyakönyve, 1930)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/496592 (Ponesz Lajos gyászjelentése, 1940)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6VBM-2H4J (Ponesz Lajos halotti anyakönyve, 1940)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/313023 (Babics András gyászjelentése, 1984)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM42418
https://nntp.hu/person/person.php?personid=18350
https://nevpont.hu/palyakep/babics-andras-51d92
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2024
