Földes Péter
író, ifjúsági író, rendező, kritikus
Született: 1916. május 7. Budapest
Meghalt: 2005. március 26. Budapest
Temetés: 2005. április 12. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Régi ortodox zsidó családból származott.
Dédszülei: Fleischmann Ábrahám, Strasser Rozália; Kaufmann Simon, Goldberger Jeanette.
Nagyszülei: Földes (1904-ig Fleischmann) Jónás (†1917. dec. 27. Bp. Temetés: 1917. dec. 29. Rákoskeresztúr, Izraelita Temető), Fleischmann Szidónia; Kaufmann Salamon Imre budapesti gabona- és kender-nagykereskedő, Politzer Berta. Apai nagyszülei névrokonok voltak.
Szülei: Földes (1899-ig Fleischmann) Imre (1881. szept. 15. Kaposvár–1958. ápr. 30. Bp. Temetés: 1958. máj. 6. Rákoskeresztúr) író, Kaufmann Valéria (1883. okt. 26. Bp.–1957. nov. 29. Bp. Temetés: 1957. dec. 2. Rákoskeresztúr), Földes Imre testvérei: Földes Artur (1878. ápr. 30. Graz–1938. máj. 16. Bp.) író, ill. dr. Szántó Árminné Földes Sári (†1932. szept. 16. Bp. Temetés: 1932. szept. 18. Rákoskeresztúr, Izraelita Temető) és Farkas Ödönné Földes Hedvig. Földes Sári férje: Szántó (Schlesinger) Ármin (1872. jan. 21. Székesfehérvár–1931. Bp.) fogorvos, szájsebész.
Testvére: Steinberger Zoltánné Földes Piroska Szidónia (1906. júl. 27.) és Szabados (Steinberger) Oszkárné Földes Éva Cecília (1910. júl. 30. Bp.). A két férj testvér volt.
Felesége: 1. 1948– Csuka Margit. 2. 1966–2001: Antal Lívia (1929. júl. 10. Bp.–2001. jan. Bp.) énekművész.
Leánya: Földes Eszter (1960–).
Iskola
A budapesti Kölcsey Ferenc Reálgimnáziumban éretts. (1934).
Életút
A Színházi Élet kritikusa (1935–1937), a Szabadság c. hetilap rovatvezetője (1937–1938), a zsidótörvények miatt elbocsátották, alkalmi munkákból élt, ill. Budapesten kocsikísérő (1939–1940), a Képes Családi Lapok külső munkatársa (1940–1942). A II. világháborúban munkaszolgálatos (1942–1945). A Madách Színház (1945) és a Magyar Színház rendezője (1945–1946), a Bárd Ferenc és Fiai Cég és a Hans Bartsch színpadi kiadó dramaturgja (1946–1948), a Postás Szakszervezet művelődési otthonának vezetője (1948–1951), a Vígszínház dramaturgja (1951–1952), a Fővárosi Szabó Ervin (FSZEK) Könyvtár tud. munkatársa (1952–1954), szabadfoglalkozású író (1954-től).
Pályafutását színikritikusként kezdte, színházi írásai a Színházi Életben jelentek meg. A II. világháború után a Madách Színházban, a Magyar Színházban és a Vígszínházban rendezőként és dramaturgként is bemutatkozhatott, Shakespeare-rendezéséről (Tévedések vígjátéka, 1945. júl. 28.) Balázs Béla írt méltató kritikát. Nemsokára csatlakozott a Szociáldemokrata Párt Repülő Színházához, amely nagyobb munkásünnepségeken és politikai rendezvényeken lépett fel (általában a városligeti Jókai Színkörben, 1945 őszétől), valamint kinevezték a Munkás Kultúrszövetség művészeti vezetőjévé (1946-tól).
Az 1950-es évektől elsősorban a kornak megfelelő aktuálpolitikai regényekkel jelentkezett. Kanyargós Dráva (1953) c. regénye a sematikus magyar szocialista realista próza egyik első alkotása. A regényben a korábban a náci megszállók ellen harcoló jugoszláv partizánok egy bátor leány, Zóra vezetésével szembeszállnak az „áruló” Tito és „bandája” ellen. Felejthetetlen május (1954) c. ifjúsági regénye egy proletárcsalád életén keresztül mutatja be a Tanácsköztársaság vélt mindennapjait, az ún. első szabad május elsejét és a Vörös Hadsereg megszületésének pillanatait. Későbbi prózai műveiben a társadalmi és egyéni élet lehetőségeit vizsgálta, szakított a sematizmussal, stílusát realisztikus emberábrázolás jellemezte. 1956 után előbb fantasztikus elbeszéléseket, majd ifjúsági történelmi műveket és regényes életrajzokat írt. Az ibolyaszínű fény (1956) főhőse az izlandi Ragnar Sígurdsson, aki egy különleges időgépet talált fel, amelynek segítségével filmre lehet venni az elmúlt évszázadok eseményeit. Az 1960-as években több történelmi regényt írt az 1918-as polgári forradalomról, a Magyar Tanácsköztársaságról, az oroszországi magyar hadifoglyokról (A Margaréta-ügy, 1966; Villa az Andrássy úton, 1969). Írásai a hivatalos történelemszemléleten alapuló igen nagy példányszámban kiadott népszerű művek voltak, ám messze kiemelkedtek a kortárs agitációs és propaganda regények közül. Történeti elbeszéléseit korabeli dokumentumokon alapuló életrajzi regényekkel is kiegészítette: Landler Jenő, Stromfeld Aurél, Szamuely Tibor és Zalka Máté életét dolgozta fel, valamint évekig kutatta Ligeti Károly (1890–1919), az Oroszországban hadifogságba esett, majd az Omszkot védő forradalmi csapatok magyar parancsnokaként elesett író életét. Földes Péter novellát írt Ligetiről (megjelent a Százezer c. kötetében, 1957), majd kiadta Devecska Kálmán – Ligeti nyomdásza és „hadsegéde” – visszaemlékezéseit (Szibériai napló címmel, 1962). Stromfeld Aurél (1878–1927) életét nemcsak történelmi regényben (A túlsó partról, 1959) örökítette meg, de ő a szerzője az Így élt Stromfeld Aurél (1979) c., az ifjúságnak szánt történeti képeskönyvnek is.
A karvalyos zászló c. (1972) történelmi regénye korszakos jelentőségű munkásságában. Élete utolsó évtizedeiben Földes Péter érdeklődése a magyar őstörténet és a magyarság 9–11. századi története felé fordult. Fokozatosan szakított a munkásmozgalmi témájú regényekkel, azt tervezte, hogy nagyregényekben dolgozza fel a honfoglalás és a kárpát-medencei magyarság megtelepedésében döntő szerepet játszó fejedelmek életét. A többször átdolgozott A karvalyos zászló Álmos fejedelem és Árpád nagyfejedelem, az Árpád után (1977) a krónikákban alig szerepelt Zolta fejedelem regénye. Utolsó műveiben a korabeli magyar krónikákat elemezte, sajátos számmisztikát alkalmazva különös műfajú (vitázó esszé) dokumentumköteteket állított össze a legrégebbi magyar történeti hagyományok és Anonymus közléseinek hiteléről.
Elismertség
A Magyar Írók Szövetsége gyermek- és ifjúsági irodalmi szakosztályának titkára (1967–1990), a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) magyar bizottságának alelnöke (1978–1991).
Elismerés
József Attila-díj (a Kanyargós Dráva c. regényéért, 1953 és 1962), Babits-emlékplakett (1981), Ifjúsági Díj (1986).
Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Munka Érdemrend (ezüst, 1975; arany, 1986).
Főbb művei
F. m.: írásai: Darazsak és méhek. Játék zenével. La Fontaine nyomán írta F. P. (Bp., Népszava, 1947)
A Csicsó-fiúk. Falusi játék. (Bp., 1948)
Ötezer halálra ítélt. Kisregény. (Forintos regények. 28. Bp., Szikra, 1948)
Kanyargós Dráva. Regény. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1953)
Felejthetetlen május. Regény. Ill. Pap Klára. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1954)
Nyári csata. Regény. Ill. Lantos Lajos. (Bp., Ifjúsági Könyvkiadó, 1954)
Az ibolyaszínű fény. Fantasztikus regény. Ill. Hont Varsányi Ferenc. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1956; 2. kiad. Ill. Csergezán Pál. Bp., Móra Kiadó, 1962)
Találkozás a föld alatt. Ifjúsági regény. Ill. Gudics József, az ábrákat és a térképeket Molnár József rajzolta. (Bp., Ifjúsági Könyvkiadó, 1956; Sirály Könyvek. 2. átd. kiad. Ill. Szőnyi Gyula. Bp., Móra Kiadó, 1968)
Százezer. Történelmi regény. Ill. Biai Föglein István. (Európa homlokán 1. Bp., Móra Kiadó, 1957)
Mennyei páncélvonat. Az 1919-es Tanácsköztársaság. Történelmi regény. Ill. Biai Föglein István, a térképeket Zentai Sándorné rajzolta. Térképek a kötéstábla belső oldalán. (Európa homlokán. 2. Bp., Móra Kiadó, 1959; 2. kiad. 1962; 3. kiad. 1978)
A túlsó partról. Stromfeld Aurél életregénye. 8 táblával. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1959; 2. kiad. 1964; 3. kiad. 1978; németül: Vom jenseitigen Ufer. Lebensroman über Aurél Stromfeld. Ford.: Alpári Pál és Alpári Tilda. Berlin, 1962)
Madridi induló. Regény. 9 táblával. Ill. Biai Föglein István. (Európa homlokán 3. Bp., Móra Kiadó, 1961)
Mókuli. Ifjúsági regény. Ill. Gönczi Béla. (Bp., Móra Kiadó, 1961; 2. kiad. Ill. Würtz Ádám. Bp., Móra Kiadó, 1975; cseh nyelven: Praha, 1983)
Devecska Kálmán: Szibériai napló. Átd. F. P. 8 táblával. (Bp., Móra Kiadó, 1962)
Drámai küldetés. Szamuely Tibor életregénye. 10 táblával. (Bp., Kossuth Kiadó, 1962; oroszul: Moszkva, 1969)
Hotel Drezda. Történelmi regény. A Százezer c. műve 2. átd. kiadása. 8 táblával. Ill. Biai Föglein István. (Európa homlokán 1. Bp., Móra Kiadó, 1965)
Az ősidők regénye. Ill. Csergezán Pál. 3 táblával. (Bp., Móra Kiadó, 1966)
Zalka Máté élete. Életrajzi regény. 8 táblával. (Nagy emberek élete. Bp., 1966)
A Margaréta-ügy. Történelmi regény 1918-ról. Ill. Szőnyi Gyula. (Bp., Zrínyi Kiadó, 1966; 2. átd. kiad. 1978)
A Nagy október. Az 1917-es szocialista forradalom története. 4 táblával. (Képes Történelem. Bp., Móra Kiadó, 1967; 2. kiad. 1973; 3. kiad. 1975; 4. kiad. 1977; 5. kiad. 1982; 6. kiad. 1987)
A delfin lovasa. Történelmi regény. Ill. Győry Miklós. (Delfin Könyvek. Bp., Móra Kiadó, 1969)
Villa az Andrássy úton. Regény. (Bp., Zrínyi Kiadó, 1969; 2. kiad. Bp., Móra Kiadó, 1979)
Az utca hadvezére. Landler Jenő élete. Életrajzi regény. (Bp., Kossuth Kiadó, 1970; oroszul: Moszkva, 1977)
Érik a ropogós cseresznye. Regény. Ill. Engel Tevan István. (Bp., Kossuth Kiadó, 1971)
A karvalyos zászló. Álmos fejedelem és Árpád nagyfejedelem életregénye. Ill. Győry Miklós. 12 táblával. (A fejedelmek kora 1. Bp., Móra Kiadó, 1972)
Az ismeretlen falu. Regény. (Bp., Kossuth Kiadó, 1973)
Árpád után. Zolta korának regénye. 12 táblával. (A fejedelmek kora 2. Bp., Móra Kiadó, 1977)
Belvedere avagy a boldog béke tíz utolsó éve. Történelmi regény. (Bp., Kossuth Kiadó, 1978)
Így élt Stromfeld Aurél. Életrajz. (Így élt. Bp., Móra Kiadó, 1979)
Ha az ősi krónikák igazat mondanak. A honfoglaló vezérek nyomában. (Bp., Móra Kiadó, 1982)
Vallanak az ősi krónikák. A 900 éves ősforrások. Ill. Gyurcsek Ferenc. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1986)
Szélvész és napsütés. [Válogatás korábbi műveiből.] (Bp., Móra Kiadó, 1988)
Anonymus titkos közlései művéről és önmagáról. Vitázó esszé a legrégibb krónikai hagyomány hiteléről. (Zenit Könyvek. Bp., Móra Kiadó, 1994; 2. kiad. Szót kérnek az ősidők tanúi. Vitázó esszé a legrégibb krónikai hagyomány hiteléről. Bp., Móra Kiadó, 2001).
F. m.: kisebb munkái: A konferálás. (Kultúrmunka 3. Bp., Népszava Kiadó, 1949)
A békéért harcol és győz Vietnam. (Mi van a nagyvilágban? Az Országos Béketanács külpolitikai füzetei. 21. Bp., 1953)
„Megvédjük Salgótarjánt.” (Árulók. Elbeszélések. Szerk. Geréb Béláné és Vajda Gábor. Bp., Szépirodalmi, 1953)
Mibennünk él tovább. (Felszabadítónk Sztálin. Bp., Szépirodalmi, 1953)
Miskolc a miénk! (Hősök voltak. Elbeszélések a magyar munkásmozgalom történetéből. Bp., Ifjúsági Könyvkiadó, 1954 és 1955)
Magyarok a barikádon. (Magyar Ifjúság, 1957. 47.)
Utójáték 1931-ben. (Hősök voltak. Elbeszélések a magyar munkásmozgalom történetéből. Bp., Móra, 1960)
Észak felé. (Regél a hősök könyve. Elbeszélések. Szerk. Hámori Ottó. Bp., Móra, 1961)
Epizódok a Köztársaság tér történetéből. (Budapest [folyóirat], 1966. 5.)
Tompa utca 14. (Budapest [folyóirat], 1966. 6.)
Budapest kirándulóhelyei és a munkásmozgalom. (Budapest [folyóirat], 1966. 7.)
Drámai küldetés. (Tanácsköztársasági kör. Olvasókönyv a kör résztvevői számára. Bp., ILV, 1968)
Ne tételesen, hanem a valóságból kiindulva! – Az ifjúsági irodalom néhány műfaji kérdése. (Viták az ifjúsági irodalomról. Cikkek és tanulmányok. Vál., szerk. Szederkényi Ervin. Bp., 1968)
A forradalom hadvezére. Stromfeld Aurél. (Fiúk évkönyve, 1969. Bp., 1968)
A túlsó partról. – Tompa utca 14. (Ferencvárosi szél. Antológia. Budapest Főváros IX. Kerületi Tanácsa kiadványa. Bp., 1970)
-i -r: Hét nap, egy élet. Az utca hadvezére. Könyv Landler Jenőről. (Esti Hírlap, 1971. jan. 7.)
Madridi induló. (Fiúk évkönyve, 1974. Bp., 1973)
Üzenet a világ kulturális közvéleményéhez. (Könyv és Nevelés, 1976. 1.)
Mókuli. Regényrészlet. (Pajtás, 1986. 16.)
Kifelé a rezervátumból? Viták és minősítések. A magyarországi ifjúsági és gyermekirodalomról. (Alföld, 1988. 12.).
F. m.: rendezései: Shakespeare: Tévedések vígjátéka. (Madách Színház, 1945. júl. 28.)
Rodinov, Nikola: A győztes. (Magyar Színház, 1946. jún. 30.).
Irodalom
Irod.: Fleischmann Imre névváltoztatása. (Budapesti Közlöny, 1899. jún. 1.)
Fleischmann Arthur, Fleischmann Sára és Fleischmann Hedvig névváltoztatása. (Budapesti Közlöny, 1899. dec. 15.)
Fleischmann Jónás névváltoztatása. (Budapesti Közlöny, 1904. febr. 7.)
Földes Imre eljegyezte Kaufmann Valériát, Kaufmann Imre budapesti nagykereskedő leányát. (Budapesti Napló, 1904. okt. 4.)
Földes Imre e hó 17-én tartja esküvőjét Kaufmann Valéria kisasszonnyal. (Független Magyarország, 1905. szept. 8.)
Elhunyt Földes Jónás, Földes Imre, ismert színműíró édesapja. (Budapesti Hírlap, 1917. dec. 28.)
Földes Imréék nyaralnak. (Színházi Élet, 1920. 32.)
Elhunyt Kaufmann Simonné Goldberger Jeanette. (Pesti Napló, 1929. jún. 22.)
Elhunyt Szántó Imréné Földes Sári. (Az Est–Magyar Hírlap, 1932. szept. 18.)
Elhunyt Földes Imréné Kaufmann Valéria. (Népakarat, 1957. nov. 30.)
Meghalt Földes Imre. (Népszava, 1958. máj. 3.)
Elhunyt Antal Lívia. Köszönetnyilvánítás. (Népszabadság, 2001. febr. 6.)
Földes Péter búcsúztatása. (Magyar Hírlap, 2005. ápr. 1.)
Temetés utáni halálhír. (Népszabadság, 2005. ápr. 15.).
Irod.: műveiről: Balázs Béla: A naivvá lett Shakespeare. (Fényszóró, 1945. aug. 2.)
„A rendező játssza a darabot” – mondja F. P., a Madách Színház Shakespeare-rendezője. (Képes Világ, 1945. aug. 3.)
Márkus László: Színházi levél. Magyar Színház. „A győztes.” (Színház, 1946. 25.)
Balázs Sándor: F. P.: Kanyargós Dráva. (Könyvtáros, 1953. 3.)
Boldizsár Iván: Kanyargós Dráva. F. P. új regénye. (Szabad Nép, 1953. febr. 16.)
Gál László: Kanyargós irodalom. F. P. új regényéről. (Magyar Szó, 1953. máj. 17.)
Kende Sándor: F. P.: Kanyargós Dráva. (Dunántúl, 1953. 4.)
Vásárhelyi Miklós: F. P.: Kanyargós Dráva. (Irodalmi Újság, 1953. 8.)
Erdős László: F. P.: Felejthetetlen május. (Csillag, 1955)
Rejtő István: F. P.: Az ibolyaszínű fény. (Irodalmi Újság, 1956. 30.)
Székely Andorné: F. P.: Az ibolyaszínű fény. (Esti Budapest, 1956. jún. 9.)
Kemény György: F. P.: Százezer. (Élet és Irodalom, 1957. 24.)
T.: F. P.: A túlsó partról. Stromfeld Aurél életregénye. (Magyar Nemzet, 1959. ápr. 3.)
Ábel Péter: Életrehívott dokumentumok. F. P.: Mennyei páncélvonat. (Élet és Irodalom, 1960. 13.)
Kovács Béla: Természetes és lehetetlen. F. P.: A túlsó partról. Stromfeld Aurél életregénye. (Hajdú-Bihari Napló, 1960. aug. 20.)
Fogarassy László: F. P.: A túlsó partról. Stromfeld Aurél életregénye. (Századok, 1962)
Győri György: F. P.: Madridi induló. (Könyvtáros, 1962. 1.)
Kis Tamás: F. P. (Élet és Irodalom, 1962. 14.)
Szappanos Balázs: F. P.: Az ibolyaszínű fény. (Könyvtáros, 1962. 10.)
Seres József: F. P.: Drámai küldetés. (Könyvtáros, 1963. 9.)
Szerdahelyi István: F. P.: Drámai küldetés. (Élet és Irodalom, 1963. 17.)
Cservenyák László: F. P.: Zalka Máté élete. Életrajzi regény. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1967. 2.)
Farkas József: F. P.: A Nagy október. Az 1917-es szocialista forradalom története. (Tiszatáj, 1967)
Urbán Miklós: F. P.: Villa az Andrássy úton. (Népszava, 1969. jún. 14.)
Bellyei László: Villa az Andrássy úton. (Jelenkor, 1970. 6.)
G. Szabó László: F. P.: A karvalyos zászló. (Magyar Hírlap, 1972. nov. 18.)
Csulák Mihály: F. P.: Érik a ropogós cseresznye. (Népszava, 1973. nov. 22.)
Gáll István: A karvalyos zászló. (Új Írás, 1973. 10.)
Marék Antal: A karvalyos zászló. (Életünk, 1973. 1.)
Zay László: F. P.: A Nagy október. Az 1917-es szocialista forradalom története. (Magyar Nemzet, 1973. nov. 7.)
V. I.: A Tanácsköztársaság hadvezére. F. P. regénye Stromfeld Aurélról. F. P.: A túlsó partról. (Fejér megyei Hírlap, 1975. márc. 25.)
Vidor Miklós: F. P. hatvan éves. (Élet és Irodalom, 1976. 19.)
Migray Emőd: F. P.: Árpád után. (Napló, 1977. jún. 11.)
A. G.: F. P.: Belvedere. (Magyar Nemzet, 1978. jún. 25.)
Fogarassy László: F. P.: Így élt Stromfeld Aurél. (Irodalmi Szemle, 1980. 9.)
Domonkos János: F. P.: Vallanak az ősi krónikák. (Somogy, 1987. 4.)
Magister P életrajza. (Magyarország, 1995. 5.).
Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Ki kicsoda a mai magyar gyermekirodalomban? (Bp.–Debrecen, 1988; 2. jav. kiad. 1991)
Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. (Bp., 1989)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000–2003. (Bp., 1999–2004)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Hübners Who is Who Magyarországon. 2004. (Zug, 2004).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6P4W-6K3?i=260&wc=927S-4WL%3A40678301%2C43353801%2C1077306901&cc=1452460 (Földes Jónás halotti anyakönyve)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DR89-V8D?i=219&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3ACDNM-6J6Z (Földes Imre halotti anyakönyve)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6XLS-H5B?i=220&wc=927M-PTY%3A40678301%2C51865101%2C1077278702&cc=1452460 (Földes Imréné Kaufmann Valéria halotti anyakönyve)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM54847
https://nntp.hu/person/person.php?personid=41412
https://nevpont.hu/palyakep/foldes-peter-8d28c
http://www.nevpont.hu/view/12578
http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/12578
Megjegyzések
1. Lexikonok téves halálozási adata Földes Imrénél, Földes Péter édesapjánál: 1958. máj. 4.!
2. Az Új Magyar Irodalmi Lexikon téves halálozási adata Földes Péternél: 1997. márc. 14. Bp.! Földes L. Péter halálozási adatával összekeverve!
3. A Fleischmann-gyermekek 1899-ben, édesapjuk 1904-ben vette fel a Földes családnevet.
4. Életrajza és kitüntetései több helyen összekeverve Földes L. Péter életrajzával és kitüntetéseivel!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2020
