Kovalovszky Miklós
nyelvész, irodalomtörténész
Született: 1910. szeptember 29. Mór, Fejér vármegye
Meghalt: 1997. február 23. Budapest
Temetés: 1997. március 10. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Szülei: Kovalovszky István cipészmester, Sztrecsok Mária.
Testvére: Kovalovszky Ilona és Kovalovszky Konrád.
Felesége: Pap Ilona (†1993. szept. 9. Bp.).
Gyermekei, leánya: Kovalovszky Márta (1939. júl. 2. Bp.) művészettörténész; fia: Kovalovszky László (1946. jún. 4.).
Kovalovszky Márta férje: Kovács Péter (1939. febr. 9. Bp.) művészettörténész.
Iskola
Elemi és polgári iskoláit Móron végezte, ahol gyermekkorának meghatározó személyisége Beregi Nándor, a filozófus Beregi Tivadar apja tanította. A székesfehérvári főreáliskolában éretts. (1928), a Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–francia szakos középiskolai tanári (1933) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1935), a nyelvtudományok kandidátusa (1970).
Életút
A Szolnoki Kereskedelmi Középiskola óraadó tanára (1934–1937), a Pestszentlőrinci Állami Fiú Felsőkereskedelmi iskola rk., majd r. tanára (1937–1941). A budapesti gyakorló kereskedelmi iskola (1941–1946), a budapesti V. kerületi leányiskola r. tanára (1946). A Kereskedelmi Szakoktatási Főigazgatóság (1946–1947), a Kereskedelmi Minisztérium Oktatási Osztálya előadója (1947–1949), a Budapesti Pedagógiai Főiskola r. tanára (1949–1950), a budapesti XIX. kerületi általános iskola tanára és igazgatóhelyettese (1950–1952).
Az MTA Nyelvtudományi Intézete tud. munkatársa (1952–1970), tud. főmunkatársa (1970–1975).
Tudományos pályafutását Gombocz Zoltán (1877–1935) tanítványaként névtani és nyelvesztétikai kutatásokkal kezdte, az ő biztatására első dolgozatait az irodalmi névadásról írta, döntése megalapozta (szavaival élve) „kétlakiságát”, mert érdeklődése élete végéig megmaradt az irodalomtörténeti, a stilisztikai és a nyelvhelyességi problémák iránt. Irodalomtörténeti kutatásainak középpontjában elsősorban Ady Endre (1877–1919) munkássága állt, első tanulmányaiban Ady névadási gyakorlatát vizsgálta, majd érdeklődése a költő első alkotói évei, tanulmányai és pályakezdése felé fordult. Számos Adyval kapcsolatos „rejtély” foglalkoztatta (pl. a két Ady Endre életútjának szétválasztása, Ady önképzőköri tevékenysége, első műveinek kronológiája stb.) Különösen értékes forráskiadói működése: öt kötetbe rendezte az általa összegyűjtött, Adyval kapcsolatos visszaemlékezéseket és egyéb dokumentumokat.
A II. világháború után újjászervezett magyar nyelvművelés egyik jelentős személyiségeként fontos szerepet vállalt a nyelvi ismeretterjesztésben. Alapvetően új eredményeket ért el a nyelvben keletkező új alakulatok nyelvi helyességének feltárása terén, a magyar szociolingvisztikai kutatások kezdeményezőjeként elsők között foglalkozott az ifjúsági nyelvvel.
Emlékezet
Kovalovszky Miklós Móron született, elemi és polgári iskoláit szülőtelepülésén, középiskoláit Székesfehérvárott végezte. Mérnöknek készült, ám Gombocz Zoltán hatására (akiről később több megemlékezést is írt) érdeklődése az irodalmi névadás kérdései felé fordult. Természettudományos érdeklődését is megőrizte: az 1950-es–1960-as években több nagyobb tanulmányban foglalkozott a műszaki és tudományos nyelv igen gyorsan változó sajátosságaival, az új fogalmak elnevezésének problémáival. Kovalovszky Miklós az 1930-as években többször járt Érmindszenten és Zilahon, felkereste Ady Endre még élő rokonait, tanárait és diáktársait. Megtalálta az elveszettnek hitt önképzőköri jegyzőkönyveket: ekkor figyelt fel arra, hogy Ady Endre hasonló nevű unokatestvére is a zilahi gimnáziumba járt, sőt ugyanannak az önképzőkörnek volt a tagja, mint a költő Ady Endre. Az 1930-as évektől szisztematikusan gyűjteni kezdte Ady kortársainak visszaemlékezéseit, ill. igyekezett megszerezni minél több magánszemélynél őrzött Ady-dokumentumot. (Míg Kovalovszky Miklós élete végéig Ady életútja szemtanúinak visszaemlékezéseit gyűjtötte, Vezér Erzsébet a kortársakkal életútinterjúkat készített. ) „Ady-múzeuma” – Emlékezések Ady Endréről – I. kötete 1957-ben, a költő születésének 70. évfordulóján jelent volna meg: végül is 1961-ben adták ki, az V. kötet pedig 1993-ban hagyta el a nyomdát. A visszaemlékezések Ady gyermekkorának kortársaitól a költő utolsó napjainak és halálának szemtanúiig idézik fel az eseményeket. A sorozattól függetlenül egy külön kötetbe rendezte Ady Endre önéletrajzi írásait is: Életem nyitott könyve (1977) címmel.
Kovalovszky Miklós Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Néhány írása Majoros Mihály álnéven jelent meg (az Édes anyanyelvünk c. nyelvművelő folyóiratban, 1981–1989).
Elismerés
Ady Endre-jutalom (1976 és 1985), Révai Miklós-emlékérem (1990), Akadémiai Díj (1990), Lőrincze Lajos-díj (1994), Toldy Ferenc-emlékérem (1996), Pro Urbe Díj (Mór városa, posztumusz, 1998).
Szerkesztés
A hétkötetes Magyar Nyelv Értelmező Szótára (1959–1962) és az egykötetes Magyar Értelmező Kéziszótár egyik szerkesztője (1972), az Ady Endre Kritikai Kiadás munkatársa. A Magyarosan c. nyelvművelő folyóirat szerkesztője (1945/46–1949 [1947–1949]), a Magyar Hírlap nyelvművelő rovatvezetője (1969-től).
Főbb művei
F. m.: önálló művei és fontosabb tanulmányai: Az irodalmi névadás jelentősége és tudatossága. Egy. doktori értek. is. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 34. Bp., 1934; 2. hasonmás kiad. Bp., 1977)
Az irodalmi névadás. 1–5. (Magyar Nyelv, 1934–1935)
Irodalmunk Páris-szemlélete a háború után. (Apollo Könyvtár 9. Bp., 1938; 2. hasonmás kiad. A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár kiadványa. Szolnok, 1986)
Egy Pest környéki iskola társadalomrajza. (A Pestszentlőrinci Állami Fiú Felsőkereskedelmi Iskola 1939/40. évi Évkönyve. Pestszentlőrinc, 1940 és külön: Bp., 1940)
Gróf Károlyi Sándor élete és alkotásai. Solt Andorral. (Bp., Csáthy Ferenc kiadása, 1942)
Ady Endre önképzőköri tag. (Magyar Csillag, 1943. 3. és külön: Bp., Szerző kiadása, 1943)
Nyelvünk újabb belső fejleményeinek nyelvhelyességi kérdései. (Nyelvművelésünk főbb kérdései. Szerk. Lőrincze Lajos. Bp., Akadémiai Kiadó, 1953)
Gombocz Zoltán. K. M. előadása a Magyar Nyelvtudományi Társaság emlékülésén, 1955. máj. 10-én. (Magyar Nyelv, 1955. 4. és külön: A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 91. Bp., Akadémiai Kiadó, 1955)
Műszaki tudományos terminológiánk alakulása és fejlesztésének főbb kérdései. Klár Jánossal. (A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetség Nyelvművelő és Fordítói Szakosztálya kiadványa. Bp., 1955)
Tudományos nyelvünk. (Nyelvünk a reformkorban. Szerk. Pais Dezső. Bp., Akadémiai Kiadó, 1955)
A fiatal Ady nyelvének és stílusának jellemzői. (Magyar Nyelv, 1957. 3-4.)
A nyelvi régiesítés ifjúsági irodalmunkban. (Magyar Nyelvőr, 1957. 4. és Olvasó ifjúság. Tanulmányok, cikkek és dokumentumok az ifjúsági regény és az olvasónevelés kérdéseiről. Vál., szerk. Rákai István. Bp., Móra Kiadó, 1972)
A Rozsdatemető stílusa avagy a stílus rozsdatemetője. (Magyar Nyelvőr, 1964. 4.)
Egy Ady-vers világa: Új tavaszi seregszemle. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 111. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965)
Nyelvi elemek stiláris értéke a szótárakban. (Szótártani tanulmányok. Szerk. Országh László. Bp., Tankönyvkiadó, 1966)
Az iskola szerepe a beszédoktatásban. (Helyes kiejtés, szép magyar beszéd. Az egri kiejtési konferencia előadásai. Szerk. Grétsy László és Szathmári István. Bp., Tankönyvkiadó, 1967)
Tóth Árpád: Az új isten. Verstörténet és verselemzés. (Nyelvtudományi Értekezések 65. A nyelvtudomány a haladásért. Tanulmánykötet a Tanácsköztársaság 50. évfordulója alkalmából. Szerk. Király Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1969)
A köznyelvi stílus jelenségeinek áttekintése és értékelése. Éder Zoltánnal és Grétsy Lászlóval. – Nyelvünk rétegeinek és a napjainkban végbemenő nyelvi átrétegződésnek áttekintése és értékelése. (Mai magyar nyelvünk. Szerk. Grétsy László. Bp., 1976)
Nyelvfejlődés és nyelvhelyesség. Kand. értek. is. (Bp., 1977)
Ady költészetének nyelvi rétegei. (Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról. Szerk. Láng József. A Petőfi Irodalmi Múzeum és a Népművelési Propaganda Iroda közös kiadványa. Bp., 1977)
Ady költői stilisztikájának néhány nyelvtani eleme. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1977. 4-6.)
Ady és a nevek. (Magyar Nyelvőr, 1977. 3.)
Léda: legenda és valóság. (Gyorsuló idő. Bp., Magvető könyvkiadó, 1980)
Lidércnyomás. Napló. 1944. okt. 8.–1945. jan. 8. (Bp., Argumentum Kiadó, 1995).
F. m.: kisebb írásai: A halhatatlanság szoborstatisztikája. (Nyugat, 1938. 12.9; A nagyvárosi nyelv. (Magyar Nyelv, 1938. 9.)
Az első magyar Oltáriszentség-himnusz. (Vigilia, 1938. 4.)
A nép költői. (A nép nevében. Illyés Gyula és József Attila versei. Vál. K. M. Bp., 1942)
Petőfi nevéről. (Irodalomtörténet, 1944. 2.)
A két Ady Endre. (Irodalomtörténet, 1947. 1-2.)
Torzszülött összetett igék. (Magyar Nyelv, 1947. 1-2.)
A zilahi tímárság nyelvéből. (Magyar Nyelv, 1953. 1-2.)
Egy új nyelvi járvány. (Magyar Nyelvőr, 1953. 3-4.)
Ozsegov cikkének magyar tanulságai. (Magyar Nyelvőr, 1953. 5-6.)
Lehet-e porítani a tojást? (Magyar Nyelv, 1954. 3-4.)
Az orosz nyelvi művelődés útja. Babos Ernő. (Magyar Nyelvőr, 1955. 2.)
Hátrafelé megy, mint a rák. Rákháton jár. (Magyar Nyelvőr, 1955. 3.)
Vidor Miklós regényének nyelvéről. (Magyar Nyelvőr, 1955. 4.)
Szógyártók és szóirtók. (Természet és Társadalom, 1955. 1.)
A költő és a szavak értéke. (Magyar Nyelvőr, 1956. 1.)
Egy költő emlékezései. Dutka Ákos: A Holnap városa. (Magyar Nyelvőr, 1956. 4.)
Krúdy Gyula és a nevek. (Pais-emlékkönyv. Bp., 1956)
Ifjúsági irodalmunk nyelvéről és stílusáról. (Magyar Nyelvőr, 1957. 1.)
Dutka Ákos: A Holnap városa. (Irodalomtörténet, 1957. 2.)
Németh László: Égető Eszter. – Hegedűs Nándor: Ady Endre Nagyváradon. (Irodalomtörténet, 1957. 3.)
A magyar szó tudós mestere. Az irodalmi nyelv kérdései Horváth János műveiben. (Magyar Nyelv, 1958. 2. és A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 99. Horváth Jánosról. Méltatások – emlékezések. Bp., Akadémiai Kiadó, 1958)
Megtalálták Ady „Kíváncsi Ili”-jét. Föltárult egy hat évtizedes Ady-rejtély. (Élet és Irodalom, 1958. 35.)
Fordítói hűség, írói szabadság, művészi felelősség. (Magyar Nyelvőr, 1959. 2.)
A 21 éves Ady ismeretlen verse. Ady: Dal. Debreczen-Nagyváradi Értesítő, 1899. márc. 19. (Élet és Irodalom, 1959. 16.)
Önkiválasztás, önkiválasztó bolt. – Mészöly Gedeon. (Magyar Nyelvőr, 1960. 3.)
Három diákkori Ady-strófa? (Irodalomtörténet, 1961. 3.)
Édes anyanyelvünk. Gáldi Lászlóval és Mollay Károllyal. (Magyar Nyelvőr, 1961. 2.)
Büki Béla: A fővárosi keresztnévadás hatóerői. (Magyar Nyelvőr, 1961. 3.)
Szathmári István: A magyar stilisztika útja. (Magyar Nyelvőr, 1961. 4.)
Ady Endre: Májusi zápor után. Verselemzés. (Magyartanítás, 1962. 5.)
Az anyanyelv kérdéséhez. (Magyar Nyelvőr, 1962. 1.)
Robogj föl Láznak ifjú serege. Egy Ady-vers elemzése. (Magyar Nyelvőr, 1962. 4.)
Az ifjúság nyelvéről. (Valóság, 1963. 5.)
Megképzik előtte. – Lehet kétszer kevesebb? (Magyar Nyelvőr, 1963. 4.)
Batsányi János: A franciaországi változásokra. – Fónagy Iván: A metafora a fonetikai műnyelvben. – Nagy J. Béla nyolcvanéves. (Magyar Nyelvőr, 1964. 1.)
Bóka László. (Magyar Nyelvőr, 1964. 4.)
Hogyan beszél a mai ifjúság? Grétsy Lászlóval. (Magyar Nyelvőr, 1965. 1.)
Szindbád negyedik útja. Krúdy Gyula: A hídon. (Alföld, 1965. 3.)
Földessy Gyula. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1965. 1.)
Műelemzés és stíluselemzés. A Miért szép? c. verselemzés-gyűjtemény tanulságai. (Magyar Nyelvőr, 1967. 2.)
Hajótörött. – Turpis. (Magyar Nyelv, 1967. 4.)
Varga József: Ady Endre. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1967. 4.)
Die Sprache der Gross-stadt. (Slavica, 1968)
Mi van ezene belül? (Magyar Nyelv, 1968. 4.)
Ady Endre utcája. (Budapest [folyóirat], 1968. 4.)
A Normafa mondaköre. (Budapest [folyóirat], 1968. 6.)
A mini divatjáról. (Magyar Nyelvőr, 1969. 2.)
Elöljáró névutók. (Magyar Nyelvőr, 1969. 3.)
Megjegyzések Petőfi egyik verséhez. Kuczka Péterrel. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1969. 6.)
Az író és a nevek. (Nyelvtudományi Értesítő, 1970)
A Maradandóság Városától a Vér Városáig. 75 éve, 1896 szeptemberében lett Ady a Debreceni Kollégium diákja. (Alföld, 1971. 11.)
Hadrovics László: A funkcionális magyar mondattan alapjai. (Magyar Nyelvőr, 1971. 1.)
Mátyás Ferenc köszöntése. (Élet és Irodalom, 1971. 47.)
Déry Tibor: Ítélet nincs. Stíluselemzés. (Nyelv és Irodalom, 1972)
Zsoldos Jenő emlékének. (Magyar Nyelv, 1972. 4.)
Alig utca – Zsiba-páskom. (Élet és Tudomány, 1972. 50.)
Petőfi költői önarcképe. (Magyar Nyelvőr, 1973. 1.)
O. Nagy Gábor. (Magyar Nyelvőr, 1973. 2.)
Központifűtés-, gáz- és vízszerelő. (Magyar Nyelvőr, 1973. 3.)
Éder Zoltán: Révai Miklós. (Magyar Nyelvőr, 1973. 4.)
O. Nagy Gábor emlékének. Kiss Lajossal, Lőrincze Lajossal, Mátyás Ferenccel. (Nyelvőr Füzetek 10. Bp., Akadémiai Kiadó, 1974)
A cím stilisztikája. (Nyelvtudományi Értekezések, 1974)
A rádió és a televízió szerepe a myelvi műveltség fejlesztésében. (Rádió és Televízió Szemle, 1974. 2.)
Anyanyelvi szótárak a magyartanításban. (Magyartanítás, 1974. 3.)
A nyelvművelő Bárczi Géza. (Magyar Nyelvőr, 1975. 3.)
A nyelvművelő Pais Dezső. (Zalai Türkör, 1975. 11.)
Egy emberöltő a magyar nyelv életében. (Nyelvünk és Kultúránk, 1975)
Nyelvünk három évtizede. (Magyartanítás, 1975. 3.)
Tehetség és betegség. Ady patográfiájához. (Orvostörténeti Közlemények, 1975)
Gábor O. Nagy. (Acta Linguistica, 1975)
Rokonaink édes anyanyelve. (Nyelvünk és Kultúránk, 1976)
Lőrincze Lajos hatvanéves. (Magyar Nyelv, 1976. 1.)
Ady útja: vesszőfutástól a halhatatlanságig. (Nyelvünk és Kultúránk, 1977)
Az Ady-kutatás eredményei és feladatai. (Könyvtáros, 1977. 6.)
Néhány vázlatpont Ady költői nyelvtanához. (Magyar Nyelv, 1977. 3.).
F. m.: szerk.: Költészet 1941 karácsonyára. Antológia. Összeáll. K. M. A bevezetést írta Szegi Pál. (Bp., Vajna és Bokor kiadása, 1941)
Költészet, 1942. nyár. Antológia. Összeáll. és az előszót írta K. M. (Bp., Spatz Henrik könyvnyomdája, 1942)
Emlékezések Ady Endréről. I–V. köt. Összegyűjtötte, sajtó alá rend. K. M. (Új magyar múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye. 9., 12., 16., 17. Bp., Akadémiai Kiadó, 1961–1993)
Dénes Zsófia: Élet helyett órák. Egy fejezet Ady életéből. Visszaemlékezések. A bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta K. M. (2. kiad. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1967; Magvető Zsebkönyvtár. 3. kiad. 1976; 4. bőv. kiad. 1980)
Magyar értelmező kéziszótár. Szerk. O. Nagy Gáborral, Juhász Józseffel és Szőke Isvánnal. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1972 és utánnyomások I–II. kötetben: 1975–1992)
Berda József: Száguldj, szabadság! Vál. versek. Vál., szerk., az utószót írta K. M. (Bp., Magvető Könyvkiadó, 1974)
Életem nyitott könyve. Ady Endre önéletrajzi írásai. Vál., szerk. Kovalovszky Miklós. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1977)
O. Nagy Gábor: A magyar frazeológiai kutatások története. Szerk. K. M. (Nyelvtudományi Értekezések 95. Bp., Akadémiai Kiadó, 1977)
Nyelvünk világa. Tanulmányok. Szerk. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1978)
O. Nagy Gábor: Mi fán terem? Magyar szólásmondások eredete. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta K. M. (3. bőv. kiad. Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1979; 4. kiad. 1988; 5. kiad. 1993; új kiadások utánnyomásai: Bp., Talentum Kiadó, 1999–2019)
Nyelvművelő kézikönyv. I–II. köt. Szerk. Többekkel. (Bp., Aladémiai Kiadó, 1980–1985).
F. m.: tankönyvei és jegyzetei: Magyar írók Vörösmartytól József Attiláig. Összeáll. Barta Jánossal és Waldapfel Józseffel. (A Magyar Pedagógusok Szakszervezete magyar irodalmi tankönyvei 8. Bp., Cserépfalvi, 1945 és utánnyomások: 1946–1948)
Magyar írók Petőfitől József Attiláig. Tankönyv a líceumok és gazdasági középiskolák IV. osztálya és a tanítóképző intézetek IV. és V. osztálya számára. Összeáll. Barta Jánossal és Waldapfel Józseffel. (A Magyar Pedagógusok Szakszervezete magyar irodalmi tankönyvei 10/1. Bp., Cserépfalvi, 1945 és utánnyomások: 1946–1948)
Magyar olvasókönyv a gazdasági iskolák I. és II. osztálya számára. I–II. köt. Összeáll. Barta Jánossal. (Bp., 1945 és utánnyomások: 1946–1948)
Magyar írók Vörösmartytól József Attiláig. Tankönyv a gimnáziumok és leánygimnáziumok 8. osztálya számára. Összeáll. Barta Jánossal és Waldapfel Józseffel. (Magyar irodalmi tankönyvek 8. Bp., Cserépfalvi, 1947 és utánnyomások: 1948–1949)
Kereskedelmi szakoktatási évkönyv. Szerk. K. M. (A Magyar Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztérium Szakkönyvtára. Pedagógiai sorozat 2. Bp., 1947)
Magyar nyelvtan. Jelentéstan. Főisk. jegyz. (A Pedagógiai Főiskola előadásainak jegyzetei. Bp., 1949 és utánnyomások)
Magyar nyelvtan. Mondattan. Főisk. jegyz. K. M. főiskolai tanár jegyzeteinek felhasználásával írta Rácz Endre. (A Pedagógiai Főiskola előadásainak jegyzetei. Bp., 1949 és utánnyomások)
Az igehasználat kérdésköre. (Magyar nyelvhelyesség. Tankönyv. Szerk. Köves Béla. Bp., Tankönyvkiadó, 1961 és utánnyomások: 1967–1969).
Irodalom
Irod.: források: Kemény István: Elpártolt-e ifjúságunk Adytól? Keserű és biztató beszélgetés Kovalovszky Miklóssal. (Magyar Nemzet, 1967. dec. 12.)
Zágoni Erzsébet: Száz éve született Beregi Nándor. A tanító üzenete. (Fejér megyei Hírlap, 1973. júl. 8.)
Kovalovszky Miklós: Elillant évek szőlőhegyén. [Móri gyermekkoráról.] (Fejér megyei Hírlap, 1973. okt. 14.)
Mihovics József: Érdemes az Ady-díjra. Beszélgetés dr. Kovalovszky Miklóssal, a kétlaki tudóssal. (Zalai Hírlap, 1976. dec. 12.)
Lukácsy András: Az Ady-magatartás és a közvélemény. Beszélgetés Kovalovszky Miklóssal. (Magyar Hírlap, 1977. nov. 17.)
Beregi Theodor: A móri barát köszöntője Párizsból. Párizs és Julies Laforgue szerelmese. [Kovalovszky Miklósról.] (Fejér megyei Hírlap, 1980. szept. 21.)
Lőrincze Lajos: Kovalovszky Miklós köszöntése. L. L. előadása a Nyelvtudományi Társaság felolvasó ülésén, 1980. szept. 30-án. (Magyar Nyelvőr, 1980. 4.)
Grétsy László: Kovalovszky Miklós 70 éves. (Magyar Nyelv, 1981. 1.)
Vértessy Péter: A legizgalmasabb olvasmány. Beszélgetés Kovalovszky Miklóssal. (Magyar Nemzet, 1981. júl. 17.)
Kemény Gábor: Kovalovszky Miklós köszöntése. (Élet és Irodalom, 1985. 39.)
Ruffy Péter: Kovalovszky Miklós köszöntése. (Magyar Nemzet, 1985. szept. 28.)
Ruffy Péter: Kovalovszky Miklós nyolcvanéves. (Magyar Nyelv, 1991. 2.)
Kovalovszky Miklós: Utam Adyhoz. (Szabad Föld, 1988. 7.)
Zágoni Erzsébet: „Ne csak szétfoszló, üres lehelet legyek…” Beszélgetés Kovalovszky Miklóssal. (Fejér megyei Hírlap, 1991. márc. 9.)
Elhunyt Kovalovszky Miklósné Pap Ilona. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1993. okt. 30.)
Hovanyecz László: A tanár úr háborús naplója. Beszélgetés Kovalovszky Miklóssal [életéről és naplójáról]. (Népszabadság, 1994. okt. 8.)
Zágoni Erzsébet: Egy „őserdő-titkú” világ tudós kutatója. [Kovalovszky Miklósról.] (Fejér megyei Hírlap, 1994. dec. 24.)
Zágoni Erzsébet: Lidércnyomás. Történelmi idők emlékezete. Kovalovszky Miklós naplójáról. (Fejér megyei Hírlap, 1995. nov. 30.)
Grétsy László: Elhunyt Kovalovszky Miklós. (Magyar Nemzet, 1997. febr. 25.)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1997. márc. 1.)
Grétsy László: Kovalovszky Miklós halálára. (Édes anyanyelvünk, 1997. 2.)
Hovanyecz László: A „Kiskovi”. [Kovalovszky Miklós halálára.] (Népszava, 1997. márc. 11.)
Kovalovszky Miklós. (Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások 31. Szerk. Bolla Kálmán. Bp., 1998)
Kemény Gábor: Kovalovszky Miklós centenáriumára. (Édes anyanyelvünk, 2010. 5.).
Irod.: műveiről: Clauser Mihály: K. M.: Az irodalmi névadás. (Napkelet, 1935. 11.)
Gedeon Jolán: K. M.: Irodalmunk Páris-szemlélete a háború után. (Irodalomtörténet, 1939. 2.)
Jankovits Miklós: K. M.: Egy Pest környéki iskola társadalomrajza. (Magyar Paedagogia, 1940. 3.)
Batizi László: K. M.: Ady Endre önképzőköri tag. (Irodalomtörténet, 1943. 3.)
Solt Andor: K. M.: Ady Endre önképzőköri tag. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1943. 3.)
Harcos Ottó: K. M.: Ady Endre önképzőköri tag. (Sorsunk, 1944. 3.)
Pénzes Balduin: K. M.: Ady Endre önképzőköri tag. (Katholikus Szemle, 1944. 3.)
Mollay Károly: K. M.: Gombocz Zoltán. (Soproni Szemle, 1956. 2.)
R. M. A.: Emlékezések Ady Endréről. K. M. új „Ady Múzeum”-ának első kötete. (Népszabadság, 1962. febr. 22.)
Kemény István: Emlékezések Ady Endréről. (Hétfői Hírek, 1962. febr. 26.)
Molnár József: K. M.: Emlékezések Ady Endréről. (Irodalomtörténet, 1962)
Jólesz László: K. M.: Emlékezések Ady Endréről. (Magyar Tudomány, 1963. 1.)
Szende Aladár: K. M.: Emlékezések Ady Endréről. (Magyar Nyelvőr, 1963. 1.)
Ferenczy Géza: Könyv egyetlen versről: K. M.: Egy Ady-vers világa. (Élet és Irodalom, 1966. 4.)
Péter László: K. M.: Egy Ady-vers világa. (Magyar Nyelvőr, 1966. 2.)
Láng József: K. M.: Egy Ady-vers világa. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1967. 1.)
Bajor Nagy Ernő: Hűség Adyhoz. K. M.: Emlékezések Ady Endréről. (Szabad Föld, 1974. 25.)
Kemény István: K. M.: Emlékezések Ady Endréről. (Magyar Sajtó, 1974. 6.)
Mátyás Ferenc: Emlékezések Ady Endréről. K. M. új könyve, II. kötet. (Népszava, 1974. jún. 15.)
Rónai Mihály András: K. M. Ady-múzeuma. (Népszabadság, 1974. máj. 29.)
Péter László: K. M.: Emlékezések Ady Endréről. II. kötet. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1975. 2.)
Szilágyi János: K. M.: Emlékezések Ady Endréről. II. kötet. (Századok, 1975. 2.)
Vezér Erzsébet: K. M.: Emlékezések Ady Endréről. II. kötet. (Irodalomtörténet, 1975. 4.)
Beke György: Titkok nélkül… K. M.: Életem nyitott könyve. Ady Endre önéletrajzi írásai. (A Hét, 1977. 46.)
Kelényi István: Az ismerős Ady. K. M. Ady-montázsáról. (Napjaink, 1977. 12.)
Kovács Antal: Ha Ady Endre önéletrajzot írt volna. K. M.: Életem nyitott könyve. Ady Endre önéletrajzi írásai. (Hajdú-Bihari Napló, 1977. okt. 12.)
Péter László: K. M.: Életem nyitott könyve. Ady Endre önéletrajzi írásai. (Kortárs, 1977. 11.)
Rigó Béla: Ady Endre negyedik önéletrajza. K. M.: Életem nyitott könyve. Ady Endre önéletrajzi írásai. (Magyar Hírlap, 1977. júl. 31.)
I. Gallasy Magdolna: K. M.: Nyelvfejlődés – nyelvhelyesség. (Magyar Nyelvőr, 1978. 2.)
Szemere Gyula: K. M.: Nyelvfejlődés – nyelvhelyesség. (Magyar Nyelv, 1978. 2.)
Z. L.: K. M.: Életem nyitott könyve. Ady Endre önéletrajzi írásai. (Kritika, 1977. 11.)
Zágoni Erzsébet: Élete nyitott könyv. Új „ösvény” Ady életéhez. [K. M.: Életem nyitott könyve. Ady Endre önéletrajzi írásai.] (Fejér megyei Hírlap, 1977. jún. 2.)
S. P.: K. M.: Léda: legenda és valóság. (Kritika, 1981. 1.)
Szeghalmi Elemér: K. M.: Léda: legenda és valóság. (Somogy [folyóirat], 1981. 3.)
Cs. Varga István: A Léda-szerelem. K. M. könyvéről. (Napjaink, 1983. 5.)
Rónai Mihály András: Halhatatlan Ady. [K. M.: Emlékezések Ady Endréről. III. kötet.] (Népszabadság, 1987. nov. 11.)
Arny Lajos: Ady ébresztése – mindnyájunkért. K. M. dokumentumkönyvéről. (Hajdú-Bihari Napló, 1988. dec. 14.)
Koczkás Sándor: A megidéző és az ellenőrzött emlékezet. K. M.: Emlékezések Ady Endréről. III. kötet. (Könyvvilág, 1988. 2.)
Robotos Imre: K. M.: Emlékezések Ady Endréről. III. kötet. (Budapest [folyóirat], 1988. 4.)
Vitályos László: K. M.: Emlékezések Ady Endréről. III. kötet. (Irodalomtörténet, 1989)
Bajor Nagy Ernő: Ady igazi arca. [K. M.: Emlékezések Ady Endréről. IV. kötet.] (Szabad Föld, 1991. 24.)
Major Ottó: Emlékezések Ady Endréről. K. M. új kötete. (Pesti Hírlap, 1991. júl. 13.)
Bajor Nagy Ernő: Korona az Ady-emlékezéseken. [K. M.: Emlékezések Ady Endréről. V. kötet.] (Szabad Föld, 1993. 48.)
O. Á.: Emlékezések Adyról. K. M. sorozatának utolsó kötete. (Magyar Nemzet, 1993. nov. 25.)
Major Ottó: K. M. Ady-dokumentációjának zárókötetéről. „Be van fejezve a nagy mű…” (Élet és Irodalom, 1994. 4.)
Schweitzer Pál: K. M.: Emlékezések Ady Endréről. V. kötet. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1995. 3-4.).
Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1996. (Bp., 1991–1995)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9TMC-9DCT?i=8&wc=923N-W36%3A40680901%2C49824901%2C44059301&cc=1452460 (Kovalovszky Miklós születési anyakönyve, 1910)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM61746
https://nntp.hu/person/person.php?personid=38926
https://nevpont.hu/palyakep/kovalovszky-miklos-7f5fa
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2021
